2012 Írások

Mama! Ez Magyarország?

Már több mint két éve csak arra
gondolok még mindig, el-elámulva,
hazug jelszavak tömegével a tarsolyodban,
mentél a parlamentbe, mentél hatalomvágyadban.

Én még sajnos naivan gondolkodtam,
ordítottam, tiltakoztam,
hagyd a hazug dumát másra,
az igazakat engedd a törvényhozásba.

Te csak mentél és hazudtál tovább,
dicsérve magad követted el a hibák sorát
hívőiddel is arrogánsan nyihogva,
elhitetted, hogy a tényeket tegyék a fiókba.

Reklamálni talán még nem késő,
Honfitársaim itt az ébresztő
az ostoba tudatlanság ideje régen,
lejárt a magyarság történetében.
a jövőben szavazz tehát arra,
ki harcok nélkül tér vissza a helyes útra

2019-11-28T13:49:01+01:002012. november 24.|2012 Írások, KNOE magazin|
Tovább olvasok

Egy távoli galaxisban

Javában dúl a szabadságharc. Hungi népének vezetője Viktoriusz herceg először hajtott végre megtévesztő akciót a gonosz Birodalom ellen! 90%-os siker volt ez! Szerencsére sikerült megkaparintani az Intergalaktikus Megtévesztő Fakultáció „romlásbadöntő” titkos fegyverének, a „Megállapodás-csillag” megépítésének tervét. E Megállopodás-csillagról, Hungi vezetőinek gazdasági programját, hatalom beágyazási törekvéseit, valamint a demokrácia átalakítási terveit is kedvezőtlenül tudná befolyásolni a gonosz Birodalom!

A gonosz Birodalom ügynökei üldözik Hungi vezetőjét Viktoriusz herceget, hogy megszerezzék nemzetmegmentő terveit és ellehetetlenítsék szemkápráztató gazdasági elképzeléseit, rabigába hajtsák népét.

Viktoriusz nem adja fel, harcol utolsó leheletéig, hogy felvirradjon a szabadság újra az egész galaxisban!

A herceg, Terrium bolygón rendezte be főhadiszállását egy kis, Birodalomhoz tartozó országban Bániában. A herceg mindent jól lát és tévedhetetlen. Véleménye egyértelmű, nem a Megállapodás-csillagot, hanem a „Viktoriusz-oriáscsillagot” kell megépíteni, mert csak az hozhatja el a felvirágzást!

Viktoriusz ügyesen álcázta magát és azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy a Birodalom híve, és Bánia érdekeit képviseli. Segít neki ebben a híres jedi lovag Matcsobi Van Nagyhanty, aki ősi jedi praktikával igyekszik tájékoztatni környezetét, a jól élsz, fellendültünk gazdaságilag, a környező országok között mi vagyunk a legjobbak, irigyel minket a Birodalom, kijelentéseivel. Sokat segít ebben az a sötét erő, mely vele van!

Viktoriusz herceg nem csak a veleszületett saját erővel, hanem szóvivők segéderejével is dolgozik, Matcsobi Van Nagyhanty sajátos tevékenységét nyomatékosítva. Sem a herceg, sem segítői nem befolyásolhatóak, csak saját véleményük helyes, aki ellenvéleményt fogalmaz meg, az mind birodalmi buckalakó és megkapja méltó büntetését! Sajnos fel-felüti a fejét a rebellis magatartás, mert megpróbálnak egyesek kritikát gyakorolni, ellenvéleményt megfogalmazni vagy látványos demonstrációt szervezni.

A hercegnek létre kellett hozni egy védelmi alakulatot, a Birodalom hívei és a Megállapodás-csillag megépítését támogató lázadókkal szemben. Ez az egység a Terrium Ellenzéki Kiiktató alakulat, mely nagy hatékonysággal kezdte munkáját. Sikerült egy Bániában filmet forgató stábnak álcázott fegyvercsempész hordát lekapcsolni, komoly hatást értek el egy halott háborús bűnösnek írt levéllel, illetve a lázadó leánykereskedő figyelmét is sikeresen terelték el azzal, hogy egy másik, ártatlan személy lakásába törtek be. Mindenképpen említésre méltó, hogy nagyerőkkel hatástalanítottak egy gázpalackot is. Igazi eredmény mégiscsak a magát jedi lovagnak kiadó Luke Skywalker elfogása volt.

