msandor

Az Európai Parlament az egyetlen közvetlenül megválasztott uniós szerv és a világ egyik legnagyobb demokratikus közgyűlése. 764 tagja az EU 500 millió polgárát képviseli. Ötévente választják őket a 28 tagállam választópolgárai. Megválasztásuk után a képviselők politikai irányvonalak mentén szerveződnek. Képviselőcsoportokat alkotnak, hogy jobban meg tudják védeni álláspontjaikat. Jelenleg hét képviselőcsoport működik. A részletes parlamenti munka nagy része szakbizottságokban zajlik, amelyek a későbbiekben a plenáris ülésen megszavazandó jelentéseket készítenek. A Parlament eljárási szabályzata meghatározza a parlamenti munka részletes keretét. Mivel a közgyűlés az összes európai polgár képviselője, soknyelvűsége az egyik legfontosabb szemponttá vált. A parlamenti dokumentumok az EU minden hivatalos nyelvén megjelennek, továbbá valamennyi képviselőnek jogában áll, hogy az általa választott hivatalos nyelven szólaljon fel.

Az Európai Parlament székhelye:

• Strasbourg: a hivatalos székhely és a plenáris ülések székhelye
• Brüsszel: a szakbizottsági ülések, a politikai frakciók találkozói és a „rövid” plenáris ülések helyszíne
• Luxemburg: a főtitkárság otthona

Évi 12-szer, általában egy hétig tartó plenáris ülés Strasbourgban, időnként rövid, 1-2 napos plenáris ülések Brüsszelben (évente 4-5 alkalommal), két héten át szakbizottsági ülések Brüsszelben, egy héten át a politikai csoportok megbeszélései Brüsszelben, havonta legalább 2-3 napot a képviselők választókörzetükben töltenek

A képviselők nem országuk, hanem politikai frakcióik szerint foglalnak helyet a parlamentben. Munkájukat a politikai csoportokban egyeztetett álláspontok és feladatok szerint végzik.

KÜLÜGY

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

• a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) és az európai biztonsági és védelmi politika (EBVP). Ebben az összefüggésben a bizottságot biztonság- és védelempolitikai albizottság támogatja,
• a hatáskörébe tartozó ügyekben az Európai Unió egyéb intézményeivel és szerveivel, az ENSZ-szel és egyéb nemzetközi szervezetekkel, valamint parlamentközi közgyűlésekkel való kapcsolattartás,
• a politikai kapcsolatok megerősítése harmadik – különösen az Unióval közvetlenül szomszédos – országokkal együttműködési és támogatási programok, illetve nemzetközi megállapodások, úgymint társulási és partnerségi megállapodások révén,
• az európai államok Unióhoz történő csatlakozására vonatkozó tárgyalások megnyitása, figyelemmel kísérése és lezárása,
• harmadik országokban az emberi jogokat, a kisebbségek védelmét és a demokratikus értékek támogatását érintő ügyek.
• Ezzel összefüggésben a bizottságot emberi jogi albizottság segíti. A vonatkozó szabályok sérelme nélkül az egyéb bizottságok, illetve szervek ezen területen hatáskörrel rendelkező képviselőit, illetve tagjait hívják meg az albizottság ülésein való részvételre.

A bizottság koordinálja a hatáskörébe tartozó parlamenti vegyes bizottságok és parlamenti együttműködési bizottságok, valamint a parlamentközi küldöttségek és eseti küldöttségek, továbbá a választási megfigyelők munkáját.

EMBERI JOGOK

Az Emberi Jogi Albizottság a Külügyi Bizottság albizottsága. Hatáskörét a Külügyi Bizottság hatásköréről szóló ötödik bekezdés ismerteti:

• „harmadik országokban az emberi jogokat, a kisebbségek védelmét és a demokratikus értékek támogatását érintő ügyek. Ezzel összefüggésben a bizottságot emberi jogi albizottság segíti. A vonatkozó szabályok sérelme nélkül az egyéb bizottságok, illetve szervek ezen területen hatáskörrel rendelkező képviselőit, illetve tagjait hívják meg az albizottság ülésein való részvételre.”

BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKA

A Biztonsági és Védelmi Politikai Albizottság a Külügyi Bizottság albizottsága. Hatáskörét a Külügyi Bizottság hatásköréről szóló első bekezdés ismerteti:

• „A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki: a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) és az európai biztonsági és védelmi politika (EBVP). Ezzel összefüggésben a bizottságot biztonság- és védelempolitikai albizottság támogatja.”

FEJLESZTÉS

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

az Unió fejlesztési és együttműködési politikájának fejlesztése, végrehajtása és ellenőrzése, különösen:

• fejlődő országokkal kétoldalú, illetve az illetékes nemzetközi szervezetekben és parlamentközi fórumokon folytatott politikai párbeszéd,
• a fejlődő országoknak nyújtott támogatás, és együttműködési megállapodások a fejlődő országokkal,
• a demokratikus értékek, a felelősségteljes kormányzás és az emberi jogok támogatása a fejlődő országokban,
• az AKCS–EU partnerségi megállapodással kapcsolatos ügyek és az illetékes szervekkel való kapcsolattartás,
• a Parlament részvétele a választási megfigyelő missziókban, adott esetben más illetékes bizottságokkal, illetve küldöttségekkel együttműködve.

A bizottság koordinálja a hatáskörébe tartozó parlamentközi és eseti küldöttségek munkáját.

NEMZETKÖZI KERESKEDELEM

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

• Az Unió közös kereskedelempolitikájának és külső gazdasági kapcsolatainak létrehozásával és végrehajtásával kapcsolatos ügyek, különösen:
• a harmadik országokkal és regionális szervezetekkel való pénzügyi, gazdasági és kereskedelmi kapcsolattartás,
• a nemzetközi jog által szabályozott területekre vonatkozó műszaki harmonizációs és szabványosítási intézkedések,
• kapcsolatok az illetékes nemzetközi szervezetekkel, valamint az Unión kívül a regionális gazdasági és kereskedelmi integrációt támogató szervezetekkel,
• a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) való kapcsolattartás, beleértve annak parlamenti közgyűlését.

A bizottság kapcsolatot tart fenn a harmadik országokkal fennálló kapcsolatok gazdasági és kereskedelmi vonatkozásaiért felelős parlamentközi és eseti küldöttségekkel.

KÖLTSÉGVETÉS

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

• az Unió bevételeinek és kiadásainak többéves pénzügyi kerete és az Unió saját forrásainak rendszere,
• a Parlament költségvetési előjogai, azaz az Unió költségvetésének, valamint az e területre vonatkozó intézményközi megállapodások tárgyalása és végrehajtása,
• a Parlament költségvetési előirányzatai az Eljárási Szabályzatban megállapított eljárásoknak megfelelően,
• a decentralizált szervek költségvetése,
• az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységei,
• az Európai Fejlesztési Alap bevonása a költségvetésbe, az AKCS-EU partnerségi megállapodásért felelős bizottság hatásköreinek sérelme nélkül,
• valamennyi közösségi jogi aktus többéves pénzügyi keretre gyakorolt pénzügyi hatásai, illetve az azzal való összeegyeztethetősége az illetékes bizottság hatásköreinek sérelme nélkül,
• a 78. cikk (1) bekezdése ellenében a folyó költségvetés nyomon követése és végrehajtásának értékelése, az előirányzatok átcsoportosítása, a létszámtervre vonatkozó eljárások, igazgatási előirányzatok, valamint az épületekkel kapcsolatos, jelentős pénzügyi hatással járó projektekre vonatkozó vélemények,
• a költségvetési rendelet, kivéve a költségvetés végrehajtásával, irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos ügyeket.

KÖLTSÉGVETÉS-ELLENŐRZÉS

A bizottság hatásköre a következőre terjed ki:

• a költségvetés, az Unió és az Európai Fejlesztési Alap végrehajtására, és a Parlamenti döntések a mentesítés, beleértve a belső mentesítési eljárást, és minden más kísérő vagy intézkedések végrehajtást;
• az Unió, az Unió finanszírozott intézményeinek könyvvizsgálata számláinak lezárása, többek között az előirányzatok átvitelét és az egyenlegek elkészítését végző szerveknél is
• az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységek ellenőrzésére;
• az Unió politikáinak végrehajtása érdekében szükséges finanszírozás ellenőrzése, amely magában foglalja a Bizottság költségvetés-ellenőrzéseit, a szakbizottságok külön jelentéseinek vizsgálata, a bíróság költséghatékonyságának felügyelete

GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS ÜGYEK

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

• az Unió gazdasági és monetáris politikái, a Gazdasági és Monetáris Unió működése, és az európai monetáris és pénzügyi rendszer (beleértve a megfelelő intézményekkel, illetve szervezetekkel való kapcsolattartást),
• a tőke és a kifizetések szabad mozgása (a határokon átnyúló fizetési műveletek, az egységes fizetési térség, a fizetési mérleg, a tőkemozgások, a hitelnyújtási és hitelfelvételi politika, a harmadik országokból származó tőke mozgásának ellenőrzése, az Uniós tőke exportjának ösztönzésére szolgáló intézkedések),
• a nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszer (beleértve a pénzügyi és monetáris intézményekkel és szervezetekkel való kapcsolattartást),
• a versenyre, valamint az állami támogatásra vonatkozó szabályok,
• adórendelkezések,
• a pénzügyi szolgáltatások, intézmények és piacok szabályozása és felügyelete, beleértve a pénzügyi jelentéseket, a könyvvizsgálatot, a számviteli szabályokat, a vállalatirányítást és egyéb társasági jogra vonatkozó ügyeket, amelyek a pénzügyi szolgáltatásokat különösen érintik.

FOGLALKOZTATÁS ÉS SZOCIÁLIS ÜGYEK

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

• a foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika valamennyi ága, azaz a munkakörülmények, a társadalombiztosítás és a szociális védelem,
• egészségügyi és biztonsági intézkedések a munkahelyen,
• az Európai Szociális Alap,
• szakképzési politika, beleértve a szakmai képesítéseket,
• a munkavállalók és nyugdíjasok szabad mozgása,
• társadalmi párbeszéd,
• a munkahelyi és a munkaerőpiacon tapasztalható megkülönböztetés valamennyi formája, kivéve a nemek közötti megkülönböztetést,
• kapcsolatok a következőkkel:
• Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP),
• Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért,
• Európai Képzési Alapítvány,
• Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség,
• valamint a más illetékes EU szervekkel és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás.

KÖRNYEZETVÉDELEM, KÖZEGÉSZSÉGÜGY ÉS ÉLELMISZER-BIZTONSÁG

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

• környezetpolitika és környezetvédelmi intézkedések, különösen:
• lég-, talaj- és vízszennyezés, a hulladék feldolgozása és újrahasznosítása, veszélyes anyagok és készítmények, zajhatár, éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség védelme,
• fenntartható fejlődés,
• környezetvédelmi célú nemzetközi és regionális intézkedések és megállapodások,
• környezeti károk helyreállítása,
• polgári védelem,
• az Európai Környezetvédelmi Ügynökség,
• az Európai Vegyianyag-ügynökség,
• közegészségügy, különösen:
• programok és különleges intézkedések a közegészségügy területén,
• gyógyszeripari és kozmetikai termékek,
• a bioterrorizmus egészségügyi vonatkozásai,
• az Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ,
• élelmiszerbiztonsági kérdések, különösen:
• az élelmiszerek címkézése és biztonsága,
• az emberi egészségre kockázatot jelentő anyagok elleni védelemre vonatkozó állat-egészségügyi jogszabályok; élelmiszerek és élelmiszergyártó rendszerek közegészségügyi ellenőrzése,
• az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, valamint az Európai Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatal.

IPAR, KUTATÁS ÉS ENERGIAÜGY

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

• az Unió iparpolitikája és az új technológiák alkalmazása, beleértve a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó intézkedéseket,
• az Unió kutatáspolitikája, beleértve a kutatási eredmények terjesztését és hasznosítását,
• űrkutatás-politika,
• a Közös Kutatóközpont, a Központi Nukleáris Mérési Hivatal, a JET, az ITER (nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor) tevékenysége és az e területen működő más projektek,
• az energiapolitikával általában, valamint az energiaellátás biztonságával és az energia hatékonyságával kapcsolatos közösségi intézkedések, beleértve transzeurópai hálózatok létrehozását és fejlesztését az energiaipari infrastruktúra ágazatban,
• az Euratom-Szerződés és az Euratom Ellátási Ügynökség, a nukleáris biztonság, az erőművek leállítása és a hulladék ártalmatlanítása a nukleáris ágazatban,
• az információs társadalom és az információtechnológia, beleértve a transzeurópai hálózatok létrehozását és fejlesztését a távközlési infrastruktúra ágazatban.

