TISZTELT TAGJAINK!

A Kormányzat törvény tervezetet készített a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és a kapcsolódó más törvények módosítására

A javaslat kiterjeszti a Hszt. hatályát annak érdekében, hogy a rendvédelmi járadékra vonatkozó, a Hszt. rendszerében elhelyezett szabályozás a már nem hivatásos állományban lévő, rendvédelmi járadékban részesülőkre vonatkozóan alkalmazható legyen. A közeli hozzátartozók beépítése azért szükséges, mert a javaslat a rendvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő halála esetén ennek ténye és időpontja tekintetében bejelentési kötelezettséget ír elő.

    • A tervezet rögzíti egyrészt a rendvédelmi egészségkárosodási járadék célját, azaz a korábban elért jövedelem pótlása, másrészt meghatározza a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság együttes feltételeit.
    • Elsődleges kötelezettségként rögzíti, hogy a rendvédelmi szerv köteles az érintett egészségi állapotának megfelelő másik szolgálati beosztást vagy nem hivatásos munkakört találni
    • A tervezet részletesen leírja a járadék-jogosultság megállapításának eljárási szabályait
    • A járadék megállapítása határozott időre szól, igazodva a rehabilitációs hatóság által megadott felülvizsgálati időpont(ok)hoz (ez orvos-szakmai kérdés, a rehabilitációs hatóság határozatában meghatározza ezt).
    • A javaslat a járadék mértékére vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket. A járadék mértéke tekintetében a korábbi illetményt (egy hónapra eső távolléti díj) kell figyelembe venni, a tervezetben meghatározottak szerint
    • A javaslat bejelentési kötelezettséget ír elő a járadékra jogosultnak, valamint halál esetén a közeli hozzátartozónak. Szabályozásra került a jogalap nélkül felvett járadék visszafizetésének rendje.
    • A javaslat szabályozza, hogy mi alapján szűnik meg a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra való jogosultság
    • A javaslat adatkezelési rendelkezéseket tartalmaz annak érdekében, hogy az országos parancsnok a járadékot megállapító határozatot meg tudja hozni
    • A javaslat módosítja a Hszt. felmentésre vonatkozó előírásait is

 

Az alábbiakban található az átalakított HTML5 kód a kért táblázatokhoz:

html
Copy code

Cafetéria 2016. év
juttatás kedvezményes mérték határa
üdülési szolgáltatás minimálbér
munkahelyi étkeztetés havi 12.500 Ft
Erzsébet-utalvány havi 8.000 Ft
Széchenyi Pihenő Kártya – szálláshely évi 225.000 Ft
Széchenyi Pihenő Kártya – vendéglátás évi 150.000 Ft
Széchenyi Pihenő Kártya – szabadidő évi 75.000 Ft
iskolakezdési támogatás gyerekenként a minimálbér 30%-a
helyi utazásra szolgáló bérlet bérlet ára
önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári befizetés havonta a minimálbér 50%-a
önkéntes kölcsönös egészségpénztári befizetés havonta a minimálbér 30%-a
foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe befizetés havonta a minimálbér 50%-a
lakáscélú felhasználásra nyújtott támogatás adómentes, 5 évben összesen 5 millió Ft
sportrendezvényre belépőjegy, bérlet nincs korlát
kulturális szolgáltatás igénybevételére bérlet, jegy, stb. évi 50.000 Ft
Cafetéria 2017. év
juttatás kedvezményes mérték határa
készpénz Szja tv. szerinti éves keretösszeg, 100.000 Ft
Széchenyi Pihenő Kártya – szálláshely évi 225.000 Ft
Széchenyi Pihenő Kártya – vendéglátás évi 150.000 Ft
Széchenyi Pihenő Kártya – szabadidő évi 75.000 Ft
lakáscélú felhasználásra nyújtott támogatás adómentes, 5 évben összesen 5 millió Ft
sportrendezvényre belépőjegy, bérlet adómentes, nincs korlát
kulturális szolgáltatás igénybevételére bérlet, jegy, stb adómentes, évi 50.000 Ft

 

  • A kedvezményesen adózó juttatások köre tehát jelentősen csökkent. A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szeresére kell 15% személyi jövedelemadót és 14% EHO-t fizetni. A teljes közteher 2017-ben is 34,51%.
  • További újítás, hogy a készpénzre és a Széchenyi Pihenőkártyára együttesen, kedvezményes adózással az Szja tv. szerinti mértékben adhat a munkáltató. Ez a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak esetében 200.000 Ft, a versenyszférában 450.000 Ft.
  • A rendvédelmi egészségkárosodási járadékkal összefüggésben a Becsületbíróságra vonatkozó speciális rendelkezéseket állapít meg.
  • A Hszt. felhatalmazó rendelkezései kiegészítésre kerülnek a járadék tekintetében. Egységesen a rendészetért felelős miniszter kap felhatalmazást miniszteri rendelet kiadására valamennyi, a Hszt. hatálya alá tartozó szerv esetében.
  • A javaslat a hivatásos állományba visszavétel szabályát is módosítja. Jelenleg visszavételre a hivatásos szolgálat felső korhatárát megelőző tíz évig van lehetőség.
  • A rendvédelmi egészségkárosodási járadékban jogosultak esetében ez a korlát a módosítás következtében kikerül, vagyis egészen a hivatásos szolgálat felső korhatáráig lehetőség van a visszavételükre.
  • A rendelkezés tájékoztatási kötelezettséget ír elő a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv részére.
  • E rendelkezés tehát taxatívan meghatározza a választható juttatások körét, a Hszt.-vel ellentétben további juttatások, vagy nem kedvezményesen adózó elemek nem választhatók.
  • A javaslat elfogadásával a kormánytisztviselők, köztisztviselők és az újonnan létrehozott állami tisztviselői kar tagjai is nagyobb jutatási körből választhatnak.

