admin

About Török Attila

This author has not yet filled in any details.
So far Török Attila has created 188 blog entries.

Újabb EJEB Beadványunk

TISZTELT TAGJAINK!

A KNOÉ vezetősége összegyűjtötte azokat a jogsérelmeket, azokat a negatív kormányzati intézkedéseket, melyek a volt korkedvezményes nyugdíjasokat, jelenleg járandóságosokat érinti. Ezen ügyekben, úgy ítéltük meg, hogy a kormányzati illetékesek ellen Magyarországon eljárást kezdeményezünk. Ez meg is történt, melyet az ügyészség meglehetősen szakmaiatlan határozatban elutasított. A határozat tartalma arra utal, hogy az eljáró ügyész, vagy nem értette meg, vagy nem akarta (vagy nem szabadott neki) megérteni a feljelentés tartalmát. A határozat konkrétumok nélküli, sok benne az általános jogi "terminus technicus". Sajnálatosan a korábbi EJEB "pilot judgement" eljárás, mely során a mi álláspontunk szerint szándékosan választottak ki három olyan beadványt, melyek nem vagy nem relég részletesen tartalmazták a negatív jogkövetkezményeket, a visszaható hatályt, a szerzett jogokat, valamint a diszkriminációt. Meg kell jegyeznünk, hogy mind három "pilot" ügyben az érintett személynek 300 ezer forint felett volt a nyugdíja. Az EJEB ezt lovagolta meg, hogy valójában nem történt jogsértés, hiszen a 16% egy jelentéktelen levonás, nem veszélyezteti a megélhetést, sőt semmi egyéb nem történt csak átkeresztelték a nyugdíjat járandősággá!

Persze az EJEB megkérdezte a magyar kormányzatot is, hogy mi is történt. Erre 2013. szeptember 11.-én dr. Tallódi Zoltán válaszolt a magyar kormány nevében. A válasz sok valótlanságot tartalmazott. Úgy véltük, hogy annak ellenére, hogy a KNOÉ beadványa nem volt a "pilot" ügyek között, (nyilván nem véletlenül) melyet nehezebben lehetett volna befogadhatatlannak nyilvánítani, segítünk, a reakció megfogalmazásában. Megírtuk dr. Tallódi cáfolatát és ezt elköldtük a Szolgálat és Becsület mozgalomnak, hogy használják fel, építsék be reakciójukba.

Ez a segéganyagunk az alábbiakat tartalmazta:

  • A tételes véleményünk elkészítése előtt le kell szögeznünk, hogy a magyar állam képviseletében dr. Tallódi Zoltán aki az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán az Alkotmányjogi Tanszéken óraadó tanár, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Dr. Tallódi összességében tényeket nélkülöző, a jelenlegi kormányzat jóhiszeműségét alátámasztani, igyekvő választ készített, mely az EJEB félrevezetésére törekedett!
  • A 2. pontban azt írja a válaszadó, hogy a „külön járulékfizetés sem a munkáltatók, sem a munkavállalók oldaláról nem fedezte ezeket a kiadásokat a Nyugdíjbiztosítási Alapban.” Ez a kijelentés nem valós, mivel a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 18. § (1) bekezdése 2007 óta rendelkezik arról, hogy olyan foglalkoztatók, akik korkedvezményes munkakörben foglalkoztatnak dolgozókat kötelezően 13%-os korkedvezmény-biztosítási járulékot kell fizetnie az alábbiak szerint:
    - 2007-ben a költségvetés ezt a befizetendő összeget teljes egészében átvállalta
    - 2008-ban a 13%-ból már 3,5%-ot a munkáltató fizetett,
    - 2009-ben a 13%-ból már 6,5%-ot,
    - 2010-ben a 13%-ból már 9,75%-ot
    - 2011-től a teljes 13%-ot a munkáltató fizette.
    - 2012 év folyamán, bár már nem lehetőség a korkedvezményes nyugdíjba vonulásra, ugyan csak 13%-os korkedvezmény-biztosítási járulékot kellett a meghatározott foglalkoztatóknak befizetniük.
    - 3,5 év alatt az ilyen címen befizetett összeg elérte a 35 Milliárd Ft-ot.
  • A kormány válaszában jelzi, hogy nem került minden jogorvoslati lehetőség kimerítésre. A jelenleg járandóságban részesülők nem kaptak új határozatot, nem volt mi ellen panaszt benyújtaniuk a közigazgatási és munkaügyi bíróságon. A válaszban hivatkozott jogszabályi hely azt írja elő, hogy akkor nem kell csökkenteni a járandóságot 16%-al, ha a nyugdíjazásukkor minősítő határozatot is kaptak. Azonban egészen a 2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérő1, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény életbe lépéséig nem volt relevanciája a minősítő határozatnak, az semmilyen előnnyel nem járt, sőt a foglalkoztatók számára kedvezőtlen lett volna annak kiadása, hiszen a munkavállaló akár perelhetett is kártérítésért. A minősítő határozatok kiadásának jogvesztő határideje van, vagyis a 2011-es jogszabály meghozatalakor már nagyon sok esetben lejárt a határidő. Ha nem volt minősítő határozat, akkor hiába volt egészségkárosodás a nyugdíjazás indoka, nem volt jogosult a 16% megtartására.
  • Dr. Tallódi által megfogalmazottak szerint a kereső tevékenység esetén életbe lépő kereset korlát (minimálbér 18 szorosát meghaladó kereset) nem érinti a kérelmezőt sem állja meg a helyét, hiszen nincs kivétel ezen szabály alól a korkedvezményes járandóságosok esetében.
  • Nem igaz az sem, hogy a kérelmező ellátásra való jogosultságát a jogszabályváltozás nem érintette, hiszen az 1949. évi XX. törvény 70/E. §. (3) bekezdése alapján: „„(3) Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető.”
  • A magyar állam válasza sajnálatosan félrevezetni igyekszik a Strasbourgi bíróságot, hiszen olyan privilegizált helyzetet fogalmaz meg az érintettek előnyére, mely a Kádár rendszerből „átmentett” hihetetlen juttatásokról beszél. Ez nem igaz, hiszen ebben a rendszerben a kodkedvezményes nyugdíjasoknak, különösen a rendvédelemben dolgozóknak több alapjogáról le kellett mondani, korlátozták a mozgási az utazási szabadságot és túlóra díj nélkül Magyarországon egy átlagos fizetésért végeztek heti akár 70-80 munkaórát is! Gyakori volt pl. a rendőrség állományában tartozóknál, hogy teljesen váratlan időpontban rendelték be az állományt, a bűnügyi nyomozók akár több napig sem mehettek haza és túlterheltek voltak, a havi 40-50 bűnüggyel! A dr. Tallódi Zoltán által megfogalmazottak a kormányzat által elkezdett indokolatlan negatív kampány érveire épül, mely ezt a réteget pusztán azért, mert szakmai tevékenységük egy részét a szocialista társadalmi rendszer idején végezték, vagy (2006-ért kívántak valamiféle bosszút állni) Ez olyan sértő, a médiában megjelent jelzőkkel illette ezt a réteget, pl. hogy Kádárhuszárok. ingyenélők, lábukat lóbálók stb.! Az igazságügyi-államtitkár dr. Répássy Róbert így fogalmazott: „Amikor védik a már szolgálati nyugdíjba vonult rendőröket, akkor többek közt azokat védik, akik rendőrként szolgáltak a Kádár-rendszerben. Mi a logikai különbségtétel mondjuk egy Kádár-huszár és egy tanácselnök között?"

