TISZTELT TAGJAINK!

Folyamatosan érkeznek hozzánk a hírek. Tagjaink között pedig rémhírek terjengenek! A KNOÉ vonatkozásában és beadványával összefüggésben semmilyen ítélet nem született Strasbourgban. Az EJEB valóban állástfoglalt három ügyben, de egyikhez sincs közünk! A másik, hogy az indokolásban szereplő okoknál a KNOÉ lényegesen többet sorolt fel. E kérdésekben pedig nem történt döntés. Valóban napvilágot látott több sajtóorgánum találgatása, hogy ezt a döntést kiterjesztik vagy kiterjeszthetik. A kérdésünk, hogy akkor miért nem tette meg ezt a Bíróság? Hangsúlyozzuk, a mi beadványunkkal összefüggésben semmilyen döntés nem született. Addig, amig nem születik döntés, minden csak találgatás, sőt már egyesek vélni tudják, hogy vége, veszítettünk. Ez nem igaz! Tehát összefoglalva egyelőre a KNOÉ beadványa vonatkozásában semmilyen döntés nem született!

Az EJEB hivatalosan kiadott, nyilvánosan hozzáférhető ítéletének magyar fordítása:

Előzetesen kijelentjük, hogy az irat teljes tartalma nyilvános. Annak szövege angol nyelven jelent meg, amit a KNOÉ szakemberei fordítottak le. Megjegyezzük, hogy az abban szereplő adatok nyilvánosak, így azok közzététele jogszabályt nem sért!

A Markovics v. Hungary, Béres v. Hungary and Augusztin v. Hungary ügyekben, az Európai Emberi Jogi Bíróság egyhangúan kijelenti, hogy a beadványokat elutasítja. A döntés végleges. Ez a három beadvány a magyar korkedvezményes nyugdíj átszervezésével kapcsolatos. Ezek a beadványok, a 2011. második felében és 2012-ben az Európai bírósághoz beadott beadványok között voltak. A beadványok hasonló problémákról szóltak, főleg a korkedvezményes nyugdíj felváltásáról (2011. novemberi törvényhozás), amely nem volt adóköteles! Ezt helyettesítették, egy azonos mértékű juttatással, amely csökkentve lett az általános személyi jövedelemadó mértékével. A kérvényezők kifogásolták hogy ez egy, a tulajdonjogukat sértő igazságtalan és diszkriminatív intézkedés volt, melyet nem tudtak a nemzeti hatóságokkal semmilyen módon sem rendezni.

Hivatkozások

A Bíróság úgy találta, hogy a beadványozók bevételének mérséklése indokolt és arányos volt. A beadványozók továbbra is kaptak állományi juttatást, amelynek összege a korábbi nyugdíjuk értékével volt arányban. Valójában nem fosztották meg őket a létfenntartás erőforrásaitól, és nem is sodorták őket olyan helyzetbe, hogy ne legyen elég anyagi erőforrásuk a hétköznapi élethez. Az is kétségtelen, hogy ésszerű és indokolt volt a nyugdíjrendszer racionalizálása érdekében a javak arányos csökkentése.

Főbb tények

A beadványozók Markovics László, Béres László és Augusztin Gábor, magyar állampolgárok, akik egyénenként 1968, 1957 and 1956-ban születtek. Mindannyian Budapesten élnek. Mindhárom beadványozó profitált a korkedvezményes nyugdíj lehetőségéből, aminek esetükben szolgálati nyugdíj volt a neve. Markovics úr volt rendőrtiszt, Augusztin úr volt katonai doktor, 2007-ben es 2005-ben vonultak nyugdíjba egyénenként az egészségük romlására hivatkozva. Béres úr volt rendőr parancsnok, 2010. decemberében döntött a korábban való nyugdíjba vonulása mellett. 2011. november 28-án a magyar parlament meghozta az 2011. évi CLXVII. törvényt, melyszerint a korábbi nyugdíjat felváltják a szolgálati járandósággal, amely - a nyugdíjjal ellentétben - már a személyi jövedeladó értékével csökkentettek (akkoriban egységesen 16%). Az új törvény minden volt tűzoltót, rendvédelmi dolgozót és katonát érintett. Miután hatályba lépett az új törvény 2012. január 1-jén, Markovics úr 137.620 forintot kapott havonta a 163.833 forintnyi nyugdíja helyett. Béres úr 283.035 forintot 321.745 helyett, Augusztin úr pedig 219.590 forintot 249.625 helyett.

Panaszok, eljáras és a bíróság felépítése

A beadványokat 2011 december 12-én és 2012 marcius 21-en nyújtották be az Európai Emberjogi bíroságnak.

A kérvényezők kifogásolták, hogy a nyugdíjuk járandósággal való felváltása a tulajdonjogukat sérti, és igazságtalan valamint diszkriminatív intézkedésnek minősül, melyet nem tudtak a nemzeti hatóságokkal hatásosan rendezni! Az Egyezmény előírásaira hivatkoztak, különösen a tulajdonjog és a diszkrimináció sérelmére.

