Általános információk

Tisztelt Tagjaink!

Az új kormányrendelet alapján azoknak a szolgálati járandóságosoknak, akik az 1. § (1) bekezdésében felsorolt jogviszonyok valamelyikében állnak foglalkoztatásban a szolgálati járandóságuk mellett 2022. szeptember 1-től 2023. augusztus 31-ig ismét folyósítják a szolgálati járandóságot, vagyis megszűnik a jövedelem korlát.

Sajnos azonban a 269/2022-es kormányrendeletben szűkítették azok körét, akikre ez a módosítás vonatkozik, így csak az alábbi jogviszonyokban érvényes a jövedelem korlát eltörlése, a többi jogviszonyban marad.

269/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet

az öregségi nyugdíj és egyes más ellátások folyósításának, valamint a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 268/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet alkalmazása alóli kivételekről

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. § (3) és (4) bekezdésére,

a 3. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az öregségi nyugdíj és egyes más ellátások folyósításának, valamint a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 268/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) nem alkalmazandó abban az esetben, ha az R. 1. § (1) bekezdésében meghatározott jogviszony nem

a) szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál vagy

b) köznevelési vagy szakképző intézményben

áll fenn.

2. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 3. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. 

Felhívjuk a figyelmet, hogy csak azon jogviszonyok esetében, amit a rendelet 1. § (1) bekezdése tartalmaz, azaz akik nem ilyen jogviszonyban állnak alkalmazásban rájuk továbbra is érvényes a jövedelemkorlát.

A Kormány 268/2022. (VII. 29.) Korm. rendelete
az öregségi nyugdíj és egyes más ellátások folyósításának, valamint a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről
és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. § (3) és (4) bekezdésére, a 4. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a szomszédos
országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A közfeladatok folyamatos ellátásának biztosítása érdekében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/C. §-ától, valamint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről,
a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Kenyt.) 11/A. §-ától eltérően – a (2) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével – 2022. szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-éig nem szüneteltethető azon személy öregségi nyugdíjának, korhatár előtti ellátásának, szolgálati járandóságának, átmeneti bányászjáradékának, illetve táncművészeti életjáradékának (a továbbiakban
együtt: ellátás) a folyósítása, aki 5400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2022. évi 128. szám

a) közalkalmazotti jogviszonyban,
b) egészségügyi szolgálati jogviszonyban,
c) rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,
d) honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,
e) kormányzati szolgálati jogviszonyban,
f ) adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban,
g) politikai szolgálati jogviszonyban,
h) biztosi jogviszonyban,
i) köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban,
j) bírói szolgálati viszonyban,
k) igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
l) ügyészségi szolgálati viszonyban,
m) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény
szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy
n) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonyban
áll.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a (4) bekezdés szerinti rendeletben foglalt kivétellel –
a) az (1) bekezdésben meghatározott jogviszony létesítésének időpontját követő 12. hónap utolsó napjáig
nem szüneteltethető az ellátás folyósítása, ha az ellátásra jogosult (1) bekezdés szerinti jogviszonya
2022. augusztus 31. napját követően jön létre,
b) az ellátás kezdő időpontját követő 12. hónap utolsó napjáig nem szüneteltethető az ellátás folyósítása, ha az (1) bekezdés szerinti jogviszonyban álló személy ellátását 2022. augusztus 31. napját követő kezdő időponttól állapítják meg.
(3) A jogviszonyra irányadó jogszabályban foglaltaktól eltérően a Kormány hozzájárulása, illetve engedélye nélkül foglalkoztatható 2022. szeptember 1. napjától 2023. augusztus 31. napjáig az (1) bekezdés szerinti jogviszonyban
az a személy, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, feltéve, hogy a jogviszonyra irányadó jogszabály a nyugdíjasként történő foglalkoztatást lehetővé teszi.
(4) A Kormány rendeletben meghatározhatja az (1) bekezdés szerinti jogviszonyok vonatkozásában azokat az eseteket,
amelyek tekintetében az (1)–(3) bekezdés nem alkalmazandó.
(5) Az ellátásra jogosult – az (1) bekezdés szerinti jogviszonyban álló – személy a foglalkoztatója nyilatkozatával igazolhatja, hogy az ellátása e rendelet alapján folyósítható. A foglalkoztató nyilatkozatának tartalmaznia kell
az (1) bekezdés szerinti jogviszony fennállására és keletkezésének időpontjára vonatkozó adatokat, valamint azokat az adatokat, amelyekből megállapítható, hogy nem állnak fenn a (4) bekezdés szerinti rendeletben meghatározott
kivételek.
2. § (1) Ha az ellátás folyósítása 2022. augusztus 31-én szünetel, az 1. § (4) bekezdése szerinti rendeletben meghatározott
kivétellel a nyugdíjfolyósító szerv kérelemre dönt az ellátás – 2022. szeptember 1-jétől történő – újbóli folyósításáról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell a foglalkoztatónak az 1. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatát.
3. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 4. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
4. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius
katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztéséig
meghosszabbítja.
(2) Ez a rendelet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi
következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti.