Visszatérve Egyesületünk jelenlegi jogorvoslati kezdeményezéséhez, az ügyészség elutasító határozatának tartalma miatt, közvetlen levélben fordultunk a legfőbb ügyészhez, hogy rendeljen el vizsgálatot, hogy a határozat megfelel-e egy demokratikus jogállamban hatályos jogszabályoknak, megfelel-e a Magyországon is kötelező közösségi jogi (aquis communautaire) előírásoknak. dr. Polt Péter semmilyen vizsgálatot nem rendelt el, semmilyen érdemi választ nem írt! A vizsgálatkérő beadványunkat panaszként kezelték és elutasították.

Az álláspontunk szerint a jogsértő ügyészségi határozat ellen kezdeményezett vizsgálati kérelmünket, mint panaszt, érdemi vizsgálat nélkül utasították el, mely felveti az ügyészség rosszhiszeműségét!

Ez, illetve az összes azóta folyamatosan tapasztalható diszkrimináció, mely megalapozza annak a lehetőségét, hogy újra az Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljunk! Erre Magyarországon kizárólag a KNOÉ-nak van jogalapja. Így különösen:

  • Megkülönböztetés tilalma
  • A tisztességes eljáráshoz való jog
  • A hatékony jogorvoslati eljáráshoz való jog

Ezen eljárásban csak azon tagunkat képviseljük aki:

  • Tagdíj fizetési kötelezettségüknek a KNOÉ szabályzata szerint eleget tettek.
  • A kért nyilatkozatot aláírva (nem odagépelve, vagy számítógépes kaligrafikus betűtípust odatéve) megküldték
  • A Bíróság jóvoltából, lehetőségünk van a képviseltek listájának a bővítésére, így a nyilatkozat pótlására még nyitva van a határidő!

2019-01-23T11:40:33+01:002016. január 22.|Jogorvoslati hírek|

Új jogi lehetőségek vizsgálata

A 2015. ÉV AZ ÚJ LEHETŐSÉGEK KUTATÁSÁNAK TÜKRÉBEN

Vezetőségünk csalódottan, de a korábbi egyesületi szlogent "mi soha nem adjuk fel" szemelőtt tartva indult neki a 2015. évnek. Az általunk kezdeményezett eljárás az EP előtt folyamatban van, bár meglehetősen lassan történik érdemleges. Érdeklődésünkre, az EP szakemberei, EP képviselői azt mondták el, hogy hihetetlen mennyiségű beadvány érkezik, az utóbbi időben Magyarországról pedig különösen!

Az év elején, a spanyolországi "Asociación de Retiro" érdekvédelmi szervezet meghívta elnökünket nemzetközi egyeztetésre. Tekintettel arra, hogy ez a találkozó új lehetőségeket, új alternatívákat vethetett fel, a meghívást elfogadtuk. Vezetőségünk saját költségén utazott Madridban, így komoly egyeztetések voltak március 1. és máűrcius 8. között.

Több civil szervezeti taggal sikerült találkozni és az egyesületünket megismertetni. Elnökünk részletes tájékoztatást adott a velünk történtekről, és az Egyesületünk tevékenységéről. Elmondtuk a visszaható hatályú jogfosztást és Strasbourgi ECHR (EJEB) döntés részleteit is. A résztvevők egyöntetűen a vonatkozásban foglaltak állást, hogy ez borzalmas, ilyet nem tehet egy EU kormány sem!

Humberto Contreras az érdekvédelmi szervezet titkára, bemutatta egyesületünk vezetőjének dr. Guillermo Palomarest, aki nemzetközi jogi szakember és szaktanácsadóként is tevékenysékedik az Európai Parlamentben. Több órás, részletes tájékoztatást követően dr. Palomares több érdekes javaslatot fogalmazott meg, mind a mellett, hogy Az EJEB döntésével összefüggésben egyetértett a szakértőink véleményével.

Összességében megfogalmazhatjuk, hogy a spanyol találkozó eredményes volt. Felrajzolódott egy új út, mely az Európai Unión belüli barátkozás, ismerkedés új útja. Spanyol barátaink részletes tájékoztatást adtak többek között arról, hogy Spanyolországnak 54 EP képviselője van, mely elég jelentős. Amennyiben sikerül megnyerni őket, nagyon sokat segíthetnek céljaink elérésében! Ebben folyamatos lobby tevékenységet vállaltak, melyet folyamatosan végeznek!

dr. Palomares meglepődött, hogy van ilyen ország az Európai Unióban, amely azon túl, hogy a korkedvezményes nyugdíjasokat visszamenőlegesen igyekszik karámba terelni, még a nemzetközi közvéleményt is félrevezeti! Megígérte, hogy az Európai Unió szakbizottságánál lobbyzik értünk. Dr. Palomares egy új jogi lehetőséget is felvázolt. Ennek része a magyar állam elleni büntető feljelentés, melynek nem kétséges elbírálását követően, ismételten az EJEB-hez lehet fordulni! Ez kizárólag a KNOÉ privilégiuma, nincs szó tömeges egymástól eltérő beadványok halmazáról!

Egyéb jogi tevékenységeink

Egyesületünk 2015. április 12.-én feljelentést tett a magyar állami tisztségviselők ellen

A feljelentésben kihangsúlyoztuk, hogy a magyar állam elvette a jogszerű, végleges nyugdíjas státuszt és egy bizonytalan jogi helyzetbe taszította az érintetteket. Ezzel párhuzamosan egy intenzív lejáratási kampányt is kezdett, melynek legfőbb szószólója Répássy Róbert államtitkár volt, aki valótlan kijelentéseket téve igyekezett a közvéleményt jelen feljelentők ellen hangolni! A magyar állam mostani tisztségviselői 2010. év óta kommunikációjukban valótlanságokat állítottak, ugyanis azt a látszatot igyekeztek kelteni, főként az EU felé, de a korábbi feljelentésünk vonatkozásában az EJEB felé is, hogy az egyébként Uniós jogelvekkel is ellentétes intézkedés szükséges volt, az pusztán a társadalom biztosítás átalakításának a része!

Feljelentésünkben azt is kifejtettük, hogy ez az intézkedés lényegesen túlmutatott a társadalom biztosítás átalakításán, hiszen a szándék vitathatatlanul az érintett réteg ellehetetlenítése volt, mely a cáfolható kormányzati kommunikáció ellenére sértette a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, és a szerzett jogok védelmét is!

Részleteztük, hogy az a valótlan kormányzati állítás, hogy a nyugdíjasokkal megegyező vagy csak jelentéktelen mértékben eltérő jogosítványok megilletik a járandóságosokat is, nem valósult meg! Ezen jogosítványok ugyanis nem biztosítottak! A kormányzati félrevezetést egyértelműen és vitathatatlanul bizonyítja az, hogy az érintett réteget a vonatkozó jogszabályok szerint pl. az 53/2012 (XII.18) BM utasítás alapján 2 éve fosztják meg jogaiktól!