Szakértőink véleménye a tervezetről

A törvény tervezet az eddigi biztosítási rendszer helyett, a szolgálati feladatokkal összefüggő egészségügyileg alkalmatlanná vált állomány részére egy új rendszert tartalmaz. Tehát egészségkárosodás esetén részben pótolná a kiesett jövedelmet. Az előzetes információk szerint erre a tervezett rendszerre százmillió forintos forrást biztosítottak

Ez azért is érdekes, mert több aktív rendvédelmi dolgozó indított munkaügyi keresetet, mert a szolgálati helyének vezetése az éves béremelés helyett csökkentette az illetményét. Többen pert nyertek, de az ügynek teljesen még nincs vége, hiszen sok ügyben felülvizsgálati kérelem van folyamatban.

Mi csak azt kérdezzük, hogy a korábban beharangozott életpálya modell "szemfényvesztés?" A jelenlegi törvény tervezet is az?

Azt azért szögezzük le, hogy ez a jogszabály tervezet, semmilyen vonatkozásban nem tartalmaz rendelkezést a jelenleg járandóságban részesülő rétegre. Tehát a jelenlegi járandóság változatlan mértékű marad!

Szakértőink a jelenleg egészségügyi problémák miatt semmilyen ellátásban nem részesülő, egy fillér nélküli életbe kényszerített volt kollégáink vonatkozásában is meg tették észrevételeiket:

  • A Hszt. hatálya alá tartozó személyek vonatkozásában nagy elégedetlenség tapasztalható. Csökken az átlagéletkor, nagy az elvándorlás, kevés a juttatás és a bérezés. A tervezet ennek megakadályozását vagy csökkentését célozhatta meg!
  • Ez tervezet, amennyiben megszavazásra kerül - bár ne felejtsük ki a módosító indítványokat - 2017. évben, vagy később lép hatályba. Nem tudni, hogy mi és milyen mértékben valósul meg belőle, egyáltalán megvalósul-e.
  • A jelenleg nyugdíjától megfosztott réteg, akik korábban a Hszt. hatálya alá tartoztak, jelenleg járandóságosként nem tartoznak a Hszt. hatálya alá, tehát annak rendelkezései nem is vonatkoznak rájuk!
  • A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény visszaható hatállyal vette el a nyugdíjat. Célszerű lenne, ha ez a tervezet vonatkozna a nyugdíjától, sőt a járandóság lehetőségétől is megfosztott egészségromlott rétegre is. Magyarul ez az új Hszt. is visszaható hatályú lenne, e vonatkozásban!
  • A KNOÉ-nak erre fel kell hívni az ország közvéleményének a figyelmét, a törvényhozást pedig fel kell szólítania, hogy a meglehetősen jogsértő 2012-ben végrehajtott visszaélését enyhíteni tudná, ha az ellátás nélkül maradt volt kollégáinkról is gondoskodna!

Valójában a tervezet arról szól, hogy a rendvédelem területén azoknak a hivatásos állományúaknak – függetlenül a szolgálati idejüktől – akik olyan egészségkárosodást szenvednek el, amely alkalmatlanná teszi őket a további hivatásos szolgálat ellátására, a nyugdíjkorhatár eléréséig, havi, rendszeres egészségkárosodási járadékot biztosítana.

Kónya Péter független országgyűlési képviselő, az alábbi témában intézett kérdést Pintér Sándor belügyminiszternek, valamint Simicskó István honvédelmi miniszternek.

  1. Tervezik-e a katonáknál is az egészségkárosodási járadék bevezetését?
  2. Ha nem tervezik, miért nem?
  3. Lesz-e visszamenőleges hatálya az egészségkárosodási járadékot biztosító törvénymódosításnak

Kónya PÉter megfogalmazta továbbá, hogy 2012 január 1-ig, amikortól megszűnt a szolgálati nyugdíjrendszer és emiatt számos olyan rendőr, katona, tűzoltó, börtönőr, katasztrófavédelmi és nemzetbiztonsági hivatásos maradt mindenféle ellátás nélkül, akik olyan egészségkárosodást szenvedtek, hogy alkalmatlanná váltak a hivatásos szolgálatra és ezért leszerelték őket?

A KNOÉ vezetőségének egyértelmű véleménye, hogy ennek érdekében lépéseket teszünk, és a 2016. október 14-i konferenciánkon megfogalmazzuk a véleményünket és a meghívott vendégeink figyelmét felhívjuk. Az országgyűlési képviselők figyelmét pedig névreszóló levélben hívjuk fel és ismertetjük az érintett egy fillért nem kapó, napi megélhetési gonddal küzdő tagjainkkal összefüggő részletek!