Jogorvoslati hírek

Tervezet a Hszt. módosítására

TISZTELT TAGJAINK!

2016. év végén, már tájékoztatást adtunk a tervezett jogszabályi módosításról, arról hogy a Kormányzat milyen törvény tervezeteket készített a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek és a katonák vonatkozásában.

Azóta több információval rendelkezünk, melyet megosztunk tagságunkkal is. E jogszabály módosítások vonatkoznak a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáira, a szolgálati nyugdíj vonatkozásában.A korábbi vonatkozó jogszabályok szerint, a hivatásos állomány nyugdíjkorhatára, figyelembe véve az 5 év korkedvezményt 57 év volt. Volt lehetőség 25 éves szolgálati viszony után is nyugdíjba vonulni! A jelenlegi jogszabályok szerint a nyugdíj korhatár vonatkozásában nincs kedvezmény, ugyanis a civil szférával megegyező módon alakult a nyugdíjkorhatárA kormányzat elképzelése szerint, a hivatásos állomány vonatkozásában, a nyugdíjba vonulás lehetősége az 1952. január 1-je előtt születettek esetében 57. életév maradt, az 1951. december 31-ét követő időpontban születettek esetében változik:

Jogszabály módosítást követően

Születési időpont Nyugdíjba vonulás lehetősége
1952-ben születettek vonatkozásában 57. életév betöltését követő 183. nap
1953-ban születettek vonatkozásában a betöltött 58. életév
1954-ben születettek vonatkozásában 58. életév betöltését követő 183. nap
1955-ben születettek vonatkozásában a betöltött 59. életév
1956-ban született 59. életév betöltését követő 183. nap
1957-ben vagy azt követően születettek vonatkozásában a betöltött 60. életév

Erről néhány gondolatot szeretnénk megfogalmazni!

  • A jelen kormányzat politikai indittatásból, a saját tevékenységének támogatására, a saját kívánalmaik teljesítésére létrehozott egy új rendvédelmi és katona környezetet.
  • Az új rendvédelmi és katonai környezet zavartalan működése érdekében leszámolt a korábbi hasonló egységek tagjaival. Velünk! Tette ezt ügyes jogszabályi trükközéssel, az emberek félrevezetésével, visszaható hatályú jogalkotással!
  • E diktatúrákra és egyéb kevéssé demokratikus országokra jellemző aktusait, a nemzetközi fórumok előtt letagadta, hazugságokkal leplezte el! (ez csak társadalombiztosítási átalakítás volt, mely még az EU-ban is "csak" tagállami kompetencia)
  • 2006. évi események miatt, melyben a jelenlegi kormánypártok szándéka és magatartása erősen vitatható, koncepciós eljárásokat is folytattak. Egyesületünk egyik tagja 1 év 8 hónapot kapott, olyan 2006. évi tevékenységéért, hogy a per tárgyát képező helyszínen ott sem volt. Hangsúlyozzuk, bizonyíthatóan ott sem volt! Miután erre vonatkozóan konkrét adatok merültek fel, a jogorvoslat vonatkozásában a jelenlegi kormánypárti kivánságokat maradéktalanul végrehajtó Polt Péter által vezetett ügyészség nem óhajtotta figyelembe venni, sőt a hamisan tanúzó személy vallomásáról készült hangfelvételt is ignorálta. Jelenleg Strasbourgban van az ügy!
  • A kormányzathoz közálló új, fentiekben említett "csapatnak" biztosítani kell a kedvezményeket. (lsd. fenti módosítás) Persze úgy, hogy ezek nem vonatkoznak ránk, a már "félretett" jogfosztott rétegre!
  • És egy utolsó felvetés: Ezt miért nem észleli a magyar ellenzék? Miért nem fogadja el, amit mondunk, amit jelzünk, amit bizonyítunk, amit alátámasztunk? Miért?

2010. évtől kezdve a kormány folyamatosan emelte a nyugdíj korhatárt mind a nőkre, mind a férfiakra vonatkozóan.

A Hszt. hatályán kívül álló személyek vonatkozásában az alábbiak szerint lehet nyugdíjasnak lenni!

A nyugdíj korhatár elérése

Születési időpont Nyugdíjba vonulás lehetősége
1952-ben születettek vonatkozásában 62. életév betöltését követő 183. nap
1953-ban születettek vonatkozásában a betöltött 63. életév
1954-ben születettek vonatkozásában 63. életév betöltését követő 183. nap
1955-ben születettek vonatkozásában a betöltött 64. életév
1956-ban született 64. életév betöltését követő 183. nap
1957-ben vagy azt követően születettek vonatkozásában a betöltött 65. életév

Harcolunk tovább, nem adjuk fel! Reméljük a jogállam győz, és aki ez ellen vétett, megkapja a jogszerű büntetését!

]

2023-05-25T14:33:04+02:002018. április 18.|Jogorvoslati hírek|

Kormányhivatal – NYUFIG egyeztetés

2017.04.17
TISZTELT TAGJAINK!

Sok tagunk azt is jelezte, hogy megkapta a NYUFIG-tól az értesítést, mely tartalmazza az előző évben kifizetett járandóság összegét, valamint a 2017.01.01-től érvényes járandóság összegét. Ami borzolta a kedélyeket az az volt, hogy eltérően az előző évektől most nem szerepel a kimutatásban a csökkentés összege, illetve, hogy mennyi volt az eredeti nyugdíj.

Korábban ugyanis lehetett látni, hogy mennyi összegű csökkentés történt. Szakértőink véleménye szerint ez az oszlop a korábbi években is csak arra volt jó, hogy ha valaki akarta akkor ellenőrizni tudta, hogy egyezik-e az általa számolt csökkentés a NYUFIG kimutatásával.

Az egyesületünk álláspontja szerint, alapvető jogokat sértő jogszabály, nevezetesen a 2011. évi CLXVII törvény 4. § (2) bekezdése rendelkezik arról hogy, hogyan kell megállapítani a 2012.01.01-től folyósítandó szolgálati járandóság összegét. Mivel ez a vitatott törvény határozza meg a csökkentés mértékét, úgy véljük, hogy ez csak egy adminisztratív egyeszüsítés nem több.

A KNOÉ határozott véleménye, hogy a NYUFIG által kiküldött jelen módosított tájékoztatás jogi szempontból jelentőséggel nem bír. A jogi harcunkat ez semmilyen módon nem befolyásolja, nem befolyásolhatja! Magyarul, jogi aspektusból ezen NYUFIG levél nem releváns!

És újra megfogalmazva, csak abban az esetben van szükség az egyeztetésre, amennyiben valaki olyan hosszas munkavisszonnyal rendelkezett, rendelkezik, mely megemelné a nyugdíját. Egyéb esetben erre nincs szükség, aki nem egyeztet, nem tesz észrevételt, a nyugdíjkorhatár betöltését követően a jelenlegi járandóságát kapja, és természetesen nem vonják a 15%-ot sem!

2019-01-23T10:35:56+01:002017. április 17.|Jogorvoslati hírek|

Kormányhivatal – NYUFIG egyeztetés

2017.04.17
TISZTELT TAGJAINK!

Sok tagunk azt is jelezte, hogy megkapta a NYUFIG-tól az értesítést, mely tartalmazza az előző évben kifizetett járandóság összegét, valamint a 2017.01.01-től érvényes járandóság összegét. Ami borzolta a kedélyeket az az volt, hogy eltérően az előző évektől most nem szerepel a kimutatásban a csökkentés összege, illetve, hogy mennyi volt az eredeti nyugdíj.

Korábban ugyanis lehetett látni, hogy mennyi összegű csökkentés történt. Szakértőink véleménye szerint ez az oszlop a korábbi években is csak arra volt jó, hogy ha valaki akarta akkor ellenőrizni tudta, hogy egyezik-e az általa számolt csökkentés a NYUFIG kimutatásával.

Az egyesületünk álláspontja szerint, alapvető jogokat sértő jogszabály, nevezetesen a 2011. évi CLXVII törvény 4. § (2) bekezdése rendelkezik arról hogy, hogyan kell megállapítani a 2012.01.01-től folyósítandó szolgálati járandóság összegét. Mivel ez a vitatott törvény határozza meg a csökkentés mértékét, úgy véljük, hogy ez csak egy adminisztratív egyeszüsítés nem több.

A KNOÉ határozott véleménye, hogy a NYUFIG által kiküldött jelen módosított tájékoztatás jogi szempontból jelentőséggel nem bír. A jogi harcunkat ez semmilyen módon nem befolyásolja, nem befolyásolhatja! Magyarul, jogi aspektusból ezen NYUFIG levél nem releváns!

