FELMERÜLT PROBLÉMÁK

Tevékenységünk során észleltünk a munkánkat lassító vagy akadályozó körülményt, ezek közül néhány:

Ezen rendezvényeken megfogalmazásra került, hogy tagságunk józanul gondolkodik és így elítéli a napjainkban tapasztalható "ki a nagyobb magyar" mesterségesen gerjesztett versenyt, a kétes politikai múlttal rendelkező történelmi személyek, írók-költők, politikusok rehabilitációját és főként azt, hogy a kormányzat mondja meg, hogy mit együnk, hogyan éljünk, hogyan tanuljunk és hogyan szórakozzunk! Azt gondoljuk, hogy ezeket mindenki maga is el tudja dönteni! Egyértelműen megfogalmaztuk azt, hogy határozottan hisszük, hogy mindenki magyar, aki annak vallja magát, és visszautasítunk minden olyan törekvést, mely származási alapon törekszik megkülönböztetésre, kirekesztésre és listákkal akar hátrányt okozni honfitársainknak. A leghatározottabban deklaráltuk, hogy mi azt az irányvonalat tartjuk helyesnek, ami a "szimpatikus", "antipatikus" alapon különböztet meg minket, származástól függetlenül!

Tekintettel arra, hogy egyesületünk továbbra is az együttműködésre törekedett, rendezvényeinkre meghívtuk a Szolgálat és Becsület Mozgalmat is! Tettük ezt annak ellenére, hogy soha visszahívás egyesületünk egyetlen tagja részére sem történt!

Ez évben sajnálatosan szembesülnünk kellett azzal, hogy egyesületünkön belül is felütötte a fejét az általunk szűklátókörűnek minősített gondolkodás, mely főként szélsőséges alapon fogalmazta meg azt, hogy egyesületünk, mivel szóba áll bizonyos politikusokkal, "balliberális, kommunista, nemzetromboló"! Ezt érdemben minősíteni sem tudjuk! Úgy véljük azonban, hogy a KNOÉ pártfüggetlen, értelmes, logikusan gondolkodó emberekből álló szervezet, mely kész a párbeszédre és kiváncsi mások véleményére is! Mélységesen elítéljük a szüklátókörű, a saját politikai nézeteit előtérbe helyező és mások véleményét nem meghallgató és nem elfogadó embereket. A KNOÉ a modern világot nem így képzeli el!

Hihetetlen nagy megtiszteltetésnék ítéltük meg, hogy október 4.-én egyesületünket megtisztelte Hannes Swoboba Osztrák szociáldemokrata politikus, aki 2012. óta elnöke az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének! Swoboda úr egyértelműen mellettünk van!

2013. február 26.-án nyílt levelet írtunk a magyar kormányzatnak, melyben kértük, hogy a Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítását vonják vissza, hiszen az visszaható hatályú módosításokat tartalmaz, mely pl. a 1949. évi XX. törvény 70/E § hatályának egy évvel történő hosszabbítását célozza! Felhívtuk a figyelmet arra, hogy Rgyesületünk a leghatározottabban elutasít minden demokráciával ellentétes törekvést, a hamis tájékoztatást, a közvélemény öncélú félrevezetését, és az országunk elszigeteltségéhez vezető szakszerűtlen és ésszerűtlen politizálást!

              

Egy-két semmitmondó reakción kívül érdemi lépés nem történt!

2013. március 4-én ismételten írtunk minden képviselőnek egy levelet, melyben leírtuk, hogy a kormány nem tárgyal velünk, és felszólítottuk a képviselőket, hogy a hazugság, a félrevezetés vonatkozásában rendeljenek el vizsgálatot, különösen a visszafoglalkoztatás vonatkozásában elhangzott hazugságokkal kapcsolatban, és a közvéleményt félrevezető politikusokkal szemben (pl: Répássy Róbert) járjanak el! Ez ügyben több politikus, többek között kormánypárti is válaszolt, de a válaszok öncélúak és semmitmondóak voltak!

2013. augusztus 7.-én furcsa, addig még nem tapasztalt e-mail roham érte egyesületünk vezetését. A kérdések a Szolgálat és Becsület Mozgalom honlapján megjelentetett hírrel kapcsolatosak voltak, mely szerint adatot kell szolgáltatni az EJEB kérésére! Sokan számonkérték egyesületünktől, hogy mi miért nem szolgáltatunk adatot, amikor az SZB azt kéri! Tájékoztattunk tagjainkat arról, hogy A KNOÉ-nak, nincs semmilyen adatszolgáltatási kötelezettsége!

