Tagjaink jogi kérdései

Tagjaink jogi kérdései2019-12-05T15:41:40+01:00

TAGJAINK ÁLTAL FELVETETT JOGI PROBLÉMÁK
ÉS A SZAKÉRTŐINK VÁLASZAI

FELVETETT PROBLÉMÁK, FELTETT KÉRDÉSEK ÉS SZAKÉRTŐI VÁLASZOK:

A KNOÉ Egyesület két magyarországi jogi szakértője, Dr. Masszi Katalin és Dr. Ivanics Éva válaszol:

Kérdések: Válaszok:

A kérdésem az lenne,hogy akik 1955-ben születtek. a betöltött 64 év után megkapták a teljes nyugdijat, mivel én 1956-ban születtem, és nekem még a betöltött 64. év után 183 napot kell várnom, de nem tudom, hogy miért.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 18. §-a az alábbiakban határozza meg a nyugdíjkorhatárt.

18. § * (1) A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki

a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

Ez alapján az 1956-ban születettek nyugdíjkorhatára 64. életév betöltését követő 183. nap.

T. KNOÉ! Szolgálati járadék mellett dolgozom. Tavaly tavasszal a NYUFIG automatikusan kiszámolta a nyugdíj melletti munkavégzés után járó 0,5 %-os emelést, határozatot hozott, megemelte a járadékom és kifizette a különbözetet. Idén kormányrendelet alapján szeptember 30-ig, egyes esetekben október 31-ig kell határozatot hozni. Mivel olvastam a jogi fórumon egy cikket \”Ebben az évben is hamarosan megérkezik a 2018. évben nyugdíj mellett dolgozók részére a 0,5 százalékos nyugdíjnövelés megállapításáról értesítő határozat és a megállapított nyugdíj növelés összege.\” és még nem kaptam meg sem a határozatot, sem az emelést, így email-ben fordultam a NYUFIG felé, melyre nem válaszoltak. Egy Facebook csoportban polemizálunk a kérdésről, hogy csak a saját jogú öregségi nyugdíja snak jár, vagy a szolgálati járadék melletti munkavégzéskor is. Mivel a NYUFIG honlapjáról eltűnt az \”Október 31-ig kell határozatot hozni…\” tájékoztatás, melyben még szerepelt a szolgálati járadék melletti munkavégzés után járó 0,5 %-os emelés, kérem segítségüket, hogy ezen jogi/anyagi probléma kérdésében megoldást kapjunk.

Sajnos annak aki járandóság mellett dolgozik, annak nem jár a 0,5%-os emelés, mert az a hatályos jogszabályok szerint csak a nyugdíj mellett dolgozóknak jár. Azért nem kapott határozatot, mert nem jár az emelés.

Tisztelt KNOE! Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy a szolgálati járulék mellett végzett munka után kapható, havi minimálbér másfélszeresébe bele tartozik-e a cafetéria összege, vagy azt a munkabér felett még megkaphatom-e? Válaszukat előre is köszönöm.

Mivel a cafetéria béren kívüli juttatás így, az a minimálbér 18 szorosába nem tartozik bele.

Érdeklődnék, hogy foglalkoznak-e a járandóság melletti munkavégzés összes korlátjának (kereshető összeg, TB további fizetése mellett se időszerző, se nyugdíj emelő hatás) hátrányosan megkülönböztető voltával, mellyel újabb adalék áll a rendelkezésünkre a járadékosokká tévő visszaható hatályú, valamint attól függetlenül is hátrányosan megkülönböztető bánásmóddal, eljárással velünk szemben? Tisztelettel várom válaszukat!

Ebben az ügyben Jogászhoz fordultunk, akinek a véleménye szerint ebben az ügyben nem lehet jogorvoslatot remélni, mivel nem csak a szolgálati járandóságosokra vonatkozik a keresetkorlát. Azért nincs a 0,5%-os járandóság emelés, mert amikor a járandóságos betölti a reá irányadó nyugdíjkorhatárt onnantól kezdve 6 hónapig kérheti a nyugdíja újbóli megállapítását, ahol természetesen a járandóság melletti munkavégzés a szolgálati időt fogja növelni.

Figyelni kell azonban arra, hogy az újbóli megállapítás esetében a korábban a szolgálati nyugdíjaknál figyelembe vett kedvezmények nem számítanak, csak a 2014.12.31-ig a korkedvezményre jogosító szolgálati viszonyban eltöltött és annak arányában megállapított korkedvezmény vonatkozik.

Azonban csak akkor lehet az új megállapított nyugdíjat folyósítani, amennyiben az magasabb összegű, mint a szolgálati járandóság csökkentés nélküli összege.

2019.május 6-án töltöm be a 64-ik életévemet. 1996.augusztus 1-től szolgálati nyugdíjas lettem. Jelenleg szolgálati járandóságban részesülök ( 15 % szja levonásával ). Nyugdíjazásom óta kis megszakítással dolgozom, jelenlegi munkahelyemen 12 éve napi 4 órában. A szolgálati időm 6 évvel emelkedett meg. Kérdéseim: – öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor esetemben kell-e a nyugdíjbiztosító felé jeleznem, – kérhetem-e a nyugdíj összegének újbóli megállapítását, ha igen, akkor annak van-e jogi következménye – munkáltatómtól jár-e valamilyen juttatás ( nem kívánok tovább dolgozni ) Kérem a KNOÉ jogi támogatását, illetve képviseletét ! Köszönettel

Nem kell jelezni a nyugdíjbiztosító felé külön, hogy eléri a nyugdíjkorhatárt, mert a 2011. évi CLXVII-es törvény 17. § (1) b, pontja alapján a szolgálati járandóság automatikusan megszűnik amennyiben a szolgálati járandóságos eléri a reá irányadó nyugdíjkorhatárt. A korhatár betöltését követő naptól kezdődően öregségi nyugdíj kerül folyósításra a részére már levonás nélkül 18. § (1) bekezdése.

Ugyan ezen jogszabály 18. § (3)-as bekezdése alapján lehet kérni a nyugdíj újbóli megállapítását de csak akkor folyósítják az újból megállapított nyugdíjat, amennyiben az magasabb, mint a szolgálati járandóság csökkentés nélküli összege.

(3) Az öregségi nyugdíj (1) vagy (2) bekezdés szerinti folyósítása esetén a nyugdíjas – a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül – a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett.

Az öregségi nyugdíj összegét – az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően – abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb az (1), illetve (2) bekezdés szerint folyósított összegnél.

Amennyiben megszünteti a munkaviszonyát , akkor a munkáltató részéről semmi fizetési kötelezettség nem keletkezik

Erre a problémára szeretném a véleményüket kérni esetleg ha Önök is érdemesnek gondolják akkor segíteni a többi kollégának az esetekben mivel volt társaim kollégáim között szerintem biztos többen érintve vannak a kérdésben és a KNOÉ nak is ha tudna segíteni benne sokat jelentene a tagságának.

A problémát az idézett cikk teljesen kifejezi ezért inkább be linkelném az alap eseteket így jobban érthető mire gondolok.Ha Önök szerint érdektelen vagy nem érinti a tagságot úgy elnézést a zavarásért. A fenti link az alábbi ebbe teljesen kifejtik a volt szolgali járadékosok problémáját a nyugdijjba vonulásukkal kapcsolatban.

Tudunk a cikkben jelzett problémáról ezért fordultunk többek között az EMMI-hez is (a levelek fen vannak a tagi felületen a magyarországi ügyintézéseinél).