És újra megfogalmazva, csak abban az esetben van szükség az egyeztetésre, amennyiben valaki olyan hosszas munkavisszonnyal rendelkezett, rendelkezik, mely megemelné a nyugdíját. Egyéb esetben erre nincs szükség, aki nem egyeztet, nem tesz észrevételt, a nyugdíjkorhatár betöltését követően a jelenlegi járandóságát kapja, és természetesen nem vonják a 15%-ot sem!

2018-04-18T08:26:16+02:002017. április 17.|Jogorvoslati hírek|

Egyeztetés Kónya Péter országgyűlési képviselővel

TISZTELT TAGJAINK!

Mint ahogy ezt tagjaink felé már jeleztük, a KNOÉ elnöke Kónya Péter független országgyűlési képviselővel egyeztetést folytatott tagjainkat ért jogsérelmekkel összefüggő kérdésekben. Ennek az egyeztetésnek a célja az volt, hogy a képviselő úr annak ellenére, hogy képben van, újabb részletek vonatkozásában is kapjon tájékoztatást a KNOÉ tagokat ért korábbi és jelenlegi jogsérelmekkel összefüggően. A több órán át tartó egyeztetés megbeszélés sikeres volt.

Kónya képviselő úr ennek hatására – első lépésként – a mai napon írásbeli kérdéseket tett fel a “Szolgálati nyugdíjrendszer közvetlen és közvetett hatásai” címmel, az alábbi kormányzati vezetőkhöz:

  • Lázár János miniszterhez
  • Dr. Simicskó István miniszterhez
  • Dr. Pintér Sándor miniszterhez
  • Varga Mihály miniszterhez

Kónya képviselő úr által feltett kérdések, hivatalos aláírt formában, a tagi felületen olvashatóak!
A KNOÉ, tagjai érdekében a jövőben is mindent megtesz, Magyarországon is és nemzetközi fórumok előtt is! A Minket ért támadások, lejáratásunkra törekvő magatartások ellenére a harcot soha, de soha nem adjuk fel!

2019-01-21T13:27:59+01:002017. február 16.|Jogorvoslati hírek|

Tervezet a Hszt. módosítására

TISZTELT TAGJAINK!

A Kormányzat törvény tervezetet készített a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és a kapcsolódó más törvények módosítására

A javaslat kiterjeszti a Hszt. hatályát annak érdekében, hogy a rendvédelmi járadékra vonatkozó, a Hszt. rendszerében elhelyezett szabályozás a már nem hivatásos állományban lévő, rendvédelmi járadékban részesülőkre vonatkozóan alkalmazható legyen. A közeli hozzátartozók beépítése azért szükséges, mert a javaslat a rendvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő halála esetén ennek ténye és időpontja tekintetében bejelentési kötelezettséget ír elő.

    • A tervezet rögzíti egyrészt a rendvédelmi egészségkárosodási járadék célját, azaz a korábban elért jövedelem pótlása, másrészt meghatározza a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság együttes feltételeit.
    • Elsődleges kötelezettségként rögzíti, hogy a rendvédelmi szerv köteles az érintett egészségi állapotának megfelelő másik szolgálati beosztást vagy nem hivatásos munkakört találni
    • A tervezet részletesen leírja a járadék-jogosultság megállapításának eljárási szabályait
    • A járadék megállapítása határozott időre szól, igazodva a rehabilitációs hatóság által megadott felülvizsgálati időpont(ok)hoz (ez orvos-szakmai kérdés, a rehabilitációs hatóság határozatában meghatározza ezt).
    • A javaslat a járadék mértékére vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket. A járadék mértéke tekintetében a korábbi illetményt (egy hónapra eső távolléti díj) kell figyelembe venni, a tervezetben meghatározottak szerint
    • A javaslat bejelentési kötelezettséget ír elő a járadékra jogosultnak, valamint halál esetén a közeli hozzátartozónak. Szabályozásra került a jogalap nélkül felvett járadék visszafizetésének rendje.
    • A javaslat szabályozza, hogy mi alapján szűnik meg a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra való jogosultság
    • A javaslat adatkezelési rendelkezéseket tartalmaz annak érdekében, hogy az országos parancsnok a járadékot megállapító határozatot meg tudja hozni
    • A javaslat módosítja a Hszt. felmentésre vonatkozó előírásait is

 

Az alábbiakban található az átalakított HTML5 kód a kért táblázatokhoz:

html
Copy code

Cafetéria 2016. év
juttatás kedvezményes mérték határa
üdülési szolgáltatás minimálbér
munkahelyi étkeztetés havi 12.500 Ft
Erzsébet-utalvány havi 8.000 Ft
Széchenyi Pihenő Kártya – szálláshely évi 225.000 Ft
Széchenyi Pihenő Kártya – vendéglátás évi 150.000 Ft
Széchenyi Pihenő Kártya – szabadidő évi 75.000 Ft
iskolakezdési támogatás gyerekenként a minimálbér 30%-a
helyi utazásra szolgáló bérlet bérlet ára
önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári befizetés havonta a minimálbér 50%-a
önkéntes kölcsönös egészségpénztári befizetés havonta a minimálbér 30%-a
foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe befizetés havonta a minimálbér 50%-a
lakáscélú felhasználásra nyújtott támogatás adómentes, 5 évben összesen 5 millió Ft
sportrendezvényre belépőjegy, bérlet nincs korlát
kulturális szolgáltatás igénybevételére bérlet, jegy, stb. évi 50.000 Ft
Cafetéria 2017. év
juttatás kedvezményes mérték határa
készpénz Szja tv. szerinti éves keretösszeg, 100.000 Ft
Széchenyi Pihenő Kártya – szálláshely évi 225.000 Ft
Széchenyi Pihenő Kártya – vendéglátás évi 150.000 Ft
Széchenyi Pihenő Kártya – szabadidő évi 75.000 Ft
lakáscélú felhasználásra nyújtott támogatás adómentes, 5 évben összesen 5 millió Ft
sportrendezvényre belépőjegy, bérlet adómentes, nincs korlát
kulturális szolgáltatás igénybevételére bérlet, jegy, stb adómentes, évi 50.000 Ft

 

  • A kedvezményesen adózó juttatások köre tehát jelentősen csökkent. A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szeresére kell 15% személyi jövedelemadót és 14% EHO-t fizetni. A teljes közteher 2017-ben is 34,51%.
  • További újítás, hogy a készpénzre és a Széchenyi Pihenőkártyára együttesen, kedvezményes adózással az Szja tv. szerinti mértékben adhat a munkáltató. Ez a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak esetében 200.000 Ft, a versenyszférában 450.000 Ft.
  • A rendvédelmi egészségkárosodási járadékkal összefüggésben a Becsületbíróságra vonatkozó speciális rendelkezéseket állapít meg.
  • A Hszt. felhatalmazó rendelkezései kiegészítésre kerülnek a járadék tekintetében. Egységesen a rendészetért felelős miniszter kap felhatalmazást miniszteri rendelet kiadására valamennyi, a Hszt. hatálya alá tartozó szerv esetében.
  • A javaslat a hivatásos állományba visszavétel szabályát is módosítja. Jelenleg visszavételre a hivatásos szolgálat felső korhatárát megelőző tíz évig van lehetőség.
  • A rendvédelmi egészségkárosodási járadékban jogosultak esetében ez a korlát a módosítás következtében kikerül, vagyis egészen a hivatásos szolgálat felső korhatáráig lehetőség van a visszavételükre.
  • A rendelkezés tájékoztatási kötelezettséget ír elő a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv részére.
  • E rendelkezés tehát taxatívan meghatározza a választható juttatások körét, a Hszt.-vel ellentétben további juttatások, vagy nem kedvezményesen adózó elemek nem választhatók.
  • A javaslat elfogadásával a kormánytisztviselők, köztisztviselők és az újonnan létrehozott állami tisztviselői kar tagjai is nagyobb jutatási körből választhatnak.

Szakértőink véleménye a tervezetről

A törvény tervezet az eddigi biztosítási rendszer helyett, a szolgálati feladatokkal összefüggő egészségügyileg alkalmatlanná vált állomány részére egy új rendszert tartalmaz. Tehát egészségkárosodás esetén részben pótolná a kiesett jövedelmet. Az előzetes információk szerint erre a tervezett rendszerre százmillió forintos forrást biztosítottak

Ez azért is érdekes, mert több aktív rendvédelmi dolgozó indított munkaügyi keresetet, mert a szolgálati helyének vezetése az éves béremelés helyett csökkentette az illetményét. Többen pert nyertek, de az ügynek teljesen még nincs vége, hiszen sok ügyben felülvizsgálati kérelem van folyamatban.

