Általános információk

A magyar média függetlenségéről


TISZTELT TAGJAINK!

A magyar média függetlenségéről

Több olyan észrevétel érkezett egyesületünkhöz, melyre reagálnuk kell. Ezek közül ismertetünk néhányat:

  • Az ellenzéki médiumok jobb és hatékonyabb kihasználása lenne fontos
  • A függetlem magyar igazságszolgáltatás által biztosított lehetőségekkel jobban kellene élni az egyesületünknek, mert ők a tények, konkrétumok alapján döntenek.

Úgy véljük, hogy a magyar média vonatkozásában érdekes véleményeket lehet megfogalmazni. Természetesen vannak még független, vagy függetlennek látszó médiumok is, de ez egy érdekes kérdés, hiszen ebben az egyéni tapasztalatok, a szubjektív intenciók is szerepet játszanak.

Massachusetts Institute of Technology, Boston Cambridge (MIT)

A nemzetközi tudományos világ Avram Noam Chomsky, aki a Cambridge-ben lévő Műszaki Egyetem professzor emeritusa, érdekes elméletet állított fel a médiáról, annak szerepéről, az emberekre gyakorolt hatásáról és az adott politikai hatalom ezen lehetőségek kihasználásáról. Ezt a médiáról kialakított elméletét, tanulmányt ma a világ ügy emlegeti, hogy "Chomsky tízparancsolata" Ennek a lényege az, hogy a világban bárhol, az adott politikai hatalom abban mesterkedik, hogy manipulálja az embereket, manipulálja a társadalmat! Chomsky professzor több évtizeddel ezelőtt dolgozta ki elméletét, - ahogy Ő fogalmazott - "mindenki olyan következtetést von le, amilyet akar." Mi úgy véljük, hogy érdemes elgondolkodni a professzor elméletén. De nézzük mit is mondott:

"CHOMSKY TÍZPARANCSOLATA"

Avram Noam Chomsky (Philadelphia, 1928. december 7. ) a MIT professzor emeritusa világhírű amerikai tudós

1. Az emberek agyát és figyelmét le kell foglalni másod- és harmadrangú problémákkal. Ennek érdekében figyelmüket el kell vonni a valós és súlyos szociális gondokról, mégpedig olyan hírekkel, amelyek társadalmi jelentősége kicsi ugyan, de érzelmileg erősen megérintik őket. Támaszkodjunk a bulvársajtóra, amely hű szolgánk lesz.
2. A nép úgy kell tekintsen politikai vezetőire, mint a nemzet megmentőire. Ennek érdekében (elsősorban a média segítségével) hamis riasztások és nemlétező fenyegetések tömkelegét kell rájuk zúdítani, amelyek miatt aggódni, később szorongani kezd. Ha a szorongás elérte a kritikus szintet, lépj közbe és oldd meg a (máskülönben nemlétező, illetve általad gerjesztett) problémákat. Hálásak lesznek, s önmaguk fogják kérni szabadságjogaik csorbítását.
3. A nemzetnek mindig készen kell lennie arra, hogy valami rosszabb következik. Ennek sulykolása érdekében használd fel a „fehér” propagandát (vagyis nyíltan a kormány irányítása alatt álló médiumokat), a „szürkét” (azokat a sajtótermékeket, amelyek csak részben állnak kormánybefolyás alatt), s a „feketét” (amelyekről senki sem gondolná, hogy valójában a hatalom szolgálatában állnak). Ezek karöltve azon kell munkálkodjanak, hogy egy olyan kormány képét vetítsék a lakosság szeme elé, amely minden erejével azon munkálkodik, hogy a jövő egét beárnyékoló sötét fellegek legalább egy részét elhessentsék a nemzet feje felől. A kemény, megszorító intézkedéseket fokozatosan kell bevezetni, mert így az emberek hozzászoknak a rosszhoz, sőt: örülnek, hogy még mindig nem a legrosszabb következett be.
4. A nemzetet meg kell győzni, hogy minden rossz, ami aktuálisan történik, az kizárólag azért van, hogy a szebb jövőt biztosítsuk számára. Vagy ha nem a számára, akkor a gyermekei számára. Az emberek reménytelenül idealisták és hiszékenyek, akik ezt az érvet („majd a következő generációknak sokkal jobb lesz, nekünk ezért kell áldozatokat hoznunk”) évszázadokon keresztül hajlandó benyelni és elfogadni.
5. Az embereket le kell szoktatni a gondolkodásról, s arról, hogy a történésekben felfedezzék az ok-okozati kapcsolatokat. Ennek érdekében a politikai vezetők egyszerűen kell megfogalmazzák az üzeneteiket, már-már infantilis módon, minimális szókinccsel, rövid mondatokban. A hallgatóság ily módon megszokja a felületességet, naív lesz és hajlamos az információs beetetések elfogadására.
6. Minden adandó alkalommal az emberek érzelmeire kell hatni, nem a racionális gondolkodásukra. Bátorítani kell mindenféle emocionális megnyilvánulást, mert az érzelmeket sokkal könnyebb manipulálni, mint a rációt.
7. Az embereket a lehető legnagyobb tudatlanságban és műveletlenségben kell tartani, mert így nem lesznek motiváltak magasabb ideálok és összetettebb tervek megvalósításában. Butítsd le az oktatásügyet, tedd korrupttá és hozd a működésképtelenség küszöbére. Egy ilyen iskolarendszer a közvélemény manipulálásának ideális eszköze.
8. A népet el kell zárni az objektív, korrekt és teljes tájékozódás/tájékoztatás minden forrásától. Ennek érdekében pénzügyileg támogatni kell azokat a médiumokat, amelyek butítják és félretájékoztatják az embereket, s gazdaságilag el kell lehetetleníteni azokat, amelyek ennek ellenkezőjét próbálják elérni.
9. A nyájszellem erősítése prioritás! Az egyénben fel kell ébreszteni a szégyen- és tehetetlenség-érzetet, s választható (pontosabban választandó!) alternatívaként ezzel szembe kell állítani az igazodási, csatlakozási kényszert. Az egyéniségeket nélkülöző nyájat mindig könnyebb irányítani, ellenőrizni és befolyásolni.
10. Mindent meg kell tenni az egyének megismerése érdekében. Ezt elérendő belső (és titkos) nyilvántartásokat kell felfektetni az egyén különféle (ízlésbeli, politikai, ideológiai, viselkedési) preferenciáiról, opcióiról, egyszóval teljes pszichológiájáról. Törekedni kell arra, hogy jobban megismerjük az egyént, mint ahogy ő ismeri önmagát. Fel kell használni a társadalomtudományok (szociológia, lélektan, csoportképzés pszichológiája, stb.) legújabb vívmányait céljaink elérése érdekében, de ezeket a lépéseket a legnagyobb titokban kell tartani. Megfoghatatlan, érzelmi töltetű, nagy és közös célokat kell kitűzni, amelyek alkalmasak arra, hogy lelkesítsék a tömegeket. Ha nyilvánosságra kerülnek, ezeket a törekvéseinket határozottan (ha kell: erőszakosan) tagadni és cáfolni kell.