A döntést az EJEB 2. csoportja (héttagú tanács) hozta meg, amelynek tagjai:

  • Guido Raimondi (Olaszország) az EJEB 2. csoportjának a vezetője
  • Işıl Karakaş (Törökország) az EJEB 2. csoportjának vezető-helyettese
  • Sajó András (Magyarország) Bíró
  • Nebojša Vučinić (Montenegró) Bíró
  • Egidijus Kūris (Litvánia) Bíró
  • Robert Spano (Izland) Bíró
  • Jon Fridrik Kjølbro (Dánia) Bíró
  • Stanley Naismith (Egyesült Királyság) irodavezető

A bíróság döntése:

A bíróság kijelentette, hogy a vonatkozó jogszabály nem garantál semmiféle jogot a nyugdíj bizonyos mértékéhez. Továbbá már több ügyben elfogadta a szociális jogosultságok csökkentésének lehetőségét. A bíróság tekintettel volt arra, hogy a három beadvány fő problémája a szolgálati nyugdíj járandósággá való változtatása volt, amely már személyi adózás tárgya. Ez a változtatás zavaró hatással volt a beadványozók jogaira, es megcélozta a gazdasági és szociális közérdek szolgálásának törvényes útját. Ahelyett hogy teljesen elveszítették volna jogosultságaikat, a beadványozók folyamatosan kapták a járandóságot. Ezen számítások alapján a bíróság megfigyelte, hogy a beadványozók egyénenként 16%, 12% és 12%-ot veszítettek a nyugdíjukból. A csökkentés a jövőbeni összegeket érintette, és nem meglévő vagyon visszamenőleges megfosztásáról volt szó, amit korábban birtokoltak. A beadványozók jövedelmének összege csökkent a korábbi nyugdíjukhoz képest, de a bíróság úgy találta, hogy ez a csökkentés indokolt és arányos volt. Valójában nem fosztották meg őket a létfenntartás erőforrásaitól, és nem is sodorták őket olyan helyzetbe, hogy ne legyen elég erőforrásuk az élethez. A bíróság a továbbiakban megjegyezte, hogy szokványos volt bizonyos kiváltságos nyugdíjat adni fegyveres erők volt tagjainak és a hasonlóan megerőltető személyek szolgálatvégzése miatt. Mindamellett a mostani ügyet tekintve az anyagi hasznok csökkentését a bíróság nem találta túlzott megterhelésnek a beadványozók tekintetében! Továbbá, feltéve hogy az új törvény létrejötte különböző bánásmódot eredményezett, ahogy a beadványozók állítják, a bíróság meg van győződve arról hogy a törvény meghozása indokolt volt, mivel az ésszerű arányosság volt a cél (a jövedelmek csökkentése) és a cél elérése (a nyugdíjrendszer racionalizálása) között. Végül a bíróság kimondja, hogy a beadványozók azon panasza, hogy a nemzeti hatóságokkal szemben képtelenek voltak érvényesíteni a tulajdonjogukkal kapcsolatban elszenvedett jogsérelmet, ellentétes az alapelvvel, hiszen valóban nem garantálja a jogorvoslatot. Nem sikerült tehát megállapítani, hogy a nemzeti hatóság megsértette az Egyezmény szabályait! A bíróság emiatt úgy találta, hogy ezen beadványokat el kell utasítania!

A KNOÉ szakemberei elemezték az EJEB honlapján megjelent, fentiekben ismertetett szöveget. Nem mondtuk és nem is mondjuk, hogy tudjuk, hogy az EJEB az általunk képviselt ügyekben más döntést fog hozni! Reméljük, hogy más döntést fog hozni! Viszont az alábbi kérdések sok kritikusunk figyelmét elkerülték:

  • Miért nem hangsúlyozza a közlemény, hogy ezt a döntését az összes bedványra vonatkoztatja? Idézem: "A három beadvány fő problémája...." hol van itt szó arról, hogy ez pilot eljárás?
  • Miért úgy fogalmazott az EJEB, hogy "ezen beadványokat el kell utasítania"?
  • Két okra hivatkozik az EJEB. A tulajdonhoz való jogra és a diszkrimináció tilamára. Csak a KNOÉ beadványa ennek többszörösét tartalmazza! Nem szokványos az EJEB ilyen döntése. A keresethez kötöttség elve alapján, mindent cáfolnia kellene!
  • Hogy lehetséges, hogy nem lehet a nagykamarához fellebbezni? Rendelkezett erről az EJEB? (Az iratban nincs benne)

Mi meg tudjuk válaszolni e kérdéseket! Pusztán ismerni kell az EJEB 2011. év óta hatályos szabályait! Tehát jogelmélkedjünk! Nem szívesen terheljük ezzel tagjainkat, de a mi tűrőképességünket is próbára tevő több mint 70 "lehülyéző", minket ostobának és alkalmatlannak minősítő e-mail arra késztet minket, hogy nyissunk egy jogi kurzust! Ja megemlítem, hogy 34 fő ki is lépett az egyesületünkből! Tudják vajon, hogy mit csináltak?

Tehát a jogelméletre visszatérve, az EJEB-re vonatkozó szabályok világosan fogalmaznak! Nézzük: A Bíróság 2011. óta alkalmazza ezt az eljárást, "pilot judgment" az elnevezése. Ennek az a lényege, hogy kiválaszt az EJEB néhány ügyet, és míg azokat vizsgálja, a többi hasonlót felfüggeszti, azaz elbírálásukat elhalasztja! Amikor a "pilot ügyekben ítéletet hoz", csak azt követően vizsgálja a többi beadványt! Tehát semmilyen módon nem értelmezhető az EJEB döntése úgy, hogy ez minden beadványra érvényes döntés volt!

És végezetül még egy mondat! Nem tudjuk, hogy fog dönteni az EJEB. Ezt senki nem tudhatja! Nincs precens jog Strasbourgban! A Bíróságot jelenlegi három ügyben meghozott döntése nem kötelezi, hiszen ezt követően fogja vizsgálni a többi beadványt! Pánikra tehát nincs ok! A KNOÉ mint eddig, ezt követően is a tényekről, a jogszabályok által megfogalmazattokról és nem találgatásokról, vélelmekről fogja tájékoztatni tagjait! A leghatározottabban elutasítunk minden rémhír terjesztést, pánikkeltést és ok nélküli találgatást!

A KNOÉ vezetősége! 2014. július 18.