Mi csak azt kérdezzük, hogy a korábban beharangozott életpálya modell "szemfényvesztés?" A jelenlegi törvény tervezet is az?

Azt azért szögezzük le, hogy ez a jogszabály tervezet, semmilyen vonatkozásban nem tartalmaz rendelkezést a jelenleg járandóságban részesülő rétegre. Tehát a jelenlegi járandóság változatlan mértékű marad!

Szakértőink a jelenleg egészségügyi problémák miatt semmilyen ellátásban nem részesülő, egy fillér nélküli életbe kényszerített volt kollégáink vonatkozásában is meg tették észrevételeiket:

  • A Hszt. hatálya alá tartozó személyek vonatkozásában nagy elégedetlenség tapasztalható. Csökken az átlagéletkor, nagy az elvándorlás, kevés a juttatás és a bérezés. A tervezet ennek megakadályozását vagy csökkentését célozhatta meg!
  • Ez tervezet, amennyiben megszavazásra kerül - bár ne felejtsük ki a módosító indítványokat - 2017. évben, vagy később lép hatályba. Nem tudni, hogy mi és milyen mértékben valósul meg belőle, egyáltalán megvalósul-e.
  • A jelenleg nyugdíjától megfosztott réteg, akik korábban a Hszt. hatálya alá tartoztak, jelenleg járandóságosként nem tartoznak a Hszt. hatálya alá, tehát annak rendelkezései nem is vonatkoznak rájuk!
  • A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény visszaható hatállyal vette el a nyugdíjat. Célszerű lenne, ha ez a tervezet vonatkozna a nyugdíjától, sőt a járandóság lehetőségétől is megfosztott egészségromlott rétegre is. Magyarul ez az új Hszt. is visszaható hatályú lenne, e vonatkozásban!
  • A KNOÉ-nak erre fel kell hívni az ország közvéleményének a figyelmét, a törvényhozást pedig fel kell szólítania, hogy a meglehetősen jogsértő 2012-ben végrehajtott visszaélését enyhíteni tudná, ha az ellátás nélkül maradt volt kollégáinkról is gondoskodna!

Valójában a tervezet arról szól, hogy a rendvédelem területén azoknak a hivatásos állományúaknak – függetlenül a szolgálati idejüktől – akik olyan egészségkárosodást szenvednek el, amely alkalmatlanná teszi őket a további hivatásos szolgálat ellátására, a nyugdíjkorhatár eléréséig, havi, rendszeres egészségkárosodási járadékot biztosítana.

Kónya Péter független országgyűlési képviselő, az alábbi témában intézett kérdést Pintér Sándor belügyminiszternek, valamint Simicskó István honvédelmi miniszternek.

  1. Tervezik-e a katonáknál is az egészségkárosodási járadék bevezetését?
  2. Ha nem tervezik, miért nem?
  3. Lesz-e visszamenőleges hatálya az egészségkárosodási járadékot biztosító törvénymódosításnak

Kónya PÉter megfogalmazta továbbá, hogy 2012 január 1-ig, amikortól megszűnt a szolgálati nyugdíjrendszer és emiatt számos olyan rendőr, katona, tűzoltó, börtönőr, katasztrófavédelmi és nemzetbiztonsági hivatásos maradt mindenféle ellátás nélkül, akik olyan egészségkárosodást szenvedtek, hogy alkalmatlanná váltak a hivatásos szolgálatra és ezért leszerelték őket?

A KNOÉ vezetőségének egyértelmű véleménye, hogy ennek érdekében lépéseket teszünk, és a 2016. október 14-i konferenciánkon megfogalmazzuk a véleményünket és a meghívott vendégeink figyelmét felhívjuk. Az országgyűlési képviselők figyelmét pedig névreszóló levélben hívjuk fel és ismertetjük az érintett egy fillért nem kapó, napi megélhetési gonddal küzdő tagjainkkal összefüggő részletek!

2023-05-25T14:48:19+02:002016. október 13.|Jogorvoslati hírek|

Járandóság szüneteltetése ügy

TISZTELT TAGJAINK!

Mint ahogy erről korábban már hírt adtunk, a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 78117/13 ügyszámú Fábián v. Magyarország ügyben Magyarországot elmarasztaló döntést hozott! A döntés a megkülönböztetés tilalma és a tulajdon védelmével összefüggésben született. A beadvány tartalma arról szól, hogy pl. egy parlamenti képviselő vagy egy polgármester felveheti a nyugdíját a fizetése mellett is, de más beosztású közszolgálati személyekre ez nem vonatkozik. Az EJEB ítélete szerint ez jogsértő! Magyarországon több ezren lehetnek érintettek.

Az emberi jogok európai egyezménye szerint tilos az emberek:

  • nem, faj, szín, nyelv,
  • vallás, politikai vagy egyéb vélemény,
  • nemzeti vagy társadalmi származás,
  • nemzeti kisebbséghez tartozás,
  • vagyoni helyzet,
  • születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetése.

A KNOE Egyesület és szakértői véleménye szerint ez a járandóságban részesülő rétegre is vonatkozik, az alábbi okok miatt:

  • Az EJEB a Pilot ügyek alapján meghozott döntése szerint ez "csak" társadalom biztosítási átalakítás volt, nem vették el a keresetben szereplőktől a nyugdíjukat
  • Az Európai Bizottság, a magyar kormány tájékoztatása szerint csak átkeresztelte a nyugdíjat járandóságra, nem történt jelentős változás.

A KNOÉ 2015.12.23-an eküldte újabb beadványát. Ez a téma nem szerepel benne, mert újabb beadványt tervezünk küldeni e tárgykörben is. Jelen elküldött beadványunkat a néhány hónapja magyarországon kezdeményezett, majd elutasított eljárás alapozta meg:

  • A járandóságosokat érintő negatív hatások, melyeket jogszabályok határoznak meg
  • A jogszabályban meghatározott igazolvány csere elmulasztása

Kértünk, minden olyan tagunk, akiknek járandóságukat megvonták mivel a közszférában dolgoznak, jelentkezzenek! A beadvány elküldését követően is kiegészíthető további személyekkel beadványunk!

Akik eddig jelentkeztek, de nem küldték még meg irataikat kérjük ezt a lehető leggyorsabban pótolják, az alábbi iratok vonatkozásában:

  • A közszolgálati munkavégzést igazoló bármely dokumentumot (Fontos, hogy tartalmazza, hogy mikor kezdődött a munka és ha már vége, mikor lett vége)
  • A járandóság megvonásáról szóló határozatot vagy bármilyen dokumentumot
  • Az utolsó, megvonás előtti járandóság pontos összegét igazoló bármilyen dokumentumot

2019-01-23T11:39:08+01:002016. január 23.|Jogorvoslati hírek|

Újabb EJEB Beadványunk

TISZTELT TAGJAINK!

A KNOÉ vezetősége összegyűjtötte azokat a jogsérelmeket, azokat a negatív kormányzati intézkedéseket, melyek a volt korkedvezményes nyugdíjasokat, jelenleg járandóságosokat érinti. Ezen ügyekben, úgy ítéltük meg, hogy a kormányzati illetékesek ellen Magyarországon eljárást kezdeményezünk. Ez meg is történt, melyet az ügyészség meglehetősen szakmaiatlan határozatban elutasított. A határozat tartalma arra utal, hogy az eljáró ügyész, vagy nem értette meg, vagy nem akarta (vagy nem szabadott neki) megérteni a feljelentés tartalmát. A határozat konkrétumok nélküli, sok benne az általános jogi "terminus technicus". Sajnálatosan a korábbi EJEB "pilot judgement" eljárás, mely során a mi álláspontunk szerint szándékosan választottak ki három olyan beadványt, melyek nem vagy nem relég részletesen tartalmazták a negatív jogkövetkezményeket, a visszaható hatályt, a szerzett jogokat, valamint a diszkriminációt. Meg kell jegyeznünk, hogy mind három "pilot" ügyben az érintett személynek 300 ezer forint felett volt a nyugdíja. Az EJEB ezt lovagolta meg, hogy valójában nem történt jogsértés, hiszen a 16% egy jelentéktelen levonás, nem veszélyezteti a megélhetést, sőt semmi egyéb nem történt csak átkeresztelték a nyugdíjat járandősággá!