Mi úgy gondoljuk, hogy érdemes elgondolkodni azon, hogy melyik médium kihez és hogyan tartozik? És amennyiben valaki úgy látja, hogy a jelenlegi magyar kormány pontosan azt teszi, amit Chomsky professzor megfogalmazott, az "csak a véletlen műve."

A magyar igazságszolgáltatási hatóságok függetlenségéről

A Transparency International fogalmazta meg azt, hogy a korrupció ellen csak úgy lehet harcolni, ha a politika nem avatkozik be, nem tud beavatkozni a nyomozóhatóságok és a bíróságok működésébe. Ennek a feltételei Magyarországon jelenleg nem teljes körűen adottak.

Csak példaként említjük, hogy az OBH elnöke túlzott mértékű jogosítványokkal rendelkezik a bíróságok felett és eredetileg arra is joga volt, hogy egyedi ügyeket a törvény által rendelt bíróság helyett más bíróságra áthelyezzen. Az Európa Tanács alapvető alkotmányos jogok védelmével foglalkozó testülete, a Velencei Bizottság megállapította, hogy az egyedi ügyek áthelyezése önkényes, politikailag motivált döntéseket is lehetővé tesz. Ez sérti a törvényes bíróhoz való jogot és emiatt összeegyeztethetetlen a tisztességes eljáráshoz való alapvető joggal. A magyar Alkotmánybíróság, - nyilván az EU döntése alapján - ugyanerre a következtetésre jutott. Bár az Országgyűlés 2013-ban eltörölte az ügyáthelyezés lehetőségét, mindezek ellenére az OBH elnöke továbbra is meghatározó szerepet játszik a bíróságok életében és befolyásolhatja a bírák kinevezését is. Igaz, hogy a bírói kinevezésekhez hozzá kell járulnia a választott tagokból áll Országos Bírói Tanácsnak is, azonban OBH elnöke, ha nem tetszik neki a bíró személye, kapásból eredménytelenné nyilváníthatja a pályázati eljárást.

Minden jogállamban a bíró nagy jogi- és élettapasztalattal rendelkezik, kivéve Magyarországon, ugyanis itt már egészen fiatal bíró is lehet! Persze a kormányzat igazi szándéka a bírák és a bírósági vezetés személycseréjét célozta. "A bíró legyen a mi kutyánk kölyke"

Úgy véljük nem kell részleteznünk, hogy ez nem csak a bíróságok vonatkozásában valósította meg a jelenlegi kormányzat, hanem a nyomozóhatóságok vezetősége vonatkozásában is!

A magyar igazságszolgáltatás - tisztelet a kivételnek - nem független!

2019-01-23T13:42:35+01:002017. január 15.|Általános információk|

Egyesületünk válasza a 2017. év elején felmerülő kérdésekre

TISZTELT TAGJAINK!

A KNOÉ folytatja tovább azt a tevékenységet, melyet eddig folytatott. Nehéz évek állnak mögöttünk, sajnálatosan eddig rajtunk kívül álló okok miatt, nem értük el célunkat, de rész eredményeink azért vannak.

Úgy véljük, hogy a 2017. év elején néhány dologról beszélnünk kell, mely tagjainkat foglalkoztatták és ezekkel összefüggésben tettek észrevételt

A felvetett kérdések:

  • 1. Változott a tagdíj összege 2017. évre vonatkozóan?
  • 2. Ebben az évben is biztosítható a eladósodott tagok részére kedvezmény?
  • 3. A kedvezmény több évi díjjal elmaradt tagjaink számára is lehetséges?
  • 4. Miért kérnek tagdíjat? Ugyanis, ha nyernek az mindenkire vonatkozik!
  • 5. Miért nem ingyenes a tagság?
  • 6. Miért nem csak a nyugdíj elvételével foglalkoznak? A KNOÉ "csak" egy pertársaság!
  • 7. Én az Önök ügyfele vagyok, ezért kérem, hogy az ügyfeleket megillető "alázattal" szólítsanak meg!

A felvetődött kérdésekkel összefüggő válaszaink:

    • 1. 2017. évre a tagdíj összege változatlan, maradt évi 2.000 Ft.
    • 2. Igen, 2017. évben is biztosítjuk azokat a kedvezményeket, melyeket a korábbi években.
    • 3. Ez a kedvezmény, természetesen a továbbiakban is vonatkozik a több évi tagdíjjal elmaradt tagjainkra is.
    • 4. Erre a kérdésre azt kell válaszolnunk, hogy tévedésen alapszik, ugyanis az az állítás, hogy mindenkire vonatkozik a bírósági döntés nem igaz! Az EJEB döntése, kizárólag a beadványban szereplő személyekre vonatkozik, senki másra nem! A tagdíjat pedig pont azért kérjük, hogy működni tudjunk. Azokat a kötségeket, melyet havonta fizetnünk kell, melyeket jogszabályok határoznak meg, be kell fizetnünk, melynek eddig maradéktalanul eleget tettünk!
    • 5. Erre a kérdésre három aspektusból is válaszolnunk kell:

      a) Egyesületünk 2011. évben úgy vélte, a megalakulásunkkor, hogy nem szed tagdíjat. Természetesen ez azt jelentette volna, hogy a megindított jogi eljárások költségét, az ezzel összefüggő posta és egyéb költséget mindenkinek egyénileg kellett volna befizetnie! Abban csak reménykedni tudunk, hogy az e kérdést felvetők egyike sem azt gondolta, hogy helyette ezen költségeket más vagy mások fogják kifizetni, vagy úgy pereskedhetnek, úgy részesülhetnek jogi szolgáltatásban, hogy egy fillért sem kell fizetniük!