Viktoriusz nyilvánosságra hozta az Intergalaktikus Megtévesztő Fakultáció „romlásbadöntő” titkos fegyverének, a „Megállapodás-csillag” megépítésének tervét, mely szerint:

Bániában nyugdíjakat kell csökkenteni, fel kell emelni a nyugdíjkorhatárt, csökkenteni kell a családi pótlékot, fel kell emelni a személyi jövedelemadót, magánkézbe kell adni Bánia vagyonát, csökkenteni kell a galaktikus utazási kedvezményeket, le kell építeni a birodalmi bürokráciát, be kell vezetni általános, értékalapú ingatlanadót, csökkenteni kell a Bániai önkormányzatok kiadásait, el kell törölni a bankadót, sőt a bankoknak jó sok pénzt kell adni!

2019-11-28T13:44:04+01:002012. október 20.|2012 Írások, KNOE magazin|
Tovább olvasok

A mindenható végrehajtó

Főhősnőnk korábban vendéglátással foglalkozott és befektetőket keresett üzleti terve megvalósításához. Egy ügyvédhez fordult segítségért. Az ügyvéd össze is hozta egy olyan személlyel, aki állítása szerint gazdag ember és szívesen fektetne be. 50 millió Ft összegről volt szó. Annak érdekében, hogy a befektetési ügylet minél hamarabb megvalósulhasson, főhősnőnk tulajdonát képező ingatlant bevonták fedezetként. Az ügyvéd azonban átvágta főhősnőnket, így se pénz se ingatlan. Na de nézzük a részleteket:

Az ügyvéd ígérete ellenére egy fillér összeget sem adtak főhősnőnknek, azonban minden iratot, még közjegyző előtt is aláírattak vele. Miért is ne bízott volna meg egy ügyvédben? Nem kapott egy vasat sem, de az álbefektető már követelte a jussát! Főhősnőnk reklamálására az ügyvéd meglepő módon reagált, hirtelen azt kezdte el mondogatni, hogy az általa hozott befektető egy csaló, aki szándékosan félrevezetette őket, ezt sajnos ő sem vette észre, de a továbbiakban kezébe veszi az ügyet és elrendezi, csak főhősnőnk adjon neki 500.000 Ft összeget. Miután főhősnőnk tájékoztatta az az ügyvédet, hogy sajnálatosan nem rendelkezik ezzel az összeggel. Az ügyvéd erre azt mondta, hogy nem lényeges, elfogad bútorokat is a munkadíja fejében.

Na de az „álbefektető” villámgyorsan végrehajtási eljárást kezdeményezett, így az ingatlanban található bútorok lefoglalását megkezdte a végrehajtó. Ezt közölte is főhősnőnk az ügyvéddel, hogy nem tud bútorokat adni, hiszen lefoglalás alatt állnak. Az ügyvéd erre úgy reagált, hogy ez nem probléma, ő ezt problémamentesen el tudja intézni! A bútorokat el is szállította, de az „álbefeltető” ügyében semmit sem intézett. Azt mondta, hogy ezt azért nem tudja megtenni, mert az „álbefektető” ismeretlen helyre távozott. A megoldás erre a meglehetősen kellemetlen helyzetre az lett volna, ha az „álbefektető” aláírja azt a nyilatkozatot, melyben kijelenti, hogy a pénz átadása nem történt meg, ezért hozzájárul, hogy a Földhivatalnál a széljegyzet törlésre kerüljön, és az ezzel összefüggő költségeket maradéktalanul megfizeti. Ezen nyilatkozat nem került aláírásra.

Egyértelművé vált, hogy az „álbefektető” egyértelmű törekvése volt, hogy megszerezze az ingatlant. A tipikus lakásmaffia módszert alkalmazó „álbefektető” ismeretlen módon elérte, hogy főhősnőnket a lakásából 2007. július 4-én a végrehajtó kilakoltassa. A végrehajtó lefoglalta a lakásban fellelhető ingóságokat is. Ezeket az ingóságokat azonban érthetetlen módon megsemmisítette.

Eddig semmilyen hatóság, főhősnönk többszöri kérése ellenére sem vizsgálta, hogy ezt a végrehajtó miért tette, milyen jogszabályi felhatalmazás alapján semmisítette meg a lefoglalt ingóságokat? Úgy vélte, hogy a végrehajtónak ehhez nem volt jogalapja, de a vonatkozó jogszabályok sem teszik ezt lehetővé.

A végrehajtó rosszhiszeműségét támasztja alá az is, hogy az árverési hirdetményt arra címre küldte, ahonnan ő lakoltatta ki főhősnőnket! Miért tette ezt? Mi volt ezzel a célja?