Persze az EJEB megkérdezte a magyar kormányzatot is, hogy mi is történt. Erre 2013. szeptember 11.-én dr. Tallódi Zoltán válaszolt a magyar kormány nevében. A válasz sok valótlanságot tartalmazott. Úgy véltük, hogy annak ellenére, hogy a KNOÉ beadványa nem volt a "pilot" ügyek között, (nyilván nem véletlenül) melyet nehezebben lehetett volna befogadhatatlannak nyilvánítani, segítünk, a reakció megfogalmazásában. Megírtuk dr. Tallódi cáfolatát és ezt elköldtük a Szolgálat és Becsület mozgalomnak, hogy használják fel, építsék be reakciójukba.

Ez a segéganyagunk az alábbiakat tartalmazta:

  • A tételes véleményünk elkészítése előtt le kell szögeznünk, hogy a magyar állam képviseletében dr. Tallódi Zoltán aki az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán az Alkotmányjogi Tanszéken óraadó tanár, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Dr. Tallódi összességében tényeket nélkülöző, a jelenlegi kormányzat jóhiszeműségét alátámasztani, igyekvő választ készített, mely az EJEB félrevezetésére törekedett!
  • A 2. pontban azt írja a válaszadó, hogy a „külön járulékfizetés sem a munkáltatók, sem a munkavállalók oldaláról nem fedezte ezeket a kiadásokat a Nyugdíjbiztosítási Alapban.” Ez a kijelentés nem valós, mivel a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 18. § (1) bekezdése 2007 óta rendelkezik arról, hogy olyan foglalkoztatók, akik korkedvezményes munkakörben foglalkoztatnak dolgozókat kötelezően 13%-os korkedvezmény-biztosítási járulékot kell fizetnie az alábbiak szerint:
    - 2007-ben a költségvetés ezt a befizetendő összeget teljes egészében átvállalta
    - 2008-ban a 13%-ból már 3,5%-ot a munkáltató fizetett,
    - 2009-ben a 13%-ból már 6,5%-ot,
    - 2010-ben a 13%-ból már 9,75%-ot
    - 2011-től a teljes 13%-ot a munkáltató fizette.
    - 2012 év folyamán, bár már nem lehetőség a korkedvezményes nyugdíjba vonulásra, ugyan csak 13%-os korkedvezmény-biztosítási járulékot kellett a meghatározott foglalkoztatóknak befizetniük.
    - 3,5 év alatt az ilyen címen befizetett összeg elérte a 35 Milliárd Ft-ot.
  • A kormány válaszában jelzi, hogy nem került minden jogorvoslati lehetőség kimerítésre. A jelenleg járandóságban részesülők nem kaptak új határozatot, nem volt mi ellen panaszt benyújtaniuk a közigazgatási és munkaügyi bíróságon. A válaszban hivatkozott jogszabályi hely azt írja elő, hogy akkor nem kell csökkenteni a járandóságot 16%-al, ha a nyugdíjazásukkor minősítő határozatot is kaptak. Azonban egészen a 2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérő1, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény életbe lépéséig nem volt relevanciája a minősítő határozatnak, az semmilyen előnnyel nem járt, sőt a foglalkoztatók számára kedvezőtlen lett volna annak kiadása, hiszen a munkavállaló akár perelhetett is kártérítésért. A minősítő határozatok kiadásának jogvesztő határideje van, vagyis a 2011-es jogszabály meghozatalakor már nagyon sok esetben lejárt a határidő. Ha nem volt minősítő határozat, akkor hiába volt egészségkárosodás a nyugdíjazás indoka, nem volt jogosult a 16% megtartására.
  • Dr. Tallódi által megfogalmazottak szerint a kereső tevékenység esetén életbe lépő kereset korlát (minimálbér 18 szorosát meghaladó kereset) nem érinti a kérelmezőt sem állja meg a helyét, hiszen nincs kivétel ezen szabály alól a korkedvezményes járandóságosok esetében.
  • Nem igaz az sem, hogy a kérelmező ellátásra való jogosultságát a jogszabályváltozás nem érintette, hiszen az 1949. évi XX. törvény 70/E. §. (3) bekezdése alapján: „„(3) Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető.”
  • A magyar állam válasza sajnálatosan félrevezetni igyekszik a Strasbourgi bíróságot, hiszen olyan privilegizált helyzetet fogalmaz meg az érintettek előnyére, mely a Kádár rendszerből „átmentett” hihetetlen juttatásokról beszél. Ez nem igaz, hiszen ebben a rendszerben a kodkedvezményes nyugdíjasoknak, különösen a rendvédelemben dolgozóknak több alapjogáról le kellett mondani, korlátozták a mozgási az utazási szabadságot és túlóra díj nélkül Magyarországon egy átlagos fizetésért végeztek heti akár 70-80 munkaórát is! Gyakori volt pl. a rendőrség állományában tartozóknál, hogy teljesen váratlan időpontban rendelték be az állományt, a bűnügyi nyomozók akár több napig sem mehettek haza és túlterheltek voltak, a havi 40-50 bűnüggyel! A dr. Tallódi Zoltán által megfogalmazottak a kormányzat által elkezdett indokolatlan negatív kampány érveire épül, mely ezt a réteget pusztán azért, mert szakmai tevékenységük egy részét a szocialista társadalmi rendszer idején végezték, vagy (2006-ért kívántak valamiféle bosszút állni) Ez olyan sértő, a médiában megjelent jelzőkkel illette ezt a réteget, pl. hogy Kádárhuszárok. ingyenélők, lábukat lóbálók stb.! Az igazságügyi-államtitkár dr. Répássy Róbert így fogalmazott: „Amikor védik a már szolgálati nyugdíjba vonult rendőröket, akkor többek közt azokat védik, akik rendőrként szolgáltak a Kádár-rendszerben. Mi a logikai különbségtétel mondjuk egy Kádár-huszár és egy tanácselnök között?"

Visszatérve Egyesületünk jelenlegi jogorvoslati kezdeményezéséhez, az ügyészség elutasító határozatának tartalma miatt, közvetlen levélben fordultunk a legfőbb ügyészhez, hogy rendeljen el vizsgálatot, hogy a határozat megfelel-e egy demokratikus jogállamban hatályos jogszabályoknak, megfelel-e a Magyországon is kötelező közösségi jogi (aquis communautaire) előírásoknak. dr. Polt Péter semmilyen vizsgálatot nem rendelt el, semmilyen érdemi választ nem írt! A vizsgálatkérő beadványunkat panaszként kezelték és elutasították.

Az álláspontunk szerint a jogsértő ügyészségi határozat ellen kezdeményezett vizsgálati kérelmünket, mint panaszt, érdemi vizsgálat nélkül utasították el, mely felveti az ügyészség rosszhiszeműségét!

Ez, illetve az összes azóta folyamatosan tapasztalható diszkrimináció, mely megalapozza annak a lehetőségét, hogy újra az Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljunk! Erre Magyarországon kizárólag a KNOÉ-nak van jogalapja. Így különösen:

  • Megkülönböztetés tilalma
  • A tisztességes eljáráshoz való jog
  • A hatékony jogorvoslati eljáráshoz való jog

Ezen eljárásban csak azon tagunkat képviseljük aki:

  • Tagdíj fizetési kötelezettségüknek a KNOÉ szabályzata szerint eleget tettek.
  • A kért nyilatkozatot aláírva (nem odagépelve, vagy számítógépes kaligrafikus betűtípust odatéve) megküldték
  • A Bíróság jóvoltából, lehetőségünk van a képviseltek listájának a bővítésére, így a nyilatkozat pótlására még nyitva van a határidő!

2019-01-23T11:40:33+01:002016. január 22.|Jogorvoslati hírek|

Megbeszélésünk az Európai Parlamentben

TISZTELT TAGJAINK!

Korábbi tájékoztatóinkban megfogalmaztuk, hogy Egyesületünket a Szolgálat és Becsület Mozgalommal közösen fogadják az Európai Parlamentben. A szolgálat és Becsület Mozgalom november 11-én 1500 órára megbeszélt egy találkozót, az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének romániai alelnökével Victor BOŞTINARU-val és a DK EP képviselőjével Niedermüller Péterrel.

