Szakértői egyeztetés az EU-ban

Szakértői egyeztetés az EU-ban

TISZTELT TAGJAINK!

Az Európai Parlament meghívta elnökünket Kuti Lászlót, hogy 2015. június 23. napján kezdődően vegyen részt egy egyeztetésen, mely nemzetközi jogi szakértőkkel, az Europai Bizottság szakértőivel és Európai Parlamenti és több tagállam nemzeti politikusával és képviselőivel valamint vezetőkkel folytathat! A megbeszélésen Kuti László a Magyarországon a 1949. évi XX. törvény Fidesz kormány általi módosításának hatásáról, visszaható hatályáról, valamint a 2012. január 1.-jén hatályba lépett 2011. évi CLXVII. törvény hatásáról és viszaható hatályáról, és a korkedvezményes nyugdíjak európai joggal ellentétes megvonásáról és a jelenleg járandóságos réteget érintő negatív hatásokról, a korábbi részletes tájékoztatást kiegészítő és alátámasztó, megerősítő álláspontját fejtett ki, de legnagyobb hangsúlyt a visszaható hatály sérelmére és a szerzett jogok védelmének sérelmére helyezte!

Az egyeztetésen részt vett:

Volker Haug professzor, a Stuttgarti Egyetem Közgazdaságtani és Jogi Tanszékének a vezetője

María José Martinez Iglesias, Az Európai Parlament Törvényhozási Ügyekkel Foglalkozó Hivatalának Igazgatója

Professzor Cristina Leston-Bandeira, a Hulli Egyetem Kutatási igazgatója

Pascal Leardini, az Európai Bizottság titkárságának általános igazgatója

Jerzy Buzek, az Európai Parlament Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke

Tiago Tiburcio, a Liszaboni Egyetem Jogi Tanszékének kutatója, az Európai Parlament petíciós ügyeinek szakértője

Ben Hagard, az Európai Ombudsman Kommunikációs Igazgatója

Dr. Jana Dubovcová, Szlovák Ombudsman

David Lowe, az Európai Parlament PETI Bizottságának korábbi titkára

Cecilia Wikström az Európai Parlament PETI Bizottságának elnöke

Rainer Wieland az Európai Parlament alelnöke

Csáky Pál szlovákiai képviselő, a Petíciós Bizottság alelnöke

Roberta Metsola máltai képviselő, a Petíciós Bizottság alelnöke

Afroditi Stampouli görög parlamenti képviselő

Margaret Auken Dán Európa Parlamenti képviselő, a PETI Bizottság tagja

Előzetes, általános megbeszélések

Brüsszelbe érkezést követően az Európai Parlament munkatársai fogadták Kuti Lászlót. Elmondták, hogy a program, melynek a célja egyértelműen az, hogy többek között a mi ügyünkben segítsenek, hogy az minél hatékonyabban és lehetőleg gyorsan megoldódjon! Lényeges továbbá, hogy megnyissunk újabb eddig zárt kapukat és minél több képviselőt tudjunk megnyerni! Azért pont ebben az időpontban került sor a találkozóra, melyre Magyarországról kizárólag Kuti Lászlót hívták meg, mert jelen volt sok nemzetközi jog tudós, akik az Európai Uniónak dolgoznak, sőt jelen volt több ország nemzeti politikusa, így képviseltette magát Belgium, Írország, Görögország, Ausztria, Olaszország, és Svédország. Sok jelentős politikus és parlamenti képviselő volt így jelen.

Ennek a találkozónak természetesen nem csak a korkedvezményes nyugdíjakkal összefüggő magyar petíció szolgáltatta az alapját, hanem az Uniós tagállamok körében fellelhető problémák, melyek különböző formában jutnak el az Európai Parlamenthez. A cél, hogy ezen ügyek megfelelő szinten legyenek kivizsgálva, illetve megfelelő hatékonyságú intézkedéseket tudjanak foganatosítani, valamint az Uniós jogot sértő tagállamot az uniós normák betartására tudják kötelezni!

