Általános információk

Minimálbér tájékoztatás!

2020.01.01-től a minimálbér összege 161.000.- Ft, míg 2021.02.01-től 167.400.- Ft.
A 2021.07.01-el hatályba lépett új szabályozás szerint
Ha a kötelező legkisebb munkabér havi összege év közben emelkedik, az éves keretösszeget a megemelt összeg alapján kell meghatározni. 2021. február 1-jétől a minimálbér összege havi 161.000 Ft-ról 167.400 Ft-ra emelkedett, így az éves keretösszeg 2021-ben 3.013.200

2020-as jövedelem korlát

2020.01.01-től a minimálbér összege 161.000.- Ft, így a 2020 évben a jövedelemkorlát összege: 2.898.000.- Ft.

2021-es jövedelem korlát:

A hatályos jogszabály szerint a jövedelem korlátnál a január elsején érvényes minimálbér 18 szorosát kell figyelembe venni. Így hiába emelkedett a minimálbér összeg február elsejével, a jövedelem korlát változatlanul 2.898.000.- Ft 2021-ben is.

Külföldi munkavégzés

Külföldi munkavégzés során a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesülőknek a következő szabályokat kell figyelembe vennie:

– bármely EU/EGT-tagállam vagy Svájc területén, továbbá

– az Orosz Föderáció vagy Ukrajna területén

a Tbj. 5. §-ban meghatározott biztosítási jogviszonyok valamelyikének megfelelő jogviszonyban áll (azaz keresőtevékenységet folytat), akkor a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 5. cikkében foglaltakra tekintettel az e jogviszonyból származó keresetét, jövedelmét a Tny. 83/B. § rendelkezéseinek alkalmazása során figyelembe kell venni, vagyis ha a felsorolt országokban szerzett bruttó keresete meghaladja a tárgyév első napján Magyarországon érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (2018-ban a 138.000 Ft x 18 = 2.484.000 Ft-ot), akkor a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell a következő hónaptól az év végéig.

– Ha a fentieken kívül bármely más államban dolgozik, a külföldön szerzett keresetét nem kell figyelembe venni, bármennyit kereshet, az ellátása folyósítását ez nem érinti.

Bejelentési kötelezettség

A külföldi keresetek, jövedelmek tekintetében az ellátásban részesülő ügyfélnek bejelentési kötelezettsége van a Tny. 97. § (5) bekezdésének rendelkezése alapján, vagyis tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek (Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti, így a külföldi munkavállalását is

A külföldi pénznemben megszerzett keresetet, jövedelmet a Tny. 83/B. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatár elérésének vizsgálatához a megszerzés, kifizetés időpontjában az adott pénznemre érvényes MNB valutaárfolyamon kell forintra átszámítani.

2019-01-22T13:04:54+01:002018. november 17.|Általános információk|

Tájékoztató a T/3127-es számú törvény módosító javaslatáról

TISZTELT TAGJAINK!
Semjén Zsolt benyújtotta a T/3127-es számú törvény módosító javaslatát, mely a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt is módosítja

A benyújtott javaslatban az alábbiak szerepelnek.

(1) A Tny. 80. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„ (1a) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátást – kérelemre vagy hivatalból – a nyugellátás eredeti kezdő időpontjától kezdődően, a nyugellátás eredeti kezdő időpontjában alkalmazandó jogszabályok alapján, magasabb összegben, vagy az igénylő számára egyébként kedvezőbb módon újra megállapítja, ha

a) a nyugellátást jogszabálysértően állapították meg az igénylőnek járónál alacsonyabb összegben, vagy az igénylő számára egyébként kedvezőtlenebb módon, vagy

b) a nyugellátás összegét jogszerűen állapították meg, de a magasabb összegben, vagy az igénylő számára egyébként kedvezőbb módon történő újra megállapítás az azóta tudomására jutott tények, adatok vagy bizonyítékok alapján indokolt.”

(2) A Tny. 80. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„ (6) Ha a nyugellátást jogszabálysértően állapították meg az igénylőnek járónál magasabb összegben, vagy az igénylő számára egyébként kedvezőbb módon, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátást egy ízben, az azt megállapító döntés véglegessé válásától számított öt éven belül, a nyugellátás eredeti kezdő időpontjában alkalmazandó jogszabályok alapján, hivatalból alacsonyabb összegben, vagy az igénylő számára egyébként kedvezőtlenebb módon újra megállapítja.

