Újabb EJEB Beadványunk

Újabb EJEB Beadványunk

TISZTELT TAGJAINK!

A KNOÉ vezetősége összegyűjtötte azokat a jogsérelmeket, azokat a negatív kormányzati intézkedéseket, melyek a volt korkedvezményes nyugdíjasokat, jelenleg járandóságosokat érinti. Ezen ügyekben, úgy ítéltük meg, hogy a kormányzati illetékesek ellen Magyarországon eljárást kezdeményezünk. Ez meg is történt, melyet az ügyészség meglehetősen szakmaiatlan határozatban elutasított. A határozat tartalma arra utal, hogy az eljáró ügyész, vagy nem értette meg, vagy nem akarta (vagy nem szabadott neki) megérteni a feljelentés tartalmát. A határozat konkrétumok nélküli, sok benne az általános jogi "terminus technicus". Sajnálatosan a korábbi EJEB "pilot judgement" eljárás, mely során a mi álláspontunk szerint szándékosan választottak ki három olyan beadványt, melyek nem vagy nem relég részletesen tartalmazták a negatív jogkövetkezményeket, a visszaható hatályt, a szerzett jogokat, valamint a diszkriminációt. Meg kell jegyeznünk, hogy mind három "pilot" ügyben az érintett személynek 300 ezer forint felett volt a nyugdíja. Az EJEB ezt lovagolta meg, hogy valójában nem történt jogsértés, hiszen a 16% egy jelentéktelen levonás, nem veszélyezteti a megélhetést, sőt semmi egyéb nem történt csak átkeresztelték a nyugdíjat járandősággá!

Persze az EJEB megkérdezte a magyar kormányzatot is, hogy mi is történt. Erre 2013. szeptember 11.-én dr. Tallódi Zoltán válaszolt a magyar kormány nevében. A válasz sok valótlanságot tartalmazott. Úgy véltük, hogy annak ellenére, hogy a KNOÉ beadványa nem volt a "pilot" ügyek között, (nyilván nem véletlenül) melyet nehezebben lehetett volna befogadhatatlannak nyilvánítani, segítünk, a reakció megfogalmazásában. Megírtuk dr. Tallódi cáfolatát és ezt elköldtük a Szolgálat és Becsület mozgalomnak, hogy használják fel, építsék be reakciójukba.

Ez a segéganyagunk az alábbiakat tartalmazta:

  • A tételes véleményünk elkészítése előtt le kell szögeznünk, hogy a magyar állam képviseletében dr. Tallódi Zoltán aki az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán az Alkotmányjogi Tanszéken óraadó tanár, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Dr. Tallódi összességében tényeket nélkülöző, a jelenlegi kormányzat jóhiszeműségét alátámasztani, igyekvő választ készített, mely az EJEB félrevezetésére törekedett!
  • A 2. pontban azt írja a válaszadó, hogy a „külön járulékfizetés sem a munkáltatók, sem a munkavállalók oldaláról nem fedezte ezeket a kiadásokat a Nyugdíjbiztosítási Alapban.” Ez a kijelentés nem valós, mivel a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 18. § (1) bekezdése 2007 óta rendelkezik arról, hogy olyan foglalkoztatók, akik korkedvezményes munkakörben foglalkoztatnak dolgozókat kötelezően 13%-os korkedvezmény-biztosítási járulékot kell fizetnie az alábbiak szerint:
    - 2007-ben a költségvetés ezt a befizetendő összeget teljes egészében átvállalta
    - 2008-ban a 13%-ból már 3,5%-ot a munkáltató fizetett,
    - 2009-ben a 13%-ból már 6,5%-ot,
    - 2010-ben a 13%-ból már 9,75%-ot
    - 2011-től a teljes 13%-ot a munkáltató fizette.
    - 2012 év folyamán, bár már nem lehetőség a korkedvezményes nyugdíjba vonulásra, ugyan csak 13%-os korkedvezmény-biztosítási járulékot kellett a meghatározott foglalkoztatóknak befizetniük.
    - 3,5 év alatt az ilyen címen befizetett összeg elérte a 35 Milliárd Ft-ot.
  • A kormány válaszában jelzi, hogy nem került minden jogorvoslati lehetőség kimerítésre. A jelenleg járandóságban részesülők nem kaptak új határozatot, nem volt mi ellen panaszt benyújtaniuk a közigazgatási és munkaügyi bíróságon. A válaszban hivatkozott jogszabályi hely azt írja elő, hogy akkor nem kell csökkenteni a járandóságot 16%-al, ha a nyugdíjazásukkor minősítő határozatot is kaptak. Azonban egészen a 2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérő1, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény életbe lépéséig nem volt relevanciája a minősítő határozatnak, az semmilyen előnnyel nem járt, sőt a foglalkoztatók számára kedvezőtlen lett volna annak kiadása, hiszen a munkavállaló akár perelhetett is kártérítésért. A minősítő határozatok kiadásának jogvesztő határideje van, vagyis a 2011-es jogszabály meghozatalakor már nagyon sok esetben lejárt a határidő. Ha nem volt minősítő határozat, akkor hiába volt egészségkárosodás a nyugdíjazás indoka, nem volt jogosult a 16% megtartására.
  • Dr. Tallódi által megfogalmazottak szerint a kereső tevékenység esetén életbe lépő kereset korlát (minimálbér 18 szorosát meghaladó kereset) nem érinti a kérelmezőt sem állja meg a helyét, hiszen nincs kivétel ezen szabály alól a korkedvezményes járandóságosok esetében.
  • Nem igaz az sem, hogy a kérelmező ellátásra való jogosultságát a jogszabályváltozás nem érintette, hiszen az 1949. évi XX. törvény 70/E. §. (3) bekezdése alapján: „„(3) Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető.”
  • A magyar állam válasza sajnálatosan félrevezetni igyekszik a Strasbourgi bíróságot, hiszen olyan privilegizált helyzetet fogalmaz meg az érintettek előnyére, mely a Kádár rendszerből „átmentett” hihetetlen juttatásokról beszél. Ez nem igaz, hiszen ebben a rendszerben a kodkedvezményes nyugdíjasoknak, különösen a rendvédelemben dolgozóknak több alapjogáról le kellett mondani, korlátozták a mozgási az utazási szabadságot és túlóra díj nélkül Magyarországon egy átlagos fizetésért végeztek heti akár 70-80 munkaórát is! Gyakori volt pl. a rendőrség állományában tartozóknál, hogy teljesen váratlan időpontban rendelték be az állományt, a bűnügyi nyomozók akár több napig sem mehettek haza és túlterheltek voltak, a havi 40-50 bűnüggyel! A dr. Tallódi Zoltán által megfogalmazottak a kormányzat által elkezdett indokolatlan negatív kampány érveire épül, mely ezt a réteget pusztán azért, mert szakmai tevékenységük egy részét a szocialista társadalmi rendszer idején végezték, vagy (2006-ért kívántak valamiféle bosszút állni) Ez olyan sértő, a médiában megjelent jelzőkkel illette ezt a réteget, pl. hogy Kádárhuszárok. ingyenélők, lábukat lóbálók stb.! Az igazságügyi-államtitkár dr. Répássy Róbert így fogalmazott: „Amikor védik a már szolgálati nyugdíjba vonult rendőröket, akkor többek közt azokat védik, akik rendőrként szolgáltak a Kádár-rendszerben. Mi a logikai különbségtétel mondjuk egy Kádár-huszár és egy tanácselnök között?"

Visszatérve Egyesületünk jelenlegi jogorvoslati kezdeményezéséhez, az ügyészség elutasító határozatának tartalma miatt, közvetlen levélben fordultunk a legfőbb ügyészhez, hogy rendeljen el vizsgálatot, hogy a határozat megfelel-e egy demokratikus jogállamban hatályos jogszabályoknak, megfelel-e a Magyországon is kötelező közösségi jogi (aquis communautaire) előírásoknak. dr. Polt Péter semmilyen vizsgálatot nem rendelt el, semmilyen érdemi választ nem írt! A vizsgálatkérő beadványunkat panaszként kezelték és elutasították.

Az álláspontunk szerint a jogsértő ügyészségi határozat ellen kezdeményezett vizsgálati kérelmünket, mint panaszt, érdemi vizsgálat nélkül utasították el, mely felveti az ügyészség rosszhiszeműségét!

Ez, illetve az összes azóta folyamatosan tapasztalható diszkrimináció, mely megalapozza annak a lehetőségét, hogy újra az Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljunk! Erre Magyarországon kizárólag a KNOÉ-nak van jogalapja. Így különösen:

  • Megkülönböztetés tilalma
  • A tisztességes eljáráshoz való jog
  • A hatékony jogorvoslati eljáráshoz való jog

Ezen eljárásban csak azon tagunkat képviseljük aki:

  • Tagdíj fizetési kötelezettségüknek a KNOÉ szabályzata szerint eleget tettek.
  • A kért nyilatkozatot aláírva (nem odagépelve, vagy számítógépes kaligrafikus betűtípust odatéve) megküldték
  • A Bíróság jóvoltából, lehetőségünk van a képviseltek listájának a bővítésére, így a nyilatkozat pótlására még nyitva van a határidő!

2019-01-23T11:40:33+01:002016. január 22.|Jogorvoslati hírek|