      b) A jog azonban másképp rendelkezett. Az Egyesületekre vonatkozó jogszabály szerint kötelező a tagdíj! A KNOÉ alapítói úgy döntöttek, hogy a törvény által előírt 2.000 Ft minimum tagdíjat határozzák meg éves tagdíjként. Nem kértek ezen túl egy fillért sem senkitől, jogi postai, vagy egyéb költségekre sem! Újra csak azt tudjuk megfogalmazni, hogy reméljük senki nem vélte úgy, hogy ingyenes jogszolgáltatást kap.

      c) A KNOÉ egy bíróság által bejegyzett egyesület, melynek fizetési, könyvelési és beszámolási kötelezettsége van. A KNOÉ nem kap támogatást, a KNOÉ nem kap senkitől egy fillért sem, csak a tagjai által befizetett tagdíjból és esetleges adományokból működik!

    • Sajnálatosan még mindíg van olyan tagunk aki keveri az egyesület fogalmát egy pertársaság fogalmával. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, 13. fejezete definiálja a pertársaság fogalmát, mely szerint

      36. § Ha jogszabályban meghatározott személyek perben állása kötelező, vagy a per tárgya olyan közös jog, illetve olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, az érintett személyeknek a perben félként részt kell venniük. Ha e részvételi kötelezettség több felperes, illetve több alperes perben állását eredményezi, kényszerű pertársaság keletkezik. (Ezt nevezik "kényszerű pertársaságnak")

      37. § Több felperes együtt indíthat pert, illetve több alperes együtt perelhető, ha
      a) a perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása a pertársakra a perben történő részvétel nélkül is kiterjedne,
      b) a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek, vagy
      c) a perbeli követelések hasonló ténybeli és jogi alapból erednek, és ugyanannak a bíróságnak az illetékessége a 29. § rendelkezéseinek alkalmazása nélkül is valamennyi alperessel szemben megállapítható. (Ezt nevezik "Célszerűségi pertársaságnak")

      38. §
      (1) A 36. § és a 37. § a) pontja szerinti pertársaság esetén bármelyik pertárs perbeli cselekményei - az egyezségkötést, az elismerést, és a jogról való lemondást kivéve - arra a pertársra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy perbeli cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását utóbb nem pótolta.
      (2) Ha a 36. § és a 37. § a) pontja szerinti pertársaság esetén a pertársak perbeli cselekményei vagy előadásai egymástól eltérnek, a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.
      (3) A 37. § b) és c) pontja szerinti pertársaság esetén azt a pertársat, aki a polgári jog szabályai szerint a pertársának a kifogásait maga is érvényesítheti, e kifogásokkal összefüggő perbeli cselekményei vonatkozásában az (1) és (2) bekezdés szerinti jogállás illeti meg. (Ez esetben beszélünk "A pertársak függőségéről")

      39. §
      (1) A 37. § b) és c) pontja szerinti pertársaság esetén egyik pertárs perbeli cselekménye vagy mulasztása nem hat ki a többi pertársra.
      (2) A 37. § b) és c) pontja szerinti pertársaság esetén a határnapra szóló idézést, valamint az érdemi határozatot az abban közvetlenül nem érdekelt pertárssal is közölni kell; a tárgyalás elkülönítése esetén azonban a közvetlenül nem érdekelt pertársak idézése mellőzhető. (Ez esetben beszélünk "A pertársak függetlenségéről")

      40. §
      (1) A 36. § szerinti alperesi pertársaság esetén a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig a keresethez bármelyik alperes csatlakozhat, aki a kereset teljesítését nem ellenzi. Ha a bíróság a keresethez csatlakozást engedélyezi, a keresethez csatlakozó nyilatkozat a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően nem vonható vissza. (2) A keresethez csatlakozó alperes - a költségekre és a bizonyításra vonatkozó rendelkezések alkalmazása során - a felperessel azonos érdekű félnek, a keresethez nem csatlakozó alperessel szemben ellenérdekű félnek minősül. (3) Ha a keresethez csatlakozó nyilatkozat megtétele a jóhiszemű joggyakorlás követelményével ellentétes, a bíróság a keresethez csatlakozás iránti kérelmet elutasítja. Ha az alperes a keresethez csatlakozás engedélyezését követően a keresethez csatlakozásra vonatkozó jogát rosszhiszeműen gyakorolja, a bíróság az alperes érintett perbeli cselekményeit mellőzi, illetve a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el. Az e bekezdésen alapuló döntéseit a bíróság legkésőbb az ítéletében köteles megindokolni. (4) A keresethez csatlakozó alperes perbeli cselekményei a határidőt, határnapot vagy perbeli cselekményt elmulasztó pertársra nem hatnak ki. (5) A keresethez csatlakozó alperes pervesztesség esetén a perköltségnek kizárólag azt a részét téríti meg, amely a saját perbeli cselekményei folytán merült fel. (Ez a "A keresethez csatlakozás" fogalma)

  • A közigazgatási jogban az ügyfél az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet lehet, akinek jogát vagy jogos érdekét az adott közigazgatási eljárásban szereplő közigazgatási hatósági ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, valamint ezenfelül a közigazgatási eljárás által érintett hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa is ügyfélnek minősül, illetve az is, akinek az adott ingatlanra vonatkozóan egyéb, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga van.

    Az egyesületi tag nem ügyfele az egyesületnek! Az alapszabályban mnegfogalmazott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik!

2019-01-23T13:44:51+01:002017. január 14.|Általános információk|

Tagunk általi adatigénylés előterjesztése a NYUFIG felé

TISZTELT TAGJAINK!

Az egyik jogi végzettséggel és komoly szakmai tapasztalattal rendelkező volt kollégánk, tagunk az Egyesületünk maximális egyetértésével és támogatásával, a NYUFIG felé, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 28. § (1) bekezdése alapján adatigénylést terjesztett elő.