Előzetes terv:

Egyesületünk vezetője 10.-én 1100 órára 1400 órára és 1700 órára szervezett találkozót, valamint és 11-én 1000 és 1300 órára

Az eredeti megbeszélés alapján 2015. november 09-én A reggeli órákban indultunk volna, a Szolgálat és Becsület mikrobuszával, és a Szolgálat és Becsület Mozgalom elnökének tájékoztatása alapján Aachenben szállunk meg és onnan másnap reggel megyünk tovább Brüsszelbe

Egyesületünk vezetése, szakemberek segítségével az alábbi munkatervet készítette el:

  • A KNOÉ vezetői 2015. november 9.-én 0800 órakor száll be a mikrobuszba, a távolság Aachenig 1.215 Km, mely megállásokkal együtt kb. 12,5 óra, így a szállásra 2000-2100 óra közötti időben érkezünk
  • Indulás másnap reggel Aachenből kb. 0900 órakor Brüsszelbe, mely 146 km távolságra van. Figyelembe véve a sebesség korlátokat kb. 1030 órára érkezünk Brüsszelbe

Ezeket figyelembe véve tervezte meg a KNOÉ vezetése a programot:

2015. november 10.

  • Találkozó az Európai Bizottság Jogi munkatársaival 1100 órakor a Rue de la Loi / Wetstraat 170 szám alatt.
  • Találkozó az Európai Unió Tanácsának munkatársaival 1400 órakor a Rue de la Loi / Wetstraat, 175 szám alatt
  • Kötetlen beszélgetés és koccintás, diplomácia feladatokat Brüsszelben ellátó volt kollégáinkkal barátainkkal 1700 órától

2015. november 11.

  • Beszélgetés és ebéd az Európai Parlamentben, a Luxemburg téren 1000 és 1300 órakor
  • Az SZB által tervezett megbeszélés a az EP-ben 1500 órakor

Előzetes tervektől eltérően, az SZB elnöke vasárnap délután arról tájékoztatta a KNOÉ elnökét, hogy az SZB küldöttsége csak kedden indul 1100 órakor, így a az általunk szervezett rendezvények, találkozók egyikén sem tudnak részt venni!

A letárgyalt programok, találkozók egyesületünk tagságának fontosak, lényegesek, jelentőségteljesek. Úgy döntöttünk, hogy repülővel utazunk Brüsszelbe.

A repülő téren és a repülőn készített, illetve a repülő ablakából látható fények

Brüsszeli tevékenységünk:

Megérkeztünk Brüsszelbe és az előre letárgyalt programnak megfelelően kezdtük meg a tárgyalásokat.

2015. november 10. Találkozó az Európai Bizottság munkatársaival, majd az Európai Unió Tanácsának munkatársaival.

Az épületeken belül a biztonsági előírásoknak megfelelően csak nagyon korlátozottan lehet fényképezni.

Az Európai Unióban az alapjogokat tagállami szinten az egyes országok alkotmánya, uniós szinten pedig az Európai Unió Alapjogi Chartája garantálja. (A 2000-ben elfogadott chartában foglaltakat 2009 óta kötelező betartaniuk az uniós tagországoknak.) Az emberi jogok védelme terén az EU összes intézményére – a Bizottságra, a Parlamentre és a Tanácsra is – feladat hárul. A charta:

  • rögzíti mindazokat az alapjogokat, melyeket az EU valamennyi intézményének és szervének kötelező tiszteletben tartania
  • a tagállami kormányok által is kötelezően alkalmazandó az uniós jogszabályok végrehajtása során.

Az Európai Uniós jog szerint a jogorvoslatot keresőknek a nemzeti bírósághoz kell fordulniuk saját országukban.

Elnökünk részletes tájékoztatást adott a jelenlegi helyzetről, és ismertette az ügyeket, melyben a KNOÉ tevékenykedik. Elmondta, hogy Magyarországon jogorvoslati lehetőség nem volt, így az EJEB-nél próbálkoztunk. Sajnálatosan a KNOÉ-nak nem voltak - több kezdeményezés ellenére sem - partnerei a szakszervezetek és a többi érdekvédelmi szervezetek, ugyanis mi egyértelműen a közös beadványt eröltettük! Ennek ellenére sok szakszerűtlen egymásnak ellentmondó 15.000 beadvány ment Strasbourgba, mellyel nem tudtak mit kezdeni! Nem beszélve arról, hogy az olyan szakszerű beadványt, mint a miénk az EJEB nem is vizsgálta.

A KNOÉ ott is és az Európai Unió intézményei és az Európai Parlament intézményei előtt is, az alábbi jogsérelmek miatt kérte a segítséget:

  • A nyugdíj mint tulajdon sérelme
  • Törvényi rendelkezés nélküli büntetés kiszabása
  • Hatékony jogorvoslathoz való jog sérelme
  • A tisztességes eljáráshoz való jog sérelme
  • A visszaható hatályú törvénykezés tiltásának sérelme
  • A szerzett jogok megsértése
  • És mindezekkel összefüggésben az emberi méltóság sérelme
  • Valamint utoljára de nem utolsó sorban a diszkrimináció tilalmának megsértése

Ugyanezen sérelmekről és folyamatban lévő ügyekről tárgyaltunk meglehetősen részletesen az Európai Parlamentben is, a délutáni találkozó előtt és ebédkor is.

Mindenki támogatásáról biztosított minket. Egyesületünk elnöke többször kihangsúlyozta a a KNOÉ jelszavát, "Mi soha nem adjuk fel!" "We never give up!"

2015. november 11.-én 1500 órakor került sor arra a találkozóra, ahol részt vett:

  • Victor Boştinaru az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Képviselőcsoport alelnöke, a Regionális Fejlesztési Bizottság (REGI) és a A Kínai Népköztársasággal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség (D-CN) tagja, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (INTA) és az EU–Albánia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottságba delegált küldöttség (D-AL) póttagja
  • Victor Boştinaru MEP kabinetjének munkatársai
  • Niedermüller Péter a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának kincstárnoka, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) és az Izraellel fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség (D-IL) tagja, valamint a Költségvetési Ellenőrző Bizottság (CONT) és az EU–Albánia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottságba delegált küldöttség (D-AL) póttagja.
  • Niedermüller Péter MEP kabinetjének munkatársai
  • Ujhelyi István delegáció vezető, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság (TRAN) alelnöke, a Kínai Népköztársasággal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség (D-CN) tagja, Külügyi Bizottság (AFET) és a Közép-Amerikával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség (DCAM) póttagja kabinetének tagjai
  • A Szolgálat és Becsület Mozgalom részéről Baranyi Csaba, Ottlakán Péter és Árgyalán György
  • KNOÉ részéről Kuti László elnök és Csurgai Ágota okleveles közgazda elnökségi tag

A megbeszélésen Baranyi Csaba kezdett arról beszélni, hogy a szolgálati nyugdíjasok képviseletében járnak el, és köszönik nagy tisztelettel Boştinaru képviselő úrnak, hogy képviserlői petíciót nyújt be. Kiemelte, hogy a jelenlegi Alaptörvény diszkriminatív módon tartalmazza, hogy a szolgálati nyugdíjakat a korményzat törvényesen veheti el.

A KNOÉ elnöke Kuti László átvette a szót és elmondta, hogy a KNOÉ a korkedvezményes nyugdíjak visszaható hatályú elvonása miatt lép fel, mely több szakmát érint. Kijavította Baranyi úr által elmondottakat, hogy a jelenlegi Alaptörvény nem tartalmaz a korkedvezményes nyugdíjakkal összefüggő rendelkezést. Azokat a hatályon kívül helyezett Alkotmány, azaz a 1949. évi XX. törvény tartalmazta, mely 2012. január 1.-én hatályát veszítette. A kormányzat azonban a korkedvezményes nyugdíjak "megvonhatóságára" vonatkozó szakaszt 2012. december 31.-ig hatályban tartotta(!?)

Az Európai Parlament munkatársai elmondták, hogy Baranyi Csaba által említett képviselői petíció intézménye nem létezik, annak benyújtására nincs lehetőség. Kuti László a KNOÉ elnöke előállt egy kérdéssel és egy javaslattal: "A magyar kormány antidemokratikus intézkedései miatt vizsgálat indul az EP-ben. Van-e arra lehetőség, hogy a jelenlévők egy közös jegyzékben vagy nyilatkozatban az EP-hez forduljanak, részletezve a korkedvezményes nyugdíjak visszaható hatályú megvonását? Ennek antidemokratikus jellege nem vitatható logikus jogszerű érvvel!"

Ezt a jelenlévő kabinetek egyértelműen és egybehangzóan támogatták, jó ötletnek tartották. Így a jelenleg még folyamatban lévő petíciós eljárás és egyéb tevékenység mellett egy közös nyilatkozat elkészítése történik, melyet támogat és egyben aláír Victor Boştinaru, Ujhelyi István és Niedermüller Péter kabinete is!