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]

2022-08-09T09:58:39+02:002022. augusztus 1.|Általános információk, Tagi tájékoztatás|

Minimálbér tájékoztatás!

2020.01.01-től a minimálbér összege 161.000.- Ft, míg 2021.02.01-től 167.400.- Ft.
A 2021.07.01-el hatályba lépett új szabályozás szerint
Ha a kötelező legkisebb munkabér havi összege év közben emelkedik, az éves keretösszeget a megemelt összeg alapján kell meghatározni. 2021. február 1-jétől a minimálbér összege havi 161.000 Ft-ról 167.400 Ft-ra emelkedett, így az éves keretösszeg 2021-ben 3.013.200

2020-as jövedelem korlát

2020.01.01-től a minimálbér összege 161.000.- Ft, így a 2020 évben a jövedelemkorlát összege: 2.898.000.- Ft.

2021-es jövedelem korlát:

A hatályos jogszabály szerint a jövedelem korlátnál a január elsején érvényes minimálbér 18 szorosát kell figyelembe venni. Így hiába emelkedett a minimálbér összeg február elsejével, a jövedelem korlát változatlanul 2.898.000.- Ft 2021-ben is.

Külföldi munkavégzés

Külföldi munkavégzés során a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesülőknek a következő szabályokat kell figyelembe vennie:

– bármely EU/EGT-tagállam vagy Svájc területén, továbbá

– az Orosz Föderáció vagy Ukrajna területén

a Tbj. 5. §-ban meghatározott biztosítási jogviszonyok valamelyikének megfelelő jogviszonyban áll (azaz keresőtevékenységet folytat), akkor a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 5. cikkében foglaltakra tekintettel az e jogviszonyból származó keresetét, jövedelmét a Tny. 83/B. § rendelkezéseinek alkalmazása során figyelembe kell venni, vagyis ha a felsorolt országokban szerzett bruttó keresete meghaladja a tárgyév első napján Magyarországon érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (2018-ban a 138.000 Ft x 18 = 2.484.000 Ft-ot), akkor a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell a következő hónaptól az év végéig.

– Ha a fentieken kívül bármely más államban dolgozik, a külföldön szerzett keresetét nem kell figyelembe venni, bármennyit kereshet, az ellátása folyósítását ez nem érinti.

Bejelentési kötelezettség

A külföldi keresetek, jövedelmek tekintetében az ellátásban részesülő ügyfélnek bejelentési kötelezettsége van a Tny. 97. § (5) bekezdésének rendelkezése alapján, vagyis tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek (Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti, így a külföldi munkavállalását is

A külföldi pénznemben megszerzett keresetet, jövedelmet a Tny. 83/B. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatár elérésének vizsgálatához a megszerzés, kifizetés időpontjában az adott pénznemre érvényes MNB valutaárfolyamon kell forintra átszámítani.

2019-01-22T13:04:54+01:002018. november 17.|Általános információk|

Tájékoztató a T/3127-es számú törvény módosító javaslatáról

TISZTELT TAGJAINK!
Semjén Zsolt benyújtotta a T/3127-es számú törvény módosító javaslatát, mely a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt is módosítja

A benyújtott javaslatban az alábbiak szerepelnek.

(1) A Tny. 80. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„ (1a) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátást – kérelemre vagy hivatalból – a nyugellátás eredeti kezdő időpontjától kezdődően, a nyugellátás eredeti kezdő időpontjában alkalmazandó jogszabályok alapján, magasabb összegben, vagy az igénylő számára egyébként kedvezőbb módon újra megállapítja, ha

a) a nyugellátást jogszabálysértően állapították meg az igénylőnek járónál alacsonyabb összegben, vagy az igénylő számára egyébként kedvezőtlenebb módon, vagy

b) a nyugellátás összegét jogszerűen állapították meg, de a magasabb összegben, vagy az igénylő számára egyébként kedvezőbb módon történő újra megállapítás az azóta tudomására jutott tények, adatok vagy bizonyítékok alapján indokolt.”

(2) A Tny. 80. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„ (6) Ha a nyugellátást jogszabálysértően állapították meg az igénylőnek járónál magasabb összegben, vagy az igénylő számára egyébként kedvezőbb módon, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátást egy ízben, az azt megállapító döntés véglegessé válásától számított öt éven belül, a nyugellátás eredeti kezdő időpontjában alkalmazandó jogszabályok alapján, hivatalból alacsonyabb összegben, vagy az igénylő számára egyébként kedvezőtlenebb módon újra megállapítja.

A benyújtott módosító az Egyesület Jogászainak véleménye alapján a szolgálati járandóságosokra ez a módosítás nem vonatkozik, hiszen nekik a korkedvezményes nyugdíjukat több, mint 5 éve állapították meg. Ráadásul az akkor érvényben levő, hatályos jogszabályok alapján állapították meg a korkedvezményes nyugdíjukat. Vagyis két ok miatt sem vonatkozik rájuk a módosítás:

1. a megállapítás óta több, mint 5 év telt el

2. a korkedvezményes nyugdíjat az akkor hatályos jogszabályok alapján állapították meg.