Továbbá büntetőjogi vonatkozású kérdéseket is felvet, hogy az „állítólagos megsemmisítésen” túl, még meglehetősen magas költségeket is felszámolt a végrehajtó. A letiltási lapon látható, hogy a legnagyobb összeg a készkiadásra van felszámolva, majdnem 4 millió forint. Azt azonban, hogy mit takar ez az indokolatlanul magas összeg, nem közölte senki semmilyen formában, nem mutattak erről elszámolást sem. Amennyiben ebben az összegben jutalék is felszámításra került volna, akkor annak jogossága biztos nem áll fenn, hiszen a Vht. 254 §. (4) bekezdése alapján jutalék felszámítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a végrehajtás egészben, vagy részben eredményes.

És ezzel történetünk még nem ért véget, ugyanis az „álbefektető” az ingatlanban lakik, de az ingatlan főhősnönk nevén maradt, minden költséget neki postáznak, sőt a nyugdíjából is vonnak költséget, melyet az „álbefektető” nem fizet!

Főhősnőnk próbálkozott, próbálkozott! Kereste igazát, de eddig hiába!

Eddig egyetlen hatóság sem látott e történetben jogsértést!

2019-11-28T13:33:52+01:002012. október 15.|2012 Írások, KNOE magazin|
Tovább olvasok

Én nem csináltam semmit

Vagy, hogy nem azért foglalkozik velünk a világ, nap, mint nap, mert szembe megyünk a „forgalommal”? Vagy nem ismerjük el, az eddig elért eredményeket? Meg, hogy mi tudunk minden eddiginél jobb utat? Sőt látjuk a jövőt? Hogy miről van szó? Hát kényes! Mielőtt elmondanám, kérem, erősítsen meg abban, hogy akár egy hétköznapi alkalmazott vagyok, nem veszítem el a munkahelyem! Vagy, ha csak egy egyszerű vállalkozó vagyok, nem indul ellenem véletlenszerű adóellenőrzés! Ha pedig már csak egy társadalomra veszélyes nyugdíjas vagyok, nem veszik el, vagy csökkentik a nyugdíjam!

Hogy érthető legyek, biztos, hogy megfogalmazhatom a véleményem? Nem lesz belőle bajom? Szabad elmondanom, hogy én mit gondolok? Szabad ellenvéleményt megfogalmaznom a tiszteletreméltó, Európában első, sőt világviszonylatban példaértékű kormányzatunk véleményével ellentétesen? Végül is nem tudom, félek! Kérem, tényleg erősítsen meg abban, hogy ha véleményt alkotok nem lesz semmi bajom! Tulajdonképpen nem is én vagyok a fontos, hanem a családom, a szeretteim! Őket semmiképp nem szeretném bajba sodorni! Hallottam olyan pletykát, hogy vannak olyanok, akik állítólag, hangsúlyozom „állítólag” azért veszítették el a munkájukat, mert nem értettek egyet a kijelölt iránnyal. Én ezt nem hiszem el, nem feltételezem, hogy demokráciában ilyen, vagy ehhez hasonló előfordulhat! Azt mondja, hogy indokolatlan a félelmem? Azt mondja, hogy ez csak rágalom? Rendben! Mondom:

Úgy érzem sok a baj! Én mindig minden kötelezettségemnek eleget tettem, soha nem tartoztam senkinek, és életvitelszerűen betartottam a jogszabályokat, és a gyerekeimet is erre neveltem! Az adókat, a járulékokat is megfizettem határidőre, a köz- szolgájaként, magánemberként és vállalkozóként is! Dolgoztam a napi nyolc óra helyett tizennégyet, gyakran még többet. Olyan volt a munkám, hogy akár hétvégén, vagy ünnepnap is dolgoznom kellett, persze mindenféle túlórapénz vagy egyéb juttatás nélkül. Még csak le sem csúsztathattam, sőt a szabadságomat is csak részletekben tudtam kivenni! Ne értse félre! Ez nem panasz, szívesen tettem! Már csak azért is, mert azt mondták nekem, hogy csak huszonöt év szolgálati viszonyig kell ezt a fokozott megterhelést elviselnem, utána nyugdíjba mehetek! Igaz akkor még Kádár-huszár voltam, ahogy az Önök tiszteletreméltó, nálam több mint tíz évvel fiatalabb „kiscserkész” államtitkára Répássy Róbert mondta. Vagy ő a furcsa cirkusz egyik bohóca? Értem! „Panem et circenses” Talán annyira nem vagyok naiv, hogy ne tudjam, hogy ez előkészülete volt annak a meglehetősen „szemét” döntésnek, mely alapján elvették a nyugdíjas státuszomat.