A KNOÉ 2012. év elején is a leghatározottabban képviselte azt a nézetet, hogy az EJEB-nek küldött beadványokat nem egyénileg, hanem csoportosan kellett volna megküldeni! Ennek nyomatékosítása érdekében, január 11.-én kiadtunk egy közleményt, melyben határozottan és világosan leszögeztük, hogy a KNOÉ alapító tagjai Kuti László irányítása mellett, pont azért alakították meg a KONÉ-t, hogy az érintetteket összefogva egy vagy csak néhány közös beadvány készüljön! Sajnálatosan, még tagjaink között is voltak olyanok, akik az egyesületünkön keresztül is és egyénileg is küldtek beadványt. Kuti László elnök szerencsére tudott telefonon beszélni az EJEB ügyintézőjével, aki ezeket a beadványokat, szívességből kigyűjtotte és jelezte!

A magyar származású jogi asszisztens Nagy Zsuzsanna, egyértelműen elmondta, hogy ez akár komoly problémát is okozhat az ügy szempontjábol! A KNOÉ a közleményében pont erre hívta fel a figyelmet! Idézzük:

"A KNOÉ vezetése egyértelmű álláspontja az, hogy téves és az eljárást nagymértékben lassító és nehezítő törekvésnek tartja, hogy bizonyos szervezetek, szakszervezetek az egyéni beadványokat szorgalmazzák! Érvelésük szerint az a jó, ha minél többen egyénileg adják be a kérelmet, mert ha sok lesz, akkor biztos foglalkoznak majd velük.(?!) A KNOÉ vezetősége ezzel a leghatározottabban nem ért egyet!"

Ezen közleményében egyesületünk idézett a Strasbourgi Bíróság 2012. év elején kiadott közleményéből is, mely szerint:
„A benyújtott kérelmek számára tekintettel a bíróság nem tudja feldolgozni a beadványokat a szokásos ügymenetben. Ezért elengedhetetlen, hogy a kérelmeket nemzeti szinten összehangoltan, korlátozott számú képviselő által nyújtsák be.

Borzalmas volt a széthúzás!

Bizonyos szerveződések saját nagyságukat bizonygató, egymásnak ellentmondó információkat közöltek!

A KNOÉ felhívta a figyelmet arra, hogy egy érdekvédelmi szerveződés legfontosabb feladatai az alábbiak:

Egyesületünk úgy gondolta, hogy erről honlapunkon komoly ismertetőt készítünk, így az Európai Emberi Jogi Bíróságról, és az Európai Unióban rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről részletes tájékoztatót adunk! Ezek azóta is elérhetően!

Thomas Markertnek a Velencei Bizottság titkárának címeztük levelünket, melyben kifejtettük, hogy a Magyar Kormány javaslatára az Országgyűlés elfogadta a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvényt, mely alapján a már megszerzett korkedvezményes nyugdíj megszűnt. A törvény 2012. január 1-jén lépett hatályba. Az érintett réteg, a hatályba lépés dátumától, egy 16%-kal csökkentett járadékban részesül. Ez azonban nem olyan változás, mely pusztán egy „átnevezés” és a nyugdíj helyett járadék néven kerül folyósításra az ellátás, és a továbbiakban is biztosítja az érintett réteg megélhetését. Sajnálatosan ez nem így van, hiszen a törvény hatásait vagy nem előzte meg tanulmány, vagy szándékosan okozott többszörös jogsérelmet az érdekelteknek magyar törvényhozás.

A Magyar Állam célja nyilvánvalóan az volt, hogy ez a „járadék” mint más költségvetési tényező, nem terheli a nyugdíjalapot és egy látszólagos egyensúlyt teremt. Pontosabban fogalmazva látszólagosan megteremti a társadalombiztosítási járulékok befizetésének és a nyugdíj címén kifizetett összegek közötti egyensúlyt. Álláspontunk szerint ez az állami költségvetés egyfajta virtuális kozmetikázása.

Tekintettel arra, hogy 2012. évben tagjainkat erintő további joghátrányok váltak ismertté, az EJEB beadványunkat kiegészítettük az alábbiakkal:

Rendezvényeink célja, tagságunk véleményének, tapasztalatainak megismerése, valamint a közéleti személyek véleménye a velünk történtekről. Sajnálatosan a kormányzat meghívottjaiu nem vettek részt egyetlen rendezvényünkön sem, nem fogadtak el egyetlen meghívást sem.

