TISZTELT TAGJAINK!

Folyamatosan érkeznek hozzánk a hírek. Tagjaink között pedig rémhírek terjengenek! A KNOÉ vonatkozásában és beadványával összefüggésben semmilyen ítélet nem született Strasbourgban. Az EJEB valóban állástfoglalt három ügyben, de egyikhez sincs közünk! A másik, hogy az indokolásban szereplő okoknál a KNOÉ lényegesen többet sorolt fel. E kérdésekben pedig nem történt döntés. Valóban napvilágot látott több sajtóorgánum találgatása, hogy ezt a döntést kiterjesztik vagy kiterjeszthetik. A kérdésünk, hogy akkor miért nem tette meg ezt a Bíróság? Hangsúlyozzuk, a mi beadványunkkal összefüggésben semmilyen döntés nem született. Addig, amig nem születik döntés, minden csak találgatás, sőt már egyesek vélni tudják, hogy vége, veszítettünk. Ez nem igaz! Tehát összefoglalva egyelőre a KNOÉ beadványa vonatkozásában semmilyen döntés nem született!

Az EJEB hivatalosan kiadott, nyilvánosan hozzáférhető ítéletének magyar fordítása:

Előzetesen kijelentjük, hogy az irat teljes tartalma nyilvános. Annak szövege angol nyelven jelent meg, amit a KNOÉ szakemberei fordítottak le. Megjegyezzük, hogy az abban szereplő adatok nyilvánosak, így azok közzététele jogszabályt nem sért!

A Markovics v. Hungary, Béres v. Hungary and Augusztin v. Hungary ügyekben, az Európai Emberi Jogi Bíróság egyhangúan kijelenti, hogy a beadványokat elutasítja. A döntés végleges. Ez a három beadvány a magyar korkedvezményes nyugdíj átszervezésével kapcsolatos. Ezek a beadványok, a 2011. második felében és 2012-ben az Európai bírósághoz beadott beadványok között voltak. A beadványok hasonló problémákról szóltak, főleg a korkedvezményes nyugdíj felváltásáról (2011. novemberi törvényhozás), amely nem volt adóköteles! Ezt helyettesítették, egy azonos mértékű juttatással, amely csökkentve lett az általános személyi jövedelemadó mértékével. A kérvényezők kifogásolták hogy ez egy, a tulajdonjogukat sértő igazságtalan és diszkriminatív intézkedés volt, melyet nem tudtak a nemzeti hatóságokkal semmilyen módon sem rendezni.

Hivatkozások

A Bíróság úgy találta, hogy a beadványozók bevételének mérséklése indokolt és arányos volt. A beadványozók továbbra is kaptak állományi juttatást, amelynek összege a korábbi nyugdíjuk értékével volt arányban. Valójában nem fosztották meg őket a létfenntartás erőforrásaitól, és nem is sodorták őket olyan helyzetbe, hogy ne legyen elég anyagi erőforrásuk a hétköznapi élethez. Az is kétségtelen, hogy ésszerű és indokolt volt a nyugdíjrendszer racionalizálása érdekében a javak arányos csökkentése.

Főbb tények

A beadványozók Markovics László, Béres László és Augusztin Gábor, magyar állampolgárok, akik egyénenként 1968, 1957 and 1956-ban születtek. Mindannyian Budapesten élnek. Mindhárom beadványozó profitált a korkedvezményes nyugdíj lehetőségéből, aminek esetükben szolgálati nyugdíj volt a neve. Markovics úr volt rendőrtiszt, Augusztin úr volt katonai doktor, 2007-ben es 2005-ben vonultak nyugdíjba egyénenként az egészségük romlására hivatkozva. Béres úr volt rendőr parancsnok, 2010. decemberében döntött a korábban való nyugdíjba vonulása mellett. 2011. november 28-án a magyar parlament meghozta az 2011. évi CLXVII. törvényt, melyszerint a korábbi nyugdíjat felváltják a szolgálati járandósággal, amely - a nyugdíjjal ellentétben - már a személyi jövedeladó értékével csökkentettek (akkoriban egységesen 16%). Az új törvény minden volt tűzoltót, rendvédelmi dolgozót és katonát érintett. Miután hatályba lépett az új törvény 2012. január 1-jén, Markovics úr 137.620 forintot kapott havonta a 163.833 forintnyi nyugdíja helyett. Béres úr 283.035 forintot 321.745 helyett, Augusztin úr pedig 219.590 forintot 249.625 helyett.