BELSŐ PIAC ÉS FOGYASZTÓVÉDELEM

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

• a nemzeti jogszabályok közösségi szintű összehangolása a belső piac területén és a vámunió, különösen:
• az áruk szabad mozgása, beleértve a műszaki szabványok harmonizációját is,
• a letelepedési jog,
• a szolgáltatásnyújtás szabadsága, a pénzügyi és a postai ágazat kivételével,
• a belső piac működését gátló esetleges akadályok azonosítására és felszámolására irányuló intézkedések,
• a fogyasztók gazdasági érdekeinek előmozdítása és védelme, kivéve a közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági kérdéseket, a belső piac létrehozásával összefüggésben.

KÖZLEKEDÉS ÉS IDEGENFORGALOM

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

• a vasúti, közúti, belvízi, tengeri és légi közlekedésre vonatkozó közös politika kidolgozásával kapcsolatos ügyek, különösen:
• az Európai Unión belül a közlekedésre alkalmazandó közös szabályok,
• transzeurópai hálózatok létrehozása és fejlesztése a közlekedési infrastruktúra ágazatban
• közlekedési szolgáltatások és a közlekedés területén harmadik országokkal való kapcsolattartás,
  közlekedésbiztonság,
• nemzetközi közlekedési szervekkel és szervezetekkel való kapcsolattartás,
• a postai szolgáltatások,
• az idegenforgalom.

REGIONÁLIS FEJLESZTÉS

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

• regionális és kohéziós politika, különösen:
• az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap és az Unió regionális politikájának egyéb eszközei,
• egyéb uniós politikák gazdasági és társadalmi összetartásra való hatásának értékelése,
• az Unió strukturális eszközeinek összehangolása,
• a legkülső régiók és szigetek, valamint a határokon átnyúló és régiók közötti együttműködés,
• kapcsolattartás a Régiók Bizottságával, a régiók közötti együttműködés szervezeteivel, továbbá a helyi és regionális hatóságokkal.
• 2006. december 14-i ülésén az Elnökök Értekezlete úgy határozott, hogy a bizottság hatáskörébe utalja a városi dimenziót.

MEZŐGAZDASÁG ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

• a közös agrárpolitika működése és fejlesztése,
• vidékfejlesztés, beleértve a megfelelő pénzügyi eszközök működését,
• a következő területeket érintő jogszabályok:
• állat- és növényegészségügy, állati takarmányok, feltéve, hogy ezen intézkedések nem az emberi egészségre egészségre kockázatot jelentő anyagok elleni védelmet szolgálják,
• állattenyésztés és az állatok jólléte,
• a mezőgazdasági termékek minőségének javítása,
• a mezőgazdasági nyersanyagellátás,
• a Közösségi Növényfajta-hivatal,
• erdészet.

HALÁSZAT

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

• a közös halászati politika működése és fejlesztése, valamint irányítása,
• a halászati erőforrások megőrzése,
• a halászati termékek piacának közös szervezése,
• a strukturális politika a halászat és akvakultúra ágazat területén, beleértve a halászati orientációs pénzügyi eszközöket is,
• nemzetközi halászati megállapodások.

KULTÚRA ÉS OKTATÁS

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

• az Európai Unió kulturális vonatkozásai, különösen:
• a tudás és a kultúra terjesztésének fejlesztése,
• a kulturális és nyelvi sokszínűség védelme és támogatása,
• a kulturális örökség megőrzése és védelme, kulturális csereprogramok és művészi alkotások,
• az Unió oktatáspolitikája, beleértve az európai felsőoktatási térséget, az európai iskolák rendszerének és az egész életen át tartó tanulásnak a támogatását,
• az audiovizuális politika és az információs társadalom kulturális és oktatási vonatkozásai,
• ifjúságpolitika, valamint a sport- és szabadidő-politika kidolgozása,
• tájékoztatási és médiapolitika,
• együttműködés harmadik országokkal a kultúra és az oktatás területén, valamint a megfelelő nemzetközi szervezetekkel és intézményekkel való kapcsolattartás.