Sajnos az állami szervek nyilvántartásai nem kompatibilisek egymással, hiszen a Nyugdíjfolyósító, amely beolvadt a Nyugdíjbiztosítóba) tudott minden adatot, csak éppen a Nyugdíjbiztosító rendszere nem kompatibilis a Nyugdíjfolyósítóéval, így sokkal egyszerűbb a társadalombiztosítási nyugdíjról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/B paragrafusában foglalt egyeztetést elvégezniük amiben hiányos adatok szerepelnek, mert gondolják, majd az érintett bizonyítja azt, amit nekik tudniuk kellene. A minisztériumtól semmitmondó választ kaptunk, arra meg végképp nem válaszoltak, hogy miért nem egészítik ki a Nyugdíjbiztosító adatbázisát a Nyugdíjfolyósítónál levő adatokkal.

A KNOE honlapján fenn van, hogy mit javaslunk ebben az esetben. (knoe.hu/magyar-helyzet) Föntről a harmadik rész az ami ezzel foglalkozik.

Sajnos már azt is tudjuk, hogy van olyan Tagunk, aki minden papírt, igazolást bevitt az egyeztetéskor, amit le is másoltak, majd több, mint egy év múlva ismét kapott egy határozatot, amiben természetesen az általa igazoltak nem voltak benne. Na erre ismét bementek a Nyugdíjbiztosítóhoz (Kormányhivatal) és ott egy hölgy azt mondta nekik, hogy ja akinél korábban voltak az nem a fegyveresekkel foglalkozik, így biztos elkeveredtek a dolgok, de Ő viszont igen és most lemásol mindent újra és most már biztos minden adat rendben lesz. A történet végét még nem tudjuk.

Egy biztos, hogy a 20111. évi CLXVII-es törvény szerint aki szolgálati járandóságban részesül az kérheti ugyan a nyugdíja újra megállapítását amikor a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betölti, de csak akkor folyósítják neki az újra megállapított nyugdíjat, amennyiben az magasabb, mint a csökkentés nélküli szolgálati járandósága.

Egyetértünk Önnel, hogy ez teljesen felháborító, hogy az állami szervek ahelyett, hogy egymástól átvennék a nyugdíjra, szolgálati időre vonatkozó adatokat, inkább az állampolgárokat vegzálják a jogszabályra hivatkozva.

Özvegyi nyugdíj megállapításával összefüggésben szeretnék válasz kapni az alábbi kérdéseimre.Amennyiben szolgálati járandóságban részesülő meghal a házastársnak özvegyi járadékot folyósítanak. Van e ebben az esetben maximált folyósítható összeg vagy csak a jogszabályi előírás % az irányadó. Az özvegyi járulék megállapítása módosul e abban az esetben ha az elhalt (amennyiben élne)elérné az öregségi nyugdíj korhatárt.Egyszerűen fogalmazva figyelembe veszik e 15 % elvonás megszűnésének idejét. Mindezen kérdés hogy alakul abban az esetben ha egyéves folyósítás után szüneteltetés van (kórhatár miatt) majd feléled a jogosultság.

Nincsen maximális összege az özvegyi nyugdíjnak. A szabályokról a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 1997. évi LXXXI. törvény 45-53. §-a rendelkezik.

45. § (1) Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs (a továbbiakban együtt: házastárs) kaphat.

(2) Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával ennek haláláig

a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy

b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt.

(3) Élettársa után nem jogosult özvegyi nyugdíjra az, aki a (2) bekezdésben megjelölt együttélési időszak vagy ennek egy része alatt özvegyi nyugdíjban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.

46. § * (1) Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa

a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és

aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy

ab) összesen legalább 2 év,

b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,

c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,

d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,

e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,

f) a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 15 év szolgálati időt szerzett.

(2) Özvegyi nyugdíjra az is jogosult, akinek házastársa az (1) bekezdés szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása során az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni

a) *

b) azt az időtartamot, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.

47. § (1) Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható.

(2) Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor

a) a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy

b) * megváltozott munkaképességű, vagy

c) * házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

(3) * Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az erre jogosító feltételek valamelyike

a) a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,

b) a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül következik be.

48. § (1) Az, akinek házastársa a házasság megkötésekor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házasságból (a korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy a házastársak a házasság megkötésétől öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt kötött házasságot felbontották és – bármelyikük irányadó korhatárának betöltése után – ismét házasságot kötöttek.

49. § * (1) Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

(2) Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek az 50. § (2)-(3) bekezdés szerinti özvegyi nyugdíj csak abban az esetben jár, ha a 47. § (2) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételek a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkeztek és a házastársától annak haláláig tartásdíjban is részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

(3) Ha az elvált személy a házastársától már a házasság megszűnése előtt is külön élt, a (2) bekezdés szerinti tíz évet a tényleges különélés kezdő időpontjától kell számítani.

50. § (1) * Megözvegyülés esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj hatvan százaléka annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

(2) * Az özvegyi nyugdíj mértéke

a) * a 47. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti feltétellel rendelkező, de rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesülő özvegy esetében hatvan százaléka,

b) * a 47. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti feltétellel rendelkező és egyidejűleg rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő, továbbá a 47. § (2) bekezdés c) pont szerinti feltétellel rendelkező özvegy esetében harminc százaléka *

annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

(3) * A (2) bekezdés a) pontja szerint hatvanszázalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj helyett harmincszázalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az időponttól, amelytől az özvegy saját jogú nyugellátásban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül. A (2) bekezdés b) pontja szerint megállapított özvegyi nyugdíj az özvegy ellátásának összegére tekintet nélkül jár.

(4) *

(5) * A 49. § alapján megállapított özvegyi nyugdíj a tartásdíj összegénél több nem lehet.

(6) * A házastárs 1998. január 1-je előtti halála esetén a saját jogú nyugellátást az özvegyi nyugellátással – a megállapításuk időpontjára tekintet nélkül – a Kormány rendeletében meghatározott összeghatárig kell együtt folyósítani. * Az özvegy kérelmére azonban a saját jogú nyugellátást a (2) bekezdés b) pontja szerinti mértékben az özvegyi nyugellátással kiegészítve kell folyósítani, ha ez számára kedvezőbb. A (2) bekezdés b) pontja szerinti összeget abból a saját jogú nyugellátási összegből kell meghatározni, amely a jogszerzőt 1997. december 31-én megillette, vagy megillette volna. Ha az özvegyi nyugdíjra az igény 1998. december 31-ét követően nyílik meg, olyan összegű saját jogú nyugdíjból kell az özvegyi nyugdíjat megállapítani, amely a jogszerzőt az özvegyi nyugdíj megállapításának időpontját megelőző naptári év december 31-én megillette volna.
Az özvegyi nyugdíj megosztása

51. § (1) Több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban meg kell osztani. Ha a különélő, illetőleg elvált házastársnak a ráeső arányos résznél kisebb összegű ideiglenes özvegyi nyugdíj jár, a különbözet az özvegyi nyugdíjast, illetőleg az együttélés alapján ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultat illeti meg.

(2) Az özvegyi nyugdíjra jogosult a többi jogosult ellen indított perben az özvegyi nyugdíj más arányú megosztását kérheti.

(3) Az özvegyi nyugdíjnak bírói ítélet alapján történő megosztását az ítélet jogerőre emelkedését követő hónap első napjától kell végrehajtani.

(4) Amennyiben a jogosultak száma megváltozik, az özvegyi nyugdíjat meg kell, illetőleg újból meg kell osztani. A megosztásra (újbóli megosztásra) legkorábban a jogosultak számának a változását, illetőleg az igénybejelentést követő hónap első napjától kerülhet sor.
Az özvegyi nyugdíj megszűnése

52. § (1) Az özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkorának betöltése előtt házasságot köt.