Sok egyéb tény felsorolása mellett, kértük a nyomozás elrendelését, továbbá az ok okozati összefüggések részletes feltárását, valamint az összes volt korkedvezményes nyugdíjast ért jogsérelem feltárását, a nyomozóhatóságok „officialitási” kötelezettségeinek megfelelően az egyenes szándékkal elkövetett cselekmények elkövetőinek gyanúsítottként történő elszámoltatását és a megfelelő szintű vádképviseletet! Kértük továbbá, hogy polgári jogi igényünk, mely a 2 éve elszenvedett jogsérelem során keletkezett anyagi veszteség, ezen eljárás keretében szíveskedjenek elbírálni, illetve annak elutasítása esetén azt a határozatban szíveskedjék belefoglalni!

Az ügyészség egy semmitmondó határozattal a feljelentést elutasította úgy, hogy még a panaszjogát is megvonta az egyesületünknek! A határozat tartalmazta azt a mondatot, hogy a feljelentésben foglaltak semmilyen konkrét bizonyítékot, adatot nem tartalmaz, mely a Büntető Törvénykönyvbe foglalt bármely bűncselekmény törvenyi tényállásának megvalósulását, a nyomozás elrendeléséhez szükséges mértékben alátámasztanák.

A törvényesség betartásának kivizsgálását kértük a legfőbb ügyésztől, hivatkozva arra, hogy a feljelentést nem a tartalma alapján bírálták el. Az elutasításról szóló határozat arra utalt, hogy azt el sem olvasták, vagy a tartalmát nem értették meg! Kpnkrét kérdéseket tettünk fel melyre vártuk az ügyészség válaszát:

  • Hogyan lehetséges, hogy az ügyészség egy feljelentést nem a tartalma alapján bírál el?
  • Megteheti-e ma Magyarországon egy ügyészség, hogy számára nem pontosan világos vagy érthető kérdésekben ne tájékozódjon, hanem elutasító határozat meghozatalával szabaduljon meg a számára „kellemetlen” ügytől?
  • Figyelembe veszi-e egy ügyészség a hivatalból üldözendő („officialitási”) kötelezettségét, tehát egy feljelentésben jelzett cselekménnyel összefüggésben tájékozódik, gyűjt további adatokat? Ennek betartását ellenőrzi a felettes ügyészi szervezet?
  • Hivatkozhat-e egy ügyészség arra, hogy azért utasítja el a feljelentést, mert az nem tartalmaz bizonyítékokat? A bizonyítékok beszerzése nem az előző kérdésünkben felvetett „officialitási” kötelezettségből fakadóan a nyomozóhatóság feladata lenne?
  • Tisztában vagyunk azzal, hogy a megalapozott gyanú fogalma a magyar jogrendben szabadon értelmezhető! Megteheti egy fiatal (doktorandusz hallgató) ügyész, hogy képzettségén, tapasztalatain túlmutatóan foglaljon állást e kérdésben joghatás kiváltására alkalmas módon?
  • Megteheti-e az ügyészség, hogy a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 195. § (2) bekezdését olyan sajátságos módon értelmezze, hogy egy jogi személyiségű egyesület, mely tagjai nevében tette meg a feljelentést, akik közvetlenül érintettek a feljelentett cselekmény vonatkozásában, hogy megvonja a határozat elleni panaszjogot?
  • Végezetül a kérjük megválaszolni, hogy az elutasítás vonatkozásában független, kizárólag a jogi szempontokat figyelembevevő döntés született?

A Legfőbb ügyész semmilyen vizsgálatot nem rendelt el, hanem egy újabb semmitmondó határozatban azt közölték, hogy a legfőbb ügyésznek írt levelünket panasznak kezelték és azt is elutasították!

Ez alapján készítettük el az újabb beadványunkat az EJEB-nek

Rendezvényeink

EGYESÜLETÜNK RENDEZVÉNYEI

2015. évben is sorozatosan tartottunk rendezvényeket, a tájékoztatás és a hatékony érdekképviselet miatt. 2015. évben is fontos tartozzuk, hogy fórumokon, rendezvényeinken, válaszolni tudjunk a felmerült kérdésekere és segítséget nyújtsunk a megtett lépéseink értelmezéséhez, indokolásához tagságunknak.

2015. január 30. - Konferencia

2015. február 20. - Rendezvény

Bicske

Göbölpuszta

2015. április 10. - Konferencia

2015. május 8. - Konferencia

Bicske

Budapest

2015. június 12. - Konferencia

2015. július 23. - Találkozó

Budapest

Budapest

2015. augusztus 13. - Megbeszélés

2015. szeptember 12. - Egyeztetés

Brüsszel

Budapest

2015. szeptember 18 - Konferencia

2015. október 7. - Temetés

Budapest

Budapest

2015. október 16. - Konferencia

2015. október 22-24 - A határonon

Budapest

Drávaszabolcs

2015. november 09-13. - Megbeszélés

2015. december 21. - Rendezvény

Brüsszel

Budapest

Társszervezet közleménye – 2015. december 23.

TISZTELT TAGJAINK!

2015. december 23.

A Változó Világ Mozgalom (VVM) vallja: a migráció alapvető emberi jog, a migráció szabályozása pedig az emberiség alapvető joga és kötelessége.

Európa nem eshet pánikba, bűn hiszterizálni a közéletet. Európa sokáig közömbös volt azokkal a milliós menekült hullámokkal kapcsolatban, amelyek egy-egy háború vagy természeti csapás körül csaptak fel – távol tőle. Most ezzel a jelenséggel becsületesen kell szembe nézni, és bölcsen megkeresni a megoldást. Ez a helyzet pedig nem világvégi válság, hanem szükséghelyzet, amelynek végső okozója éppen az a civilizációs "centrum", amelyhez mi is tartozunk. A gazdasági fosztogatás, az ideológiai és a katonai keresztes hadjáratok eredménye az, hogy most milliók rávehetők erre az életveszélyes kalandra.

Amerika és Nyugat-Európa az elmúlt évtizedekben milliószámra szívta el a világ agyait, a népek tehetséges krémjét. Minden vágya és törekvése változatlanul az, hogy akkor, annyit és azokat fogadja be, akiktől maximális hasznot remél, mit sem törődve holmi alapvető jogokkal.

Ezzel szemben a felelős emberiségnek azt kell követelnie, hogy 1. korrekt módon érvényesüljön a mindenki számára elérhető migrációs jog (igenis kellenek nemzeti kvóták, és zöldkártya-lottó típusú megoldások); 2. masszív kibuc-típusú programokkal szerte a világon kellene ösztönözni újabb és újabb édenkertek kialakítását; 3. békét kell teremteni, minél gyorsabban, minél teljesebben, méltányos újjáépítési programokat kellene indítani.

2019-01-22T13:00:22+01:002015. december 23.|Társszervek közleményei|

Megbeszélésünk az Európai Parlamentben

TISZTELT TAGJAINK!

Korábbi tájékoztatóinkban megfogalmaztuk, hogy Egyesületünket a Szolgálat és Becsület Mozgalommal közösen fogadják az Európai Parlamentben. A szolgálat és Becsület Mozgalom november 11-én 1500 órára megbeszélt egy találkozót, az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének romániai alelnökével Victor BOŞTINARU-val és a DK EP képviselőjével Niedermüller Péterrel.

