2017 Írások

Egy demokratikus jogállam?

2017. április 4.-én a magyarországi parlament elfogadta azt a törvényjavaslatot, mely lehetőséget teremt arra, hogy a szakértők által is Magyarország legjobb egyetemének tartott CEU működése ellehetetlenüljön. A meglepő ebben az, hogy jogszerűen, demokratikusan működő országban egy törvényjavaslatot komoly vita, hatástanulmányok és főként az érdekelt féllel vagy felekkel lefolytatott vita előzi meg. Sajnálatosan ez a törvényjavaslat egy hete még nem is létezett. A magyar kormány nem egyeztetett a CEU vezetésével sem. Erre az ATV-nek adott interjúban azt nyilatkozta Palkovics László az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős államtitkára, hogy azért nem volt egyeztetés, mert nem volt rá idő.

Résztvevők már a helyszínen megfogalmazták, hogy a legborzalmasabb diktatúrák jellemzője. Sokan voltak a tüntetésen, ez egy jelentős megmozdulás volt. Sokan fogalmazták meg azt is, hogy borzalmas, sőt felháborító, hogy jogszabályt lehet alkotni egy hét alatt ráadásul úgy, hogy egy demokratikusnak mondott ország Soros György ellenes mániában szenvedő miniszterelnöke mindent megtehet, még azt is, hogy saját pártjának tagjait – a KDNP nem az és nem is volt önálló párt, hanem A Fidesz bábja – is felhasználja!

Sajnálatosan a kormánytagok között egy olyan ember sincs, aki azt mondta volna, hogy ezt ne miniszterelnök úr, mi nem önmagunkért, nem saját pártunk tagjaiért, hanem Magyarországért, minden magyar emberekért vagyunk? Megjelentek lejárató cikkek a CEU-ról, de a CEU vezetése tételesen cáfolta ezeket. Nyilvánvaló cél a CEU-val összefüggésben a hangulat keltés volt.

A tüntetés a Nádor utcában kezdődött, majd a több ezres tömeg átvonult a Parlamenthez. Sajnálatosan volt lökdösődés, dulakodás, ezt a sajnálatosan jelen kormány regnálása alatti tüntetések során már megtapasztalhattuk, nyílván az ellentüntetők által provokáltak voltak. A Kossuth térre ment tömeg hatalmas mennyiségű rendőrrel találkozhatott! A rendőrök, a résztvevők tájékoztatása alapján, folyamatosan megjegyzéseket tettek, gyakran kulturálatlan módon szólították fel az embereket. A tömeg, tekintettel a kormányzat EU ellenes tevékenységére, melynek ez a CEU-s meglehetősen furcsa törvény elfogadása is része, azt követelték, hogy legyen a Parlamentre egy EU-zászló kifüggesztve. Ezt Kunhalmi Ágnes országgyűlési képviselő meg is tette, a parlament egyik ablakába kitette az EU-s zászlót.

Ezt követően a tüntetők közé ment. Egyértelműen és vitathatatlanul látszott, hogy a tüntetők nem az ellenzéki pártokhoz kötődően tüntetnek, hanem a saját véleményük, meglátásuk alapján!

A nemzetközi sajtó is kiemelten foglalkozott a magyar tüntetéssel. A német Frankfurter Allgemeine Zeitung írt arról, hogy a CEU nemzetközi szinten az egyik legtekintélyesebb magyar egyetem. Furcsállotta, hogy Orbán Viktor Sorossal szembeni ellenérzése ilyen törvényt eredményezhet. A magyar származású az USA-ban élő üzletembert a kormány “ellenségnek” tekinti és világosan látják, hogy az új törvény a CEU ellen irányul. 2017.04.05-ei hídlezárásokat pedig a BRFK vezetője megtiltotta.

És a rendőrség rá tudott tenni még egy lapáttal. Sajtó információk szerint a CEU-n tanuló egyik külföldi diáklányt keresett fel a rendőrség, valamint az egyik magyar szervező lakásánál is megjelentek. Az Index arról írt, hogy a külföldi lány lakásába a tüntetés másnapján, nem sokkal éjfél előtt csöngetett be egy egyenruhás rendőr. A lakásába ment, igazoltatta, körbenézett és végigtapogatta a falat.

A sajtó megkereste az ügyben a rendőrséget, kíváncsian várjuk a választ.

2019-11-28T15:14:35+01:002017. április 6.|2017 Írások, KNOE magazin|

60 fölött

A második évezred elején a rendvédelmi munkám közben
azt észleltem, hogy a kormányzati szándék távol van tőlem,
mert naivan úgy véltem, hogy a politika, szakmai kérdésekben,
főként a rendvédelemben, semmit sem kérhet a saját érdekében.

