• A KNOÉ semmilyen támogatást nem kap, kizárólag a tagdíjakból tud gazdálkodni
• Gazdálkodás során elsődleges szempont, hogy minden fontos dologra jusson pénz és a fizetési kötelezettségeinknek is eleget tudjunk tenni az állam felé, ugyanis még adókat is fizetnünk kell
• A KNOÉ-ban mindenki társadalmi munkában dolgozik, senki egy fillér térítést nem kap
• Elnökünk nem kevés pénzt költ a saját zsebéből az ügyekkel összefüggő utazásokra és megbeszélésekre, a vidéki rendezvények bérleti költségeit azonban már nem tudja állni!

• A korábbi jelzéseket meghaladó módon, már 4 ezer főnél többen küldték meg irataikat, melyből megállapítható, hogy esetükben rosszul számoltak, tehát a közlemény megalapozott volt.
• Egyesületünk eddig is és a jövőben is teljes tagsága érdekeit képviseli. Előfordulhat természetesen, hogy bizonyos kormányzati döntések, intézkedések nem mindenkit érintenek. Az érintettek érdekeit viszont a jövőben is képviselni fogjuk!
• Egyesületünk vezetése elítéli azt a gondolkodást, hogy bárki a saját tapasztalatát, a vele történteket vagy az őt érintő intézkedéseket információ nélkül másokra is kivetíti. Egyesületünk egyrészt pont ezen szemlélet ellen harcol
• Egyesületünk számára nem az a fontos, hogy népszerű legyen bárki szemében, hanem az a fontos, hogy tagjaink érdekeit minden lehetőségünkkel képviselni tudjuk!

• Büntető feljelentést teszünk kormányzati tisztségviselők ellen, a Legfőbb ügyészségen
• A feljelentés elutasítását követően (ami nyilvánvalóan bekövetkezik) panasszal élünk
• A panasz elutasítását követően újabb EJEB eljárás. Ez az újabb EJEB beadvány tartalmazza, a korábban már a feljelentésben szerepeltetett de elbírálatlan jogsértéseket!

• Az igazolvány adatainak közlése! (A nyugdíjas igazolványról van szó, vagy akinek van járandóságos igazolványa. Akinek nincs igazolványa, ezt kell közölnie!
• A személyes adatok megküldése (elsősorban a lakcím és a születési adatok kellenek, hiszen az eljárásban ezek nélkülözhetetlen adatok, valamint a nyugdíjazás éve, oka és a nyugdíj összege, természetesen a munkahely és beosztás is szükséges. A nyugdíjazással összefüggő adatok a határozatban benne vannak, a határozat megküldése elegendő!
• A nyugdíjas határozat megküldése (Csak ezen dokumentum bizonyítja, hogy a jogi eljárásban szereplő személyek ténylegesen nyugdíjba vonultak)
• A tagdíj befizetése (Sajnálatosan a KNOÉ csak abban az esetben tud működni, ha ki tudja fizetni azokat a költségeket, melyek szükségesek. Ezzel a kérdéssel sokat foglalkoztunk, de sajnálatosan még mindíg sok az elmaradás!)

• Işıl Karakaş elnök
• Sajó András elnök-helyettes
• Nebojša Vučinić bíró
• Helen Keller bíró
• Egidijus Kūris bíró
• Robert Spano bíró
• Jon Fridrik Kjølbro bíró
• Stanley Naismith irodavezető