Tudja, talán a legszemetebb húzásuk az volt, hogy még ez sem volt elég, még ellenem is hangolták a közvéleményt, hazugságokkal, ostoba érvekkel. Emlékszik? 40 éves lábát lóbáló, horribilis nyugdíjat kapó… Minimum, amit megérdemelnék én és a sorstársaim, hogy megkapjuk áldozatos munkánkért a tiszteletet! Ennek ellenére furcsán szólnak hozzám a „hivatalos népek.” Azt mondják, hogy biztos csalok, vagy azt mondják, hogy biztos becstelen vagyok. Minden intézkedésük, ellenőrzésük ezt sugallja! A hatóságok nem tudják, vagy nem akarják tudni a dolgukat. Nem ismerik, vagy nem akarják ismerni a vonatkozó jogszabályokat! Ez már olyan érzést kelt az ilyen átlagos polgárokban, mint amilyen én is vagyok, hogy ez valamilyen szándékos zavarkeltés, vagy szándékos szétrombolása a jogbiztonságnak! Az ügyeimet úgy intézik, mintha szívességet tennének nekem.

Igen, befejeztem! Hogy hova menjek? Magukkal kell mennem, mert eljárást indítanak ellenem? Azt mondja, hogy nem a véleményem miatt, hanem más, általam eddig még nem ismert súlyos cselekményeim miatt? Komolyan úgy véli, hogy az lesz az ügyészi vádiratban, hogy nem követtem el bűncselekményt, de a viselkedésem és a magatartásom egyértelműen arra utalt, hogy készültem rá? Nem maradt számomra más, csak a remény, csak a hit! A hit abban, hogy hasonló helyzetekben van kialakult gyakorlat. Három-négy év és megszüntetik az eljárást bűncselekmény hiányában, hacsak nem sikerül a Bíróságokat is ezzel a „demokráciában élsz nem érted?” féle diktatórikus attitűddel igába hajtani!

2019-11-28T13:29:47+01:002012. szeptember 9.|2012 Írások, KNOE magazin|
Tovább olvasok

Ki a felelős?

Meglehetősen furcsának, de a leghatározottabban igaznak gondoljuk, hogy azokról a kérdésekről őszintén kell véleményt nyilvánítani, mely a legtöbbünket foglalkoztatja, sőt, legtöbbünk gondolkozásával köszönőviszonyban sem lévő, semmiből előrángatott személyek fröcsögő megfogalmazásait próbálják ránk erőltetni!

Beszéljünk róla! Sajnos nem mindegyikünket áldott meg az isten olyan diszpozicionális tényezővel, mint az ékesszólás képessége, vagy a részigazságokat tényként tálaló szóművész közszereplők „varázsereje!”

Akkor mi is van? Ne beszéljünk róla? Ne szóljunk senkinek, hogy valami nem stimmel? Vagy ne szisszenjünk fel, hogy úgy látjuk az irány nem jó, hogy úgy látjuk, hogy távolodunk a civilizált Európától? Vagy mélységesen elítéljük ezt az érthetetlen és abszolút indokolatlan magyarkodást? Honnan veszi a bátorságot bárki, hogy a hatalom erejével sajátítson ki történelmi jelképeket és ezeket pártjelképpé vagy politikai jelképpé degradálja? Vagy önmagát nagyobb magyarnak képzelje bárkinél! Mi úgy gondoljuk, hogy nem az a nagyobb magyar aki hangosabb, aki saját elképzelését úgy akarja másra erőltetni, hogy közben ezekkel a történelmi jelképekkel veszi magát körbe, vagy a faji diszkrimináció felé konvergál! E sorok írója mindösszesen csak véleményét szeretné elmondani, gondolatait szeretné megosztani mindenkivel, akit érdekel. Persze visszautalok megfogalmazásom elejére és azt kell mondanom, hogy nem is szükséges mondani semmit és nem is kell ékesszólóan fogalmazni. Elég a csend, döbbent csend. Ezt a miniszterelnöki szónoklatot, melyet a magyar nagykövetek értekezletén tartott, nem tudjuk kommentálni, csak döbbenten hallgatunk. Mindenki gondoljon amit csak akar.