Kérdései az alábbiakban olvashatóak:

  • Miként került kiszámításra a szolgálati járandóságban részesülő személyek 2016. évi emelésének összege (azaz az emelés összegét bruttó, vagy nettó összegből számolták)
  • Mi az oka annak, hogy a szolgálati járandóságban részesülő személyek részére olyan közokiratot állatottak ki, amelyen azt igazolták, hogy a szolgálati járandóságban részesülő személyek 2015. évben jelentősen kisebb összegű adómentes bevétellel, valamint levonások nélkül folyósított járandósággal rendelkeztek, mint 2016. évben (a sor megnevezése szó szerint azonos)
  • Ha a valós adatokat foglalták közokiratba, akkor mi indokolta a szolgálati járandóság jelentős csökkenését annak ellenére, hogy a 2015. évi ellátás összegét emelni kellett volna, míg az SZJA mértéke 1%-kal csökkent, azaz azonos definíció alapján megjelölt, azonos tartalmú sor összege semmiképpen sem változhatott negatívan

Tagunk a fentiekben hivatkozott törvény 30. § (2) bekezdése szerint kérte, hogy a másolatokat és az egyéb igényelt adatokat elektronikus úton küldje meg a NYUFIG

Kiemelte megkeresésében, hogy a 2011. évi CXII. törvény 29. § (3) és (5) bekezdése alapján az adatigénylés vonatkozásában kizárólag akkor állapítható meg költségtérítés, ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével járna. Ez azonban ezen adatigényléssel összefüggésben nem merülhet fel. De amennyiben a kért iratmásolatok vonatkozásában költséget állapítanak meg, akkor kérte tagunk, hogy a NYUFIG mellékeljen dokumentumlistát, dokumentumonként tüntesse fel az oldalszámot, az adatigénylés teljesítésével kapcsolatos munkaerő-ráfordítás mértékét és annak óradíját.

Kérte, továbbá, hogy abban az esetben, ha az igényelt adatoknak csak egy részét tekinti a NYUFIG megismerhetőnek, akkor a fentiekben hivatkozott törvény 30. § (1) bekezdése alapján az adatigénylés részbeni megtagadásával együtt küldje meg válaszát.

2019-01-23T13:47:09+01:002017. január 3.|Általános információk|

A KNOÉ látogatása a déli határszakaszon

TISZTELT TAGJAINK!

A KNOÉ elnöke Kónya Péter független országgyűlési képviselő jóvoltából 2016. december 21-én, szerdán meglátogatta a hazánk déli határszakaszán szolgálatot teljesítő katonákat, rendőröket.

A látogatást az indokolta, hogy számos panasz érkezett a határon szolgálatot teljesítők élet- és szolgálati körülményeiről. Kónya Péter segítségével sikerült megszerezni az engedélyeket, így a hódmezővásárhelyi laktanyát, a Kelebiánál épülő konténer-bázist, a Kelebiától Tompáig terjedő határvédelmi kerítést, a mélykúti és a bácsbokodi ideiglenes katonai bázisokat is sikerült megtekinteni. Sok hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos katonával, valamint rendőrrel volt lehetőségünk beszélni. Kérdéseink elsősorban a szolgálat nehézségekre, az elhelyezési és ellátási problémákra vonatkozott. Kónya Péter képviselő úr és a KNOÉ elnöke kíséretét Kiss Róbert ezredes, az MH Alföldi Ideiglenes Alkalmi Kötelék parancsnoka biztosította.

Kónya képviselő úrral közösen azt az álláspontot alakítottuk ki, hogy mind a katonák, mind a rendőrök a nehéz körülmények és az egyre szélsőségesebb időjárás ellenére tisztességgel és odaadással végzik el a rájuk bízott feladatokat.

A szolgálatot ellátó állomány ellátása, mind a felszerelés, mind az élelmezés tekintetében javult az elmúlt időszakban. A határszakaszon szolgálatot teljesítőknek jelenleg 300-500 méteres távolságokban biztosítottak olajkályhával fűtött melegedő sátrakat, valamint mobil wc-éket. A járőrözők meleg teát is kapnak, de mindenki rendelkezik saját termosszal és egyéni, az étel melegítését biztosító eszközzel is. Természetesen a határterületen eltöltött 12 órás szolgálat, főként télen nem könnyű. Az sem leányálom, hogy egy-másfél órát kell utazni a szálláshelyről a szolgálati helyig. A laktanyákban az elhelyezés viszonylag normálisan megoldott, azonban van olyan ideiglenesen kialakított bázis, ahol 50-60 fő van egy körletben. Tisztálkodási lehetőség biztosított, van mosógép, szárító gép is. Az étkezéssel összefüggésben semmilyen kifogás nem merült fel.

Kónya Péter országgyűlési képviselő a határbejárás tapasztalatait összegezve vállalta, hogy a Parlament tavaszi ülésszakán olyan törvénymódosítást fog benyújtani, amely lehetővé tenné, hogy az önkéntes tartalékos katonáknak ez az időszak beszámítson a szolgálati idejükbe, valamint hogy a katonai szolgálattal megkeresett pénz, ne számítson bele a minimálbér másfélszeresét érintő jövedelem-korlátba. Ezen túl vállalta azt is, hogy közérdekű adatkérés címén be fogja kérni, mind a HM-től, mind a BM-től azokat a szerződéseket és számlákat, amelyek bizonyíthatják a felesleges túlköltéseket.

A határszakaszon tudtunk beszélgetni a szolgálatot teljesítő állománnyal

Búcsúzáskor átadtuk az ajándékot, melyet Kónya Péterrel vittünk. Csokoládét, kekszet és cigarettát

2019-01-23T13:07:39+01:002016. december 22.|Általános információk|

Embertelen körülmények a déli határon

TISZTELT TAGJAINK!

A déli határon önkéntes tartalékos szolgálatot ellátó személyek, illetve hozzátartozóik arról tájékoztatták Egyesületünket, hogy embertelen körülmények között teljesítenek szolgálatot. Kaptunk olyan információt is, hogy a szolgálati idő 12 óra, a szálláshely 2 órányira van a szolgálati helytől, több mint 30 emberre jut 2 db zuhany. Nincs rendes ágy, hálózsákban kell aludniuk és egyéb kellemetlenségektől is szenvednek. Tagjaink közül többen azért vállalták ezt a szolgálatot, mert nem a jelenleg 15%-kal csökkentett, hanem a teljes összegű járandóságot kapják. Ezzel él vissza a kormányzat!