• Mielőtt válaszolnék a kérdésre, hadd fejtsem ki véleményemet az Önök korkedvezményes nyugdíj ügyével összefüggő ECHR döntésről! Az ügyet Mr. László Kuti tájékoztatása alapján ismerem, akit Kairóban ismertem meg, mint a magyar rendőrség képviselőjét, aki akkor az AKA speciális kiképzésén vett részt! Én itt jogi szakértőként dolgoztam. Mr. Kuti megkeresett néhány évvel ezelőtt, hogy segítsek a korkedvezményes nyugdíjak visszaható hatályú megvonása elleni jogorvoslati eljárásban! Ezt azért véltem fontosnak, hogy elmondjam, hogy nem csak a jogi véleményem fogalmazom meg érintőlegesen, hanem részletes elemzés tudok adni, ugyanis jól ismerem ügyüket, hiszen közreműködtem a beadványuk elkészítésében is. Előbb elemezzük az Önök ügyében született döntést, majd térjünk át a kérdésben felvetett rokkant nyugdíjjal összefüggő ECHR döntésre! A magyarországi korkedvezményes nyugdíjakkal összefüggő ECHR (EJEB) döntés nagyon is elgondolkodtató! Az Európai Jogot jól ismerő szakember számára sok kérdést vet fel, és esetlegesen jogi anomáliákra is felhívja a figyelmet! Nem állítom, hogy a döntés részlehajló, de sajnálatosan azt sem mondhatom, hogy nem az! Arra a kérdésre pedig nem tudok válaszolni, hogy mi motiválta az ECHR 2. szekcióját ennek a döntésnek a meghozatalára. Néhány elméleti gondolatot azonban felvetnék:
• Talán az első ilyen kérdés, hogy az EJEB miért nem lépett fel határozottabban a tömeges beadványokkal szemben? Erre azt tudom válaszolni, hogy ez teljes mértékben érthető, sőt az EJEB-nek nem is lehet kötelessége, hogy ebbe belefolyjon, ebbe bármilyen módon beleavatkozzon! Az, hogy egy társadalmi réteget érintő kérdésben nem tudták Magyarországon az érdekvédelmi szerveződések a "sértetteket" összefogva tevékenyégüket koordinálni, sőt felszólítják a "sértetteket, hogy egyénileg küldejenek beadványt Strasbourba, nagyon negatív érzést indukál bennem!
• Javasoltam Mr. Kutinak még 2011. évben, amikor megkeresett engem és a nemzetközi jogi ismereteimre hivatkozva tett fel kérdéseket. Én azt javasoltam akkor, hogy az érintett magyar korkedvezményes nyugdíjas rétegnek össze kell fogni és egyetemlegesen kell fellépni! Mr. Kuti, aki ebben maga is érdekelt, mint korkedvezményes nyugdíjas, elmondta, hogy sorstársai megsegítésére egy egyesületet alapított és egy magyar településen Nagyegyházán szervezett egy rendezványt, melyre meghívta az érdekelt érdekvédelmi szerveződéseket. A rendezvény célja az volt, hogy az érintett réteg érdekeit képviselő szerveződések megállapodjanak, egyesüljenek, vagy összehangolják a jogorvoslatot! Engem Mr. Kuti úgy tájékoztatott, hogy ez nem vezetett eredményre! Ismereteim szerint két szakszervezet volt hajlandó együttműködésre, az akkori másik kifejezetten erre a célra létrehozott szerveződés azonban nem. Az én véleményem szerint ez nagy hiba volt! Nagy hiba volt, mert ez, illetve még utólag különböző szakszervezet közbelépése eredményezte, a több ezer beadványt, mellyel az EJEB nem tudott mit kezdeni!
• Tehát egyértelmű és vitathatatlan, hogy hiba volt a magyar érdekvédeli egyesületek, akár civil szerveződések, akár szakszervezetek részéről, hogy nem voltak hajlandóak az együttműködésre! Mr. Kuti ezt követően folyamatosan tájékoztatott, hogy Ő és az Ö általa létrehozott szervezet még ezt követően is együttműködésre törekedett. Ez az érthetetlen önmegvalósítási vágy, egyéni sikerre, vagy talán szándékos zavarkeltésre törekvés vagy, ha úgy jobban tetszik ez a megfogalmazás, hogy "eszetlen beadvány cunami" vezetett odáig, hogy nem megfelelő döntés született. Persze itt is felmerülnek újabb kérdések!
• Átolvasta vagy átnézte-e valaki a sok ezer beadványt? És ki, milyen szempontok alapján választotta ki az úgynevezett "pilot" ügyeket?
• Észlelték-e, vagy akarták-e észlelni, hogy a beadványok tartalma különböző, eltérő, más tartalmú?
• Lehetséges, hogy egy ilyen társadalmi réteget érintő ügyben az ECHR (EJEB) nem győződik meg a vitatott jogszabály megalkotásának indokoltságáról?
• Mr. Kuti tájékoztatása alapján, a tagság részéről felvetődött, hogy miért nem a KNOÉ beadványa lett az egyik pilot?
• Olyan beadványt kellett volna küldeni, ahogy ezt már hangsúlyoztam, hogy sok ezer ember érdekeit egyben képviseli, én is ezt támogattam, ilyennek kellett volna lennie az összes magyar keresetnek. Ilyen ügy nem lehet pilot, csak egyéni beadvány! Tehát a KNOÉ beadványa jogi szempontból nem lehet pilot! Mégegyszer megerősítem, ez a bedvány volt a jó! Az Önök beadványa volt szakszerű!
• Visszatérve a pilot ügyekre, melyeket az egyéni beadványok közül választottak ki általunk ismeretlen szempontok alapján, felveti azt a kérdést, hogy miért fogadta el az ECHR feltétel nélkül a magyar állam által írt választ? Elolvastuk a magyar kormányzat nevében dr. Tallodi minisztáriumi tisztségviselő válaszát, de az meglehetősen különbözik az általam megismert tényekkel, dokumentumokkal! Erre javasoltuk is, hogy Mr. Kuti segítsen a pilot ügyeket beadott szerveződéseknek és írtam is egy szakmai vázlatot. Ez alapján elkészült egy anyag, melyet meg is kaptam és jónak tartottam. Ismereteim szerint ez megküldésre került az érintett szervezeteknek! Amennyiben ismertetik írásomat az érintett réteggel, kérem itt tegyék hozzá az Önök által, az "pilot judgement" eljárásban érintett szerveződések számára segítésképpen írt válaszukat.