Előzetes terv:

Egyesületünk vezetője 10.-én 1100 órára 1400 órára és 1700 órára szervezett találkozót, valamint és 11-én 1000 és 1300 órára

Az eredeti megbeszélés alapján 2015. november 09-én A reggeli órákban indultunk volna, a Szolgálat és Becsület mikrobuszával, és a Szolgálat és Becsület Mozgalom elnökének tájékoztatása alapján Aachenben szállunk meg és onnan másnap reggel megyünk tovább Brüsszelbe

Egyesületünk vezetése, szakemberek segítségével az alábbi munkatervet készítette el:

  • A KNOÉ vezetői 2015. november 9.-én 0800 órakor száll be a mikrobuszba, a távolság Aachenig 1.215 Km, mely megállásokkal együtt kb. 12,5 óra, így a szállásra 2000-2100 óra közötti időben érkezünk
  • Indulás másnap reggel Aachenből kb. 0900 órakor Brüsszelbe, mely 146 km távolságra van. Figyelembe véve a sebesség korlátokat kb. 1030 órára érkezünk Brüsszelbe

Ezeket figyelembe véve tervezte meg a KNOÉ vezetése a programot:

2015. november 10.

  • Találkozó az Európai Bizottság Jogi munkatársaival 1100 órakor a Rue de la Loi / Wetstraat 170 szám alatt.
  • Találkozó az Európai Unió Tanácsának munkatársaival 1400 órakor a Rue de la Loi / Wetstraat, 175 szám alatt
  • Kötetlen beszélgetés és koccintás, diplomácia feladatokat Brüsszelben ellátó volt kollégáinkkal barátainkkal 1700 órától

2015. november 11.

  • Beszélgetés és ebéd az Európai Parlamentben, a Luxemburg téren 1000 és 1300 órakor
  • Az SZB által tervezett megbeszélés a az EP-ben 1500 órakor

Előzetes tervektől eltérően, az SZB elnöke vasárnap délután arról tájékoztatta a KNOÉ elnökét, hogy az SZB küldöttsége csak kedden indul 1100 órakor, így a az általunk szervezett rendezvények, találkozók egyikén sem tudnak részt venni!

A letárgyalt programok, találkozók egyesületünk tagságának fontosak, lényegesek, jelentőségteljesek. Úgy döntöttünk, hogy repülővel utazunk Brüsszelbe.

A repülő téren és a repülőn készített, illetve a repülő ablakából látható fények

Brüsszeli tevékenységünk:

Megérkeztünk Brüsszelbe és az előre letárgyalt programnak megfelelően kezdtük meg a tárgyalásokat.

2015. november 10. Találkozó az Európai Bizottság munkatársaival, majd az Európai Unió Tanácsának munkatársaival.

Az épületeken belül a biztonsági előírásoknak megfelelően csak nagyon korlátozottan lehet fényképezni.

Az Európai Unióban az alapjogokat tagállami szinten az egyes országok alkotmánya, uniós szinten pedig az Európai Unió Alapjogi Chartája garantálja. (A 2000-ben elfogadott chartában foglaltakat 2009 óta kötelező betartaniuk az uniós tagországoknak.) Az emberi jogok védelme terén az EU összes intézményére – a Bizottságra, a Parlamentre és a Tanácsra is – feladat hárul. A charta:

  • rögzíti mindazokat az alapjogokat, melyeket az EU valamennyi intézményének és szervének kötelező tiszteletben tartania
  • a tagállami kormányok által is kötelezően alkalmazandó az uniós jogszabályok végrehajtása során.

Az Európai Uniós jog szerint a jogorvoslatot keresőknek a nemzeti bírósághoz kell fordulniuk saját országukban.

Elnökünk részletes tájékoztatást adott a jelenlegi helyzetről, és ismertette az ügyeket, melyben a KNOÉ tevékenykedik. Elmondta, hogy Magyarországon jogorvoslati lehetőség nem volt, így az EJEB-nél próbálkoztunk. Sajnálatosan a KNOÉ-nak nem voltak - több kezdeményezés ellenére sem - partnerei a szakszervezetek és a többi érdekvédelmi szervezetek, ugyanis mi egyértelműen a közös beadványt eröltettük! Ennek ellenére sok szakszerűtlen egymásnak ellentmondó 15.000 beadvány ment Strasbourgba, mellyel nem tudtak mit kezdeni! Nem beszélve arról, hogy az olyan szakszerű beadványt, mint a miénk az EJEB nem is vizsgálta.

A KNOÉ ott is és az Európai Unió intézményei és az Európai Parlament intézményei előtt is, az alábbi jogsérelmek miatt kérte a segítséget:

  • A nyugdíj mint tulajdon sérelme
  • Törvényi rendelkezés nélküli büntetés kiszabása
  • Hatékony jogorvoslathoz való jog sérelme
  • A tisztességes eljáráshoz való jog sérelme
  • A visszaható hatályú törvénykezés tiltásának sérelme
  • A szerzett jogok megsértése
  • És mindezekkel összefüggésben az emberi méltóság sérelme
  • Valamint utoljára de nem utolsó sorban a diszkrimináció tilalmának megsértése

Ugyanezen sérelmekről és folyamatban lévő ügyekről tárgyaltunk meglehetősen részletesen az Európai Parlamentben is, a délutáni találkozó előtt és ebédkor is.

Mindenki támogatásáról biztosított minket. Egyesületünk elnöke többször kihangsúlyozta a a KNOÉ jelszavát, "Mi soha nem adjuk fel!" "We never give up!"

2015. november 11.-én 1500 órakor került sor arra a találkozóra, ahol részt vett:

  • Victor Boştinaru az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Képviselőcsoport alelnöke, a Regionális Fejlesztési Bizottság (REGI) és a A Kínai Népköztársasággal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség (D-CN) tagja, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (INTA) és az EU–Albánia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottságba delegált küldöttség (D-AL) póttagja
  • Victor Boştinaru MEP kabinetjének munkatársai
  • Niedermüller Péter a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának kincstárnoka, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) és az Izraellel fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség (D-IL) tagja, valamint a Költségvetési Ellenőrző Bizottság (CONT) és az EU–Albánia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottságba delegált küldöttség (D-AL) póttagja.
  • Niedermüller Péter MEP kabinetjének munkatársai
  • Ujhelyi István delegáció vezető, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság (TRAN) alelnöke, a Kínai Népköztársasággal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség (D-CN) tagja, Külügyi Bizottság (AFET) és a Közép-Amerikával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség (DCAM) póttagja kabinetének tagjai
  • A Szolgálat és Becsület Mozgalom részéről Baranyi Csaba, Ottlakán Péter és Árgyalán György
  • KNOÉ részéről Kuti László elnök és Csurgai Ágota okleveles közgazda elnökségi tag

A megbeszélésen Baranyi Csaba kezdett arról beszélni, hogy a szolgálati nyugdíjasok képviseletében járnak el, és köszönik nagy tisztelettel Boştinaru képviselő úrnak, hogy képviserlői petíciót nyújt be. Kiemelte, hogy a jelenlegi Alaptörvény diszkriminatív módon tartalmazza, hogy a szolgálati nyugdíjakat a korményzat törvényesen veheti el.

A KNOÉ elnöke Kuti László átvette a szót és elmondta, hogy a KNOÉ a korkedvezményes nyugdíjak visszaható hatályú elvonása miatt lép fel, mely több szakmát érint. Kijavította Baranyi úr által elmondottakat, hogy a jelenlegi Alaptörvény nem tartalmaz a korkedvezményes nyugdíjakkal összefüggő rendelkezést. Azokat a hatályon kívül helyezett Alkotmány, azaz a 1949. évi XX. törvény tartalmazta, mely 2012. január 1.-én hatályát veszítette. A kormányzat azonban a korkedvezményes nyugdíjak "megvonhatóságára" vonatkozó szakaszt 2012. december 31.-ig hatályban tartotta(!?)