Ezúton is köszönjük nekik! Ez nagyon nagy siker!!

2019-01-23T11:21:08+01:002015. november 11.|Jogorvoslati hírek|

Megbeszélés az EP-ben

TISZTELT TAGJAINK!

Egyesületünket a Szolgálat és Becsület Mozgalommal közösen fogadják az Európai Parlamentben. A megbeszélések és találkozók 9.-e és 11.-e között zajlanak le. Elsődleges meghívó az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének alelnöke Victor BOŞTINARU.

Az SZB vezetése és a KNOÉ elnöke már több alkalommal találkozott Victor Boştinaru alelnök úrral, aki jól ismeri ügyünket és már eddig is nagyon sokat segített, mindíg minden EP fórumon mellettünk szólt és támogatott minket. A mostani találkozónak elsődleges célja, hogy a lehető leghamarabb szülessék döntés ügyünkben, a lehető leghamarabb kerüljön napirendre mind két szervezet beadványa. Ebben nyújt segítséget az alelnök úr, és ennek a részleteit tárgyaljuk.

Előzetes információink szerint Boştinaru alelnök úr elképzelését, céljaink elérése érdekében támogatja dr. Újhelyi István delegáció vezető és a delegáció tagjai is. Erről 2015. október 29.-én délelőtt tárgyalt a KNOÉ elnöke a delegáció illetékesével. Brüsszelben természetesen több egyéb találkozónk is lesz. Összefoglalót a találkozók után készítjük el.

2019-01-23T11:23:55+01:002015. október 29.|Jogorvoslati hírek|

Szakértői egyeztetés az EU-ban

TISZTELT TAGJAINK!

Az Európai Parlament meghívta elnökünket Kuti Lászlót, hogy 2015. június 23. napján kezdődően vegyen részt egy egyeztetésen, mely nemzetközi jogi szakértőkkel, az Europai Bizottság szakértőivel és Európai Parlamenti és több tagállam nemzeti politikusával és képviselőivel valamint vezetőkkel folytathat! A megbeszélésen Kuti László a Magyarországon a 1949. évi XX. törvény Fidesz kormány általi módosításának hatásáról, visszaható hatályáról, valamint a 2012. január 1.-jén hatályba lépett 2011. évi CLXVII. törvény hatásáról és viszaható hatályáról, és a korkedvezményes nyugdíjak európai joggal ellentétes megvonásáról és a jelenleg járandóságos réteget érintő negatív hatásokról, a korábbi részletes tájékoztatást kiegészítő és alátámasztó, megerősítő álláspontját fejtett ki, de legnagyobb hangsúlyt a visszaható hatály sérelmére és a szerzett jogok védelmének sérelmére helyezte!

Az egyeztetésen részt vett:

Volker Haug professzor, a Stuttgarti Egyetem Közgazdaságtani és Jogi Tanszékének a vezetője

María José Martinez Iglesias, Az Európai Parlament Törvényhozási Ügyekkel Foglalkozó Hivatalának Igazgatója

Professzor Cristina Leston-Bandeira, a Hulli Egyetem Kutatási igazgatója

Pascal Leardini, az Európai Bizottság titkárságának általános igazgatója

Jerzy Buzek, az Európai Parlament Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke

Tiago Tiburcio, a Liszaboni Egyetem Jogi Tanszékének kutatója, az Európai Parlament petíciós ügyeinek szakértője

Ben Hagard, az Európai Ombudsman Kommunikációs Igazgatója

Dr. Jana Dubovcová, Szlovák Ombudsman

David Lowe, az Európai Parlament PETI Bizottságának korábbi titkára

Cecilia Wikström az Európai Parlament PETI Bizottságának elnöke

Rainer Wieland az Európai Parlament alelnöke

Csáky Pál szlovákiai képviselő, a Petíciós Bizottság alelnöke

Roberta Metsola máltai képviselő, a Petíciós Bizottság alelnöke

Afroditi Stampouli görög parlamenti képviselő

Margaret Auken Dán Európa Parlamenti képviselő, a PETI Bizottság tagja

Előzetes, általános megbeszélések

Brüsszelbe érkezést követően az Európai Parlament munkatársai fogadták Kuti Lászlót. Elmondták, hogy a program, melynek a célja egyértelműen az, hogy többek között a mi ügyünkben segítsenek, hogy az minél hatékonyabban és lehetőleg gyorsan megoldódjon! Lényeges továbbá, hogy megnyissunk újabb eddig zárt kapukat és minél több képviselőt tudjunk megnyerni! Azért pont ebben az időpontban került sor a találkozóra, melyre Magyarországról kizárólag Kuti Lászlót hívták meg, mert jelen volt sok nemzetközi jog tudós, akik az Európai Uniónak dolgoznak, sőt jelen volt több ország nemzeti politikusa, így képviseltette magát Belgium, Írország, Görögország, Ausztria, Olaszország, és Svédország. Sok jelentős politikus és parlamenti képviselő volt így jelen.

Ennek a találkozónak természetesen nem csak a korkedvezményes nyugdíjakkal összefüggő magyar petíció szolgáltatta az alapját, hanem az Uniós tagállamok körében fellelhető problémák, melyek különböző formában jutnak el az Európai Parlamenthez. A cél, hogy ezen ügyek megfelelő szinten legyenek kivizsgálva, illetve megfelelő hatékonyságú intézkedéseket tudjanak foganatosítani, valamint az Uniós jogot sértő tagállamot az uniós normák betartására tudják kötelezni!

A hivatalos megbeszélés első része:

A parlamenti megbeszélés első lépésként egy hivatalos konzultáció formájában kezdődött, ahol minden meghívott jelen volt és általános kérdésekről, normákról, irányvonalakról folyt a megbeszélés. Ez a konzultáció 911 órakor kezdődött és Cecilia Wikström szakbizottsági elnök tartott egy rövid nyitóbeszédet. Ebben kiemelte, hogy 200 évvel ezelőtt ért véget a Waterloo-i csata, amikor is az emberek még nem beszéltek egymással csak az ágyúk nyelvén. Ma már más a helyzet! Mi azért vagyunk, mondta, hogy beszéljünk és megismerjük a problémákat, megismerjük a sérelmeket és azokat orvosolni tudjuk.

Elsőként Volker Haug professzor, a Stuttgarti Egyetem Közgazdaságtani és Jogi Tanszékének a vezetője mondta el szakértői véleményét. Kiemelte, hogy az a legfontosabb kérdés, hogy a szakbizottság professzionális módon tudja eldönteni, hogy meddig tart egy tagállam jogköre és hol kezdődik az Európai Unió hatásköre. Egyik aspektusból, az Európai Uniónak vannak olyan jogkörei, hogy a hozzá benyújtott petíciókban döntéseket hozzon, a másik aspektusból, azonban korlátozottak a jogkörei ennek érvényesítésére. Haug professzor e téma szakértője, több tudományos munkája foglalkozik e kérdéssel. Megemlítette azt a sokak által már felvetett gondolatot, hogy mit is nevezünk petíciónak, vagy mikortól nevezünk egy beadványt petíciónak. Elmondta, hogy a német parlament házszabálya is rögzít a petícióra vonatkozó előírásokat, szabályokat. Végezetül a petíciós jog és az anyagi jog kapcsolatáról, különbözőségéről is említést tett!

María José Martinez Iglesias, az Európai Parlament Törvényhozási Ügyekkel Foglalkozó Hivatalának Igazgatója kapott másodikként szót. Elmondta, hogy folymatosan és rendszeresen együttműködik a szakbizottsággal, a feladata kettős: mert jogi ügyekkel is foglalkozik és az Európai Parlamentet is képviseli és e kettős tevékenység nem minden esetben van szinkronban. Beszélt a petíciók elfogadhatóságáról, ezen belül fontos kérdésként emelte ki, hogy vannak olyan petíciók, melyek a bírósághoz kerülnek, és vannak amelyek a szakbizottsághoz. Megemlítette, a Mastrichti Szerződés 227. cikkét. Kitért arra is, hogy fontos kérdés, hogy az Európai Parlament ne csak abban legyen kompetens, hogy kidolgozzon tagállamai számára bizonyos programokat, hanem ellenőriznie is kell azok betartását. Az Európai Unió nem léphet be a tagállamok jogalkotási rendszerébe, azonban előfordul, hogy egy tagállamban nincs meg a jogi kontroll és politikai döntés születik. Pontosan azért fontos, hogy egy nem elfogadható petíciónál komoly és részletes indokolást adjon az EP!