• 2. pontban azt írja a válaszadó, hogy a „külön járulékfizetés sem a munkáltatók, sem a munkavállalók oldaláról nem fedezte ezeket a kiadásokat a Nyugdíjbiztosítási Alapban.”
• Ez a kijelentés nem valós, mivel a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 18. § (1) bekezdése 2007 óta rendelkezik arról, hogy olyan foglalkoztatók, akik korkedvezményes munkakörben foglalkoztatnak dolgozókat kötelezően 13%-os korkedvezmény-biztosítási járulékot kell fizetnie az alábbiak szerint.
• 2007-ben a költségvetés ezt a befizetendő összeget teljes egészében átvállalta
• 2008-ban a 13%-ból már 3,5%-ot a munkáltató fizetett,
• 2009-ben a 13%-ból már 6,5%-ot,
• 2010-ben a 13%-ból már 9,75%-ot
• 2011-től a teljes 13%-ot a munkáltató fizette.
• 2012 év folyamán, bár már nem lehetőség a korkedvezményes nyugdíjba vonulásra, ugyan csak 13%-os korkedvezmény-biztosítási járulékot kellett a meghatározott foglalkoztatóknak befizetniük.
• 3,5 év alatt az ilyen címen befizetett összeg elérte a 35 Milliárd Ft-ot.