Az Európai Parlament munkatársai elmondták, hogy Baranyi Csaba által említett képviselői petíció intézménye nem létezik, annak benyújtására nincs lehetőség. Kuti László a KNOÉ elnöke előállt egy kérdéssel és egy javaslattal: "A magyar kormány antidemokratikus intézkedései miatt vizsgálat indul az EP-ben. Van-e arra lehetőség, hogy a jelenlévők egy közös jegyzékben vagy nyilatkozatban az EP-hez forduljanak, részletezve a korkedvezményes nyugdíjak visszaható hatályú megvonását? Ennek antidemokratikus jellege nem vitatható logikus jogszerű érvvel!"

Ezt a jelenlévő kabinetek egyértelműen és egybehangzóan támogatták, jó ötletnek tartották. Így a jelenleg még folyamatban lévő petíciós eljárás és egyéb tevékenység mellett egy közös nyilatkozat elkészítése történik, melyet támogat és egyben aláír Victor Boştinaru, Ujhelyi István és Niedermüller Péter kabinete is!

Ezúton is köszönjük nekik! Ez nagyon nagy siker!!

2019-01-23T11:21:08+01:002015. november 11.|Jogorvoslati hírek|

Megbeszélés az EP-ben

TISZTELT TAGJAINK!

Egyesületünket a Szolgálat és Becsület Mozgalommal közösen fogadják az Európai Parlamentben. A megbeszélések és találkozók 9.-e és 11.-e között zajlanak le. Elsődleges meghívó az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének alelnöke Victor BOŞTINARU.

Az SZB vezetése és a KNOÉ elnöke már több alkalommal találkozott Victor Boştinaru alelnök úrral, aki jól ismeri ügyünket és már eddig is nagyon sokat segített, mindíg minden EP fórumon mellettünk szólt és támogatott minket. A mostani találkozónak elsődleges célja, hogy a lehető leghamarabb szülessék döntés ügyünkben, a lehető leghamarabb kerüljön napirendre mind két szervezet beadványa. Ebben nyújt segítséget az alelnök úr, és ennek a részleteit tárgyaljuk.

Előzetes információink szerint Boştinaru alelnök úr elképzelését, céljaink elérése érdekében támogatja dr. Újhelyi István delegáció vezető és a delegáció tagjai is. Erről 2015. október 29.-én délelőtt tárgyalt a KNOÉ elnöke a delegáció illetékesével. Brüsszelben természetesen több egyéb találkozónk is lesz. Összefoglalót a találkozók után készítjük el.

2019-01-23T11:23:55+01:002015. október 29.|Jogorvoslati hírek|

Újabb jogorvoslati lehetőség

Mint ahogy már erről adtunk tájékoztatást egyesületünk külföldi és magyar jogi szakértői sokat gondolkodtak azon, hogy milyen jogi út, és milyen újabb jogi lehetőség maradt még, a jelenleg folyamatban lévő Európai Parlamenti eljáráson kívül. A közös gondolkodás meghozta az eredményt, így az alábbi döntést hoztuk meg:

A vonatkozó dokumentumok a tagi felületen olvashatóak! Az új eljárás nem általános érvényű, kizárólag a KNOÉ azon tagjait érinti, akik tagi kötelezettségünknek eleget tettek! Ezek a kötelezettségek:

Egyesületünk által kezdeményezett jogi eljárások, a szakértői díjak és az ügyvédi költség ingyenes! Valamint minden a jogi eljárással összefüggő tevékenység is! Csak azon tagjainknak tudjuk ezt az ingyenes jogi eljárást biztosítani, akik eleget tesznek a tagi kötelezettségüknek tehát a szükséges adatokat rendelkezésünkre bocsájtják és kifizetik (akár visszamenőleg) az éves 2.000 Ft tagdíjat!

  • Büntető feljelentést teszünk kormányzati tisztségviselők ellen, a Legfőbb ügyészségen
  • A feljelentés elutasítását követően (ami nyilvánvalóan bekövetkezik) panasszal élünk
  • A panasz elutasítását követően újabb EJEB eljárás. Ez az újabb EJEB beadvány tartalmazza, a korábban már a feljelentésben szerepeltetett de elbírálatlan jogsértéseket!

A vonatkozó dokumentumok a tagi felületen olvashatóak! Az új eljárás nem általános érvényű, kizárólag a KNOÉ azon tagjait érinti, akik tagi kötelezettségünknek eleget tettek! Ezek a kötelezettségek:

  • Az igazolvány adatainak közlése! (A nyugdíjas igazolványról van szó, vagy akinek van járandóságos igazolványa. Akinek nincs igazolványa, ezt kell közölnie!
  • A személyes adatok megküldése (elsősorban a lakcím és a születési adatok kellenek, hiszen az eljárásban ezek nélkülözhetetlen adatok, valamint a nyugdíjazás éve, oka és a nyugdíj összege, természetesen a munkahely és beosztás is szükséges. A nyugdíjazással összefüggő adatok a határozatban benne vannak, a határozat megküldése elegendő!
  • A nyugdíjas határozat megküldése (Csak ezen dokumentum bizonyítja, hogy a jogi eljárásban szereplő személyek ténylegesen nyugdíjba vonultak)
  • A tagdíj befizetése (Sajnálatosan a KNOÉ csak abban az esetben tud működni, ha ki tudja fizetni azokat a költségeket, melyek szükségesek. Ezzel a kérdéssel sokat foglalkoztunk, de sajnálatosan még mindíg sok az elmaradás!)

2019-01-23T13:00:40+01:002015. október 20.|Általános információk|

Szakértői egyeztetés az EU-ban

TISZTELT TAGJAINK!

Az Európai Parlament meghívta elnökünket Kuti Lászlót, hogy 2015. június 23. napján kezdődően vegyen részt egy egyeztetésen, mely nemzetközi jogi szakértőkkel, az Europai Bizottság szakértőivel és Európai Parlamenti és több tagállam nemzeti politikusával és képviselőivel valamint vezetőkkel folytathat! A megbeszélésen Kuti László a Magyarországon a 1949. évi XX. törvény Fidesz kormány általi módosításának hatásáról, visszaható hatályáról, valamint a 2012. január 1.-jén hatályba lépett 2011. évi CLXVII. törvény hatásáról és viszaható hatályáról, és a korkedvezményes nyugdíjak európai joggal ellentétes megvonásáról és a jelenleg járandóságos réteget érintő negatív hatásokról, a korábbi részletes tájékoztatást kiegészítő és alátámasztó, megerősítő álláspontját fejtett ki, de legnagyobb hangsúlyt a visszaható hatály sérelmére és a szerzett jogok védelmének sérelmére helyezte!