Panaszok, eljáras és a bíróság felépítése

A beadványokat 2011 december 12-én és 2012 marcius 21-en nyújtották be az Európai Emberjogi bíroságnak.

A kérvényezők kifogásolták, hogy a nyugdíjuk járandósággal való felváltása a tulajdonjogukat sérti, és igazságtalan valamint diszkriminatív intézkedésnek minősül, melyet nem tudtak a nemzeti hatóságokkal hatásosan rendezni! Az Egyezmény előírásaira hivatkoztak, különösen a tulajdonjog és a diszkrimináció sérelmére.

A döntést az EJEB 2. csoportja (héttagú tanács) hozta meg, amelynek tagjai:

A bíróság döntése:

A bíróság kijelentette, hogy a vonatkozó jogszabály nem garantál semmiféle jogot a nyugdíj bizonyos mértékéhez. Továbbá már több ügyben elfogadta a szociális jogosultságok csökkentésének lehetőségét. A bíróság tekintettel volt arra, hogy a három beadvány fő problémája a szolgálati nyugdíj járandósággá való változtatása volt, amely már személyi adózás tárgya. Ez a változtatás zavaró hatással volt a beadványozók jogaira, es megcélozta a gazdasági és szociális közérdek szolgálásának törvényes útját. Ahelyett hogy teljesen elveszítették volna jogosultságaikat, a beadványozók folyamatosan kapták a járandóságot. Ezen számítások alapján a bíróság megfigyelte, hogy a beadványozók egyénenként 16%, 12% és 12%-ot veszítettek a nyugdíjukból. A csökkentés a jövőbeni összegeket érintette, és nem meglévő vagyon visszamenőleges megfosztásáról volt szó, amit korábban birtokoltak. A beadványozók jövedelmének összege csökkent a korábbi nyugdíjukhoz képest, de a bíróság úgy találta, hogy ez a csökkentés indokolt és arányos volt. Valójában nem fosztották meg őket a létfenntartás erőforrásaitól, és nem is sodorták őket olyan helyzetbe, hogy ne legyen elég erőforrásuk az élethez. A bíróság a továbbiakban megjegyezte, hogy szokványos volt bizonyos kiváltságos nyugdíjat adni fegyveres erők volt tagjainak és a hasonlóan megerőltető személyek szolgálatvégzése miatt. Mindamellett a mostani ügyet tekintve az anyagi hasznok csökkentését a bíróság nem találta túlzott megterhelésnek a beadványozók tekintetében! Továbbá, feltéve hogy az új törvény létrejötte különböző bánásmódot eredményezett, ahogy a beadványozók állítják, a bíróság meg van győződve arról hogy a törvény meghozása indokolt volt, mivel az ésszerű arányosság volt a cél (a jövedelmek csökkentése) és a cél elérése (a nyugdíjrendszer racionalizálása) között. Végül a bíróság kimondja, hogy a beadványozók azon panasza, hogy a nemzeti hatóságokkal szemben képtelenek voltak érvényesíteni a tulajdonjogukkal kapcsolatban elszenvedett jogsérelmet, ellentétes az alapelvvel, hiszen valóban nem garantálja a jogorvoslatot. Nem sikerült tehát megállapítani, hogy a nemzeti hatóság megsértette az Egyezmény szabályait! A bíróság emiatt úgy találta, hogy ezen beadványokat el kell utasítania!