JOGI ÜGYEK

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

• az európai jog értelmezése és alkalmazása, az európai uniós jogszabályok és az elsődleges joganyag közötti összhang, különösen a jogalap megválasztása és a szubszidiaritás és arányosság elvének betartása,
• a nemzetközi jog értelmezése és alkalmazása, amennyiben az Európai Uniót érinti,
• a közösségi jog egyszerűsítése, különösen a hivatalos kodifikációra irányuló jogalkotási javaslatok,
• a Parlament jogainak és kiváltságainak védelme, beleértve a Bíróság és az Elsőfokú Bíróság eljárásaiban való részvételt,
• olyan közösségi jogszabályok, amelyek befolyásolják a tagállamok jogrendjét, különösen a következő területeken:
• polgári és kereskedelmi jog,
• társasági jog,
• szellemi tulajdonjog,
• eljárásjog,
• a polgári ügyekben történő igazságügyi és közigazgatási együttműködést érintő intézkedések,
• környezeti felelősség, illetve a környezeti bűncselekményekkel szembeni szankciók,
• az új technológiákkal kapcsolatos etikai kérdések, az illetékes bizottságokkal zajló társbizottsági eljárásban,
• a képviselők jogállása és az Európai Közösségek személyzeti szabályzata,
• kiváltságok és mentességek, valamint a képviselők mandátumvizsgálata,
• a Bíróság szervezete és alapokmánya,
• a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal.

ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK, BEL- ÉS IGAZSÁGÜGY

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

• az Unió területén az állampolgári jogok, az emberi jogok és az alapvető jogok védelme, beleértve a kisebbségek védelmét, ahogy azt a Szerződések és az Európai Unió alapjogi chartája megállapítja,
• a nemek közötti, illetve a munkahelyi, valamint a munkaerő-piaci megkülönböztetésen kívül a megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemhez szükséges intézkedések,
• az átláthatóságra és a természetes személyek védelmére vonatkozó jogszabályok, tekintettel a személyes adatok kezelésére,
• a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozása és fejlesztése, különösen:
• a személyek beutazását és mozgását, a bevándorlást, a menedékjogot, érintő intézkedések,
• a közös külső határok integrált irányítására vonatkozó intézkedések,
• a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedések,
• a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja, és a Rasszizmus és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról, az Europol, az Eurojust, a Cepol és ugyanezen a területen működő más szervek, hivatalok és ügynökségek,
• azon kockázat megállapítása, hogy a tagállamok által közösen vallott elveket valamely tagállam súlyosan megsérti.

ALKOTMÁNYOS ÜGYEK

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

• az európai integrációs folyamat intézményi vonatkozásai, különösen az egyezmények és a kormányközi konferenciák előkészítésének és lefolytatásának keretében,
• az EU-Szerződés végrehajtása és működésének értékelése,
• az Unió bővítésére irányuló tárgyalások intézményi következményei,
• intézményközi kapcsolatok, beleértve – a plenáris ülésen történő elfogadásuk tekintetében – az eljárási szabályzat 127. cikkének (2) bekezdésével összhangban az intézményközi megállapodások vizsgálatát,
• egységes választási eljárás,
• európai szintű politikai pártok, az Elnökség hatáskörének sérelme nélkül,
• a tagállamok közös elveinek egy tagállam által történő súlyos és tartós megsértésének megállapítása,
• az eljárási szabályzat értelmezése és alkalmazása, és az ahhoz javasolt módosítások.

NŐK JOGAI ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉG

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

• a nők jogainak meghatározása, támogatása és védelme az Unióban és a kapcsolódó közösségi intézkedésekben,
• a nők jogainak előmozdítása harmadik országokban,
• az esélyegyenlőségi politika, beleértve a férfiak és nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségét és az egyenlő munkahelyi bánásmódot,
• a nemen alapuló megkülönböztetés valamennyi formájának megszüntetése,
• a nemek közötti esélyegyenlőség alapelvének megvalósítása és továbbfejlesztése valamennyi politika területén,
• a nők jogait érintő nemzetközi megállapodások és egyezmények nyomon követése és végrehajtása,
• nőket érintő tájékoztatáspolitika.

PETÍCIÓK

A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

• petíciók,
• kapcsolattartás az európai ombudsmannal.