• III/8. A kormány válaszában jelzi, hogy nem került minden jogorvoslati lehetőség kimerítésre. A szolgálati járandóságban részesülők nem kaptak új határozatot, nem volt mi ellen panaszt benyújtaniuk a közigazgatási és munkaügyi bíróságon. A válaszban hivatkozott jogszabályi hely azt írja elő, hogy akkor nem kell csökkenteni a járandóságot 16%-al, ha a nyugdíjazásukkor minősítő határozatot is kaptak. Azonban egészen a 2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérő1, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény életbe lépéséig nem volt relevanciája a minősítő határozatnak, az semmilyen előnnyel nem járt, sőt a foglalkoztatók számára kedvezőtlen lett volna annak kiadása, hiszen a munkavállaló akár perelhetett is volna kártérítésért. A minősítő határozatok kiadásának jogvesztő határideje van, vagyis a 2011-es jogszabály meghozatalakor már nagyon sok esetben lejárt a határidő. Ha nem volt minősítő határozat, akkor hiába volt egészségkárosodás a nyugdíjazás indoka, nem volt jogosult a 16% megtartására.
• III/9. Ebben a pontban megfogalmazottak szerint a kereső tevékenység esetén életbe lépő kereset korlát (minimálbér 18 szorosát meghaladó kereset) nem érinti a kérelmezőt sem állja meg a helyét, hiszen nincs kivétel ezen szabály alól a korkedvezményes járandóságosok esetében.
• III/11. Nem igaz az sem, hogy a kérelmező ellátásra való jogosultságát a jogszabályváltozás nem érintette, hiszen az 1949. évi XX. törvény 70/E. §. (3) alapján
• „(3) Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető.”
• Ez azonban azt jelenti, hogy igen is változott az ellátásra való jogosultság, hiszen, a fenti jogszabályi hely alapján, amit a 4.-ik alaptörvény módosításba is beemeltek, az ellátás bármikor csökkenthető és megszüntethető. Itt is hivatkoznak arra, hogy nem történt többlet befizetés, de mint már korábban jeleztem ez nem igaz. Ráadásul a korkedvezményes nyugdíjra jogosító munkakörök azért kerültek megállapításra, mert azon munkakörökben olyan fizikai és pszichikai megterhelés éri a dolgozókat, ami sokszoros igénybevételt jelent. Ráadásul a rendvédelem és a honvédelem területén dolgozó esetében még egyéb korlátozásokat is el kellett viselniük, aminek a kompenzálását is jelentette a korkedvezményes nyugdíj összege. Ezért került sor a korkedvezmény intézményének bevezetésére. A rendőrség és a honvédség állományába tartozó személyek az általános szabályok szerint, az általános nyugdíjbiztosítási rendszerbe fizették nyugdíjjárulékukat, és ennek megfelelően továbbra is jogosultak arra, hogy az általános szabályok szerint részesüljenek társadalombiztosítási nyugdíjban a Nyugdíjbiztosítási Alapból a nyugdíjkorhatár betöltése után.