(2) * A 47. § (2) bekezdés b) pontja alapján megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az özvegyi nyugdíjas már nem megváltozott munkaképességű.

(3) * Az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha már egyik gyermeket sem illeti meg árvaellátás.
Az özvegyi nyugdíj feléledése

53. § (1) * Feléled az özvegyi nyugdíja annak, akinek az özvegyi nyugdíja nem házasságkötés miatt szűnt meg, ha az arra jogosító feltételek valamelyike

a) a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül,

b) a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül bekövetkezik. Az özvegyi nyugdíj feléledése során az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a jogszerző halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani.

(2) *

(3) A házasságkötés miatt megszüntetett özvegyi nyugdíjra a jogosultság a házasság megszűnése után feléled, ha *

a) az igénylő a házasságkötéskor az 1998. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján végkielégítést nem vett fel, és

b) az igénylőt a házasság létrejötte nélkül az özvegyi nyugdíj egyébként megilletné.

(4) Az özvegyi nyugdíj feléledése esetén a jogosultat az özvegyi nyugdíj megszűnését követő emelések, kiegészítések megilletik.

(5) * Ha 1997. december 31-ét követően az 1998. január 1-je előtt megszüntetett özvegyi nyugdíjra a jogosultság az (1)-(2) bekezdés szerint feléled, az özvegy az öregségi nyugdíja, rokkantsági ellátása, rehabilitációs ellátása mellett – a megállapítás időpontjára tekintet nélkül – kérheti az özvegyi nyugdíj 50. § (2) bekezdés b) pontja szerinti folyósítását, ha ez számára kedvezőbb.

Tisztelt KNOE, Szolgálati járadék melletti alkalmazottként dolgozom. A munkáltató a munkabért következő hó 9. környékén fizeti és ekkor válik számomra megismerhetővé a bér összege 8túlórák miatt ez változó). Ha az év végén a decemberi fizetéssel (amit következő év január elején ismerek és kapok meg) lépem át esetleg éppen a jövedelemkorlátot, vissza kell-e fizetni a decemeber 12-e környékén kiutalt szolgálati járadékot. Válaszát előre is köszönöm!

Amennyiben nem jelentette be azt, hogy a decemberi fizetésével átlépi a jövedelem határ, akkor véleményünk szerint vissza kell fizetnie, ha bejelentette, akkor viszont nem csak arról fog határozatot kapni, hogy 2018.12.01-2018.12.31 között felfüggesztik a járandóság folyósítását.

Tisztelt KNOÉ! Hivatásos katonaként dolgoztam 2001-ig, ahonnan szolgálati nyugdíjba kerültem. 2018 őszén a nyugdíjfolyósítóba behívtak adategyeztetésre. Az előzetesen kiküldött anyagban nem szerepelt a tiszthelyettesi iskola amit 1980-1982 között végeztem. Ezt megreklamáltam. A minap kiküldött határozatban az szerepel, hogy a tiszthelyettesi iskola a szolgálati időmbe nem számít bele. Kérdésem mit tehetek?

A járandóságosokra vonatkozó 2011. évi CLXVII-es törvény szerint aki szolgálati járandóságban részesül az a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltését követő naptól öregségi nyugdíjban részesül és a 15% levonása nélkül történik a folyósítás a továbbiakban. A szolgálati járandóságosok esetében saját kérésükre a nyugdíjukat újra megállapítják azonban csak akkor történik az új megállapítás szerinti folyósítás amennyiben az újra számított összeg magasabb, mint a levonás nélküli szolgálati járandóság. A korábbi szolgálati nyugdíj megállapító határozatban a tiszthelyettesi iskola beszámított azonban most már a normál nyugdíjasokra vonatkozó szabályok alapján történik a szolgálati idő megállapítása. Ezzel azonban a korábban leírtak miatt nem kell foglalkozni.

Feleségem a Büntetés-végrehajtási Szervezetnél (A továbbiakban:bv.) dolgozik közalkalmazottként. A munkáltatója kötelezte arra, hogy a beosztása betöltéséhez szükséges bv iskolát végezze el. Az iskola lakóhelyünktől 31km-re van Budapesten (Az agglomerációban élünk.), csúcsforgalomban is egy óra alatt be lehet érni autóval, az iskolai összevonások havi egy vagy két hétben vannak meghatározva, ez alatt az idő alatt a bv iskola számít a munkahelyének. A munkahelye egyébként az egyik Budapest melletti bv intézetben van. A munkáltató az iskolába járás útiköltségét, az adó jogszabályokban meghatározott 15ft/km kifizetésével akarja megoldani. Véleményem szerint ebben az esetben (Eredeti munkahelytől eltérő munkahelyen történő foglalkoztatás.A közalkalmazotti kinevezésében nem budapesti hanem vidéki intézet a munkáltató.) a munkáltatónak az Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló minden a munkával kapcsolato s költségét meg kell térítenie, ez jelen esetben üzemanyagköltség norma szerint és 15ft/km gépjármű kopás költség. Kérem a Tisztelt Címet, hogy a jogi álláspontját küldje meg nekem, törvényi hivatkozással!

A 2018 évi keresetkorlát Br. 2.484.000.- Ft. Ha valakinek novemberben haladja meg ezt az összeget a keresete, akkor a decemberi járandóságát már nem kapja, ha még is, akkor sem kell visszafizetnie.
Amennyiben nem kap decemberre, akkor a következő járandósága a januári lesz, hiszen minden évben újra indul keresetkorlát.
A NYUFIG nem figyelmeztet előre csak azt figyeli eléri-e a járandóságos a korlát összegét és ha igen, akkor felfüggeszti a járandóságát.

Tisztelt Vezetőség ! Szolgálati járandóságban részesülő volt rendőr vagyok.Kérdéseim:A 2018.évben mennyi a keresetkorlát?Bruttóban,vagy nettóban kell-e számolni.Nagyon sok véleményt hallottam az utóbbi időben és mivel jelenleg én is dolgozom a járandóságom mellettt,ezért érdekelne.Továbbbá,ha valaki pl.november hónapban meghaladja ezt a korlátot,mi történik ,illetve mikor kapja újra a járandóságot.Úgy értesültem,hogy az idén az éves összeg Bruttó 2.484.oooFt.,ha rosszúl értesültem kérem írják meg mennyi,mert nem szeretném,ha a járandóságom felfüggesztésre kerülne.Utolsónak pedig az iránt érdeklődöm,hogy NYUFIG figyeli-e folyamatosan a keresetet és ha valaki eléri a határt akkor előtte előzetsen értesítik-e ? Nagyon sok számomra a megválaszolatlan kérdés ez ügyben és úgy érzem nem vagyok ezzel egyedül. Köszönöm megtisztelő válaszukat.

Az egyedi határozatot nem ismerve, egyedi, és összegszerű választ adni nem lehet, különösen nem úgy, hogy annak egy része nem is jogszabállyal rendezett, hanem NAV normákkal. A beiskolázással kapcsolatos intézkedés attól is függ, hogy a munkakör betöltéséhez előírt képesítésről van-e szó, vagy más munkakörhöz. A beiskolázással kapcsolatos parancs rendezi az iskola elvégzésének módját is, és azt is, hogy milyen munkakörben van a dolgozó ezidő alatt (pl. az a tény, hogy a dolgozót az iskola idején mentesítik a munkavégzési kötelezettség alól, nem azonos azzal, hogy az lesz a munkahelye még akkor sem, ha rész-munkáltatói jogokat kap ezidőre az iskola vezetése). Tehát a leírt információ alapján, a beiskolázási parancs, vagy az aláírt tanulmányi szerződés ismeretének hiányában még az alkalmazandó jogszabály sem állapítható meg, találgatásokba pedig nem szívesen bocsátkoznék.