Az egyeztetésen részt vett:

Volker Haug professzor, a Stuttgarti Egyetem Közgazdaságtani és Jogi Tanszékének a vezetője

María José Martinez Iglesias, Az Európai Parlament Törvényhozási Ügyekkel Foglalkozó Hivatalának Igazgatója

Professzor Cristina Leston-Bandeira, a Hulli Egyetem Kutatási igazgatója

Pascal Leardini, az Európai Bizottság titkárságának általános igazgatója

Jerzy Buzek, az Európai Parlament Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke

Tiago Tiburcio, a Liszaboni Egyetem Jogi Tanszékének kutatója, az Európai Parlament petíciós ügyeinek szakértője

Ben Hagard, az Európai Ombudsman Kommunikációs Igazgatója

Dr. Jana Dubovcová, Szlovák Ombudsman

David Lowe, az Európai Parlament PETI Bizottságának korábbi titkára

Cecilia Wikström az Európai Parlament PETI Bizottságának elnöke

Rainer Wieland az Európai Parlament alelnöke

Csáky Pál szlovákiai képviselő, a Petíciós Bizottság alelnöke

Roberta Metsola máltai képviselő, a Petíciós Bizottság alelnöke

Afroditi Stampouli görög parlamenti képviselő

Margaret Auken Dán Európa Parlamenti képviselő, a PETI Bizottság tagja

Előzetes, általános megbeszélések

Brüsszelbe érkezést követően az Európai Parlament munkatársai fogadták Kuti Lászlót. Elmondták, hogy a program, melynek a célja egyértelműen az, hogy többek között a mi ügyünkben segítsenek, hogy az minél hatékonyabban és lehetőleg gyorsan megoldódjon! Lényeges továbbá, hogy megnyissunk újabb eddig zárt kapukat és minél több képviselőt tudjunk megnyerni! Azért pont ebben az időpontban került sor a találkozóra, melyre Magyarországról kizárólag Kuti Lászlót hívták meg, mert jelen volt sok nemzetközi jog tudós, akik az Európai Uniónak dolgoznak, sőt jelen volt több ország nemzeti politikusa, így képviseltette magát Belgium, Írország, Görögország, Ausztria, Olaszország, és Svédország. Sok jelentős politikus és parlamenti képviselő volt így jelen.

Ennek a találkozónak természetesen nem csak a korkedvezményes nyugdíjakkal összefüggő magyar petíció szolgáltatta az alapját, hanem az Uniós tagállamok körében fellelhető problémák, melyek különböző formában jutnak el az Európai Parlamenthez. A cél, hogy ezen ügyek megfelelő szinten legyenek kivizsgálva, illetve megfelelő hatékonyságú intézkedéseket tudjanak foganatosítani, valamint az Uniós jogot sértő tagállamot az uniós normák betartására tudják kötelezni!

A hivatalos megbeszélés első része:

A parlamenti megbeszélés első lépésként egy hivatalos konzultáció formájában kezdődött, ahol minden meghívott jelen volt és általános kérdésekről, normákról, irányvonalakról folyt a megbeszélés. Ez a konzultáció 911 órakor kezdődött és Cecilia Wikström szakbizottsági elnök tartott egy rövid nyitóbeszédet. Ebben kiemelte, hogy 200 évvel ezelőtt ért véget a Waterloo-i csata, amikor is az emberek még nem beszéltek egymással csak az ágyúk nyelvén. Ma már más a helyzet! Mi azért vagyunk, mondta, hogy beszéljünk és megismerjük a problémákat, megismerjük a sérelmeket és azokat orvosolni tudjuk.

Elsőként Volker Haug professzor, a Stuttgarti Egyetem Közgazdaságtani és Jogi Tanszékének a vezetője mondta el szakértői véleményét. Kiemelte, hogy az a legfontosabb kérdés, hogy a szakbizottság professzionális módon tudja eldönteni, hogy meddig tart egy tagállam jogköre és hol kezdődik az Európai Unió hatásköre. Egyik aspektusból, az Európai Uniónak vannak olyan jogkörei, hogy a hozzá benyújtott petíciókban döntéseket hozzon, a másik aspektusból, azonban korlátozottak a jogkörei ennek érvényesítésére. Haug professzor e téma szakértője, több tudományos munkája foglalkozik e kérdéssel. Megemlítette azt a sokak által már felvetett gondolatot, hogy mit is nevezünk petíciónak, vagy mikortól nevezünk egy beadványt petíciónak. Elmondta, hogy a német parlament házszabálya is rögzít a petícióra vonatkozó előírásokat, szabályokat. Végezetül a petíciós jog és az anyagi jog kapcsolatáról, különbözőségéről is említést tett!

María José Martinez Iglesias, az Európai Parlament Törvényhozási Ügyekkel Foglalkozó Hivatalának Igazgatója kapott másodikként szót. Elmondta, hogy folymatosan és rendszeresen együttműködik a szakbizottsággal, a feladata kettős: mert jogi ügyekkel is foglalkozik és az Európai Parlamentet is képviseli és e kettős tevékenység nem minden esetben van szinkronban. Beszélt a petíciók elfogadhatóságáról, ezen belül fontos kérdésként emelte ki, hogy vannak olyan petíciók, melyek a bírósághoz kerülnek, és vannak amelyek a szakbizottsághoz. Megemlítette, a Mastrichti Szerződés 227. cikkét. Kitért arra is, hogy fontos kérdés, hogy az Európai Parlament ne csak abban legyen kompetens, hogy kidolgozzon tagállamai számára bizonyos programokat, hanem ellenőriznie is kell azok betartását. Az Európai Unió nem léphet be a tagállamok jogalkotási rendszerébe, azonban előfordul, hogy egy tagállamban nincs meg a jogi kontroll és politikai döntés születik. Pontosan azért fontos, hogy egy nem elfogadható petíciónál komoly és részletes indokolást adjon az EP!

Tiago Tiburcio, a Liszaboni Egyetem Jogi Tanszékének kutatója, az Európai Parlament petíciós ügyeinek szakértője kiemelte, hogy napjainkban a petíció a helyére került, jobban és szakszerűen értelmezik azokat, így jobban érvényesülnek a jogok és orvoslásra kerülnek a sérelmek. Ennek előzményei a XVIII. században kezdődtek. Ma már ott van a média, mely kontrollt gyakorol és létrehozták az ombudsman intézményét. Ez előszőr Skóciában, Portugáliában, Németországban, Írországban, Luxemburgban és az Európai Parlamantben valósult meg. Nagy vívmány az e-petíció intézménye, mely lehetővé teszi, hogy elektronikusan kerüljön benyújtásra a beadvány. Ez a benyújtó és az Európai Intézmények illetékesei közötti kapcsolatot erősítik. Ez pl. Luxemburgban rendkívülien jól működik. Tiago Tiburcio előadásában statisztikai táblázatokat, grafikonokat is bemutatott, melyek kivetítésre kerültek a hallgatóság számára.

Következő előadó Ben Hagard, az Európai Ombudsman Kommunikációs Igazgatója volt. Megköszönte a meghívást és azt, hogy megoszthatja az Európai Ombudsmani hivatal tapasztalatait a résztvevőkkel. Kiemelte, hogy a tagállami ombudsmanok elsődleges feladata, hogy segítsenek az állampolgároknak abban, hogy kihez forduljanak ügyeikben, kitől kérjenek segítséget és főként hogyan. Ezt a segítséget évente 22 ezer állampolgár veszi igénybe, és így élni tud az EU ombudsmani hivatal iránymutatásaival. És legfontosabb feladatuknak nevezte meg, hogy a tagállami ombudsmanok folyamatos tájékoztatást kapjanak a jogszabályváltozásokról és így az újabb lehetőségekről. Természetesen ez csak akkor lehet eredményes, ha a tájékoztatások, a konferenciák - mint ez a jelenlegi - relevánsak a tagállamok és az állampolgárok vonatkozásában, és Uniós polgárok érvényesíteni tudják jogaikat. Lényeges az un. informális kapcsolat és a tagállami ombudsmanok találkozása, megbeszélése, tapasztalat cseréje.