Az Európai Tanács határozza meg az Európai Unió általános politikai irányait és prioritásait. Ez a szerv a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésével az Unió intézményévé vált. Elnöke Herman Van Rompuy.

Az Európai Tanács adja az Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza annak általános politikai irányait és prioritásait. Az Európai Tanács nem lát el jogalkotási feladatokat.

Az Európai Tanács a tagállamok állam-, illetve kormányfőiből, valamint saját elnökéből és a Bizottság elnökéből áll. Munkájában részt vesz az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjeKülső oldalra mutató link. Amikor a napirend úgy kívánja, tagjai úgy határozhatnak, hogy munkájukat tagonként egy miniszter, illetve a Bizottság elnökének esetében egy biztos segítse.

Az Európai Tanács, elnökének összehívására, félévente kétszer ülésezik. Ha a helyzet úgy kívánja, az elnök az Európai Tanácsot rendkívüli ülésre hívja össze.

Az Európai Tanács általában konszenzussal dönt. Bizonyos esetekben egyhangúlag vagy minősített többséggel hoz határozatot, a Szerződésben foglaltaktól függően.

Az Európai Tanács minősített többséggel választja meg elnökét. Megbízatása két és fél évre szól, és egy alkalommal meghosszabbítható. Az Európai Tanács üléseire általában Brüsszelben, a Justus Lipsius épületben kerül sor. Munkáját a Tanács Főtitkársága segíti.

Az Európai Tanácsot 1974-ben hozták létre az állam-, illetve kormányfők közötti megbeszélések nem hivatalos fórumaként. Rövid időn belül olyan testületté vált, amely valamennyi uniós tevékenységi területen célkitűzéseket határoz meg az Unió számára és iránymutatást ad e célok eléréséhez. Hivatalos státusszal az 1992. évi Maastrichti Szerződés óta rendelkezik, amelynek értelmében feladata, hogy lendületet adjon az Unió fejlődésének és általános politikai iránymutatást nyújtson. A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépése óta az Unió hét intézményének egyike.

Az EU Tanácsa képviseli a tagállamok kormányait. A nem hivatalosan Tanácsnak is nevezett intézmény biztosít kereteket az uniós országok minisztereinek üléseihez, amelyeken a miniszterek jogszabályokat fogadnak el és koordinálják a szakpolitikákat.

A Tanács az Unió egyik fő döntéshozó szerve. A Tanács keretében vitatják meg és fogadják el az új uniós jogszabályokat, illetve – amennyiben szükséges – módosítják a már meglévőket. A Tanács koordinálja a szakpolitikákat is.

A Tanács egyetlen jogi személynek minősül, de a napirenden szereplő kérdésektől függően 10 különböző formációban ülésezik.

A Tanács egyszerű többséggel, minősített többséggel vagy egyhangúlag szavaz attól függően, hogy milyen határozatot kell meghozni.

A Tanács munkáját az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) és a Tanács előkészítő szerveiként ismert, több mint 150 szakosított munkacsoport és bizottság támogatja. A tanácsi határozatok előkészítéseként ezek a munkacsoportok és bizottságok megvizsgálják a jogalkotási javaslatokat, tanulmányokat készítenek, és elvégzik az egyéb előkészítő munkákat.

Az EU Tanácsa nem tévesztendő össze:

• az Európai Tanáccsal, – amely egy másik uniós intézmény. Az Európai Tanács keretében a tagállamok vezetői üléseznek évente általában négy alkalommal, hogy megvitassák az uniós szakpolitikai prioritásokat
• az Európa Tanáccsal, – amely az Európai Uniótól teljesen független intézmény

Az EU Tanácsának elnöki tisztét félévente más és más tagállam tölti be. Az elnökség vezeti a különböző szintű üléseket, amelyek a Tanácsban, az Állandó Képviselők Bizottságában (Coreper) és a munkacsoportokban zajlanak. Az elnökség iránymutatásokat és kompromisszumos szövegeket állít össze, amelyek a tanácsi határozatok meghozatalához szükségesek.

A Tanács Főtitkárságának az a feladata, hogy segítséget nyújtson az Európai Tanácsnak és az EU Tanácsának, valamint az ennek körébe tartozó soros elnökségeknek, az Állandó Képviselők Bizottságának (vagyis a Corepernek), valamint a többi tanácsi bizottságnak és munkacsoportnak.