A hivatalos megbeszélés első része:

A parlamenti megbeszélés első lépésként egy hivatalos konzultáció formájában kezdődött, ahol minden meghívott jelen volt és általános kérdésekről, normákról, irányvonalakról folyt a megbeszélés. Ez a konzultáció 911 órakor kezdődött és Cecilia Wikström szakbizottsági elnök tartott egy rövid nyitóbeszédet. Ebben kiemelte, hogy 200 évvel ezelőtt ért véget a Waterloo-i csata, amikor is az emberek még nem beszéltek egymással csak az ágyúk nyelvén. Ma már más a helyzet! Mi azért vagyunk, mondta, hogy beszéljünk és megismerjük a problémákat, megismerjük a sérelmeket és azokat orvosolni tudjuk.

Elsőként Volker Haug professzor, a Stuttgarti Egyetem Közgazdaságtani és Jogi Tanszékének a vezetője mondta el szakértői véleményét. Kiemelte, hogy az a legfontosabb kérdés, hogy a szakbizottság professzionális módon tudja eldönteni, hogy meddig tart egy tagállam jogköre és hol kezdődik az Európai Unió hatásköre. Egyik aspektusból, az Európai Uniónak vannak olyan jogkörei, hogy a hozzá benyújtott petíciókban döntéseket hozzon, a másik aspektusból, azonban korlátozottak a jogkörei ennek érvényesítésére. Haug professzor e téma szakértője, több tudományos munkája foglalkozik e kérdéssel. Megemlítette azt a sokak által már felvetett gondolatot, hogy mit is nevezünk petíciónak, vagy mikortól nevezünk egy beadványt petíciónak. Elmondta, hogy a német parlament házszabálya is rögzít a petícióra vonatkozó előírásokat, szabályokat. Végezetül a petíciós jog és az anyagi jog kapcsolatáról, különbözőségéről is említést tett!

María José Martinez Iglesias, az Európai Parlament Törvényhozási Ügyekkel Foglalkozó Hivatalának Igazgatója kapott másodikként szót. Elmondta, hogy folymatosan és rendszeresen együttműködik a szakbizottsággal, a feladata kettős: mert jogi ügyekkel is foglalkozik és az Európai Parlamentet is képviseli és e kettős tevékenység nem minden esetben van szinkronban. Beszélt a petíciók elfogadhatóságáról, ezen belül fontos kérdésként emelte ki, hogy vannak olyan petíciók, melyek a bírósághoz kerülnek, és vannak amelyek a szakbizottsághoz. Megemlítette, a Mastrichti Szerződés 227. cikkét. Kitért arra is, hogy fontos kérdés, hogy az Európai Parlament ne csak abban legyen kompetens, hogy kidolgozzon tagállamai számára bizonyos programokat, hanem ellenőriznie is kell azok betartását. Az Európai Unió nem léphet be a tagállamok jogalkotási rendszerébe, azonban előfordul, hogy egy tagállamban nincs meg a jogi kontroll és politikai döntés születik. Pontosan azért fontos, hogy egy nem elfogadható petíciónál komoly és részletes indokolást adjon az EP!

Tiago Tiburcio, a Liszaboni Egyetem Jogi Tanszékének kutatója, az Európai Parlament petíciós ügyeinek szakértője kiemelte, hogy napjainkban a petíció a helyére került, jobban és szakszerűen értelmezik azokat, így jobban érvényesülnek a jogok és orvoslásra kerülnek a sérelmek. Ennek előzményei a XVIII. században kezdődtek. Ma már ott van a média, mely kontrollt gyakorol és létrehozták az ombudsman intézményét. Ez előszőr Skóciában, Portugáliában, Németországban, Írországban, Luxemburgban és az Európai Parlamantben valósult meg. Nagy vívmány az e-petíció intézménye, mely lehetővé teszi, hogy elektronikusan kerüljön benyújtásra a beadvány. Ez a benyújtó és az Európai Intézmények illetékesei közötti kapcsolatot erősítik. Ez pl. Luxemburgban rendkívülien jól működik. Tiago Tiburcio előadásában statisztikai táblázatokat, grafikonokat is bemutatott, melyek kivetítésre kerültek a hallgatóság számára.