A KNOÉ szakemberei elemezték az EJEB honlapján megjelent, fentiekben ismertetett szöveget. Nem mondtuk és nem is mondjuk, hogy tudjuk, hogy az EJEB az általunk képviselt ügyekben más döntést fog hozni! Reméljük, hogy más döntést fog hozni! Viszont az alábbi kérdések sok kritikusunk figyelmét elkerülték:

Mi meg tudjuk válaszolni e kérdéseket! Pusztán ismerni kell az EJEB 2011. év óta hatályos szabályait! Tehát jogelmélkedjünk! Nem szívesen terheljük ezzel tagjainkat, de a mi tűrőképességünket is próbára tevő több mint 70 "lehülyéző", minket ostobának és alkalmatlannak minősítő e-mail arra késztet minket, hogy nyissunk egy jogi kurzust! Ja megemlítem, hogy 34 fő ki is lépett az egyesületünkből! Tudják vajon, hogy mit csináltak?

Tehát a jogelméletre visszatérve, az EJEB-re vonatkozó szabályok világosan fogalmaznak! Nézzük: A Bíróság 2011. óta alkalmazza ezt az eljárást, "pilot judgment" az elnevezése. Ennek az a lényege, hogy kiválaszt az EJEB néhány ügyet, és míg azokat vizsgálja, a többi hasonlót felfüggeszti, azaz elbírálásukat elhalasztja! Amikor a "pilot ügyekben ítéletet hoz", csak azt követően vizsgálja a többi beadványt! Tehát semmilyen módon nem értelmezhető az EJEB döntése úgy, hogy ez minden beadványra érvényes döntés volt!

És végezetül még egy mondat! Nem tudjuk, hogy fog dönteni az EJEB. Ezt senki nem tudhatja! Nincs precens jog Strasbourgban! A Bíróságot jelenlegi három ügyben meghozott döntése nem kötelezi, hiszen ezt követően fogja vizsgálni a többi beadványt! Pánikra tehát nincs ok! A KNOÉ mint eddig, ezt követően is a tényekről, a jogszabályok által megfogalmazattokról és nem találgatásokról, vélelmekről fogja tájékoztatni tagjait! A leghatározottabban elutasítunk minden rémhír terjesztést, pánikkeltést és ok nélküli találgatást!

A KNOÉ vezetősége! 2014. július 18.

TISZTELT TAGJAINK!

Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága újra tárgyalta ügyünk!
A petíciós bizottság munkatársai leültettek minket, kényelmesen elhelyezkedtük. Felettünk körben láthatóak a tolmács fülkék. Szóltak, hogy üljünk át a terem másik felébe, közelebb az elnökséghez! David Lowe elnökünkkel, Kuti László már korábban kialakított jó kapcsolatot, most is egy fejbiccentéssel leköszönt az elnöki asztalról! Tehát ez volt az új helyünk, és itt készültünk hozzászólásunkkal. Bár már folyt a petíciós bizottsági ülés, az asszisztensek ennek ellenére még megadtak néhány instrukciót! Elmondták, hogy mikor és milyen módon kell majd a hozzászólásunkat előadni, milyen szabályokat kell betartani! Elhelyezkedtünk, mindent végig gondoltunk újra. Most már csak a mondanivalónkra és a dokumentációra kellett koncentrálnunk. Ezek tükrében készültünk a a hozzászóláshoz.

dr. Tabajdi Csaba magyar képviselő úgy kezdte beszédét, hogy az Európai Bizottság olyan mint a bourbonok, "semmit nem tanultak". Kiemelte, hogy a magyar kormány intézkedése négy alapjogot sért! Ezek pedig alapjogi kérdések, nem nyugdíj kérdések! Határozottan felszólította az Európai Bitzottságot, hogy értse már végre meg, hogy ez nem nyugdíjkérdés! "Hogy a fenébe van az, hogy amikor Magyarországon megváltoztatták visszamenőleges hatállyal a bírák nyugdíjkorhatárát, 70-ről 62 évre és elbocsátottak bírákat, akkor az Európai Bizottság 'infringement' kötelességszegési eljárást indított? Miért mér kettős mércével az Európai Bizottság?" Az EB technokrata, jogi szabályok mögé bújó szervezet! Az emberek nem tudtak rákészülni, az emberi méltóságot sérti. És akár mehetünk tovább. És most, ugyanazt halljuk vissza az Európai Bizottságtól, hogy ez tagállami kompetencia! Ez maga az abszurditás, hogy a Bizottság visszapasszolja ezeket a kérdéseket! Az Európai Bizottság részéről Fritz von Nordheim szólt hozzá. Nordheim úr az EB nyugdíjszakértője. Korábban már vitatható véleményt alkotott a magánnyugdyíjak vonatkozásában, szerinte ugyanis eleve hibás volt a modell! von Nordheim úr markánsan kiállt az EB korábbi véleménye mellett, bár már az Alapjogi Charta 51. cikkére is hivatkozott, mely szerint, ha akarna az EB intézkedni ügyünkben sincs hozzá joga, mert az 51. cikk ezt kizárja!