A benyújtott módosító az Egyesület Jogászainak véleménye alapján a szolgálati járandóságosokra ez a módosítás nem vonatkozik, hiszen nekik a korkedvezményes nyugdíjukat több, mint 5 éve állapították meg. Ráadásul az akkor érvényben levő, hatályos jogszabályok alapján állapították meg a korkedvezményes nyugdíjukat. Vagyis két ok miatt sem vonatkozik rájuk a módosítás:

1. a megállapítás óta több, mint 5 év telt el

2. a korkedvezményes nyugdíjat az akkor hatályos jogszabályok alapján állapították meg.

2019-01-22T13:08:31+01:002018. november 8.|Általános információk|

Nyugdíjjárulék mértékének változása

TISZTELT TAGJAINK!
Mint ahogy azt a hírekből tudhatjátok a Parlament módosította a nyugdíjasokra vonatkozóan fizetendő járulékokat. 2019.01.01 után azok a nyugdíjasok, akik saját jogú nyugellátásban részesülnek, azoknak nem kell 10%-os nyugdíjjárulékot fizetniük, viszont az is igaz, hogy nem is jár nekik a 0,5%-os nyugdíjemelés.

Ugyan csak utánuk a foglalkoztatóknak nem kell SZOCHO-t fizetni. Felhívjuk mindenki figyelmét, hogy azokra akik a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték és nyugdíjba mentek eddig sem vonatkozott a keresetkorlát. Bármennyit kereshettek. Rájuk is vonatkozott azonban a kettős juttatás tilalma, vagyis nem dolgozhattak közalkalmazottként vagy köztisztviselőként.

A módosítás egyelőre nem vonatkozik a korhatár előtti ellátásban részesülőkre. Reméljük ez változni fog. Annyi biztos, hogy az MSZP és Demeter Márta is benyújtott módosító javaslatot arra vonatkozólag, hogy a járulék kedvezmény Rátok is vonatkozzon azonban ezt a kormánypárt egyenlőre leszavazta.

2019-01-22T14:16:21+01:002018. július 30.|Általános információk|

Szolgálati nyugdíj korrekció

TISZTELT TAGJAINK!

Többen jelezték, hogy kaptak átutalást a Nyugdíjbiztosítótól. Ezúton tájékoztatjuk Tagjaink, hogy ezt az utalást azok kapták, akik 2008-2011.12.31 között, mint szolgálati nyugdíjasok dolgoztak és a Nyugdíjfolyósító nem számolta el nekik a törvényben meghatározott 0,5%-os emelést.

Most mindenkinek kiszámolják és azt is mennyit a különbözet, amit nem kaptak meg és ennek az utalása történik.

Erről mindenki határozatot is fog kapni.

2012.01.01 után már nem jár az emelés, mert az csak az öregségi nyugdíjasoknak vagy az azzal egy tekintet alá eső nyugdíjasoknak jár. 2011.12.31-ig a szolgálati nyugdíj is egy tekintet alá esett az öregségi nyugdíjjal, a járandóság viszont már nem.

2019-01-22T14:12:28+01:002018. július 11.|Általános információk|

2017. április 21. tájékoztatás

TISZTELT TAGJAINK!

Több tagunk kérdezte, hogy a kormányzat 7 éve tartó erősen vitatható tevékenysége következtében kialakult munkaerő hiány csökkenthető vagy megoldható-e a nyugdíjasok illetve a nyugdíjuktól visszaható hatállyal megfosztott járandóságban részesülők keresetkorlátjának eltörlésével.

Nézzük a tényeket:

  • Az öregségi nyugdíjasoknak a munkavégzés mellett is megmarad a nyugdíja, abból nem vonnak egy fillért sem az un. versenyszférában.
  • Amennyiben azonban az öregségi nyugdíjas a közszférában vállal munkát, a nyugdíj folyósítását felfüggesztik.
  • A szolgálati járandóságban részesülőkre teljesen más szabályok vonatkoznak, ugyanis amennyiben a munkavégzésük során az évi keresetük eléri a bruttó minimálbér 18 szorosát, akkor megvonják a járandóságot. 2017. évben a bruttó minimálbér 127.500 Ft. Ugyanez a szabály vonatkozik a nők kedvezményes nyugdíjára is.