A beszéd egy része……

„A magyar diplomáciának arra kell felkészülnie, hogy az euróválság a következő években is meghatározó eleme marad az európai politikának – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, a magyar külképviseletek vezetőinek éves értekezletén. A kormányfő szerint jelenleg semmilyen jel nem utal arra, hogy „a Nyugat-Európa által felhalmozott válságtömeg” kezelése rövidtávon megoldható, és egy-két éven belül megszületne egy új európai politikai és gazdasági rendszer.

A miniszterelnök kritikusan emlegette azt a dokumentumot, amelyet Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke készített az EU jövőjéről. Úgy fogalmazott: ez tipikusan az a hozzáállás, hogy ha nem tudják megoldani a problémát, akkor inkább a holdutazásról kezdenek beszélni. Az igazi problémáról – arról, hogy a német gazdaság versenyképessége messze meghaladja a vele azonos pénzt használókét – egyáltalán nem szól ez a dokumentum.

Orbán szerint a pénzügyi válság mellett reálgazdasági válság és vezetési válság is kialakult, a politikai vezetők időhorizontja ugyanis rövid – hiszen négyévente választás van -, a válság viszont lassan történelmi léptékkel értelmezhető. A kormányfő azt mondta: ez nem a demokrácia kritikája, csak jelezni szeretné, hogy van egy „beépített probléma” a rendszerben, ami nem segíti a válságkezelést…”

Hát azért nem teljesen tudom megállni szó nélkül! Annyi tör belőlem elő, hogy „ej” sőt „ej-haj”! Ha annyira látjuk a problémát, annyira tudjuk a megoldást, miért nem áruljuk el?

Persze, a mi okos és tévedhetetlen „vezérünk” nem árulja csak úgy el a titkot, gebedjen meg az sok ostoba „európavezér”! Vagy mégse? A beszéd egy általánosságokat megfogalmazó hablagy? Az idő kedves olvasó, az idő bebizonyítja!

2019-11-28T13:22:52+01:002012. augusztus 21.|2012 Írások|
Tovább olvasok

Igazságos a rendőrség?

Ki meri azt állítani, hogy Magyarországon van olyan személy, akire nem vonatkoznak a szabályok? Ki meri azt állítani, hogy van olyan ember, aki bármit el tud intézni? Ki meri azt állítani, hogy a rendőrséggel összefüggő kormányzati kommunikáció félrevezető és a valós problémákról eltereli a figyelmet? Esetleg van olyan bátor ember, aki azt állítja, hogy a jelenlegi kormányzat egy, a bűnös tevékenységtől megtisztított elfogulatlan rendőrséget hozott létre? Végül is mi sem akarjuk ezt cáfolni, csak ismertetünk egy elgondolkodtató esetet.

Előbb nézzük a történeti tényállást:

2012. május 9.-én 10 óra előtt néhány perccel Balatonboglár belterületén egy Volkswagen IK típusú személygépkocsi haladt Fonyód irányába és besorolt a balra kanyarodó sávba. Fonyód irányából jött egy Mercedes S 320 CDI autó, és belerohant az éppen kanyarodó Volkswagenbe. Mindkét autó súlyosan megsérült. Rendőri intézkedésre került sor, és kiszabtak 15.000 Ft helyszíni bírságot. Az eset szokványos, nap mint nap megtörténik az ország különböző pontján. Mi sem tartanánk érdekesnek, ha nem tudnánk, hogy a Mercedes személygépkocsi súlyosan túllépte az 50 km/h sebességet és a vezetője nem M. Lajos helyi lakos vállalkozó lenne, aki meglehetősen jó kapcsolatokkal rendelkezik és folyamatosan vissza is él ezzel. Mi ezt állítjuk! Állítjuk? Nem! Bizonyítjuk is:

A sebesség túllépés jól látszik a féknyomon. Az összetört autó az út jobb oldalán látszik a háttérben, ahogy éppen egy trailer-re emelik. Kérdésünk: A rendőrség álláspontja szerint miért olyan enyhe a cselekmény, hogy 15.000 Ft pénzbüntetés kiszabása elegendő? Van akinek lehet ennyire durván sebességet túllépni lakott területen? Vagy a rendőrségen „túl jól” ismerik M. Lajost? Ja jut eszembe! Az ügyszám: 14030/2275-2/ált. M. Lajosnak több furcsa és érdekes ügye is van!

2019-11-28T13:47:15+01:002012. augusztus 19.|2012 Írások, KNOE magazin|
Tovább olvasok