2019-01-22T13:08:31+01:002018. november 8.|Általános információk|

Nyugdíjjárulék mértékének változása

TISZTELT TAGJAINK!
Mint ahogy azt a hírekből tudhatjátok a Parlament módosította a nyugdíjasokra vonatkozóan fizetendő járulékokat. 2019.01.01 után azok a nyugdíjasok, akik saját jogú nyugellátásban részesülnek, azoknak nem kell 10%-os nyugdíjjárulékot fizetniük, viszont az is igaz, hogy nem is jár nekik a 0,5%-os nyugdíjemelés.

Ugyan csak utánuk a foglalkoztatóknak nem kell SZOCHO-t fizetni. Felhívjuk mindenki figyelmét, hogy azokra akik a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték és nyugdíjba mentek eddig sem vonatkozott a keresetkorlát. Bármennyit kereshettek. Rájuk is vonatkozott azonban a kettős juttatás tilalma, vagyis nem dolgozhattak közalkalmazottként vagy köztisztviselőként.

A módosítás egyelőre nem vonatkozik a korhatár előtti ellátásban részesülőkre. Reméljük ez változni fog. Annyi biztos, hogy az MSZP és Demeter Márta is benyújtott módosító javaslatot arra vonatkozólag, hogy a járulék kedvezmény Rátok is vonatkozzon azonban ezt a kormánypárt egyenlőre leszavazta.

2019-01-22T14:16:21+01:002018. július 30.|Általános információk|

Szolgálati nyugdíj korrekció

TISZTELT TAGJAINK!

Többen jelezték, hogy kaptak átutalást a Nyugdíjbiztosítótól. Ezúton tájékoztatjuk Tagjaink, hogy ezt az utalást azok kapták, akik 2008-2011.12.31 között, mint szolgálati nyugdíjasok dolgoztak és a Nyugdíjfolyósító nem számolta el nekik a törvényben meghatározott 0,5%-os emelést.

Most mindenkinek kiszámolják és azt is mennyit a különbözet, amit nem kaptak meg és ennek az utalása történik.

Erről mindenki határozatot is fog kapni.

2012.01.01 után már nem jár az emelés, mert az csak az öregségi nyugdíjasoknak vagy az azzal egy tekintet alá eső nyugdíjasoknak jár. 2011.12.31-ig a szolgálati nyugdíj is egy tekintet alá esett az öregségi nyugdíjjal, a járandóság viszont már nem.

2019-01-22T14:12:28+01:002018. július 11.|Általános információk|

2017. április 21. tájékoztatás

TISZTELT TAGJAINK!

Több tagunk kérdezte, hogy a kormányzat 7 éve tartó erősen vitatható tevékenysége következtében kialakult munkaerő hiány csökkenthető vagy megoldható-e a nyugdíjasok illetve a nyugdíjuktól visszaható hatállyal megfosztott járandóságban részesülők keresetkorlátjának eltörlésével.

Nézzük a tényeket:

  • Az öregségi nyugdíjasoknak a munkavégzés mellett is megmarad a nyugdíja, abból nem vonnak egy fillért sem az un. versenyszférában.
  • Amennyiben azonban az öregségi nyugdíjas a közszférában vállal munkát, a nyugdíj folyósítását felfüggesztik.
  • A szolgálati járandóságban részesülőkre teljesen más szabályok vonatkoznak, ugyanis amennyiben a munkavégzésük során az évi keresetük eléri a bruttó minimálbér 18 szorosát, akkor megvonják a járandóságot. 2017. évben a bruttó minimálbér 127.500 Ft. Ugyanez a szabály vonatkozik a nők kedvezményes nyugdíjára is.

A KNOÉ Egyesület eddig is és ezt követően is harcol ez ellen. Mint ahogy már adtunk tájékoztatást arról, hogy az EJEB 78117/13 számon első fokon döntést hozott a nyugdíj melletti munkavégzésről, mely ellen a magyar kormány fellebbezéssel élt. Jelenleg az ügy a nagykamara előtt van és vélelmezhetően hararosan döntés születik! Pozitív döntés esetén kereset "cunami" indulhat a magyar kormány ellen, melyet nyílván nem fognak felvállalni. Remélhetőleg még a horribilis kártérítési kifizetések elől meg fog futamodni és eltörli ezt a diszkriminatív jogszabályt. Vélelmezhetően ez a járandóságra is kiterjed, hiszen a kormány bizonygatta, hogy a járandóság ugyanolyan mint a nyugdíj, csak át lett nevezve!

A bruttó havi minimálbér: 127.500 Ft
A bruttó éves minimálbér 18 szorosa: 2.295.000 Ft
A minimálbér 18 szorosa havi bruttó: 191.250 Ft
A minimálbér 18 szorosa havi nettó: 127.181 Ft

A fenti táblázatban található adatok alapján, aki havi 127.181 Ft-nál többet keres havonta, és járandóságban részesül, vagy kedvezményes nyugdíjban részesülő nő, akkor a járandóságát, illetve a nyugdíját megvonják.

2019-01-23T13:32:55+01:002017. április 21.|Általános információk|