Ezt követően, Dr. Jana Dubovcová, szlovák Ombudsman kapta meg a szót. Felidézte a peredi népszavazás ügyét, mely egy nagy port kavart ügy volt. Pered több mint 700 éves, zömmel magyarok lakta település, amelyet 1948-ban az akkori kommunista közigazgatás Tešedíkovóra nevezett át. A faluban 2012. március 11-én helyi népszavazást tartottak, amelyen a többség megszavazta a Pered elnevezés visszaállítását. A szlovák belügyminisztérium ajánlása alapján azonban 2013.10.16-án Robert Fico kabinetje elutasította az önkormányzat azon igényét, hogy ismét a történelmi magyar nevét használhassa. A település döntését a szlovák kormány a belügyi tárca által megfogalmazott ajánlás alapján elutasította, mert a névváltoztatás sértené a településekről és az államnyelvről szóló törvényt. Az ombudsman asszony felhívta a figyelmet arra, hogy a demokratikus jogok gyakorlati érvényesüléséhez a politikai kultúrának is el kell érnie egy bizonyos szintet. A peredi népszavazási ügy pont azt bizonyította, hogy hogyan helyezheti a nép akarata fölé a saját elképzelését a kormány! Ez ellen fel kell lépni, hogy soha hasonló ne történhessen!

Wikström elnök asszony megjegyezte, hogy a következő előadó "nick neve" szerte Európában Mr. Petition. David Lowe, az Európai Parlament PETI Bizottságának korábbi titkára, az Egyesült Királyság parlamentjének petíciós ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke kapott szót. Kiemelte, hogy a téma nagyon összetett, nehezen lehet néhány mondatban a lényeget elmondani. Az fontos, hogy ebből szakmai megbeszélésből milyen következtetések vonhatóak le, ki, mit és hogyan tud belőle hasznosítani. Elmondta, hogy készített is egy anyagot, melyet ki is osztottak mindenkinek és abban jól láthatóak a fontos kérdések és a lényeges szempontok. Úgy véli, hogy nem csak az Európai Parlamenti tagoknak, hanem a jelenlévő tagállami politikusoknak és meghívottaknak is fontos anyag lesz. A tagállami gyakorlat egymástól eltér. A cél nyilvánvalóan az, hogy ez a különbség megszünjön, és kialakuljon egy általános érvényű gyakorlat. A legfontosabb az, hogy az uniós jogok, az állampolgárokat megillető jogok mindenhol érvényesüljenek, ez ellenőrizhető és kikényszeríthető legyen.

Rainer Wieland Az Európai Parlament német alelnöke volt a következő felszólaló. Véleménye szerint minél több a petíció, annál jobban valósul meg az Európai Parlament demokratikus funkciója. Minél jobban utána járnak a petícióban foglaltaknak, annál jobban látszanak a problémák, annál jobban észlelhetőek azok a pontok, melyre erősíteni kell a tevékenységet. Minél több eszköze van az Európai Parlamentnek, annál jobb az állampolgárnak, gondolhatnánk. Persze ezek provokatív gondolatok, hiszen lehet, hogy túl széles a petíció fogalma. Elmondta még, hogy nem csak a petíció létezik, hanem új lehetőségek is létrejöttek! Hiszen a polgári kezdeményezési egység, az ombudsmani hivatal, az interaktív médiumok is rendelkezésre állnak. Lehet persze, hogy egyes állampolgárok szemében ez egy rendezetlen műhelynek tűnik, ahol a szerszámok szét vannak szórva, de ez nem így van. Kiemelte, hogy feltétlenül beszélni kell a szavazati jogról, a "one of us" kezdeményezésről. Szakertőkkel már tárgyaltak erről, és ez a mostani konferencia is ezt a célt szolgálja.

Csáky Pál Európai Néppárt képviselőcsoportjának tagja, a PETI alelnöke hozzászólásában elmondta, hogy rendkívülien jónak tartja a szlovák ombudsman hozzáállását, ugyanakkor a szlovákiai helyzetet illetően borúlátó volt. Szerinte a szlovák kormány valószínűleg el fogja utasítani azt a petíciót is, amelyet 26 ezren írtak alá, tiltakozva a kisebbségi oktatásügy feltételeinek korlátozása ellen. A petíciós jog gyakorlása a demokrácia szintjének egyik fokmérője európai szinten és a tagállamokban is, mondta. Európában e tekintetben az északi országok vezetnek. Szerinte sok állampolgár bizalommal fordul mind az EP petíciós bizottságához, mind pedig a nemzeti ombudsmanokhoz. Az Európai Parlament petíciós bizottságában és az ombudsmanokban meg is van a kellő jóakarat, viszont nem minden politikai vagy társadalmi partner fogadja kellő súllyal a petíciókat. Úgy véli, fontos hogy nemzeti szinten komolyabban vegyék az ombudsmanok tevékenységét.

Roberta Metsola, máltai EP képviselőasszony, aki a másik alelnöke a PETI szakbizottságnak arról beszélt, hogy a petíciós jog nagyon fontos és minden Európai Uniós állampolgárnak az egyik alapjoga kellene, hogy legyen. Specifikusan kell revidiálni, hogy milyen petíció minősül befogadhatónak és milyen nem. Ez nagyon fontos kérdés! Egyben feltette a kérdést, hogy a megjelent szakemberek, előadók, hogyan látják ezt a kérdést, a petíciók befogadhatóságáról, hol húznák meg a határt és milyen szempontrendszert látnak járható útnak.

Afroditi Stampouli görög képviselőasszony elmondta, hogy ő az első, aki megfogalmazza a véleményét, mint egy tagállami parlamenti képviselő. Görögországban, ahogy elmondta, a petíciós eljárások nagyon nyíltak. A benyújtott petíciót továbbítják az összes képviselőnek, bizottságnak, hogy érdemben tanulmányozni tudják és annak a részleteit megismerjék. Ezt követően a megfelelő minisztériumoknak továbbítják a petíciókat, akiknek 25 napjuk van arra, hogy érdemben válaszoljanak. Persze előfordulhat, hogy a válasz általános, absztrakt vagy nem ad támaszt, segítséget a megoldásra, de legalább valami történik. Elmondta a képviselőaszony továbbá, hogy nem tudja, hogy ez más parlamentek vonatkozásában hgy van, de Görögországban ez így működik. Ezért is gondolta fontosnak ezt felvetni, mert fontosnak véli tudni, hogy valamiféle összehangolási folyamat történik-e a tagállamok vonatkozásában. A harmonizáció lenne egy rendkivülien fontos feladat.

Jerzy Buzek az Elnökök Bizottságának az elnöke arról beszélt, hogy nagy kihívás az Európai Parlament vezetői számára, hogy érvényesíteni tudják azokat a jogokat melyek megilletik az Uniós állampolgárokat. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy a tagállamok olyan jogszabályokat javasoljanak, melyek elengedhetetlenek ezen jogok érvényesíthetőségéhez. Ehhez persze tudni kell, hogy az Uniós jogszabályokat különböző helyszíneken hogyan hajtják végre. Természetesen a szubszidiaritás elve nagyon fontos és annak hatékony érvényesülése is. A szubszidiaritás ugyanis lehetővé teszi többek között annak meghatározását, hogy mikor tartozik az EU hatáskörébe a jogalkotás, és hozzájárul ahhoz, hogy a döntések meghozatalára az állampolgárokhoz lehető legközelebbi szinten kerüljön sor. Fontos az "input" a polgárok részéről is. Fontos az elszámoltathatóság is. Buzek úr kiemelte, hogy a jobb jogalkotás érdekében kevesebb jogszabályra van szükség.