Következő előadó Ben Hagard, az Európai Ombudsman Kommunikációs Igazgatója volt. Megköszönte a meghívást és azt, hogy megoszthatja az Európai Ombudsmani hivatal tapasztalatait a résztvevőkkel. Kiemelte, hogy a tagállami ombudsmanok elsődleges feladata, hogy segítsenek az állampolgároknak abban, hogy kihez forduljanak ügyeikben, kitől kérjenek segítséget és főként hogyan. Ezt a segítséget évente 22 ezer állampolgár veszi igénybe, és így élni tud az EU ombudsmani hivatal iránymutatásaival. És legfontosabb feladatuknak nevezte meg, hogy a tagállami ombudsmanok folyamatos tájékoztatást kapjanak a jogszabályváltozásokról és így az újabb lehetőségekről. Természetesen ez csak akkor lehet eredményes, ha a tájékoztatások, a konferenciák - mint ez a jelenlegi - relevánsak a tagállamok és az állampolgárok vonatkozásában, és Uniós polgárok érvényesíteni tudják jogaikat. Lényeges az un. informális kapcsolat és a tagállami ombudsmanok találkozása, megbeszélése, tapasztalat cseréje.

Ezt követően, Dr. Jana Dubovcová, szlovák Ombudsman kapta meg a szót. Felidézte a peredi népszavazás ügyét, mely egy nagy port kavart ügy volt. Pered több mint 700 éves, zömmel magyarok lakta település, amelyet 1948-ban az akkori kommunista közigazgatás Tešedíkovóra nevezett át. A faluban 2012. március 11-én helyi népszavazást tartottak, amelyen a többség megszavazta a Pered elnevezés visszaállítását. A szlovák belügyminisztérium ajánlása alapján azonban 2013.10.16-án Robert Fico kabinetje elutasította az önkormányzat azon igényét, hogy ismét a történelmi magyar nevét használhassa. A település döntését a szlovák kormány a belügyi tárca által megfogalmazott ajánlás alapján elutasította, mert a névváltoztatás sértené a településekről és az államnyelvről szóló törvényt. Az ombudsman asszony felhívta a figyelmet arra, hogy a demokratikus jogok gyakorlati érvényesüléséhez a politikai kultúrának is el kell érnie egy bizonyos szintet. A peredi népszavazási ügy pont azt bizonyította, hogy hogyan helyezheti a nép akarata fölé a saját elképzelését a kormány! Ez ellen fel kell lépni, hogy soha hasonló ne történhessen!

Wikström elnök asszony megjegyezte, hogy a következő előadó "nick neve" szerte Európában Mr. Petition. David Lowe, az Európai Parlament PETI Bizottságának korábbi titkára, az Egyesült Királyság parlamentjének petíciós ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke kapott szót. Kiemelte, hogy a téma nagyon összetett, nehezen lehet néhány mondatban a lényeget elmondani. Az fontos, hogy ebből szakmai megbeszélésből milyen következtetések vonhatóak le, ki, mit és hogyan tud belőle hasznosítani. Elmondta, hogy készített is egy anyagot, melyet ki is osztottak mindenkinek és abban jól láthatóak a fontos kérdések és a lényeges szempontok. Úgy véli, hogy nem csak az Európai Parlamenti tagoknak, hanem a jelenlévő tagállami politikusoknak és meghívottaknak is fontos anyag lesz. A tagállami gyakorlat egymástól eltér. A cél nyilvánvalóan az, hogy ez a különbség megszünjön, és kialakuljon egy általános érvényű gyakorlat. A legfontosabb az, hogy az uniós jogok, az állampolgárokat megillető jogok mindenhol érvényesüljenek, ez ellenőrizhető és kikényszeríthető legyen.

