Egyesületünk 2015. április 12.-én feljelentést tett a magyar állami tisztségviselők ellen

A feljelentésben kihangsúlyoztuk, hogy a magyar állam elvette a jogszerű, végleges nyugdíjas státuszt és egy bizonytalan jogi helyzetbe taszította az érintetteket. Ezzel párhuzamosan egy intenzív lejáratási kampányt is kezdett, melynek legfőbb szószólója Répássy Róbert államtitkár volt, aki valótlan kijelentéseket téve igyekezett a közvéleményt jelen feljelentők ellen hangolni! A magyar állam mostani tisztségviselői 2010. év óta kommunikációjukban valótlanságokat állítottak, ugyanis azt a látszatot igyekeztek kelteni, főként az EU felé, de a korábbi feljelentésünk vonatkozásában az EJEB felé is, hogy az egyébként Uniós jogelvekkel is ellentétes intézkedés szükséges volt, az pusztán a társadalom biztosítás átalakításának a része!

Feljelentésünkben azt is kifejtettük, hogy ez az intézkedés lényegesen túlmutatott a társadalom biztosítás átalakításán, hiszen a szándék vitathatatlanul az érintett réteg ellehetetlenítése volt, mely a cáfolható kormányzati kommunikáció ellenére sértette a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, és a szerzett jogok védelmét is!

Részleteztük, hogy az a valótlan kormányzati állítás, hogy a nyugdíjasokkal megegyező vagy csak jelentéktelen mértékben eltérő jogosítványok megilletik a járandóságosokat is, nem valósult meg! Ezen jogosítványok ugyanis nem biztosítottak! A kormányzati félrevezetést egyértelműen és vitathatatlanul bizonyítja az, hogy az érintett réteget a vonatkozó jogszabályok szerint pl. az 53/2012 (XII.18) BM utasítás alapján 2 éve fosztják meg jogaiktól!

Sok egyéb tény felsorolása mellett, kértük a nyomozás elrendelését, továbbá az ok okozati összefüggések részletes feltárását, valamint az összes volt korkedvezményes nyugdíjast ért jogsérelem feltárását, a nyomozóhatóságok „officialitási” kötelezettségeinek megfelelően az egyenes szándékkal elkövetett cselekmények elkövetőinek gyanúsítottként történő elszámoltatását és a megfelelő szintű vádképviseletet! Kértük továbbá, hogy polgári jogi igényünk, mely a 2 éve elszenvedett jogsérelem során keletkezett anyagi veszteség, ezen eljárás keretében szíveskedjenek elbírálni, illetve annak elutasítása esetén azt a határozatban szíveskedjék belefoglalni!

Az ügyészség egy semmitmondó határozattal a feljelentést elutasította úgy, hogy még a panaszjogát is megvonta az egyesületünknek! A határozat tartalmazta azt a mondatot, hogy a feljelentésben foglaltak semmilyen konkrét bizonyítékot, adatot nem tartalmaz, mely a Büntető Törvénykönyvbe foglalt bármely bűncselekmény törvenyi tényállásának megvalósulását, a nyomozás elrendeléséhez szükséges mértékben alátámasztanák.

A törvényesség betartásának kivizsgálását kértük a legfőbb ügyésztől, hivatkozva arra, hogy a feljelentést nem a tartalma alapján bírálták el. Az elutasításról szóló határozat arra utalt, hogy azt el sem olvasták, vagy a tartalmát nem értették meg! Kpnkrét kérdéseket tettünk fel melyre vártuk az ügyészség válaszát:

  • Hogyan lehetséges, hogy az ügyészség egy feljelentést nem a tartalma alapján bírál el?
  • Megteheti-e ma Magyarországon egy ügyészség, hogy számára nem pontosan világos vagy érthető kérdésekben ne tájékozódjon, hanem elutasító határozat meghozatalával szabaduljon meg a számára „kellemetlen” ügytől?
  • Figyelembe veszi-e egy ügyészség a hivatalból üldözendő („officialitási”) kötelezettségét, tehát egy feljelentésben jelzett cselekménnyel összefüggésben tájékozódik, gyűjt további adatokat? Ennek betartását ellenőrzi a felettes ügyészi szervezet?
  • Hivatkozhat-e egy ügyészség arra, hogy azért utasítja el a feljelentést, mert az nem tartalmaz bizonyítékokat? A bizonyítékok beszerzése nem az előző kérdésünkben felvetett „officialitási” kötelezettségből fakadóan a nyomozóhatóság feladata lenne?
  • Tisztában vagyunk azzal, hogy a megalapozott gyanú fogalma a magyar jogrendben szabadon értelmezhető! Megteheti egy fiatal (doktorandusz hallgató) ügyész, hogy képzettségén, tapasztalatain túlmutatóan foglaljon állást e kérdésben joghatás kiváltására alkalmas módon?
  • Megteheti-e az ügyészség, hogy a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 195. § (2) bekezdését olyan sajátságos módon értelmezze, hogy egy jogi személyiségű egyesület, mely tagjai nevében tette meg a feljelentést, akik közvetlenül érintettek a feljelentett cselekmény vonatkozásában, hogy megvonja a határozat elleni panaszjogot?
  • Végezetül a kérjük megválaszolni, hogy az elutasítás vonatkozásában független, kizárólag a jogi szempontokat figyelembevevő döntés született?

A Legfőbb ügyész semmilyen vizsgálatot nem rendelt el, hanem egy újabb semmitmondó határozatban azt közölték, hogy a legfőbb ügyésznek írt levelünket panasznak kezelték és azt is elutasították!

Ez alapján készítettük el az újabb beadványunkat az EJEB-nek