Általánosságban elmondható, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről a 39/2010. (II.26.) Korm. rendelet rendelkezik.

Tisztelt Vezetőség! 1977-2004 év végéig hivatásos katona, majd hivatásos rendőrként dolgoztam. Nyugállományba vonulásom után, hogy \”hasznosan teljen a szabadidőm\”, Személy-és vagyonőrként dolgozom 2006-tól jelenleg is./fegyveres testőr-vagyonőr beosztásban/. Elrendelték, hogy mindenkinek \”vagyonőri vizsgát\” kell tenni 2018.07.30-ig függetlenül, hogy a rendőrség állományából ment az illető nyugállományba! Nem látom értelmét, hisz a \”civil\” pályáról választott vagyonőri tevékenységet végzőknek szerintem nincs olyan tapasztalata, fegyelme, önfegyelme,jártassága a jogszabályokban és azok alkalmazásában. Ráadásul a Belügyminisztérium alárendeltségébe került a vizsgáztatás. Értelmetlennek látom, hogy azoknak is vizsgázni kell, akik \”kicsit \” komolyabb szinten gyakorolták a személy-és vagyonvédelmet!-Gondolok itt a rendőrség volt hivatásos állományára. Van-e lehetőség, hogy mellőzzék a volt rendőröket a vizsgakötelezettség alól???

Sajnos nincs lehetőség a vizsga mellőzésére.

Nem vagyonőri vizsgát (40 órás képzéssel) kell tenni, hanem kiegészítő képzésen (összesen 16 óra) kell részt venni (természetesen itt is van vizsga), mindenkinek, akinek a vagyonőri szakképzettsége megvan (kifejezetten valamennyi volt rendőrnek, BV-snek, katonának, fináncnak, akiket kifejezetten nevesít is a 68/2012. (XII.14.) BM rendelet 5.sz. melléklete). A kiegészítő vizsgát 2018. június 30-ig kell letenni (12.§ (1) bekezdése szerint) , és azt követően 5 évente ismételni.

Tisztelt Címzett!

Olyan kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy a szomszédom területén van a vízóránk vele közös aknában. Kötelezni akar a szomszéd, hogy hozassam át a saját udvaromra a vízaknát. Viszont az udvar összesen 3,5 méter széles, amiből az autó feljáró 2,5 méter a maradék 1 méter lépcsős járda. Ezen a részen jön be a gáz (amit 2000-ben vezettünk be, akkor a már ez a szomszédunk volt és semmi baja nem volt azzal, hogy az Ő területén van az akna) és a csatorna aminek a biztonsági szélesség pont kiteszi ezt a távolságot, az udvarunk 1 métert lejt kifelé így ez sehogy se lenne kivitelezhető. Viszont a birtokomban van egy olyan papír amit az előző tulajdonosok kötöttek egymás között (1966-ban), ami kimondja két tanu és a tanácselnök előtt, hogy a mindenkori tulaj használhatja a vízaknát. Ez a nyilatkozat pontos szövege: \” Alulírottak hozzájárulunk ahhoz, hogy Szücs Mihály telekszomszédunk a lakóházához szolgáló ivóvízvezeték (horganyzott vascső) hálózatot a saját telkünkön bevezethesse a vízmű vezetékéről csatlakozva. Kikötjük azonban, hogy esetleges karbantartási munkák végzése esetén az okozott kárt teljes egészében kötelesek Szücs Mihályék illetve a mindenkori lakóház tulajdonos megtéríteni illetve rendezni. Egyébként a terület használata teljesen díjtalan.\” A szomszéd azzal fenyeget 1 éve, hogy elzárja a vizünket, levágja a vízóráról a csövet, illetve nem enged be az udvarába, ha bármi gondunk van a területen. A szomszéd az udvart jelenleg kisgép tárolásra használja, tehát nem él ott, az ott levő ház üres. Kötelezhet-e arra, hogy a fent említett problémák ellenére valahogy behozassam az aknát? (A terület szűk és betonnal fedett 11 méter hosszú hely se lenne rá. Sajnos a pénzügyi helyzetem sem engedni, hogy kiépítsek egy új aknát) Válaszát előre is köszönöm!

Sajnos a birtokjogi és tulajdonjogi szabályozás nagyon bonyolult és arra nincs is lehetőségünk, hogy minden tekintetben az összes szabályon végig menjünk, de abból amit leírt (különösen az 1966-os engedély birtokában), különös tekintettel arra, hogy mindenki a megtekintett állapotban vette meg és vette birtokba a telket, ha még számít valamit a magyar jog, akkor nem kötelezheti erre a szomszéd!

Szép napot kívánok. Kérdésem: A nyugdíjprémium s a nyugdíj emelés kapcsán merült fel. Aki adott hónapban nyugdíjas az automatikusan kapja. De az a járandóságos aki elérte a kereset korlátot s lemondta az adott évre az is kapja vagy annak kérvényeznie kell? A tavalyi évben az Erzsébet utalványnál is aki adott hónapban nem kapott nyugdíjat, vagy járandóságot az automatikusan kimaradt… További szép napot. Köszönöm a választ.

1. Az Erzsébet-utalványról még nincs biztos információ, azt elviekben december 20. után fogják kiküldeni, de még ez sem biztos, és a formája sem.

2. A nyugdíjprémium időarányos része jár annak, akinek szünetel a szolgálati járandóság folyósítása. Azt azonban elképzelhetőnek tartjuk, hogy nem folyósították automatikusan, csak kérelemre, ezért javasoljuk az alábbi jogszabályi helyre hivatkozással keresse meg a NYUFIG illetékes igazgatóságát, amennyiben még nem érkezett meg a kifizetés. Ebben az esetben feltehetően az okozza az adminisztrációs fennakadást, hogy novemberben nem folyósították az ellátást, így egyszerűen kimaradt a számfejtésből……

312/2017. (X. 31.) Korm. rendelet, a nyugellátások és egyes más ellátások 2017. novemberi kiegészítéséről

1.§ (4) bek. Az egyösszegű kifizetés időarányos része illeti meg

b) azt a személyt, akinek esetében az (1) bekezdés szerinti ellátás folyósítása a 2017. évben szünetel vagy szünetelt,

2.§ (3) Az egyösszegű kifizetésnek az 1. § (4) bekezdésében meghatározott arányos részét úgy kell kiszámítani, hogy a hozzátartozói nyugellátás 2017. november havi összegének, a szünetelő vagy szüneteltetett ellátás 2017. november havi összegének, illetve a megszűnt ellátás utolsó havi összegének 0,8 százalékát meg kell szorozni a hozzátartozói nyugellátás, a szünetelő vagy szüneteltetett ellátás, illetve a megszűnt ellátás 2017. évi folyósítási hónapjainak számával.

A jogi kérdésem:

Arra vagyok kíváncsi, gyerek tartás díjat meddig kell fizetni. Tudom rég úgy volt meg Bíróságon, addig kell amíg tanul! Az én fiam 1993 február hó született! Hiába érdeklődök smsb , az anyukájától, h jelezze, h tanul e gyerek! Nem válaszol! A kérdésem az , h ebben az esetben mi teendőm!

Várom meg tisztelő választ!