• A szolgálati nyugdíjban, illetve 2012 óta szolgálati járandóságban részesülök ellátásának fedezetét a központi költségvetés biztosította, nem a biztosítottak járulék befizetéseiből összeadódó szolgálati nyugdíjbiztosítási alap, tehát a szolgálati nyugdíjak korábbi rendszere Magyarországon nem tekinthető az ún. foglalkoztatási nyugdíj egyik formájának ("occupational pension scheme"), Ezt a helyzetet Magyarországon az is súlyosbította, hogy a rendszerváltást követően számos olyan, egyes foglalkozási ágak (bányászok, katonák, rendőrök) részére biztosított privilegizált juttatási forma is fennmaradt, amelyet nyugdíj elnevezéssel illettek (hiszen korábban az időskori nyugdíjakkal együtt ezeket az ellátásokat is a központi állami költségvetésből finanszírozták), de külön járulékfizetés sem a munkáltatók, sem a munkavállalók oldaláról nem fedezte ezeket a kiadásokat a Nyugdíjbiztosítási Alapban. A tényállásban kifejti a kormány válasza, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapot 2008-tól hitelből finanszírozták és ezért volt szükség a korkedvezményes nyugdíjak átalakítására, vagyis önmagának mond ellent a válasz, hiszen a 11-ik pontban meg azt írja, hogy nem a Nyugdíj Alap finanszírozta, így nem tekinthető foglalkoztatási nyugdíjnak.
• A magyar állam válasza sajnálatosan félrevezetni igyekszik a Strasbourgi bíróságot, hiszen olyan privilegizált helyzetet fogalmaz meg az érintettek előnyére, mely a Kádár rendszerből „átmentett” hihetetlen juttatásokról beszél. Ez nem igaz, hiszen ebben a rendszerben a szolgálati nyugdíjasoknak több alapjogáról le kellett mondani, korlátozták a mozgási az utazási szabadságot és túlóra díj nélkül Magyarországon egy átlagos fizetésért végeztek heti akár 70-80 munkaórát is! Gyakori volt a rendőrség állományában tartozóknál, hogy teljesen váratlan időpontban rendelték be az állományt, a bűnügyi nyomozók akár több napig sem mehettek haza és túlterheltek voltak, a havi 40-50 bűnüggyel! A dr. Tallódi Zoltán által megfogalmazottak a kormányzat által elkezdett indokolatlan negatív kampány érveire épül, mely ezt a réteget pusztán azért, mert szakmai tevékenységük egy részét a szocialista társadalmi rendszer idején végezték! Ez olyan sértő, a médiában megjelent jelzőkkel illette ezt a réteget, hogy Kádár-huszárok! Az igazságügyi-államtitkár dr. Répássy Róbert így fogalmazott: „Amikor védik a már szolgálati nyugdíjba vonult rendőröket, akkor többek közt azokat védik, akik rendőrként szolgáltak a Kádár-rendszerben. Mi a logikai különbségtétel mondjuk egy Kádár-huszár és egy tanácselnök között?" Hasonló kijelentéseket tett Navracsics Tibor és Orbán Viktor is! Álláspontunk szerint a célja a kormányzatnak a korábbi rendszerben is dolgozó réteggel való leszámolás volt a célja, és nem a társadalmi igazságosság. A válasz írójának az „erős érdekképviseletre” utalása is valótlan, ugyanis az előző rendszerben a szakszervezetek tevékenysége jelképes volt, a korhatár előtt nyugdíjak megszüntetésénél pedig az érdekvédelmi szervezetekkel a kormányzat nem is tárgyalt. Az érdekvédelmi célból alakult szervezeteket, mint a KNOÉ és az SZB meg sem hallgatták, annak ellenére, hogy létezésükről tudtak, hiszen a törvény elfogadása előtt az összes országgyűlési képviselőnek a KNOÉ az SZ-vel egyeztetve levelet írt, melyben felhívta a figyelmet a törvény negatív hatásaira és annak igazságtalanságára, melyet visszaható hatállyal hoztak meg.