A KNOÉ Egyesület eddig is és ezt követően is harcol ez ellen. Mint ahogy már adtunk tájékoztatást arról, hogy az EJEB 78117/13 számon első fokon döntést hozott a nyugdíj melletti munkavégzésről, mely ellen a magyar kormány fellebbezéssel élt. Jelenleg az ügy a nagykamara előtt van és vélelmezhetően hararosan döntés születik! Pozitív döntés esetén kereset "cunami" indulhat a magyar kormány ellen, melyet nyílván nem fognak felvállalni. Remélhetőleg még a horribilis kártérítési kifizetések elől meg fog futamodni és eltörli ezt a diszkriminatív jogszabályt. Vélelmezhetően ez a járandóságra is kiterjed, hiszen a kormány bizonygatta, hogy a járandóság ugyanolyan mint a nyugdíj, csak át lett nevezve!

A bruttó havi minimálbér: 127.500 Ft
A bruttó éves minimálbér 18 szorosa: 2.295.000 Ft
A minimálbér 18 szorosa havi bruttó: 191.250 Ft
A minimálbér 18 szorosa havi nettó: 127.181 Ft

A fenti táblázatban található adatok alapján, aki havi 127.181 Ft-nál többet keres havonta, és járandóságban részesül, vagy kedvezményes nyugdíjban részesülő nő, akkor a járandóságát, illetve a nyugdíját megvonják.

2019-01-23T13:32:55+01:002017. április 21.|Általános információk|

Egyesületünk véleménye a külföldről támogatást kapó civil szervezetek kötelező regisztrációjáról

TISZTELT TAGJAINK!

Egyesületünk meglehetősen furcsának véli azokat az információkat, melyek az utóbbi időben egyes magyar médiumokban megjelentek, hogy a Fidesz által benyújtott törvényjavaslat, mely a külföldről támogatást kapó civil szervezetek kötelező regisztrációjáról szól, szó szerint megegyezik a hatályos oroszországi törvénnyel! Ezzel kapcsolatban észrevételt tett Szabó Szabolcs az Együtt képviselője is. A törvényjavaslat 2. § (5) bekezdésében megfogalmazott bejelentési kötelezettség, illetve annak a (6) bekezdésében megfogalmazott hatályossága is szó szerinti átvétel.

A KNOÉ sajnálatosan sem külföldről, sem Magyarországról semmilyen támogatást nem kap, kizárólag a tagdíjakból tartja fenn magát. Ennek ellenére úgy véljük, hogy egy demokratikus jogállamban nem bohóckodhat így egy kormány, aki az adófizetők pénzéből él. Vagy ez már nem demokratikus jogállam?

2019-01-23T13:34:50+01:002017. április 20.|Általános információk|

Válaszok Kónya Péter kérdésére a magyar kormány által támogatott külföldi civil szervezetekről

TISZTELT TAGJAINK!

Kónya Péter feltette azt a kérdést az összes minisztériumnak, hogy milyen megfontolásból és milyen indokokkal támogatott a magyar kormány külföldi civil szervezeteket. A válaszok rendkívülien figyelemre méltóak!

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

  • 3 milliárd Délvidék Sport Akadémia
  • 1 milliárd Munkács
  • 1 milliárd Csíkszereda
  • 1 milliárd Sepsiszentgyörgy
  • 1 milliárd Eszék
  • 1 milliárd Dunaszerdahely

A Miniszterelnöki Kabinetiroda

  • 612 millió Magyar Foundation of North America
  • 100 millió kapott a Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért alapítvány
  • 24 ezer euró Hans Kaiser a miniszterelnöknek adott szakmai tanácsaiért
  • 8,4 millió forint Gringo Bt. tanácsadásért
  • 9 millió Arculat 2000 Művészeti és Oktató Bt. tanácsadásért
  • 2,8 millió International House Language School Kulturális és Szolgáltató Kft.

Igazságügyi Minisztérium érdemleges választ nem adott

A Földművelésügyi Minisztérium

  • 12 millió Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége
  • 2-5 millió forint „szakmai program támogatás”, tapasztalatcsere-program, gazdaszervezetek működési célú támogatása, vagy épp külhoni tanyafejlesztés

A Külgazdasági és Külügyminisztérium

  • 3,9 milliárd vajdasági Prosperitati Alapítvány
  • 1,8 milliárd Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ Jótékonysági Alapítvány

A Nemzetgazdasági Minisztérium

  • 1,3 millió forint Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács Civil Egyesület

A Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium

  • Senkinek nem adott támogatást!

2019-01-23T13:37:33+01:002017. március 7.|Általános információk|