Ha a gyermek tartásdíjat bíróság állapította meg , a megszüntetést is ott kell kérni. Felnőtt (18 évet betöltött) gyermek után akkor kell tartásdíjat fizetni 20 éves koráig, ha nappali tagozaton középiskolába jár illetve 25 éves koráig nappali tagozatos felsőfokú képzésben részesül ( természetesen akkor ,ha a képzés szükséges az életpályája kialakításához , és minden tőle telhetőt megtesz ,hogy mielőbb megszerezze a diplomáját). 25 év felett az általános szabályok nem teszi lehetővé tartásdíj fizetését. Az oktatási intézmények – remélhetőleg tudta, hogy gyermeke hol tanult ez idáig – kötelesek tájékoztatni kérésére írásban a jogosult helyzetéről ( tanul-e még, mennyi idő szükséges tanulmányai befejezéséhez stb.)hiszen a tartásdíj fizetésének feltétele a szükségszerűség , rászorultság és az, hogy ne veszélyeztesse a kötelezett és a jogosulttal egy sorban állók (pl.a jogosult kk. testvérei )megélhetését.

Javasoljuk ha nem tudja hol tanult a gyermek akkor az általános iskolától kérjen felvilágosítást hol tanult tovább nyolcadik után. Ha ezt megtudta, akkor a középfokú intézmény felé fordulhat ugyan ilyen kérdéssel.

Amikor meg vannak a válaszok, akkor kérheti a bíróságtól a tartásdíj fizetési kötelezettség megszüntetését.

Tartásra jogosultság szempontjából a nappali tanulmányait folytató gyermek csak akkor esik egy tekintet alá a kiskorú gyermekkel, ha a kiskorúság idején megkezdett nappali tanulmányait folyamatosan és tőle telhetően folytatja.

A gyermek, aki 25 éves elmúlt már, nagy valószínűséggel egyáltalán nem tartozik a fenti kritériumok alá, ezért javaslom, forduljon ahhoz a bírósághoz, amelyik a tartásdíjat megállapította, és a Ptk. 4:211. § (2) bekezdésében foglaltak alapján kérje a tartásdíj megszüntetését, azzal, hogy a gyermek tanulmányairól, illetve annak várható befejezéséről nem hajlandó az Édesanya felvilágosítást adni, a gyermek pedig nem tartja Önnel a kapcsolatot, azonban a gyermek korából (betöltött 25 év) alaposan feltételezhető, hogy már nem folytatja a kiskorúsága idején megkezdett nappali tagozatos, életpályára felkészítő tanulmányait. Kérje a megszüntetést azon az alapon is, hogy a

Ptk. 4: 220.§ értelmében:

(4) A nagykorú gyermek érdemtelen a tartásra akkor is, ha a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot.

(5) A szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető.

Kérje továbbá a T. Bíróságot, az eddig csalárdul és rosszhiszeműen, a Ptk. 4:211.§ (1) bekezdésében foglaltak súlyos megszegésével felvett tartásdíj (szerződésen kívül okozott kár) visszatérítésére. A bíróságra vigye magával az egyezséget jóváhagyó végzést, vagy a tartásdíjat megállapító ítéletet !

Javaslom, hogy jelen jogszabályi hivatkozások, valamint a fenti érvek pontos idézése érdekében, jelen válaszunk vonatkozó részeit kinyomtatva vigye magával a bíróságra, ahol írásba foglalják kérelmét?.

Üdv:

KNOÉ

Tisztelt vezetőség.

Mikor adják be újból a Strasbourgi bíróságnak a felülvizsgálatát a szerzett jogok megcsorbításának elbírálására , amely a fegyveres testületek nyugdíjának nem adó szerinti, hanem a mindenkori adóval megegyező levonást eredményezett.. Azóta is fenn áll!! És a megnevezéssel kapcsolatban is, mármint szolgálati nyugdíj helyett, szolgálati járadék.. ami nem mindegy!! Tudtommal sajnos a nyugdíjrendszerrel adták be.. El is utasították.!!!!

A KNOÉ vezetősége vizsgálja jelenleg, hogy milyen jogi lépések lehetségesek még. Lehet-e felülvizsgálati kérelemmel fordulni Strasbourghoz, illetve, hogy itthon milyen lehetőségeink lennének még. Kérjük türelmét. Kuti úr halálával az ügyeket is át kell vennie az új Elnöknek, ráadásul Ő csak akkor járhat el az Egyesület nevében amikor a Bíróság már átvezette a változást.

Bármi fejlemény van az ügyünkben azt a tagi felületen tesszük majd közzé.

Üdv:

KNOÉ

Tisztelt KNOE!

Szolgálati járandóság tekintetében alkalmazható-e a súlyos fogyatékosság adókedvezménye? Betegségem BNO kódja szerepel a listán.

Mivel a járandóságból nem adó kerül levonásra „mindössze” a mindenkori legmagasabb személyi jövedelem adó mértékével csökkentették az szolgálati nyugdíj összegét, így amennyiben nem dolgozik a járandóság mellett akkor nem vehet igénybe adókedvezményt. Amennyiben dolgozik akkor is csak a munkájával összefüggésben kapott fizetésből lehet a kedvezményt érvényesíteni a szolgálati járandóságból akkor sem.

Üdv:

KNOÉ

Tiszteletem! Szeretném kérdezni, hogy a nyugdíjasok szövetekezeti munkavégzéséről szóló szabályok, vonatkoznak-e a korkedvezményes állományra, és ha igen, mennyiben?

Köszönöm.

A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) III. Fejezete 5. alcím 25?34. §-a rendelkezett a közérdekű nyugdíjas szövetkezetekről. Elvileg, a 26. § (2) bekezdése szerint A nyugdíjas szövetkezet tagjainak legalább kilencven százaléka olyan természetes személy, aki öregségi nyugdíjban részesül.? lehetünk tagok, de egyetlen adójogi szabálymódosítás sem vonatkozik ránk, tehát nincs értelme (minden adójogi szabály kihangsúlyozza, hogy csak az öregségi nyugdíjas tagokra vonatkozik a kedvezmény).

A jogi kérdésem:

Tisztelt Hölgyem/Uram! A 2017 évi LIV. törvény rendlekzik a kereset korláttal (röviden csak 18 szoros) kapcsolatban azokról akik szolgálati járadékban részesülő tartalékosként részt vettek a határ menti feladatokban. Elvileg ez a törvény módosította a 2011 évi CLXVII törvény 11§ (2) bekezdését. Ennek a törvénynek a 27§-a pedig úgy rendelkezik, hogy az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LIV. törvénnyel módosított 11. § (2) bekezdését a 2017. június 30-át követő időszakban teljesített tényleges szolgálatra tekintettel kifizetett juttatásra kell alkalmazni. Tehát ha jól értelmezem, akkor akik 2017.06.30-ig a határon töltöttek 2hónapot azokra ez nem vonatkozik és az ezért kapott összeg miatt egy adott hónaptól megszünhet a szolg álati járadéka.Ha ez tényleg így van, akkor én úgy érzem, hogy ez nagyon nem szép dolog azokkal szemben akik akkor voltak a határon. Amennyiben ez így van tervez-e a KNOÉ bármilyen lépést ennek megváltozatására, egyáltalán lehet-e tenni valamit ennek módostására, hogy ne 2017 júnis 30-tól, hanem 2017 január 1-től legyen érvényben mint egy teljes rendes adó év.

Az Ön által hivatkozott törvény a következőket tartalmazza.

A 2017 évi LIV. törvény 16-19. §-sa módosította A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról szóló 2011. évi CLXVII. törvényt.

16. § (1) A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Kenytv.) 5. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdés alapján nem csökkenthető a szolgálati járandóság összege, ha]

„c) a jogosult önkéntes tartalékos szerződést – ide nem értve a honvédelmért felelős miniszter rendeletében meghatározott, területvédelmi feladatok ellátására irányuló önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésére irányuló szerződést – kötött, a szerződés megkötését követő hónap első napjától a szerződés megszűnése hónapjának utolsó napjáig.”