dr. Göncz Kinga magyar képviselő hangot adott annak, hogy egy évvel ezelőtt már tárgyalták ügyünket, de azóta semmi nem változott! "Már akkor megállapítottuk, hogy diszkriminál, jogbiztonságot veszélyeztet, tulajdonhoz való jogot sért, úgy történt meg ennek a bevezetése, hogy nem volt átmenet." Victor Boştinaru román képviselő kiemelte, hogy a magyar kormány intézkedései, már békeidőben 2.000 ember halálát okozta! Rendőrök, katonák, olyan emberek, akik az életüket a hazáért áldozták! És a Bizottság úgy gondolja, hogy ebben nincs kompetenciája! Ezt nem fogadhatjuk el! Nem fogadhatjuk el, hogy a Bizottság úgy nyilatkozik, hogy nincs hatáskörünk! Ez összefügg a magyar alkotmányreformal, a magyar sajtótörvényekkel! Ezt mind meg kell vizsgálni és elemezni kell! Meg kell nézni, hogy az európai országokban milyen folyamatok játszódnak le! Tatjana Ždanoka Lett képviselő elmondta, hogy Mióta harcolunk azért, hogy legyen egy horizontális irányelv azért, mely beveszi a szociális ügyeket is! A Bizottság kihasználhatná ezeket a konkrét példákat, hogy tovább küzdjön a horizintális irányelv megvalósulása érdekében. Tegnap gyermekek jogairól volot szó, és ugyanezeket a válaszokat kaptuk. A diszkrimináció tilma nem fedik le ezeket az ügyeket. De, ha horizontális lenne az irányelv, lefedné, sajnos ez egyelőre nem valósulhat meg, mert bár a parlament nagytöbbsége harcol a horizontális irányelv érdekében, de sajnos a Bizottság sem támogatja megfelelőképpen és a Tanács is ellentkezik! Egy percre visszaadták a szót. Katus Károly elmondta, hogy szeretné a Bizottság figyelmét felhívni, és megerősíteni azokat a felhívásokat irányába! Tessék ez az ügyet kézbevenni és tisztességes eljárni, ami mind a jelenben, mind a jövőben példát fog mutatni! Hogy az ilyen törvényt hozó államokat előre figyelmeztetni tudják, hogy eszébe se jusson hasonló, vagy egy palacból kiinduló rossz szellem fölénk tornyosuljon, amit nem, vagy nagyon nehezen tudunk visszagyömöszölni! Az Európai Bizottság győzze le ezeket a szellemeket! Kuti László egy kérdést szeretne feltenni, mely kérdés úgy szól, hogy ami törvényes az jogszerű? Ugyanis, hogy törvényes legyen jelenlegi kormányunk intézkedése, 2/3-os többségével módosították a magyar Alkotmányt, és beleszőtte, hogy ezt megtehesse! A fő kérdés az, hogy ez jogszerű-e és megfelel-e az Európai Unió célkitűzéseinek! Ilaria Brazzoduro az Európai Bizottság DG Justice nevében, elsőkörben kihangsúlyozta, hogy a bírák ügye és a szolgálati nyugdíjasok ügye két egymástól jól elkülöníthető ügy! A koron alapuló duszkrimináció tilalma sem valósul meg esetünkben Ilaria Brazzoduro szerint! Azt mondta, hogy számukra úgy tűnik, hogy nem koron alapuló diszkriminációról van szó! Erminia Mazzoni az Európai Parlament Petíciós Bizottságának elnöke megköszönte a hozzászólásokat és felvetette, hogy a jövőben van min gondolkodni, ez egyértelmű. Megköszönte továbbá, a petíció benyújtóinak, hogy jelen voltak. Kiemelte továbbá, hogy minden egyes parlamenti hozzászóló azt kérte, hogy hagyják nyitva a petíciót, de még mindíg itt van az 51. cikk kérdése, mellyel sokat foglalkozik a Bizottság. A kompetencia profilok meghatározásáról van szó, mely azt jelenti, hogy kinek milyen ügyben van kompetenciája, milyen ügyet tárgyalhat, milyen ügybe avatkozhat be. Ez azért is fontos, mert a Petíciós Bizottságnak is ezeken a kereteken belül kell dolgozni. Kifejtette, hogy nem volt elég széles a válasz. Az Európai Biztosnak is szélesebb körő választ kellene adnia nem úgy, ahogy eddig tették. A döntés értelmében Andor László Biztosnak ír a Bizottság egy hivatalos levelet, hogy az ügyben alkosson véleményt, dr. Tabajdi Csaba javaslatára pedig a Jogi Bizottságtól kér állásfoglalást a Petíciós Bizottság, tehát a petíció nyitva marad, az ügy tovább folyik! Összegezve, sikerült újra egy lépést tenni előre, és várjuk a végeredményt!