Tiago Tiburcio, a Liszaboni Egyetem Jogi Tanszékének kutatója, az Európai Parlament petíciós ügyeinek szakértője kiemelte, hogy napjainkban a petíció a helyére került, jobban és szakszerűen értelmezik azokat, így jobban érvényesülnek a jogok és orvoslásra kerülnek a sérelmek. Ennek előzményei a XVIII. században kezdődtek. Ma már ott van a média, mely kontrollt gyakorol és létrehozták az ombudsman intézményét. Ez előszőr Skóciában, Portugáliában, Németországban, Írországban, Luxemburgban és az Európai Parlamantben valósult meg. Nagy vívmány az e-petíció intézménye, mely lehetővé teszi, hogy elektronikusan kerüljön benyújtásra a beadvány. Ez a benyújtó és az Európai Intézmények illetékesei közötti kapcsolatot erősítik. Ez pl. Luxemburgban rendkívülien jól működik. Tiago Tiburcio előadásában statisztikai táblázatokat, grafikonokat is bemutatott, melyek kivetítésre kerültek a hallgatóság számára.

Következő előadó Ben Hagard, az Európai Ombudsman Kommunikációs Igazgatója volt. Megköszönte a meghívást és azt, hogy megoszthatja az Európai Ombudsmani hivatal tapasztalatait a résztvevőkkel. Kiemelte, hogy a tagállami ombudsmanok elsődleges feladata, hogy segítsenek az állampolgároknak abban, hogy kihez forduljanak ügyeikben, kitől kérjenek segítséget és főként hogyan. Ezt a segítséget évente 22 ezer állampolgár veszi igénybe, és így élni tud az EU ombudsmani hivatal iránymutatásaival. És legfontosabb feladatuknak nevezte meg, hogy a tagállami ombudsmanok folyamatos tájékoztatást kapjanak a jogszabályváltozásokról és így az újabb lehetőségekről. Természetesen ez csak akkor lehet eredményes, ha a tájékoztatások, a konferenciák - mint ez a jelenlegi - relevánsak a tagállamok és az állampolgárok vonatkozásában, és Uniós polgárok érvényesíteni tudják jogaikat. Lényeges az un. informális kapcsolat és a tagállami ombudsmanok találkozása, megbeszélése, tapasztalat cseréje.

Ezt követően, Dr. Jana Dubovcová, szlovák Ombudsman kapta meg a szót. Felidézte a peredi népszavazás ügyét, mely egy nagy port kavart ügy volt. Pered több mint 700 éves, zömmel magyarok lakta település, amelyet 1948-ban az akkori kommunista közigazgatás Tešedíkovóra nevezett át. A faluban 2012. március 11-én helyi népszavazást tartottak, amelyen a többség megszavazta a Pered elnevezés visszaállítását. A szlovák belügyminisztérium ajánlása alapján azonban 2013.10.16-án Robert Fico kabinetje elutasította az önkormányzat azon igényét, hogy ismét a történelmi magyar nevét használhassa. A település döntését a szlovák kormány a belügyi tárca által megfogalmazott ajánlás alapján elutasította, mert a névváltoztatás sértené a településekről és az államnyelvről szóló törvényt. Az ombudsman asszony felhívta a figyelmet arra, hogy a demokratikus jogok gyakorlati érvényesüléséhez a politikai kultúrának is el kell érnie egy bizonyos szintet. A peredi népszavazási ügy pont azt bizonyította, hogy hogyan helyezheti a nép akarata fölé a saját elképzelését a kormány! Ez ellen fel kell lépni, hogy soha hasonló ne történhessen!

Wikström elnök asszony megjegyezte, hogy a következő előadó "nick neve" szerte Európában Mr. Petition. David Lowe, az Európai Parlament PETI Bizottságának korábbi titkára, az Egyesült Királyság parlamentjének petíciós ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke kapott szót. Kiemelte, hogy a téma nagyon összetett, nehezen lehet néhány mondatban a lényeget elmondani. Az fontos, hogy ebből szakmai megbeszélésből milyen következtetések vonhatóak le, ki, mit és hogyan tud belőle hasznosítani. Elmondta, hogy készített is egy anyagot, melyet ki is osztottak mindenkinek és abban jól láthatóak a fontos kérdések és a lényeges szempontok. Úgy véli, hogy nem csak az Európai Parlamenti tagoknak, hanem a jelenlévő tagállami politikusoknak és meghívottaknak is fontos anyag lesz. A tagállami gyakorlat egymástól eltér. A cél nyilvánvalóan az, hogy ez a különbség megszünjön, és kialakuljon egy általános érvényű gyakorlat. A legfontosabb az, hogy az uniós jogok, az állampolgárokat megillető jogok mindenhol érvényesüljenek, ez ellenőrizhető és kikényszeríthető legyen.

Rainer Wieland Az Európai Parlament német alelnöke volt a következő felszólaló. Véleménye szerint minél több a petíció, annál jobban valósul meg az Európai Parlament demokratikus funkciója. Minél jobban utána járnak a petícióban foglaltaknak, annál jobban látszanak a problémák, annál jobban észlelhetőek azok a pontok, melyre erősíteni kell a tevékenységet. Minél több eszköze van az Európai Parlamentnek, annál jobb az állampolgárnak, gondolhatnánk. Persze ezek provokatív gondolatok, hiszen lehet, hogy túl széles a petíció fogalma. Elmondta még, hogy nem csak a petíció létezik, hanem új lehetőségek is létrejöttek! Hiszen a polgári kezdeményezési egység, az ombudsmani hivatal, az interaktív médiumok is rendelkezésre állnak. Lehet persze, hogy egyes állampolgárok szemében ez egy rendezetlen műhelynek tűnik, ahol a szerszámok szét vannak szórva, de ez nem így van. Kiemelte, hogy feltétlenül beszélni kell a szavazati jogról, a "one of us" kezdeményezésről. Szakertőkkel már tárgyaltak erről, és ez a mostani konferencia is ezt a célt szolgálja.

Csáky Pál Európai Néppárt képviselőcsoportjának tagja, a PETI alelnöke hozzászólásában elmondta, hogy rendkívülien jónak tartja a szlovák ombudsman hozzáállását, ugyanakkor a szlovákiai helyzetet illetően borúlátó volt. Szerinte a szlovák kormány valószínűleg el fogja utasítani azt a petíciót is, amelyet 26 ezren írtak alá, tiltakozva a kisebbségi oktatásügy feltételeinek korlátozása ellen. A petíciós jog gyakorlása a demokrácia szintjének egyik fokmérője európai szinten és a tagállamokban is, mondta. Európában e tekintetben az északi országok vezetnek. Szerinte sok állampolgár bizalommal fordul mind az EP petíciós bizottságához, mind pedig a nemzeti ombudsmanokhoz. Az Európai Parlament petíciós bizottságában és az ombudsmanokban meg is van a kellő jóakarat, viszont nem minden politikai vagy társadalmi partner fogadja kellő súllyal a petíciókat. Úgy véli, fontos hogy nemzeti szinten komolyabban vegyék az ombudsmanok tevékenységét.

Roberta Metsola, máltai EP képviselőasszony, aki a másik alelnöke a PETI szakbizottságnak arról beszélt, hogy a petíciós jog nagyon fontos és minden Európai Uniós állampolgárnak az egyik alapjoga kellene, hogy legyen. Specifikusan kell revidiálni, hogy milyen petíció minősül befogadhatónak és milyen nem. Ez nagyon fontos kérdés! Egyben feltette a kérdést, hogy a megjelent szakemberek, előadók, hogyan látják ezt a kérdést, a petíciók befogadhatóságáról, hol húznák meg a határt és milyen szempontrendszert látnak járható útnak.

Afroditi Stampouli görög képviselőasszony elmondta, hogy ő az első, aki megfogalmazza a véleményét, mint egy tagállami parlamenti képviselő. Görögországban, ahogy elmondta, a petíciós eljárások nagyon nyíltak. A benyújtott petíciót továbbítják az összes képviselőnek, bizottságnak, hogy érdemben tanulmányozni tudják és annak a részleteit megismerjék. Ezt követően a megfelelő minisztériumoknak továbbítják a petíciókat, akiknek 25 napjuk van arra, hogy érdemben válaszoljanak. Persze előfordulhat, hogy a válasz általános, absztrakt vagy nem ad támaszt, segítséget a megoldásra, de legalább valami történik. Elmondta a képviselőaszony továbbá, hogy nem tudja, hogy ez más parlamentek vonatkozásában hgy van, de Görögországban ez így működik. Ezért is gondolta fontosnak ezt felvetni, mert fontosnak véli tudni, hogy valamiféle összehangolási folyamat történik-e a tagállamok vonatkozásában. A harmonizáció lenne egy rendkivülien fontos feladat.