Rainer Wieland Az Európai Parlament német alelnöke volt a következő felszólaló. Véleménye szerint minél több a petíció, annál jobban valósul meg az Európai Parlament demokratikus funkciója. Minél jobban utána járnak a petícióban foglaltaknak, annál jobban látszanak a problémák, annál jobban észlelhetőek azok a pontok, melyre erősíteni kell a tevékenységet. Minél több eszköze van az Európai Parlamentnek, annál jobb az állampolgárnak, gondolhatnánk. Persze ezek provokatív gondolatok, hiszen lehet, hogy túl széles a petíció fogalma. Elmondta még, hogy nem csak a petíció létezik, hanem új lehetőségek is létrejöttek! Hiszen a polgári kezdeményezési egység, az ombudsmani hivatal, az interaktív médiumok is rendelkezésre állnak. Lehet persze, hogy egyes állampolgárok szemében ez egy rendezetlen műhelynek tűnik, ahol a szerszámok szét vannak szórva, de ez nem így van. Kiemelte, hogy feltétlenül beszélni kell a szavazati jogról, a "one of us" kezdeményezésről. Szakertőkkel már tárgyaltak erről, és ez a mostani konferencia is ezt a célt szolgálja.

Csáky Pál Európai Néppárt képviselőcsoportjának tagja, a PETI alelnöke hozzászólásában elmondta, hogy rendkívülien jónak tartja a szlovák ombudsman hozzáállását, ugyanakkor a szlovákiai helyzetet illetően borúlátó volt. Szerinte a szlovák kormány valószínűleg el fogja utasítani azt a petíciót is, amelyet 26 ezren írtak alá, tiltakozva a kisebbségi oktatásügy feltételeinek korlátozása ellen. A petíciós jog gyakorlása a demokrácia szintjének egyik fokmérője európai szinten és a tagállamokban is, mondta. Európában e tekintetben az északi országok vezetnek. Szerinte sok állampolgár bizalommal fordul mind az EP petíciós bizottságához, mind pedig a nemzeti ombudsmanokhoz. Az Európai Parlament petíciós bizottságában és az ombudsmanokban meg is van a kellő jóakarat, viszont nem minden politikai vagy társadalmi partner fogadja kellő súllyal a petíciókat. Úgy véli, fontos hogy nemzeti szinten komolyabban vegyék az ombudsmanok tevékenységét.

Roberta Metsola, máltai EP képviselőasszony, aki a másik alelnöke a PETI szakbizottságnak arról beszélt, hogy a petíciós jog nagyon fontos és minden Európai Uniós állampolgárnak az egyik alapjoga kellene, hogy legyen. Specifikusan kell revidiálni, hogy milyen petíció minősül befogadhatónak és milyen nem. Ez nagyon fontos kérdés! Egyben feltette a kérdést, hogy a megjelent szakemberek, előadók, hogyan látják ezt a kérdést, a petíciók befogadhatóságáról, hol húznák meg a határt és milyen szempontrendszert látnak járható útnak.

Afroditi Stampouli görög képviselőasszony elmondta, hogy ő az első, aki megfogalmazza a véleményét, mint egy tagállami parlamenti képviselő. Görögországban, ahogy elmondta, a petíciós eljárások nagyon nyíltak. A benyújtott petíciót továbbítják az összes képviselőnek, bizottságnak, hogy érdemben tanulmányozni tudják és annak a részleteit megismerjék. Ezt követően a megfelelő minisztériumoknak továbbítják a petíciókat, akiknek 25 napjuk van arra, hogy érdemben válaszoljanak. Persze előfordulhat, hogy a válasz általános, absztrakt vagy nem ad támaszt, segítséget a megoldásra, de legalább valami történik. Elmondta a képviselőaszony továbbá, hogy nem tudja, hogy ez más parlamentek vonatkozásában hgy van, de Görögországban ez így működik. Ezért is gondolta fontosnak ezt felvetni, mert fontosnak véli tudni, hogy valamiféle összehangolási folyamat történik-e a tagállamok vonatkozásában. A harmonizáció lenne egy rendkivülien fontos feladat.