Úgy véltük, hogy a kapott információk ellenőrzésére a legjobb megoldás, ha személyesen megnézzük a helyszínt és beszélünk az ott szolgálatot teljesítő állománnyal. Erre egyesületünk lehetőséget is kapott, hisz elnökünk kérésére Kónya Péter független országgyűlési képviselő elintézte, hogy vele együttesen 2016. december 21.-én a déli határra menjünk. A tapasztaltakról Kónya képviselő úr Kuti Lászlóval közösen, 2016. december 21.-én a képviselői irodaházban sajtótájékoztatót tart. Természetesen tagjainknak is részletes tájékoztatást adunk.

2019-01-23T13:09:23+01:002016. december 20.|Általános információk|

Tájékoztatás az ajándék Erzsébet-utalványokról

TISZTELT TAGJAINK!

A kormányzat, nyilván saját népszerüsítése érdekében minden nyugdíjasnak 1.000 Ft értékű Erzsébet-utalványt ad karácsonyi ajándékként

Ezzel összefüggésben különféle sajtóhírek, közlemények, és vélemények hangzottak el. Egyesületünk tagságától ezres nagyságrendű e-mail érkezik az alábbi kérdésekben:

  • Az Interneten több helyen is megjelent, hogy a szolgálati járandóságban részesülő réteg nem kap Erzsébet-utalványt
  • Megjelent továbbá, több sajtóban, az INterneten és az egyik ellenzéki párt közleményében, hogy 2017-ben minden nyugdíjasnak adóbevallást kell készítenie, mert az Erzsébet-utalvány adóköteles

Ezzel összefüggésben, egyesületünk okleveles-közgazda szakértője segytségével, az alábbi tájékoztatást adjuk:

2016. december 08-án a Magyar Közlöny 193. számában jelentek meg, hogy a nyugellátásokban és egyes más ellátásokban részesülő személyek egyszeri juttatásáról szóló 404/2016. (XII. 8.) Kormány rendelet alapján egyszeri, 10 ezer forintos Erzsébet-utalvány juttatásban részesülnek:

  • öregségi nyugdíjas
  • özvegyi nyugdíjas
  • szülői nyugdíjas
  • árvaellátásban részesülő
  • baleseti hozzátartozói nyugellátásban részesülő
  • mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékos
  • mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékos
  • korhatár előtti ellátásban részesülő
  • szolgálati járandóságos
  • átmeneti bányászjáradékos
  • balettművészeti életjáradékos
  • rokkantsági ellátásban részesülő
  • rehabilitációs ellátásban részesülő
  • baleseti járadékos
  • rokkantsági járadékos
  • bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő
  • fogyatékossági támogatásban részesülő
  • vakok személyi járadékában részesülő
  • Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban részesülő
  • polgármesterek közszolgálati járadékában részesülő

Az adóbevallással összefüggő információk valótlanok, hiszen a szóban forgó 10.000 Ft értékű Erzsébet-utalvány a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján csekély értékű ajándéknak minősül. Ennek az az oka, hogy a személyenkénti értéke nem haladja meg a minimálbér 10%-át. A minimálbér 2016. évben 11.100 Ft. Egyebekben ezt a juttatás olyan magánszemélyek kapják, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme.

Nem kell tehát az ezen juttasban részesülőknek adóbevallást készíteni 2017. évben. A törvény szerint ez után 15% szja-t és 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie annak aki adja. Így kerül az Erzsébet-utalvány 14.998 Ft-ba a költségvetésnek.

Összességében tehát a közterheket a kifizetőnek - ezen esetben az államnak - kell bevallania és megfizetnie! A juttatásban részesülőt semmilyen közteher nem terheli. Tehát nem kell adó-bavallást készíteni 2017-ben

2019-01-23T13:12:09+01:002016. december 16.|Általános információk|

2016. december 4. tájékoztatás

TISZTELT TAGJAINK!

Úgy véljük, hogy rendkívülien fontos arról beszélnünk, hogy kik is azok akik érdekében eljárunk? Vagy fogalmazzunk úgy, hogy kik is vagyunk mi? Persze arcátlan durva kérdésnek tűnhet ez! Mi is tagjaink személyes megnyilvánulásai, a hozzánk beérkező üzenetek? Mik ezek a vélemények? Valljuk meg, hogy ezen vélemények számunkra néha megdöbbentőek, vagy nagyon tanulságosak.

Ezen vélemények, észrevételek, megjegyzések közül ismertetünk néhányat:

  • Egy tagunk a Facebookon azt kifogásolta, hogy miért nem a korkedvezményes nyugdíj visszaszerzésével összefüggően harcolunk éjjel-nappal, hogy merünk bulizni? Az ingyen gulyással pedig ne szórakozzunk, az nem szívesség, nem kedvezmény a tagságunknak, mert csak az Ő általa befizetett tagdíjból egy egész ezredet lehetne megetetni! A név mellőzésével jegyezzük meg, hogy mint minden tagunk, ez az illető is évi 2.000 Ft tagdíjat fizet. A szóban forgó személy 3 év alatt fizetett be 6.000 azaz hatezer forint tagdíjat.
  • Egy másik tagunk, azt fogalmazta meg, szintén a Facebookon, hogy Szima Juditnak, a Tettrekész rendőrszakszervezet főtitkárának börtönbüntetését 5 évre súlyosbították és ez nagyon felháborító, pedig Ő volt az egyedüli, aki a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése ellen, érdemben fellépett!

Mi tagjaink véleményét maximálisan tiszteletben tartjuk, sőt amennyiben nekünk írnak, kérdeznek, észrevételeket, javaslatokat tesznek, vagy kritikát fogalmaznak meg, a lehető legrövidebb időn belül reagálunk válaszolunk, véleményt fogalmazunk meg. Mi, az egyesületünk vezetői úgy véljük, hogy egyikünk sem tévedhetetlen, nem vagyunk "polihisztorok" mindenhez értő és mindent jól látó zsenik, hanem a vállalt funkciónkat, képviseleti tevékenységünket, melyet ingyen sőt "saját zsebből is áldozva" csináljuk, úgy véljük, hogy a nem az egyesületnek írt, nem nekünk, hanem máshol, pl. közösségi Internetes portálon megfogalmazott vélemények, írások, mely a zavarkeltésre az ellenérzések kiváltására, késztet embereket, borzalmasan káros! Jó ez nekünk?