Jerzy Buzek az Elnökök Bizottságának az elnöke arról beszélt, hogy nagy kihívás az Európai Parlament vezetői számára, hogy érvényesíteni tudják azokat a jogokat melyek megilletik az Uniós állampolgárokat. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy a tagállamok olyan jogszabályokat javasoljanak, melyek elengedhetetlenek ezen jogok érvényesíthetőségéhez. Ehhez persze tudni kell, hogy az Uniós jogszabályokat különböző helyszíneken hogyan hajtják végre. Természetesen a szubszidiaritás elve nagyon fontos és annak hatékony érvényesülése is. A szubszidiaritás ugyanis lehetővé teszi többek között annak meghatározását, hogy mikor tartozik az EU hatáskörébe a jogalkotás, és hozzájárul ahhoz, hogy a döntések meghozatalára az állampolgárokhoz lehető legközelebbi szinten kerüljön sor. Fontos az "input" a polgárok részéről is. Fontos az elszámoltathatóság is. Buzek úr kiemelte, hogy a jobb jogalkotás érdekében kevesebb jogszabályra van szükség.

Pascal Leardini, az Európai Bizottság titkárságának általános igazgatója is szót kapott. Előadásában kifejtette, hogy fontos az Európai Bizottság és az Európai Parlament petíciós szakbizottságának az együttműködése, fontos a közös munka és főként az olyan szintű együttműködés, mely mindenképpen az uniós állampolgárok érdekeit képviseli. Elmondta, hogy a petíciók nagyon fontos információk a EB számára, mert így a feladatukat el tudják végezni, hiszen ők az alaptörvények őrzői! Három szinten kell vizsgálni az EU törvények végrehajtását. 1. Az EU-s jogszabályok átvételével kapcsolatos probléma. 2. Az EU-s jogszabályok nem hatékony átvételével kapcsolatos probléma. 3. A gyakorlati végrehajtásból adódó problémák, melyek eredménye ugyanúgy a jogok nem érvényesüléséhez vezetnek. Sok kérdés van ezzel összefüggésben, melyet vizsgálnia kell az Európai Bizottságnak. Természetesen adódhatnak olyan problémák is, melyekben nem az EU kompetens, ezekkel nem tudunk érdemben mit kezdeni, és ezt jelezni kell az állampolgárok felé, mondta.

Margaret Auken Dán Európa Parlamenti képviselő, a PETI Bizottság tagja hozzászólásában előadta, hogy a PETI Szakbizottság a bejárati kapu az Uniós állampolgárok számára az Európai Parlamentbe, hiszen ez a Szakbizottság az EP szeme és füle. Dán állampolgárok által benyújtott beadványok ezt egyértelműen bizonyítják is. Elmondta, hogy sok Uniós polgár nem is tudja, hogy léteznek ezek a fórumok és azért léteznek, hogy segítsenek különféle problémás ügyekben. Problémaként emelte ki, hogy az EP vezetése sem veszi teljesen komolyan a PETI Szakbizottság teékenységét, melyen változtatni kell! Be kell látniuk, hogy milyen fontos ez a munka. Nagyon sajnálja, hogy Buzek úr ezt nem hallja, mint a EP egyik vezetője, ugyanis el kellett mennie! Úgy véli továbbá, hogy az Európai Bizottság programja jó, de kevesebb kötelezettségnek kellene terhelni az Uniós polgárokat. A legfontosabb kérdés, melyet Auken asszony megfogalmazott, az az, hogy a Szakbizottságnak a pártpolitikától mentesnek kell lennie!

A hivatalos megbeszélés második része:

Kuti László a KNOÉ elnöke, amikor lehetőséget kapott rá megköszönte, hogy meghívást kapott és megköszönte a megtiszteltetést, hogy Magyarországról az ő, illetve az általa képviselt egyesület véleményére, álláspontjára kiváncsiak. Meglehetősen részletesen elemezte a kialakult helyzetet konkrét adatokkal, információkkal alátámasztva, majd személyes egyeztetéseket folytatott több meghatározó személlyel.

Az ügyünkkel összefüggő részletes tájékoztatás után elnökünk konkrét tényeket, adatokat közölt, valamint mindezeket kiegészítette a jelenleg Magyarországon a KNOÉ ellen indított lejárató kampány részleteivel és konkrétumaival.

Az Európai Parlament munkatársa megjegyezte, hogy tudomásuk van erről, hiszen ők is kaptak furcsa tartalmú, a KNOÉ-val foglalkozó levelet, melyben a tevékenységünket, a céljainkat és a tagságunkat igyekeztek lejáratni. Elnökünket pedig egy hiteltelen személynek beállítani! Szerencsére Mr. Hillard, aki külső munkatársa az EU-nak és Kuti úrral Kairóban egy speciális kiképzésen ismerkedett meg, cáfolni tudta az állításokat, persze néhány ellenőrzést követően. Részben ez motiválta azt, hogy Kuti Lászlót hívták meg az egyeztetésre, hiszen az ellenőrzés során sikerült megállapítani, hogy a KNOÉ egy működő, a jogérvényesítés szempontjából meglehetősen aktív egyesület, mely tagjai vonatkozásában eredményre törekszik! Sajnálatosan, hogy ki írta a levelet Magyarországról azt nem tudtuk megállapítani! Álláspontunk szerint a lejáratásunk és súlytalanná tételünk volt a cél!

A megbeszéléseken elnökünk kihangsúlyozta, hogy nagyon köszöni a személyre szóló meghívást, de úgy véli, hogy végtelenül "primitív" dolog lenne, ha csak az általa vezetett egyesület nevében járna el! Felhívta a figyelmet arra, hogy más szervezetek is vannak hasonló tevékenységgel, és az általuk képviselt személyek ügye is fontos és az ő képvisletük is lényeges! Az EU képviseletében tárgyaló személyek kezdeményezték, hogy egy-két hónap elteltével egy újabb, a jelenleg nem elért EP képvielők munkatársak meggyőzése érdekében is tartsunk egy megbeszélést. Kuti László kérte, hogy a következő egyeztetésre a Szolgálat és Becsület Mozgalom elnökét is hívják meg, hiszen álláspontunk szerint nem a KNOÉ hibájából előforduló néhány konfliktus ellenére az egyesületek célja közös és együtt könnyebb és egyszerűbb! Erre egyértelmű ígértet kaptunk! A KNOÉ nem ellentétekre, nem konfliktusra, hanem eredményre, közös sikerre törekszik minden sorstársunk vonatkozásában!

Nagy meglepést okozott a tárgyaló feleink között, a KNOÉ által speciálisan képviselt két személy ügye, illetve egy harmadik ügy is van, de annak részletei nem publikusak. Az egyik ilyen az "utcára tett" határőr, Tóth László ügye, mely vonatkozásban egyértelműen egy petíció benyújtására kérték elnökünket, ugyanúgy mint Vágó László tagunk ügyében is, aki 2006-os eseményekért kapott letöltendő szabadságvesztést, majd miután kiderült, hogy hamis vallomások alapján lett elítélve, az ügyészség nem mutat megfelelő aktivitást. És Vágó kollégánk érdeklődésére az ügyészség azt a választ adta, hogy nem adnak neki felvilágosítást, hiszen az ügyben nem ő a sértett, hanem a "magyar igazságszolgáltatás." Miután elnökünk az EP jogi szakértőjének ezt közölte, a hatás meglehetősen szokatlan volt, ugyanis a nemzetközi hírű jogász néhány angol nyelven elsütött káromkodását követően annyit mondott, már diszkrétebben, hogy ekkora marhaságot még nem is hallott! Ebben az ügyben is petíció benyújtását kérik! Egyesületünk dolgozik rajta.

A megbeszélések meglehetősen sikeresek voltak! Összeségében az eredmény pozitív, meglehetősen sok támogatónk van az EP-ben, és vélelmezhetően a döntés is pozitív lesz! Természetesen ez csak a megérzésünk, konkrétumot mondani nem tudunk! A megbeszélésről részletek a tagi felületen lesznek olvashatóak!

2019-01-23T11:25:47+01:002015. június 23.|Jogorvoslati hírek|