(2) A Kenytv. 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A (3) bekezdés c) pontja szerinti szerződés megkötéséről, megszűnéséről a szolgálati járandóság összegének pontos meghatározása érdekében a Honvédség központi személyügyi nyilvántartó szerve minden hónap 20. napjáig értesíti a nyugdíjfolyósító szervet. A szerződés megkötéséről szóló értesítés alapján a nyugdíjfolyósító szerv az önkéntes tartalékos katona – ide nem értve a honvédelemért felelős miniszter rendelete szerinti, területvédelmi feladatokat ellátó önkéntes tartalékos katonát – részére megállapított és folyósított szolgálati járandóság összegét, és annak változását a szolgálati járandóság összegének pontos meghatározása érdekében közli a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervével.”

17. § A Kenytv. 11. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Szolgálati járandóság esetén a Tny. 83/B. § (1) bekezdése szerinti éves keretösszeg számítása során figyelmen kívül kell hagyni az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban álló személynek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) bekezdés h) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban történő részvétellel teljesített tényleges szolgálatára figyelemmel kifizetett, a kifizető szerv által – a kifizetést követő hónap tizedik napjáig – a nyugdíjfolyósító szerv számára bejelentett összegű juttatásait.”

18. § A Kenytv. a következő 27. §-sal egészül ki:

„27. § Az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LIV. törvénnyel módosított 11. § (2) bekezdését a 2017. június 30-át követő időszakban teljesített tényleges szolgálatra tekintettel kifizetett juttatásra kell alkalmazni.”

19. § A Kenytv. 11. § (1) bekezdésében a „szüneteltetésére” szövegrész helyébe a „szüneteltetésére – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -” szöveg lép.

Sajnos ebből egyértelmű, hogy csak a 2017 július 1 utáni szolgálatra vonatkozik, így a korábbi szolgálatért kapott összeg bele számít a kereset korlátba.

Már felvettük a kapcsolatot Kónya Péterrel és kértük, hogy az őszi ülésszakon amennyiben módja van rá tegyen módosító javaslatot, hogy 2017 január elsejét követő időszak keresménye ne számítson bele a kereset korlátba. Úgy véljük, hogy diszkriminatív, hogy ugyan azon szolgálat ellátásáért kapott jövedelem egyszer beszámít egyszer pedig nem a kereset korlátba egy adott adóéven belül.

Ezen felül tervezi a KNOÉ egy MTI közlemény kiadását, melyben felhívja az ellenzéki pártok képviselőinek figyelmét erre a diszkriminatív törvényre, illetve tiltakozását fejezi ki az ellen, hogy a haza szolgálatát ellátó önkéntes tartalékosok ugyan azon munkavégzéséért kapott juttatást két féle kép kezeli a törvény.

Reméljük, hogy sikerül valami eredményt elérni, de sajnos ez nem tőlünk fog függni.

KNOÉ

A jogi kérdésem:

1960-ban születtem ezért a Kormányhivatal eljárást indított a nyugdíjbiztosítási adataim egyeztetése céljából. A nyugdíjamat már megállapították 2007-ben igaz azóta szolgálati járandósággá változtatták. Arra szeretnék választ kapni milyen hatása lehet az adategyeztetésnek a szolgálati járandóságomra illetve később a nyugdíjamra?

A Nyugdíjbiztosító a hatályos jogszabályok alapján egyeztet most mindenkivel, aki 1960-ban született. Ha jól tudjuk, akkor a hivatásos szolgálati idejéről semmi információjuk nincs.

Mivel Önökre járandóságosokra a 2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény 18. § (1-3) bekezdése vonatkozik, melyben az alábbiak olvashatók:

18. § (1) Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregsé- gi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátásnak a 4. § (2) bekezdése szerinti csökkentés nélküli összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (2) Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a szolgálati járandóság csökkentések nélküli teljes összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (3) Az öregségi nyugdíj (1) vagy (2) bekezdés szerinti folyósítása esetén a nyugdíjas – a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül – a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesül és időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. Az öregségi nyugdíj összegét – az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően – abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb az (1), illetve (2) bekezdés szerint folyósított összegnél.

Ezek alapján Önöknek nem kell újra megállapítani a nyugdíjukat csak amennyiben Önök is kérik. Ezt azonban nem érdemes kérni, mert az új megállapítás esetén a korábbi szolgálati nyugdíjnál figyelembe vett kedvezmények nem lesznek érvényesek, így nagy valószínűséggel sokkal kevesebb összegre jön ki, mint amennyi a szolgálati járandóság levonás nélküli összege.

Válok. A bíró igazságügyi pszichológust rendelt ki, mivel nem tudott dönteni. A szakértő az anyának javasolja a 16 éves gyermek elhelyezését. Megfogja kapni a gyereket annak ellenére, hogy az anya pszichiáterhez jár 3 havonta. Mit tudok tenni, hogy a gyermek hozzám kerüljön? Most lesz az 5 tárgyalás. Köszönöm a segítséget.

Az igazságügyi pszichológusnak nagy valószínűséggel azt a kérdést tette fel a bíróság, hogy az anya (ha az apára is kirendelte a szakértőt akkor mindkettő) alkalmas-e a gyermek nevelésére, testi szellemi fejlődését veszélyezteti-e. Személyes vizsgálat alapján és a rendelkezésre álló orvosi iratokra figyelemmel alakítja ki álláspontját és terjeszti a bíróság elé, amit tárgyaláson (amennyiben szakértő megjelenése szükséges, mert valamelyik félnek kérdése van annak jelenlétében) ismertet, majd a bíróság annak elfogadásáról dönt és meghozza az ítéletet. Nagyon nehéz így prognózist adni. Nem tudom fiú, vagy lánygyerekről van szó, eddig ki nevelte. Amennyiben ítélet születik és önnek kedvezőtlen, fellebbezési jogával élhet. Az ítélet indokolásából ki kell derülni, hogy a szakvéleményt elfogadta-e a bíró és azt is lehet külön támadni. A legfontosabb a gyermek érdeke!

Itt egy házassági bontóperről van szó az összes járulékos kérdéssel (gyerek, lakás autó) együtt, amiben peren kivűl nem tudtak megegyezni. Ha mindent tényszerűen feltárnak, a bíróság dönteni tud valamennyi kérdésben, így a gyerek nevelésről gyerektartásról is. (Ha egy lakásban laknak az elhelyezés, láthatás nem probléma) Mint irtam, ha nem felel meg a döntés a másodfokú biróság elbirálja a fellebbezést. Nem tudok arra nézve további tanácsot adni mit tehetne még. Ezek a jogi lehetőségek.

Tisztelettel érdeklödnék azzal kapcsolatban, hogy miként lehetséges az, hogy sajtóhírek szerint már elkezdték kótyavetyélni a kormány közeli vállalkozóknak a Buda-Cash vagyonkörébe tartozó cégeket, miközben a károsultak (pl. volt Honvédpénztár tagok) semmilyen kárpótlásban nem részesültek. Hol van ilyenkor az a felszámolóbiztos aki anno egy szabályos átutalást képes volt megakadályozni a ‘vagyonmentés’ érdekében?