Szerintünk nem! Mindezekkel összefüggésben hadd fogalmazzuk meg véleményünket:

  • Mi úgy véljük, hogy a valótlan információkon alapuló írások vélemények szánalmasak. 6.000 Ft 3 év alatt befizetett tagdíj hogy lehetne elég egy ezred étkeztetésére? Ezzel összefüggésben nem gondoljuk, hogy bármilyen részletet ismertetni kellene! Tagjainktól azt várjuk el, hogy tényeken alapuló korrekt információkat közöljenek! Ha valamit nem tudnak, nem értenek, akkor pedig kérdezzenek!!
  • Szima Judit tevékenységét minősíteni, értékelni nem szeretnénk, de a leghatározottabb módon cáfoljuk azt az állítást, hogy Ő volt az, aki a legtöbbet tette a korkedvezményes nyugdíjak elvétele ellen! Tényleg így volna? Ez hazugság! Semmilyen eljárás nincs folyamatban, melyet Szima Judit személyesen vagy az általa vezetett szakszervezet kezdeményezett! Akkor mit is mondunk? A KNOÉ két eljárása is folyamatban van! Mi nem tettünk semmit? Éjjel-nappal dolgozunk! Éjjel-nappal!

2019-01-23T13:13:44+01:002016. december 4.|Általános információk|

Visszatekintés 2016. év eltelt 10 és fél hónapjára

TISZTELT TAGJAINK!

November van. Előzetesen visszatekintünk 2016. év eltelt 10 és fél hónapjára. Megállapíthatjuk, hogy ez év eddig eltelt szakaszára, a mai napig sokat, nagyon sokat dolgoztunk. Most is, mint korábban minden lehetséges eszközzel és módszerrel éltünk, megpróbáltunk tenni annak érdekében, hogy tagjaink érdekeit megfelelően tudjuk képviselni.

Az alábbi ügyekben végeztünk eddig tevékenységet:

  • A nyugdíjjal összefüggő ügyünk, mely néhány tag kivételével érinti az egyesületünk teljes létszámát
  • A közszolgálatban megvont járandóság ügye 703 tag
  • Egyedi ügyekben kezdeményezett magyarországi, illetve nemzetközi eljárások 69 tag érintett
  • Tagjainkat érintő különféle megkeresések elkészítése vagy peres ügyekben tanácsadás stb.

Több ügyben értünk el sikert, értünk el eredményt! Sajnálatosan a több mint 8 ezer tagunkat érintő, a nyugdíj visszaható hatállyal történő megvonásával összefüggő ügyben azonban még nem jártunk sikerrel. Nyugodt lelkiismerettel jelenthetjük azonban ki, hogy vezetőségünk minden, de minden legetséges dolgot, intézkedést megtett a sikerért! Csalódottan, de ahogy számtalanszor megfogalmaztuk az egyesületi szlogent "mi soha nem adjuk fel!" szem előtt tartásával tevékenykedtünk! Az általunk más aspektusokból is megvilágított, a kormányzati hamis és valótlan állításokat cáfoló tényeket is felsorakoztató, újonnan kezdeményezett eljárás mind az EJEB, mind az EP előtt folyamatban van, bár sajnálatosan meglehetősen lassan, nagyon lassan történik érdemleges intézkedés. Érdeklődésünkre csak általános választ kapunk, ha kapunk, főként azt, hogy "az ügy folyik legyünk türelemmel!" Azzal érvelnek, hogy hihetetlen mennyiségű üggyel kell foglalkozniuk, így egy-egy ügy tárgyalására, akár hosszú évek után kerülhet sor!

Sajnálatosan, a jelen magyar ellenzéki Európai Parlamentben szolgálatot teljesítő képviselők, - tisztelet a kivételnek - többségében nem segítenek, nem nyújtanak támogatást és nem igyekeznek megismerni a valós problémát. Sajnos nem tudjuk, nem értjük ennek okát! Megfogalmazhatjuk úgy is, hogy többségüknek nem a jelen kormányzat antidemokratikus intézkedései miatti sérelmet elszenvedettek érdekeinek a képviselete fontos, hanem a saját érvényesülésük, a saját kiemelt jövedelmük, státuszuk! Hangsúlyozzuk, hogy nem mindenkiről beszélünk, de sajnálatosan a többségről! Mi bízunk abban, hogy azért van olyan magyar képviselő is, aki segít, aki támogat minket. Adja isten!

Minden esetre úgy véljük, hogy ez a hozzáállás nagyon sajnálatos! Visszatérve, hisszük, hogy van még esély, van még remény, sőt talán van olyan magyar EP képviselő is még (MEP) aki segíti, aki támogatja ügyünket!

Nemzetközi jogi szakértőink segítségével, a nemzetközi rendezvényeken létesített kapcsolatokkal sikerült több MEP képviselőt megnyerni, a támogatásuk ígéretét megszerezni!

Elnökünk tárgyalt Málta képviselőcsoportjával, akik megétették a problémát és megígérték a támogatást és segítséget.

Miriam Dalli Képviselő asszony

Roberta Metsola Képviselő asszony

Marlene Mizzi Képviselő asszony

Támogat minket a lettországi Tatjana Ždanoka képviselőasszony, a romániai Victor Boștinaru képviselő úr, valamint Pervance Berès francia képviselőasszony is. Talán a legtöbbet segített és jelenleg is szakértőként segédkezik, David Lowe Egyesült Királysági szakember, akit sokat úgy ismernek, az Európai Parlamentben, hogy Mr. Petition.

Tatjana Ždanoka
Lettotszág

Victor Boștinaru
Románia

David Lowe
Egyesült Királyság

Pervenche Berès
Franciaország

Köszönjük az eddigi segítségüket és a jövőben is számítunk rájuk!
Az EP előtt folyamatban lévő ügyünk száma: 0638/2016

2019-01-23T13:15:58+01:002016. november 18.|Általános információk|

2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/10536. számú törvényjavaslat

TISZTELT TAGJAINK!