Jerzy Buzek az Elnökök Bizottságának az elnöke arról beszélt, hogy nagy kihívás az Európai Parlament vezetői számára, hogy érvényesíteni tudják azokat a jogokat melyek megilletik az Uniós állampolgárokat. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy a tagállamok olyan jogszabályokat javasoljanak, melyek elengedhetetlenek ezen jogok érvényesíthetőségéhez. Ehhez persze tudni kell, hogy az Uniós jogszabályokat különböző helyszíneken hogyan hajtják végre. Természetesen a szubszidiaritás elve nagyon fontos és annak hatékony érvényesülése is. A szubszidiaritás ugyanis lehetővé teszi többek között annak meghatározását, hogy mikor tartozik az EU hatáskörébe a jogalkotás, és hozzájárul ahhoz, hogy a döntések meghozatalára az állampolgárokhoz lehető legközelebbi szinten kerüljön sor. Fontos az "input" a polgárok részéről is. Fontos az elszámoltathatóság is. Buzek úr kiemelte, hogy a jobb jogalkotás érdekében kevesebb jogszabályra van szükség.

Pascal Leardini, az Európai Bizottság titkárságának általános igazgatója is szót kapott. Előadásában kifejtette, hogy fontos az Európai Bizottság és az Európai Parlament petíciós szakbizottságának az együttműködése, fontos a közös munka és főként az olyan szintű együttműködés, mely mindenképpen az uniós állampolgárok érdekeit képviseli. Elmondta, hogy a petíciók nagyon fontos információk a EB számára, mert így a feladatukat el tudják végezni, hiszen ők az alaptörvények őrzői! Három szinten kell vizsgálni az EU törvények végrehajtását. 1. Az EU-s jogszabályok átvételével kapcsolatos probléma. 2. Az EU-s jogszabályok nem hatékony átvételével kapcsolatos probléma. 3. A gyakorlati végrehajtásból adódó problémák, melyek eredménye ugyanúgy a jogok nem érvényesüléséhez vezetnek. Sok kérdés van ezzel összefüggésben, melyet vizsgálnia kell az Európai Bizottságnak. Természetesen adódhatnak olyan problémák is, melyekben nem az EU kompetens, ezekkel nem tudunk érdemben mit kezdeni, és ezt jelezni kell az állampolgárok felé, mondta.

Margaret Auken Dán Európa Parlamenti képviselő, a PETI Bizottság tagja hozzászólásában előadta, hogy a PETI Szakbizottság a bejárati kapu az Uniós állampolgárok számára az Európai Parlamentbe, hiszen ez a Szakbizottság az EP szeme és füle. Dán állampolgárok által benyújtott beadványok ezt egyértelműen bizonyítják is. Elmondta, hogy sok Uniós polgár nem is tudja, hogy léteznek ezek a fórumok és azért léteznek, hogy segítsenek különféle problémás ügyekben. Problémaként emelte ki, hogy az EP vezetése sem veszi teljesen komolyan a PETI Szakbizottság teékenységét, melyen változtatni kell! Be kell látniuk, hogy milyen fontos ez a munka. Nagyon sajnálja, hogy Buzek úr ezt nem hallja, mint a EP egyik vezetője, ugyanis el kellett mennie! Úgy véli továbbá, hogy az Európai Bizottság programja jó, de kevesebb kötelezettségnek kellene terhelni az Uniós polgárokat. A legfontosabb kérdés, melyet Auken asszony megfogalmazott, az az, hogy a Szakbizottságnak a pártpolitikától mentesnek kell lennie!

A hivatalos megbeszélés második része:

Kuti László a KNOÉ elnöke, amikor lehetőséget kapott rá megköszönte, hogy meghívást kapott és megköszönte a megtiszteltetést, hogy Magyarországról az ő, illetve az általa képviselt egyesület véleményére, álláspontjára kiváncsiak. Meglehetősen részletesen elemezte a kialakult helyzetet konkrét adatokkal, információkkal alátámasztva, majd személyes egyeztetéseket folytatott több meghatározó személlyel.

Az ügyünkkel összefüggő részletes tájékoztatás után elnökünk konkrét tényeket, adatokat közölt, valamint mindezeket kiegészítette a jelenleg Magyarországon a KNOÉ ellen indított lejárató kampány részleteivel és konkrétumaival.