Meglehetősen rosszul gondoltam, mert felkerestek mint vezetőt,
hogy meghatározzák több velük szimpatizáló ügyében a teendőt.
Határozottan úgy véltem, hogy a több évtizedes szakmai hitem
sokkal, de sokkal többet ér annál, hogy eladjam a becsületem.

Még azt is gondoltam naivan, hogy egy demokratikus országban
ez ellen az antidemokratikus lépés ellen felléphetek bátran.
de az új hatalom a történtek ellenére, semmilyen lépést nem tett,
nem érdekelték őket a tények, így érdemi lépés nem lett.

A hatályos jog szerint nyugdíjaztak, mert a szolgálati időm lehetővé tette,
de tőlem és társaimtól az újra hatalomra került párt visszamenőleg elvette.
Majd hazudott nemzetközi szinten, hogy ezt a magyarok érdeke kívánja,
közben a nemzeti vagyont, ez a párt és érdekszférája folyamatosan lopja.

Az életcélom, hogy ez ellen harcoljak, de folyamatosan félek
mert nem tudom immár 60 fölött meddig is élek.
Amíg az erőm engedi küzdeni fogok sorstársaimért
a jogaink és a demokratikus értékek visszaszerzéséért.

2019-11-28T15:13:22+01:002017. március 28.|2017 Írások, KNOE magazin|

Adóigazgatási jog?

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban Art.) alapelveiben fogalmazza meg a jogalkotó, hogy a törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozása. Az Art. az ellenőrzést - a korábbi szabályozástól eltérően - az adóigazgatási eljárás részeként határozza meg. A törvény értelmében az ellenőrzés feladata a közterhekhez való hozzájárulás biztosítása, célja az adókötelezettség teljesítésének vagy megsértésének megállapítása.

Sajnálatosan azonban furcsaságok tapasztalhatóak a NAV tevékenységében. Ilyen a vagyonosodási vizsgálatok során alkalmazott „készpénz-egyenleg” módszer. Ez egy olyan becslési módszer, melyet öncélúan alkalmaznak, ugyanis a jogszabályok ezt nem teszik lehetővé! Mégis alkalmazzák. Tehát ezt a szemléletet a NAV jogszabályi alapok nélkül alkalmazza.

Magyarországon a Bíróságok is elfogadják a NAV véleményét, még akkor is, ha azt nem megfelelő képzettségű, nem megfelelő felkészültségű adóellenőr készítette! Nem igazságügyi adószakértőnek kellene ezt megtennie, ha egyáltalán becslésre van szükség? Én nem hiszem, hogy ez egy normális eljárás.

Rendelkezik az Art. továbbá arról, hogy becslés az alábbi esetekben alkalmazható:

  • a vagyonszerzési illeték alapjának megállapításánál,
  • ha az adó, illetve a költségvetési támogatás alapja nem állapítható meg,
  • ha az adóhatóság rendelkezésére álló, azok száma vagy tartalma miatt jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény alapján alaposan feltételezhető, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapjának megállapítására, vagy
  • ha a magánszemély valótlan, hiányos bevallást vagy nyilatkozatot tett, vagy a nyilatkozattételt elmulasztotta,

Összességében megfogalmazhatjuk, hogy ez a módszer a megfelelő adóalap megállapítására alkalmas! A „készpénz-egyenleg” módszer alkalmazásával ellenőrizte az Adóhatóság S. I. Balatonlellei volt vállalkozót, és teljesen ellehetetlenítették. Erről korábban már írtunk! Ez esetben sem vette figyelembe a NAV S. I. vállalkozásához kapcsolódó bankszámlán a nyitó egyenleget, sőt a vállalkozás pénztárában adott év január 1.-jén található összeget sem. Egyébként ezekből a pénzekből árubeszerzés történt, de a NAV a vállalkozói betétet nem állította szemben ezen kiadással, (holott a bankszámlán, és a házipénztárban lévő összeg erre fedezetet biztosított) majd megállapította, hogy ennek a vállalkozói betétnek az összege a vállalkozó adózott jövedelméből nem származhatott és adóhiányt állapított meg! Építési vállalkozásról volt szó, és meglehetősen komoly összegekről!

Az Adóhatóság jogszabálysértő eljárása S. I.-t teljesen ellehetetlenítette, a cégét felszámolták, a foglalkoztatott dolgozói az utcára kerültek, mely össztársadalmi vonatkozásban is erős kételyeket ébreszt a túlzott jogosítványokkal rendelkező Adóhatóság eljárásával összefüggésben!

2019-11-28T15:12:11+01:002017. március 20.|2017 Írások, KNOE magazin|