Teljesen egyetértünk Önnel. Egyesületünknek egyik legfőbb témája volt a Honvéd Pénztári tagok megtakarítása, melyről számos konferenciát is tartottunk prominens meghívottakkal. Sajnos a valós tapasztalat az, hogy mind a privatizáció, mind a felszámolási eljárás melegágya a fillérekért történő értékesítésnek, és természetesen azok jutnak hozzá áron alul, akik megfelelő belső információval és magas szintű támogatottsággal rendelkeznek. A felvetett kérdés rávilágít arra, hogy egyre több károsultban fog erősödni a korrupció okozta sérelem dühe, ahogy nyílik az életszínvonal-mutató ollója, azaz, ahogy szegényednek egyes rétegek, szemben azzal a maroknyi emberrel, aki elképesztő mértékben gyarapszik. A tapasztalat az, hogy éppen azok az elszámoltatási biztosok gazdagszanak a leglátványosabban, akik a közvagyon védelme érdekében megakadályozták azt, hogy a vagyont, a jogos tulajdonosuk kapja vissza. Egyesületünk azonban szerénytelenség nélkül állíthatja, hogy részben lobbi-tevékenységünknek köszönhetően, várhatóan a Honvéd Pénztár tagjai immáron ígérettel (bár tudjuk, még a konkrét, egyedi nyugdíjazási határozat, avagy a nyugdíj megállapításával vállalt állami kötelezettség sem elegendő gyakran) bírnak a kártalanításra, melyet türelmetlenül várunk. Amint konkrét jogszabály, avagy egyéb ígérvény birtokába kerülünk, haladéktalanul közzétesszük!

Tisztelt Vezetőség! Azt szeretném megkérdezni, hogy igaz-e, hogy ha szolgálati járandóságos személy bűncselekményt követ el, akkor megvonhatják tőle a szolgálati járandóságot? Ha igen, melyek ezek a bűncselekmények? Előre is köszönöm a segítséget!

Korábban valóban tartalmazta azt a 2011. évi CLXVII. törvény 14. §-a, hogy büncselekmény elkövetése esetén szünetel a járandóság. Ezt azonban a 2016. évi LXVII. törvény 106. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 2016.06.18.-i hatállyal.

A jelenleg hatályos jog szerint nem vonhatják meg a járandóság folyósítását, büncselekmény elkövetésének esetében sem.

Egy hozzátartozómra vonatkozóan van kérdésem. Ö elönyugdíjas és kb. 8 éve együtt élt egy szolgálati járandóságos katonával, aki a közelmúltban elhunyt. Nincs hivatalos élettársi kapcsolatról írásos dokumentumuk, “csak úgy” együtt éltek. Szeretném kérdezni, hogy az özvegyi nyugdíj Öt megilleti-e vagy sem? Egyáltalán szolgálati járandóságos után özvegyi nyugdíj megállapítható-e? Köszönettel és tisztelettel!

A lényeg: a vázolt esetben nincs semmilyen lehetöség özvegyi nyugdíj igénylésére még akkor sem, ha az elhunyt öregségi nyugdíjas és nem járandóságos lenne. Az élettárs akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha legalább 10 évig az elhunyt halála elött folyamatosan együtt élt, vagy legkevesebb 1 évig éltek együtt és az együttélésböl közös kk. gyermek származott.

Van még egy feltétel ami a házasság esetén is kötelezö – az özvegynek el kell érnie az öregségi nyugdíjra irányadó életkort, itt az elönyugdíj irreleváns.

Sajnálom, hogy nem kedvezö a válaszom, de a biztos elutasítás miatt nem érdemes a nyugdíjat megigényelni, hiszen egyetlen feltétel sem állapítható meg.

A kérdésem az lenne, hogy van-e valamilyen jogi út arra nézve, hogy a feleségem jogosult legyen az én szolgálati járandóságom valamennyi százalékára elhalálozásom után, amennyiben a halál az öregségi nyugdíj korhatár elött történik. (nyugdíjnál az özvegyi nyugdíj volt)

Az ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultság a fennálló házasság alapján meg fogja illetni a feleséget. Hogy az egy év letelte után özvegyi nyugdíjra jogosult lesz-e, az a feleség életkorától, illetőleg egyéb TB ellátásban való részesülésétől függ.

Erre vonatkozó további feltételeket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. tv. 47.§ (2) bekezdésében foglaltak tartalmazzák azzal, hogy amennyiben a szolgálati járandóságban részesülő személy elhalálozását követő 10 éven belül ezek a feltételek bekövetkeznek, az özvegyi nyugdíjra való jogosultság feléled (47.§ (3) bekezdése).

Egyik tagunk kérdése:

Feleségem 2012-ben ment nyugdíjba, mint hivatásos katona. A Honvéd Egészségpénztári ügyről van szó. Van-e esély arra, hogy azok is megkapják a bennragadt pénzüket (nekünk ez több, mint 500.000,-), akik a 457/2016. (XII.23.) Kormány r. nagyon szűkös időkorlátjába nem férnek be?

Másik tagunk kérdése:

Hivatásos állományú katona voltam. Azt olvastam az Interneten, hogy februártól igényelhetnek kártalanítást azok az egészségpénztári tagok, akik a honvédségnél vagy a rendvédelmi szerveknél dolgoztak a DRB csoport csődjének idején, és bent ragadt a megtakarításuk.

A Questor-ügy kapcsán, a Honvéd Egészségpénztár komoly károkat szenvedett el, melynek következtében a pénztári tagok maguk is károsultak lettek a részletezni nem kívánt, de enyhén szólva is gyanús körülmények között zárolt kifizetések miatt.

A Honvéd Egészségpénztár, mint jogi személy károsultjainak kártalanítására az általános szabályok vonatkoznak. Így általánosságban a tagok kártalanítására, annak esélyére (azaz a kártalanítási kötelezettség alá eső befektetési- és vagyonhányad mértékére) így csak a Honvéd Egészségpénztár tud felvilágosítást adni, de ő is csak a kártalanítási eljárás befejezését követően. Itt a magánszemély károsultakkal egy sorban, velük egy tekintet alá esve harcol az Egészségpénztár a minél teljesebb körű kártalanításért, de ennek esélyét megbecsülni még nagyon korai lenne (sajnos)! Valószínű azonban, hogy a kártalanítás során a Honvéd Egészségpénztár-t végül megillető kártalanítási összegbe beszámítással fogja érvényesíteni a Kormányzat a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek személyi állományának kártalanításáról szóló 457/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet már kifizetésre kerülő összeget, amely így gyakorlatilag elsőbbséget biztosít majd az aktív rendvédelmi dolgozóknak, illetve azoknak, akiknek 2015. március 05. és 2016. december 31. között szűnt meg a szolgálati jogviszonya.

A kormány a fent hivatkozott rendelet megalkotásával egy többlet garanciát biztosított, de kizárólag a fenti kedvezményezetti körnek, kifejezve ezzel nem túl megtisztelő véleményét azokról, akik akár 2015. március 05-ét megelőzően, akár 2017. január 01-ét követően hagyták el testületüket, függetlenül attól, hogy mennyi szolgálati idő után, vagy milyen okból tették azt??

Letöltöttem az Ügyfélkapuról a NAV által készített bevallás-tervezetet. Ebben szerepel a 2016-ban elvégzett megbízásos munkám összege, de a járandóság nem. Elfogadhatom én ezt ebben a formában, vagy kénytelen leszek bevallást készíteni?

Az adóbevallást nyugodtan fogadja el, ha csak a szolgálati járandóság nincs benne feltüntetve, minden más jövedelem igen.

A szolgálati járandóság nem SZJA köteles jövedelem, ezért azt nem kell benne feltüntetni. (Anélkül is tudnak róla, és ha véletlenül átlépi a bérminimum másfélszeresét, azonnal visszafizettetnék a járandóságot, késedelmi pótlékkal együtt.)