A KNOÉ vezetősége 2014. március 20.

TISZTELT TAGJAINK!

Tájékoztatunk mindenkit, hogy az Európai Parlament Petíciós Bizottsága 2014. március 20-án délelőtt ismét tárgyalni fogja a korkedvezményes nyugdíjasok ügyét.

Amennyiben egyéb részlet is ismert lesz részletes tájékoztatást adunk!

Szeretnénk a véleményünket kifejteni, sőt megosztani minden olyan információt, amit mi látunk, vagy amit mi hallunk, vagy amit mi gondolunk! A KNOÉ nem törekedett látványtervezésre, szemfényvesztésre vagy fogalmazzunk úgy, hogy semmilyen információt, semmilyen adatot, tényt nem bonyolítottunk túl. Mi egyszerűen látjuk a problémánkat és így is szeretnénk kezelni, illetve várni a megoldást! Mi nem gondolnánk, mint ahogy néhány tagunk felemlítette, hogy a magyar nyelv furfangja miatt félreértettek minket! Ez azért sincs így mert a KNOÉ angol nyelven is kiküldte a beadványát és a petícióját is! Úgy fordítottuk le a beadványainkat, hogy a szakmában használatos „terminus technicusok” is érthetőek legyenek! Egyáltalán nem értünk egyet azzal ha, ha valamelyik érdekképviseleti szervezet pánikkeltésre alkalmas írásokkal, bizonytalanítja el a jogban járatlan tagokat és ezzel a saját nagyságát vagy saját tevékenységét igyekszik "fantasztikus" mértékben eltúlozni! A KNOÉ az eddig követett magatartást akarja a jövőben is sajátjának tekinteni! Mi ilyenek vagyunk! Persze azt is tudomásul kell vennünk, hogy sokan, főleg a kormányzat részéről zavart igyekeznek kelteni. Tapasztaljuk, illetve halljuk ezt: „I felt a great disturbance in the force!”

Már csak, hogy Obi-Wan Kenobitól idézzünk! "Nagy zavart érzek az erőben!"

Szóval nézzük a tagjaink által felvetett kérdéseket!

Ezt többen felvetették, voltak olyanok is akik dilettánsnak, pancsernek neveztek minket! Erre a felvetésre már többször válaszoltunk. Ismételten és röviden azt tudjuk elmondani, hogy a Petíciós Bizottság ülésén a hozzászólás csak jelképes, csak formai! Az írásos petíció az, mellyel érdemben foglalkoznak! Úgy osztottuk meg a Szolgálat és Becsület Mozgalom Elnökével a szerepeket, hogy a mi elnökünk Kuti László jogi aspektusból mond néhány érvet, Katus Károly az SZB elnöke pedig érzelmileg érvel! A visszaható hatályt, mind az írásos petíciónkban, mind pedig a szóbeli kiegészítésükben, mindketten kiemelték!