Az Európai Parlament munkatársa megjegyezte, hogy tudomásuk van erről, hiszen ők is kaptak furcsa tartalmú, a KNOÉ-val foglalkozó levelet, melyben a tevékenységünket, a céljainkat és a tagságunkat igyekeztek lejáratni. Elnökünket pedig egy hiteltelen személynek beállítani! Szerencsére Mr. Hillard, aki külső munkatársa az EU-nak és Kuti úrral Kairóban egy speciális kiképzésen ismerkedett meg, cáfolni tudta az állításokat, persze néhány ellenőrzést követően. Részben ez motiválta azt, hogy Kuti Lászlót hívták meg az egyeztetésre, hiszen az ellenőrzés során sikerült megállapítani, hogy a KNOÉ egy működő, a jogérvényesítés szempontjából meglehetősen aktív egyesület, mely tagjai vonatkozásában eredményre törekszik! Sajnálatosan, hogy ki írta a levelet Magyarországról azt nem tudtuk megállapítani! Álláspontunk szerint a lejáratásunk és súlytalanná tételünk volt a cél!

A megbeszéléseken elnökünk kihangsúlyozta, hogy nagyon köszöni a személyre szóló meghívást, de úgy véli, hogy végtelenül "primitív" dolog lenne, ha csak az általa vezetett egyesület nevében járna el! Felhívta a figyelmet arra, hogy más szervezetek is vannak hasonló tevékenységgel, és az általuk képviselt személyek ügye is fontos és az ő képvisletük is lényeges! Az EU képviseletében tárgyaló személyek kezdeményezték, hogy egy-két hónap elteltével egy újabb, a jelenleg nem elért EP képvielők munkatársak meggyőzése érdekében is tartsunk egy megbeszélést. Kuti László kérte, hogy a következő egyeztetésre a Szolgálat és Becsület Mozgalom elnökét is hívják meg, hiszen álláspontunk szerint nem a KNOÉ hibájából előforduló néhány konfliktus ellenére az egyesületek célja közös és együtt könnyebb és egyszerűbb! Erre egyértelmű ígértet kaptunk! A KNOÉ nem ellentétekre, nem konfliktusra, hanem eredményre, közös sikerre törekszik minden sorstársunk vonatkozásában!

Nagy meglepést okozott a tárgyaló feleink között, a KNOÉ által speciálisan képviselt két személy ügye, illetve egy harmadik ügy is van, de annak részletei nem publikusak. Az egyik ilyen az "utcára tett" határőr, Tóth László ügye, mely vonatkozásban egyértelműen egy petíció benyújtására kérték elnökünket, ugyanúgy mint Vágó László tagunk ügyében is, aki 2006-os eseményekért kapott letöltendő szabadságvesztést, majd miután kiderült, hogy hamis vallomások alapján lett elítélve, az ügyészség nem mutat megfelelő aktivitást. És Vágó kollégánk érdeklődésére az ügyészség azt a választ adta, hogy nem adnak neki felvilágosítást, hiszen az ügyben nem ő a sértett, hanem a "magyar igazságszolgáltatás." Miután elnökünk az EP jogi szakértőjének ezt közölte, a hatás meglehetősen szokatlan volt, ugyanis a nemzetközi hírű jogász néhány angol nyelven elsütött káromkodását követően annyit mondott, már diszkrétebben, hogy ekkora marhaságot még nem is hallott! Ebben az ügyben is petíció benyújtását kérik! Egyesületünk dolgozik rajta.

A megbeszélések meglehetősen sikeresek voltak! Összeségében az eredmény pozitív, meglehetősen sok támogatónk van az EP-ben, és vélelmezhetően a döntés is pozitív lesz! Természetesen ez csak a megérzésünk, konkrétumot mondani nem tudunk! A megbeszélésről részletek a tagi felületen lesznek olvashatóak!

2019-01-23T11:25:47+01:002015. június 23.|Jogorvoslati hírek|