A szolgálati járandóságommal kapcsolaban volna kérdésem. Azt vettem észre, hogy a 2016-ban megállapított 4.000,- Ft-os emelést nem tartalmazza a folyósított összeg.
2017. évre szintén elmaradt az emelés kifizetése. Lehet-e valahogyan az elmaradt összegeket visszaigényelni? Nem tudom más jelezte-e ezt a problémát, de valószínü, hogy nem én jártam csak így. Köszönöm, hogy foglalkoznak a problémámmal. Munkájukhoz sok eröt és jó egészséget kívánok!

2016. évben kiküldött értesítő adattartalma megváltozott. A korábbi években a csökkentés összege mindig úgy került feltüntetésre, hogy abban az adott évi emelés nem volt benne. Sajnos ez a szövegből nem derül ki hiszen mind a két esetben a csökkentés összege az oszlop neve. Az adott évi járandóság összegét úgy lehetett kiszámítani, hogy az ellátás összegéből le kellett vonni a csökkentés összegét és hozzáadni az emelés összegét. A 2016-ban és 2017-ben kiküldött értesítőnél azonban úgy jön ki az adott évi járandóság összege, hogy az ellátás összegéből le kell vonni a csökkentés összegét. Az emelés összegét viszont nem kell hozzáadni. A 2016-os ellátás összegét ha beszorozzuk 1,6 %-al, vagyis az emelés %-ával, akkor megkapjuk a 2017-es értesítőn szereplő ellátás összegét és ha abból levonjuk a csökkentés összegét, akkor megkapjuk a csökkentett, emelés utáni összeget. Ellenőrizhető is, hogy az emelést megkapja-e valaki, hiszen amennyiben a 2016-os járandóság összegét szorozzuk 1,6%-al (1,016-al), akkor megkaphatjuk a 2017-es járandóság összegét.

Önkéntes Müveleti Tartalékosi szolgálat mellett jár vagy nem jár az utazási kedvezmény? Van ahol adják, van ahol nem. Ahol én teljesítek szolgálatot ott nem. Kérdésem az lenne, hogy melyik a helyes álláspont?

1) Egyáltalán nem adható?
2) Adható?
3) Ténylegesen szolgálat esetén?

Nagyon úgy tünik, hogy ebben a kérdésben nem a jogszabályok, hanem az eljárók részéröl az ÖMT állománnyal szembeni szimpátia vagy unszimpátia dönt.

Sajnos, az önkéntes tartalékos szolgálat nem tartozik a kedvezményezetti körbe. Ezért nem javaslom a téma feszegetését, mert úgy tűnik, vannak olyan helyek, akik annak ellenére, hogy nincs rá vonatkozó jogszabály, ellátják ezt az állományt is, mintegy többletjuttatással. Ebből nagy valószínűséggel több jogosultság nem lesz, csak elveszik azokét is, akik nem egészen jogszerűen mégis kapják??..

A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló
85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet

7. § (1) “Utazási utalvány” alapján évente 12 alkalommal, az 1. mellékletben meghatározott kedvezményű menettérti utazásra jogosult:
a) 23 a költségvetési szervek és intézmények ? beleértve az önkormányzati költségvetésből gazdálkodó szerveket is ? közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati vagy hivatásos szolgálati jogviszony, ideértve a bírói, az igazságügyi és az ügyészségi szolgálati viszonyt is, keretében foglalkoztatott, valamint a közigazgatási szerveknél ügykezelőként, illetve fizikai alkalmazottként foglalkoztatott (továbbfoglalkoztatott) dolgozója,

Rendőr voltam, és súlyos derékzsába miatt nyugdíjaztak. Az orvos nem készített véleményt, hogy ez a betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő volt, hiszen rendelkeztem 25 éves szolgálati viszonnyal, így nyugdíjba mehettem. 2012.-ben amikor megszüntették a nyugdíjas státuszt és járandóságos lettem, már fontos lenne ez az orvosi vélemény, mert megmaradt volna a nyugdíjam teljes összege. Néhány éve sajnálatosan olyan súlyos betegségem lett, hogy transzplantáción is átestem és jelenleg is kezelnek. Van arra mód, hogy visszakapjam a teljes összegű nyugdíjamat levonás nélkül?

Sajnos, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 4.§ (4) bekezdése kifejezetten nevesíti a családi kedvezményt, mint a szolgálati járandóság csökkentésével szemben érvényesíthető kedvezményt, így amennyiben az SZJA tv. 40.§ (1) bekezdésében nevesített (fogyatékossági) személyi adókedvezményre utalt a kérdés, úgy sajnos a válasz: nincs rá lehetőség, mert az csak az összevont adóalap adóját csökkentheti. Ez a lehetőség, egyebekben havi 6.375.- Ft-ot jelentene.

40. § (1) bek. Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény).

Ugyanakkor súlyosan fogyatékos magánszemélyek fogyatékossági támogatásának (ez a betegség jellegétől függ) lehetőségét érdemes lenne megbeszélni az orvossal, hátha valahogy bele lehetne passzírozni a gerincproblémákat és ez utóbbit együtt. Ezt így nem tudjuk megítélni, mert arra többnyire mozgásszervi probléma nyújtana alapot, viszont összegét tekintve 19.500 Ft/hó, vagy halmozott súlyos fogyatékosság esetén 24.000.- Ft bevételt jelenthetne.

A nyugdíjfolyósító levelet írt a járandóságban részesülőknek egyeztetés céljából. A kérdések között szerepel pl., hogy mennyi munkaviszonyuk van. Azt szeretném megkérdezni, hogy ha már egyszer megállapították a nyugdíjunkat, akkor most mit is szeretnének? A cél, hogy csökkentsék majd a nyugdíjunkat, amikor betöltjük a korhatárt?

Mivel 2012.01.01 óta a korkedvezményes nyugdíjasok nem minősülnek nyugdíjasnak, így rájuk vonatkozóan is érvényes az, hogy a Nyugdíjfolyósító köteles egyeztetni a munkaviszonyban töltött időt.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy automatikusan újra meg fogják állapítani a nyugdíjat, csak annyit jelent, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésekor a járandóságban részesülő választhat, hogy kéri a nyugdíj újra számíttatását vagy él a 2011. évi CLXVII. törvényben meghatározottakkal, vagyis azt választja, hogy a járandóságát nyugdíjként folyósítsák a továbbiakban természetesen már a levonás nélkül.

Persze a korhatár betöltését követően

A magyar jog is orvosolja, azt a borzalmasan negatív magatartást, amikor a válást követően a volt feleség negatív, hazug módon befolyásolja a vele élő gyerekeket, és az apjuk ellen hangolja őket, akkor van jogorvoslati lehetőség? Természetesen függetlenül a koruktól, hiszen amennyiben egy irányból kapnak információkat, az alapján alakítják ki véleményüket. – Nyilván ismert Önök előtt a DRMMS, azaz a „Divorce Related Malicious Mother Syndrome” fogalma.

Ma Magyarországon a nagykorú, cselekvőképes polgárok véleményének akár pozitív, akár negatív befolyásolására nincs semmiféle eljárási lehetőség!

A felnőtt, cselekvőképes polgárok jogosultak saját véleményük kialakítására, és ebben senki nem akadályozhatja meg őket, senki nem döntheti el helyettük, hogy mit gondoljanak valamiről, vagy valakiről.

A pszichológus szakértő, hazugságvizsgáló mind az eljárási cselekmények körébe tartozik, márpedig eljárás nélkül nincs eljárási cselekmény sem. Megjegyzendő, hogy mind a pszichológus szakértő, mind a poligráf a nagykorú, cselekvőképes polgárok beleegyezése esetén alkalmazható, kényszercselekményként egyébként is csak kivételesen, de akkor is az eljárás jellegétől függően. Esetünkben pedig semmiféle eljárásra nem ad okot a körülírt eset.