A kormányzat elkészítette a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/10536. számú törvényjavaslatot, melynek előterjesztője Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Ez a törvényjavaslat tartalmazza többek között, hogy 26. pont szerint tervezik "A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény" módosítását.

Tagjaink között ez kisebb "pánikot" keltett, ugyanis többen attól tartanak, hogy a kormányzat azt tervezi, hogy a járandóságot csökkenti, és ezzel további jogsérelmet okoz az érintetteknek.

Egyesületünk vezetése részletesen tájékozódott az ügyben és az alábbiakat állapította meg:

Az kérdésekre, vbalamint azokra az észrevételkere, hogy a kormányzat megszorításokra készül, a Nemzetgazdasági Minisztérium úgy reagált, hogy "ezek nevetséges állítások"

Kiadtak egy közleményt, mely szerint a családi pótlék, az árvaellátás, az özvegyi ellátások, a korhatár előtti ellátások összege csupán a demográfiai adatoknak megfelelően az ellátottak valós számához igazodik. Más szóval: azért szerepelnek itt kisebb összegek, mert fogy a magyar, és kevesebb ember ellátására költenek.

Ellenzéki pártok és független országgyűlési képviselők, köztük Kónya Péter aki katona volt, és egyesületünk rendezvényein is jelen szokott lenni, nem gondolják, hogy a kormány csökkenteni tervezné a korhatár előtti ellátást. Így a járandóság a jelen feltételekkel lesz folyósítva.

Természetesen nem mondjuk, hogy kizárt a kormány ilyen lépése, mint tudjuk az ördög nem alszik, de egyelőre semmi nem utal erre

A törvényjavaslat az alábbiakat tartalmazza:

114. §

(1) A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság keresőtevékenység miatti szüneteltetésére a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdését és 83/C. § (1), (2) és (4) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy öregségi nyugdíj és nyugellátás alatt korhatár előtti ellátást és szolgálati járandóságot kell érteni.”

(2) Hatályát veszti a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény

1. 14. §-a,
2. 25. § (1) bekezdése, és
3. 26. § (1) bekezdése.

Nézzük mik ezek a változások konkrétan:

Változás előtt:

11. § (1) A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság keresőtevékenység miatti szüneteltetésére a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdését és 83/C. § (1), (2) és (4) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy öregségi nyugdíj és nyugellátás alatt korhatár előtti ellátást és szolgálati járandóságot kell érteni.

Hatályát veszíti:

(3) Az (1) bekezdés szerinti szüneteltetési ok megállapítása céljából
a) a nyugdíjmegállapító szerv a szolgálati járandóság megállapítására irányuló eljárása során elektronikus úton továbbítja a jogosult természetes személyazonosító adatait,
b) a nyugdíjfolyósító szerv havonta elektronikus úton továbbítja a szolgálati járandóságban részesülő személyek természetes személyazonosító adatait a bűnügyi nyilvántartó szervnek.

(4) A bűnügyi nyilvántartó szerv a (3) bekezdésben meghatározott személyek természetes személyazonosító adatait összeveti a bűntettesek nyilvántartásában kezelt adatokkal. Ha az összevetés alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv azt állapítja meg, hogy a (3) bekezdésben meghatározott személy az (1) bekezdés szerinti bűncselekményt követett el, és az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, e tényt, a bűncselekmény vagy bűncselekmények elkövetésének idejét, valamint az érintett természetes személyazonosító adatait továbbítja a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 272. § (2) bekezdése szerinti központi személyügyi nyilvántartást kezelő szerv, valamint a Magyar Honvédség központi személyügyi nyilvántartását kezelő szerv részére (a továbbiakban együtt: központi személyügyi nyilvántartást kezelő szerv).

(5) A központi személyügyi nyilvántartást kezelő szerv a bűnügyi nyilvántartó szervtől átvett adatokat összeveti az általa kezelt központi személyügyi nyilvántartás adattartalmával. Ha az összevetés alapján a központi személyügyi nyilvántartást kezelő szerv azt állapítja meg, hogy a (3) bekezdésben meghatározott személy az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a szolgálati viszonyának időtartama alatt követte el, és az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, e tényről, valamint az érintett személy természetes személyazonosító adatairól tájékoztatja a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a nyugdíjmegállapító szervet, a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig a nyugdíjfolyósító szervet.

(6) A (3)-(5) bekezdés alapján átvett személyes adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv, illetve a központi személyügyi nyilvántartást kezelő szerv - az adattovábbítási kötelezettségének teljesítését követően haladéktalanul - törli.

(7) A szolgálati járandóság folyósításának az (1) bekezdés szerinti szüneteltetése esetén a szolgálati járandóság a jogosult kérelmére és csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy az (1) bekezdésben szüneteltetési ok már nem áll fenn.

Még néhány gondolat a témához

A tavalyi költségvetésben is csökkent a korábbi évhez képest a korhatár előtti ellátásra szánt összeg. Ez azonban szerencsére nem eredmnényezte a járandóság csökkenését.

Úgy véljük továbbá, hogy ezzel a lépéssel a kormányzat egyesületünk malmára hajtaná a vizet, ugyanis mind Strasbourgban, mind pedig Brüsszelben folyamatban lévő nemzetközi eljárásunkban alátámasztaná azon állításunkat, hogy a kormányzat rosszhiszeműen jár el, e réteg vonatkozásában.

Születési idő Öregségi nyugdíjkorhatár Öregségi nyugdíjkora jogosultság elérése
1952 jan. 1. előtt 62 év 2014. jan. 1-je előtt
1952. jan. 1 – júl. 1. között 62 év és 183 nap 2014. júl. 3. – dec. 31. között
1952. júl. 2 – dec. 31. között 62 év és 183 nap 2015. jan. 1. – júl. 2. között
1953. jan. 1 – dec. 31. között 63 év 2016. jan. 1. – dec. 31. között
1954. jan. 1 – júl. 1. között 63 év és 183 nap 2017. júl. 3. – dec. 31. között
1954. júl. 2 – dec. 31. között 63 év és 183 nap 2018. jan. 1. – júl. 2. között
1955. jan. 1 – dec. 31. között 64 év 2019. jan. 1. – dec. 31. között
1956. jan. 1 – júl. 1. között 64 év és 183 nap 2020. júl. 2. – dec. 31. között
1956. júl. 2 – dec. 31. között 64 év és 183 nap 2021. jan. 1. – júl. 2. között
1956. dec. 31. után 65 év 2021. dec. 31-e után

2019-01-23T13:17:57+01:002016. május 12.|Általános információk|

Kónya Péter országgyűlési képviselő levele a magyar kormányzathoz

TISZTELT TAGJAINK!