A Főtitkárság a személyzetét egyrészt más uniós intézményeknél, másrészt az EPSO versenyvizsgák sikeres pályázóinak tartaléklistájáról toborozza. Esetenként előfordulnak kiírások nagy szaktudást igénylő álláshelyek betöltésére, illetve ideiglenes alkalmazottak felvételére is.

A Főtitkárságnál gyakornoki rendszer is működik, háromféle formában: fizetett szakmai gyakorlat, a tanulmányok kötelező részét képező, meghatározott idejű szakmai gyakorlat, valamint tagállami tisztviselők számára biztosított szakmai gyakorlat.

Rue de la Loi / Wetstraat, 175
B-1048 Bruxelles/Brussel
Belgique/België

Tel: +32 2 281 61 11
Fax: +32 2 281 73 97 / 81

Az Európai Bizottság az EU végrehajtó szerve és munkája során az EU egészének érdekeit képviseli (az egyes országok egyéni érdekeivel szemben). A „Bizottság” megnevezés egyszerre utal a biztosok testületére és magára az intézményre, melynek székhelye Brüsszelben, Belgium fővárosában van, de irodáinak egy része Luxembourgban található. A Bizottságnak ezenkívül minden uniós tagországban van irodája. Ezek az úgynevezett „képviseletek”.

A Bizottság fő szerepkörei a következők:

• célokat és cselekvési prioritásokat határoz meg
• jogszabályokat javasol a Parlamentnek és a Tanácsnak
• irányítja és végrehajtja az EU szakpolitikáit és költségvetését
• érvényt szerez az uniós jognak (az Európai Bírósággal közösen)
• képviseli az EU-t Európán kívül (tárgyalásokat folytat kereskedelmi megállapodások megkötése érdekében az EU és más országok között stb.).

A biztosok hetente egyszer, rendszerint szerdán üléseznek Brüsszelben. Amikor a Parlament plenáris ülést tart Strasbourgban, a biztosok általában ott találkoznak. Az ülések napirendjét a Bizottság munkaprogramja határozza meg. Az egyes napirendi pontokat az adott szakpolitikai területért felelős biztos ismerteti, majd a testület közösen határoz a kérdésről. Az ülések és a viták nem nyilvánosak, de az ülések napirendje és jegyzőkönyve mindenki számára hozzáférhető. A Bizottság akkor is összeül, ha sürgős kérdéseket kell megvitatni, illetve ha a Miniszterek Tanácsa fontos kérdésekről tart megbeszélést.

Az EU ötévente új testületet jelöl ki. A testület 28 biztosból áll, minden tagállam egy-egy személyt jelölhet. Az Európai Tanács elnökjelöltet javasol a Bizottság élére, kinevezéséhez azonban az európai parlamenti képviselők többségének jóváhagyására is szükség van. Ha a Parlament elutasítja a jelöltet, a Tanácsnak egy hónpja van arra, hogy új elnökjelöltet válasszon. A megválasztott elnök kiválasztja a biztosokat (és meghatározza a tárcáikat) az EU-tagországok által jelölt személyek közül. A biztosok nevét ezután először a Miniszterek Tanácsa elé, majd a Parlament elé terjeszti jóváhagyásra (Tanács minősített többséggel határoz). Ha a Parlament elfogadja a javasolt személyeket, a Tanács hivatalosan kinevezi az új Bizottságot. A jelenlegi Bizottság 2014. október 31-ig van hivatalban, elnöke Deutsch (de) English (en) français (fr) português (pt) José Manuel Barroso Portugáliából.

A Bizottságban 23 000 tisztviselő és más alkalmazott dolgozik az úgynevezett főigazgatóságokon és szolgálatokon, melyek mindegyike meghatározott szakpolitikai területért felel. A főigazgatóságok élén a főigazgatók állnak, akik közvetlenül a Bizottság elnöke felé tartoznak elszámolással. A főigazgatóságok dolgozzák ki a jogszabályokat, ám javaslataik csak akkor válnak hivatalossá, ha a biztosok testülete heti ülésén elfogadja őket. A Bizottság egy sor végrehajtó ügynökség munkáját is irányítja.

Az épületek listája