• A bedvány tartalma könnyen megismerhető volt, nem volt sok ezer, egymástól eltérő tartalmú beadvány
• Az Önök ügyében maradt juttatás, csak a mindenkori jövedelemadóval csökkentve. Ez, ha jól vagyok tájékoztatva 16%-os csökkenést eredményezett. A Nagy Belane egy fillért sem kapott, mert megvonták a rokkant nyugdíjas státuszát.
• Az ECHR döntése arra vonatkozott, hogy Nagy Béláné megélhetése ellehetlenült, az Önöké azonban nem. Ez szerepelt az ítéletben!
• Összességében, és itt nem kell hosszas elemzést végeznük, a kér ügy csak nagyon távolról hasonlítható össze!

• Másképp látom a "pilot judgement" eljárást a korkedvezményes nyugdíj ügyében! Úgy vélem, hogy elég részletesen ismerem az ügyet, részletesen ismerem a KNOÉ beadványát és ismerem az átlag nyugdíjakat is, hiszen részt vettem én is a KNOÉ beadványának elkészítésében! Kuti Lászlót a Metropolitan police által tartott kiképzésről ismerem, és Ő kért fel arra, hogy nyújtsak segítséget a bedvány elkészítésében. Az Egyezményt jól ismerem. A javaslataim ennek tükrében tettem meg, hogy az Egyezményt korábban módosította az 1970. szeptember 21-én hatályba lépett Harmadik, az 1971. december 20-án hatályba lépett Ötödik és az 1990. január 1-jén hatályba lépett Nyolcadik Kiegészítő Jegyzőkönyv. Szövege tartalmazza a Második Kiegészítő Jegyzőkönyv rendelkezéseit is, amely – 5. Cikke (3) bekezdésének értelmében – az 1970. szeptember hó 21. napján történt hatályba lépésével az Egyezmény szerves részévé vált. A Tizenegyedik Kiegészítő Jegyzőkönyv 1998. november 1-jei hatályba lépésével felváltotta az e jegyzőkönyvek által módosított vagy beillesztett összes rendelkezést. Ezzel az időponttal az 1994. október 1-jén hatályba lépett Kilencedik Kiegészítő Jegyzőkönyv hatályát veszítette, és a Tizedik Kiegészítő Jegyzőkönyv tárgytalanná vált. Mindezek figyelembe vételével, a KNOÉ beadványa a következő szempontokat tartalmazta:
• Sérült az Egyezmény Első Kiegészítő Jegyzőkönyvének 1. cikke „Tulajdon védelme”
• Sérült az Egyezmény 7. cikke „Törvényi Rendelkezés nélküli büntetés kiszabásának tilalma”
• Sérült az Egyezmény 13. cikke „Hatékony jogorvoslathoz való jog”
• Sérült az Egyezmény 14. cikke „Megkülönböztetés tilalma”
• Sérült az Egyezmény Tizenkettedik Kiegészítő Jegyzőkönyvének 1. cikke „A megkülönböztetés általános tilalma”

• 2015. július 1. napjától a tagi felület elérését egyesületünk informatikusa felfüggeszti és a belépési kísérletnél a program kiírja, hogy "TAGDÍJ BEFIZETÉSÉT KÖVETŐEN A HOZZÁFÉRÉS AKTÍV LESZ" A tagdíj befizetését követően a tagi felület elérését újra lehetővé tesszük!

Aki a 2014. és 2015. évi tagdíjjal van elmaradva:

• A tagi felület elérését egyesületünk informatikusa felfüggeszti és a belépési kísérletnél a program kiírja, hogy "TAGDÍJ BEFIZETÉSÉT KÖVETŐEN A HOZZÁFÉRÉS AKTÍV LESZ" A tagdíj befizetését követően a tagi felület elérését újra lehetővé tesszük!
• Aki figyelemfelhívás ellenére, sem fizeti meg az elmaradt tagdíját, az egyesületből kizárásra kerül és a vonatkozó jogszabályok szerint jogi úton követeljük az elmaradt összeget. (Az egyesületből kilépés vagy kizárás ellenére az elmaradt tagdíj kifizetése követelhető!

Aki a 3 vagy 4 évi tagdíjjal van elmaradva:

• A tagi felület elérését egyesületünk informatikusa felfüggeszti és a belépési kísérletnél a program kiírja, hogy "TAGDÍJ BEFIZETÉSÉT KÖVETŐEN A HOZZÁFÉRÉS AKTÍV LESZ" A tagdíj befizetését követően a tagi felület elérését újra lehetővé tesszük!
• Aki a KNOÉ vezetőségétől indokoltan azt kéri, és a KNOÉ vezetősége azt megalapozottnak tartja, az elmaradt tartozást 50% mértékben csökkentjük és a tagsági viszonyt reaktiváljuk!
• Aki tagságának reaktiválását és a tagdíj tartozásának mérséklését nem kéri, a figyelemfelhívás ellenére, sem fizeti meg az elmaradt tagdíját, az egyesületből kizárásra kerül és a vonatkozó jogszabályok szerint jogi úton követeljük az elmaradt összeget. (Az egyesületből kilépés vagy kizárás ellenére az elmaradt tagdíj kifizetése követelhető és egyesületünk követelni is fogja!)