Tekintettel arra, hogy itt élünk, ez a hazánk, és nem utolsó sorban magyar állampolgárok vagyunk, figyelemmel kísérjük, hogy mi történik országunkban! A kormányzati kommunikáció vitathatatlanul és félreértelmezhetetlenül arról ad folyamatosan tájékoztatást, hogy Magyarországon "hál' istennek" végre helyre kerültek a dolgok, és mindenkit Európában lekörözve fejlődünk.

Amennyiben a kormányzat igazat mond, - és miért is hazudna - akkor egyesületünk által képviselt tagság vonatkozásában felmerülhet néhány kérdés. De előtte nézzük a kormányzati állításokat:

  • "Magyarország jobban teljesít!"
  • "A 2015. év költségvetése az adócsökkentés költségvetése!"
  • "Az új családi adókedvezmény nagy segítség!"
  • "Nálunk nagyobb a gazdasági növekedés, mint az EU-ban!"
  • "A gyerekeimnek ingyenes lesz az óvodai étkezés!"
  • "Újra nő a minimálbér!"
  • "Akár 3 millió forint otthonteremtésre!"
  • "Sokat spóroltam a rezsicsökkentéssel!"
  • "2016. évben a 2/2016. (III. 5.) MK. rendelet előírja a hitelintézetek számára, hogy bizonyos reklámjaikban, a kormány saját politikai szlogenjét „A magyar reformok működnek” kötelezően alkalmazzák."

TEHÁT EZEN SZLOGENEK VONATKOZÁSÁBAN VETŐDIK FEL TÖBB KÉRDÉS:

Amennyiben a magyar gazdaság ilyen szintre fejlődött, indokolt-e olyan diszkriminatív szabályokat érvényben tartani, mint pl. a szolgálati járandóságban részesülő réteg vonatkozásában az alábbiak:

  • azon szolgálati nyugdíjasok esetében, akik 1955. január elsejét követően születtek a korábbi öregségi nyugdíj helyett a mindenkori legmagasabb SZJA kulccsal csökkentett szolgálati járandóságot kapják. A törvény szerint a korhatár előtti ellátás megszűnik, amennyiben az érintett betölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. A nyugdíja megállapítására, azonban más szabályok vonatkoznak, melyek több szempontból diszkriminatívak.
  • a korhatár előtti ellátásban részesülő volt öregségi szolgálati nyugdíjasok esetében csak a nyugdíjkorhatár betöltésekor kaphatnak teljes összegű ellátást és rájuk nem vonatkozik sem a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII törvény 17. § (1) b, pontjában megfogalmazott kedvezmény, sem a Hszt., Hjt. által megfogalmazott kedvezmény a nyugdíjkorhatár betöltése előtti 5-ik évtől kezdődően.
  • sorolhatnánk még azon jogszabályban megfogalmazott tényeket, melyek diszkriminatívak és kizárólag minket, nyugdíjától megfosztott réteget érint

Visszatérve tehát a "minden rendben a magyar gazdasággal" vonatkozású kormányzati állításokra, úgy véltük, hogy nem indokolt semmilyen réteget diszkriminálni Magyarországon, így egyesületünk rendezvényein rendszeresen résztvevő, volt katona, szakszervezeti vezető Kónya Péter jelenleg független országgyűlési képviselőt felkértük arra, hogy, mint képviselő kérdezze meg erről a kormányzatot!

Felkértük írásban Kónya Pétert, aki a megalakulásunktól velünk van, hogy mint országgyűlési képviselő segítsen! Péter segített, a parlamentben képviselői kérdést intézett ügyünkben Lázár Jánoshoz, a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, dr. Pintér Sándor belügyminiszterhez, és dr. Simicskó István honvédelmi miniszterhez. Kónya Péter képviselői kérdése:

TISZTELT MINISZTER ÚR!

A minap levélben fordult hozzám, a mintegy 10 ezer taggal rendelkező Korkedvezményes nyugdíjak (járandóság), nemzetiségi-, személyiségi-, emberi jogok és más jogsérelmek Országos Érdekvédelmi Egyesülete (KNOE), mely levelet írásbeli kérdésemhez csatoltam.

2012-ben Önök megszüntették a szolgálati nyugdíjrendszert, elvették a katonák és rendvédelmi hivatásosok nyugdíjas státuszát, a nyugdíj helyett folyósított járandóságot pedig, a mindenkori legmagasabb adókulccsal csökkentett mértékben folyósítják azóta is. A kormányzati kommunikáció szerint: "Magyarország jobban teljesít!”, ,,A magyar reformok működnek!”. Ha hihetünk a kormányzati kommunikációnak, akkor jogosan teszem fel a kérdést:

1. Miért nem szüntetik meg végre a ,,büntető jellegű”, diszkriminatív járandóság csökkentést, amely kizárólag az egykori fegyveres és rendvédelmi dolgozókat sújtja a korkedvezményes, korengedményes nyugdíjasok közül?

Amennyiben a szolgálati járandóságosok munkát vállalnak és keresetük meghaladja a mindenkori minimálbér másfélszeresét, a járandóság folyósítását szüneteltetni kell. Más nyugdíjasokra, legyenek azok korkedvezményes, korengedményes, vagy éppen öregségi nyugdíjasok kizárólag az állami szférában vállalt munka esetében van korlátozás.

2. Miért nem törlik el a szolgálati járandóságosok esetében a munkavállalási korlátot, amennyiben nem az állami szektorban, hanem a versenyszférában vállalnak munkát, hiszen ilyen esetben nem áll fenn az állam által fizetett kettős juttatás?

Tisztelettel várom Miniszter Úr válaszát!

Budapest, 2016. április 21.

     Kónya Péter
országgyűlési képviselő

Várjuk a választ!

2019-01-23T13:21:33+01:002016. április 25.|Általános információk|