Pascal Leardini, az Európai Bizottság titkárságának általános igazgatója is szót kapott. Előadásában kifejtette, hogy fontos az Európai Bizottság és az Európai Parlament petíciós szakbizottságának az együttműködése, fontos a közös munka és főként az olyan szintű együttműködés, mely mindenképpen az uniós állampolgárok érdekeit képviseli. Elmondta, hogy a petíciók nagyon fontos információk a EB számára, mert így a feladatukat el tudják végezni, hiszen ők az alaptörvények őrzői! Három szinten kell vizsgálni az EU törvények végrehajtását. 1. Az EU-s jogszabályok átvételével kapcsolatos probléma. 2. Az EU-s jogszabályok nem hatékony átvételével kapcsolatos probléma. 3. A gyakorlati végrehajtásból adódó problémák, melyek eredménye ugyanúgy a jogok nem érvényesüléséhez vezetnek. Sok kérdés van ezzel összefüggésben, melyet vizsgálnia kell az Európai Bizottságnak. Természetesen adódhatnak olyan problémák is, melyekben nem az EU kompetens, ezekkel nem tudunk érdemben mit kezdeni, és ezt jelezni kell az állampolgárok felé, mondta.

Margaret Auken Dán Európa Parlamenti képviselő, a PETI Bizottság tagja hozzászólásában előadta, hogy a PETI Szakbizottság a bejárati kapu az Uniós állampolgárok számára az Európai Parlamentbe, hiszen ez a Szakbizottság az EP szeme és füle. Dán állampolgárok által benyújtott beadványok ezt egyértelműen bizonyítják is. Elmondta, hogy sok Uniós polgár nem is tudja, hogy léteznek ezek a fórumok és azért léteznek, hogy segítsenek különféle problémás ügyekben. Problémaként emelte ki, hogy az EP vezetése sem veszi teljesen komolyan a PETI Szakbizottság teékenységét, melyen változtatni kell! Be kell látniuk, hogy milyen fontos ez a munka. Nagyon sajnálja, hogy Buzek úr ezt nem hallja, mint a EP egyik vezetője, ugyanis el kellett mennie! Úgy véli továbbá, hogy az Európai Bizottság programja jó, de kevesebb kötelezettségnek kellene terhelni az Uniós polgárokat. A legfontosabb kérdés, melyet Auken asszony megfogalmazott, az az, hogy a Szakbizottságnak a pártpolitikától mentesnek kell lennie!

A hivatalos megbeszélés második része:

Kuti László a KNOÉ elnöke, amikor lehetőséget kapott rá megköszönte, hogy meghívást kapott és megköszönte a megtiszteltetést, hogy Magyarországról az ő, illetve az általa képviselt egyesület véleményére, álláspontjára kiváncsiak. Meglehetősen részletesen elemezte a kialakult helyzetet konkrét adatokkal, információkkal alátámasztva, majd személyes egyeztetéseket folytatott több meghatározó személlyel.

Az ügyünkkel összefüggő részletes tájékoztatás után elnökünk konkrét tényeket, adatokat közölt, valamint mindezeket kiegészítette a jelenleg Magyarországon a KNOÉ ellen indított lejárató kampány részleteivel és konkrétumaival.

Az Európai Parlament munkatársa megjegyezte, hogy tudomásuk van erről, hiszen ők is kaptak furcsa tartalmú, a KNOÉ-val foglalkozó levelet, melyben a tevékenységünket, a céljainkat és a tagságunkat igyekeztek lejáratni. Elnökünket pedig egy hiteltelen személynek beállítani! Szerencsére Mr. Hillard, aki külső munkatársa az EU-nak és Kuti úrral Kairóban egy speciális kiképzésen ismerkedett meg, cáfolni tudta az állításokat, persze néhány ellenőrzést követően. Részben ez motiválta azt, hogy Kuti Lászlót hívták meg az egyeztetésre, hiszen az ellenőrzés során sikerült megállapítani, hogy a KNOÉ egy működő, a jogérvényesítés szempontjából meglehetősen aktív egyesület, mely tagjai vonatkozásában eredményre törekszik! Sajnálatosan, hogy ki írta a levelet Magyarországról azt nem tudtuk megállapítani! Álláspontunk szerint a lejáratásunk és súlytalanná tételünk volt a cél!

A megbeszéléseken elnökünk kihangsúlyozta, hogy nagyon köszöni a személyre szóló meghívást, de úgy véli, hogy végtelenül "primitív" dolog lenne, ha csak az általa vezetett egyesület nevében járna el! Felhívta a figyelmet arra, hogy más szervezetek is vannak hasonló tevékenységgel, és az általuk képviselt személyek ügye is fontos és az ő képvisletük is lényeges! Az EU képviseletében tárgyaló személyek kezdeményezték, hogy egy-két hónap elteltével egy újabb, a jelenleg nem elért EP képvielők munkatársak meggyőzése érdekében is tartsunk egy megbeszélést. Kuti László kérte, hogy a következő egyeztetésre a Szolgálat és Becsület Mozgalom elnökét is hívják meg, hiszen álláspontunk szerint nem a KNOÉ hibájából előforduló néhány konfliktus ellenére az egyesületek célja közös és együtt könnyebb és egyszerűbb! Erre egyértelmű ígértet kaptunk! A KNOÉ nem ellentétekre, nem konfliktusra, hanem eredményre, közös sikerre törekszik minden sorstársunk vonatkozásában!

Nagy meglepést okozott a tárgyaló feleink között, a KNOÉ által speciálisan képviselt két személy ügye, illetve egy harmadik ügy is van, de annak részletei nem publikusak. Az egyik ilyen az "utcára tett" határőr, Tóth László ügye, mely vonatkozásban egyértelműen egy petíció benyújtására kérték elnökünket, ugyanúgy mint Vágó László tagunk ügyében is, aki 2006-os eseményekért kapott letöltendő szabadságvesztést, majd miután kiderült, hogy hamis vallomások alapján lett elítélve, az ügyészség nem mutat megfelelő aktivitást. És Vágó kollégánk érdeklődésére az ügyészség azt a választ adta, hogy nem adnak neki felvilágosítást, hiszen az ügyben nem ő a sértett, hanem a "magyar igazságszolgáltatás." Miután elnökünk az EP jogi szakértőjének ezt közölte, a hatás meglehetősen szokatlan volt, ugyanis a nemzetközi hírű jogász néhány angol nyelven elsütött káromkodását követően annyit mondott, már diszkrétebben, hogy ekkora marhaságot még nem is hallott! Ebben az ügyben is petíció benyújtását kérik! Egyesületünk dolgozik rajta.

A megbeszélések meglehetősen sikeresek voltak! Összeségében az eredmény pozitív, meglehetősen sok támogatónk van az EP-ben, és vélelmezhetően a döntés is pozitív lesz! Természetesen ez csak a megérzésünk, konkrétumot mondani nem tudunk! A megbeszélésről részletek a tagi felületen lesznek olvashatóak!

2019-01-23T11:25:47+01:002015. június 23.|Jogorvoslati hírek|