2011. évben folyamatosan egyértelművé vált, hogy az Orbán kormány visszaható hatállyal tervezi elvenni a korkedvezményes nyugdíjasok nyugdíjas státuszát, és az érintettek részére egy teljesen bizonytalan jogi helyzetet tervezett meg! Sok részletet hallani nem lehetett, mindösszesen bizonyos politikusok, mint pl. Répássy Róbert és több más kormánypárti politikus, primitív uszító "Kádár Huszározása", az érintett réteg lejáratása utalt arra, hogy a kormányzat valóban a jogszerűen megszerzett, végleges nyugdíjak elvételét tervezi, a korkedvezményes réteg vonatkozásában! Ezzel nem egyetértő személyek, valamint néhány érintett korkedvezményes nyugdíjas úgy döntött, hogy ez ellen valamit tenni kell!

2011. év közepén Kuti László több segítőjével, megkezdte egy egyesületet szervezését, és tekintettel a jogi tanulmányaira, elkészítette a bírósági bejegyzéshez szükséges iratokat és azokat benyújtotta a Fővárosi Bírósághoz!

Az egyesület bejegyzése folyamatban volt, de már a bejegyzést megelőzően is az elsődleges feladat a minél több információ begyűjtése és a hasonló szerveződésekkel történő kapcsolatfelvétel volt! Meg kellett továbbá vizsgálni, hogy nemzetközi szinten történt-e hasonló és azt milyen módon oldották meg!

Dr. George Welden nemzetközi jogász, Royal Holloway University UK London	Dr. Winiefred Goldel PhD. egyetemi docens, Németország

Kuti László korábbi, egyiptomi speciális kiképzése során, megismerte Dr. Winiefred Goldel PhD. német jogtudóst, akit saját költségén felkeresett és dr. Goldel nemzetközi jogi ismereteire hivatkozva tett fel kérdéseket és kérte a jogász segítségét! dr. Goldel szívesen segített, így sikerült egy stratégiát kidolgozni, mely érdekében az elsődleges lépés az érdekelt szervezetekkel történő együttműködés! Dr. Goldel felhívta Kuti László figyelmét, hogy amennyiben nemzetközi eljárásra kerül sor, arra kell törekedni, hogy egy vagy csak néhány beadvány legyen országosan!

Kuti László személyes ismeretségi körébe tartozik dr. George Welden nemzetközi jogász is, akivel szintén egyeztetést folytatott. Dr. Welden maximálisan egyetértett dr. Goldel véleményével. Ezt követően Kuti László haladéktalanul az ismert elérhetőségeken megkereste az érintett szakszervezeteket és egyéb érdekvédelmi szerveződéseket, és Nagyegyházán a "Hangistálló" elnevezésű koncertteremben – szintén a saját költségén - szervezett egy rendezvényt. Ide a KNOÉ alapításban segédkező társait is meghívta. A meghívottak részére, főztek is egy fantasztikus gulyást is.

A rendezvény célja az volt, hogy az érintett réteg érdekeit képviselő szerveződések megállapodjanak, egyesüljenek, vagy összehangolják a jogorvoslatot! Sajnálatosan ez csak rész eredményt hozott, ugyanis csak két szakszervezet volt hajlandó az együttműködésre, mások nem. Ezt követően még több szakszervezet is tevékenységbe kezdett!

Meghívottak voltak:

2011. november 18.-án egyesületünk levelet írt az összes magyarországi országgyűlési képviselőnek. Ebben kifejtettük, hogy a T/4663 számú törvényjavaslat elfogadása súlyosan sérti a jogállamiság értékeit és a közösségi jog előírásait! Nyomatékosan kértük, hogy ezt a „sarkalatos” törvényt az alábbi indokok alapján ne szavazzák meg! Leírtuk többek között, hogy e törvényjavaslat hivatkozik többek között a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényre, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásától szóló 1991. évi IV. törvényre. E törvények egyébként a 2011. évi CV. törvénnyel és a 2011. évi CVI. törvénnyel módosításra kerültek. E módosítások, illetve a jelenleg még hatályban lévő 1949. évi XX. törvény és a 2012. január 1.-én hatályba lépő Alaptörvény megteremtették az olyan jogszabályi lehetőséget a korkedvezményes nyugdíjak megszüntetéséhez, mely Magyarországon nem biztosít az érintettek számára jogorvoslati lehetőséget. E javaslat megfogalmazza, hogy az átalakítás célja, hogy a jövőben a nyugdíjkiadások ne haladják meg a nyugdíjjárulékból származó bevételeket, valamint, hogy minden olyan kifizetés, amely a központi költségvetésből történik, kiadásként is ott jelenjen meg. Ezzel az igénybevevőnek is egyértelművé válik, hogy milyen ellátást kap, és az miből kerül finanszírozásra. A javaslat megfogalmazta továbbá azt is, hogy biztosítja a korábban már megállapított ellátások további, más jogcímen történő folyósítását, a jogszerzések lezárását, és a szerzett jogok érvényesítésének lehetőségét is. A Törvényjavaslat szerint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak 2012. január 1- jétől a jövőre nézve alakulnak át, ezért visszamenőleges hatályú jogalkotásról nem beszélhetünk. A KNOÉ vezetősége ezzel a leghatározottabban nem értett egyet! Vitatja, hogy nem valósul meg, visszaható joghatás! A tervezett törvénynek visszaható hatálya lesz, ugyanis a kihirdetést megelőző időre tartalmazott rendelkezést!

A visszaható hatályon túl a javaslat, járulékos szerzett jogok megvonására is irányul, hiszen a „nyugdíjjal” összefüggő jogosultságokat szüntet meg! Ezek az érintett különféle szakirányokban változóak, de a legjellemzőbb, a rendfokozat, az egyenruha viselésének joga, utazási, üdülési és egészségügyi ellátáshoz kötődő kedvezmények, sportlétesítmények, szabadidőközpontok látogatási lehetősége stb. (A javaslat ezekre vonatkozóan nem tartalmazott semmilyen érdemi információt). Ezen jogosultságok némelyikének megvonása a büntetőjogban – nyílván nem véletlenül - szankcióként került megfogalmazásra. Érthetetlen, hogy büntetőjogi normasértés nélkül szankcionál bizonyos réteget a törvény. Amennyiben a törvény elfogadásra kerül, sérül „az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló „Egyezmény” első kiegészítő jegyzőkönyvének 1. cikke „Tulajdon védelme”, a 7. cikke „Törvényi Rendelkezés nélküli büntetés kiszabásának tilalma”, a 13. cikke „Hatékony jogorvoslathoz való jog” és a 14. cikke „Megkülönböztetés tilalma” A mindenkori öregségi nyugdíjkorhatár és 57 év közötti érintett rendvédelmi réteg, pozitív megkülönböztetésben részesül! A Korkedvezményes Nyugdíjasok Országos Érdekvédelmi Egyesülete arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvény által érintett réteg nagy része nem önként, hanem éppen kormányzati intézkedések miatt kényszerült korkedvezményes nyugdíjba! (Határőrség megszűnés, Vám- és Pénzügyőrség APEH egyesítése, rendőrségi átszervezések, létszámleépítések stb.) Arról is szót kell ejteni, hogy ez az érintett réteg megfogalmazhatatlan mennyiségű túlmunkát végzett aktív korában, térítés nélkül! A túlmunka kifizetése pontosan azért nem volt kérdés, mert a korkedvezményes nyugdíj lehetősége kvázi kompenzáció volt. Leírtuk azt is, hogy természetesen a KNOÉ vezetősége látja és megérti, hogy a jelen demográfiai és jelen gazdasági helyzetben a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer nem alkalmas arra, hogy az Állam kizárólag a nyugdíjalapból fizesse a nyugdíjakat. Értjük és látjuk azt is, hogy a Kormánynak intézkednie kell a vonatkozásban, hogy ez a probléma megoldódjon. A leghatározottabban vitatjuk azonban, hogy ezt a szerzett jogok csorbításával illetve visszaható hatályú jogalkotással lehet megtenni. E jogaink védelmében – a törvény megszavazása esetén - Európai Uniós állampolgárként, a közösségi tagállamok, így Magyarország részére is biztosított Európai jogi utat vesszük igénybe! Véleményünk egyértelműen az, hogy a Kormány tervezett intézkedései súlyosan sértik a „közösségi vívmányokat” az „aquis communautaire” előírásait! Ez a közösségi jog két alapelvének (visszaható hatályú jogalkotás, szerzett jogok védelme) közvetlen sérelmében, valamint alapjogok sérülésében nyilvánul meg.