Szeretnénk a véleményünket kifejteni, sőt megosztani minden olyan információt, amit mi látunk, vagy amit mi hallunk, vagy amit mi gondolunk! A KNOÉ nem törekedett látványtervezésre, szemfényvesztésre vagy fogalmazzunk úgy, hogy semmilyen információt, semmilyen adatot, tényt nem bonyolítottunk túl. Mi egyszerűen látjuk a problémánkat és így is szeretnénk kezelni, illetve várni a megoldást! Mi nem gondolnánk, mint ahogy néhány tagunk felemlítette, hogy a magyar nyelv furfangja miatt félreértettek minket! Ez azért sincs így mert a KNOÉ angol nyelven is kiküldte a beadványait! Úgy fordítottuk le a beadványainkat, hogy a szakmában használatos „terminus technicusok” is érthetőek legyenek! Egyáltalán nem értünk egyet azzal ha, ha valamelyik érdekképviseleti szervezet pánikkeltésre alkalmas írásokkal, bizonytalanítja el a jogban járatlan tagokat és ezzel a saját nagyságát vagy saját tevékenységét igyekszik "fantasztikus" mértékben eltúlozni! A KNOÉ az eddig követett magatartást akarja a jövőben is sajátjának tekinteni! Mi ilyenek vagyunk! Persze azt is tudomásul kell vennünk, hogy sokan, főleg a kormányzat részéről zavart igyekeznek kelteni. Tapasztaljuk, illetve halljuk ezt: „I felt a great disturbance in the force!”

Már csak, hogy Obi-Wan Kenobitól idézzünk! "Nagy zavart érzek az erőben!"

Szóval nézzük a tagjaink által felvetett kérdéseket!

- Miért nem döntöttek még ügyünkben? Miért döntöttek a bírák ügyében olyan gyorsan, velünk pedig nem foglalkoztak? Miért húzza az időt a Strasbourgi Bíróság?

Erre a kérdésre csak részben tudunk választ adni! A döntést késlelteti a nagy számú ügy! Azt feltételezni sem mernénk, hogy szándékosan húzzák az időt!

- A Magyar Kormány válaszában kifejtette, hogy nem használtuk ki a Magyarországi jogorvoslati lehetőségeket! Lehet emiatt problémánk?

Sajnálatosan e kérdésben nagyon sok levél érkezett hozzánk. Külön-külön mindegyiket megválaszoltuk! A leghatározottabban kijelenthetjük, hogy dr. Tallódi Zoltán által írt válasz, e vonatkozású része köszönőviszonyban sincs a valósággal! Magyarországon nem volt és jelenleg sincs jogorvoslati lehetőség! Mi feltettük a tagi felületre, sőt a Bíróságnak is megküldtük dr. Bitskey Botond, a magyar Alkotmánybíróság Főtitkárának hivatalos tájékoztatóját, melyben világosan és érthetően leírja, hogy nincs jogorvoslati lehetőség, hiszen az 1949. évi XX. törvény 70/E § világosan és érthetően fogalmaz! Ez vitathatatlanul a zavarkeltés, az elbizonytalanítás kategóriájába tartozik!

- A Magyar Kormány újabb választ küldött Strasbourgnak, melyet közzé is tett a Szolgálat és Becsület Mozgalom. Ezt szintén dr. Tallódi Zoltán írta Mr. Stanley Naismith jegyzőnek!

Sok kérdés merült fel ezzel kapcsolatban. A KNOÉ vezetősége azon az állásponton van, hogy erre nem kell reagálnunk, sőt még csak kritikára sem érdemes ezen válasz! Mi úgy gondoljuk, hogy senkit ne befolyásoljon, de még csak ne is gondolkoztasson el! Azt sajnáljuk, hogy dr. Tallódi Zoltán, aki egyébként jó szakember, a nevét adta ehhez! Igen tudjuk! Meg van a pénz, amiért korpásodik a hajunk!