TISZTELT TAGJAINK!

2016. év végén, már tájékoztatást adtunk a tervezett jogszabályi módosításról, arról hogy a Kormányzat milyen törvény tervezeteket készített a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek és a katonák vonatkozásában.

Azóta több információval rendelkezünk, melyet megosztunk tagságunkkal is. E jogszabály módosítások vonatkoznak a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáira, a szolgálati nyugdíj vonatkozásában.A korábbi vonatkozó jogszabályok szerint, a hivatásos állomány nyugdíjkorhatára, figyelembe véve az 5 év korkedvezményt 57 év volt. Volt lehetőség 25 éves szolgálati viszony után is nyugdíjba vonulni! A jelenlegi jogszabályok szerint a nyugdíj korhatár vonatkozásában nincs kedvezmény, ugyanis a civil szférával megegyező módon alakult a nyugdíjkorhatárA kormányzat elképzelése szerint, a hivatásos állomány vonatkozásában, a nyugdíjba vonulás lehetősége az 1952. január 1-je előtt születettek esetében 57. életév maradt, az 1951. december 31-ét követő időpontban születettek esetében változik:

Erről néhány gondolatot szeretnénk megfogalmazni!

2010. évtől kezdve a kormány folyamatosan emelte a nyugdíj korhatárt mind a nőkre, mind a férfiakra vonatkozóan.

A Hszt. hatályán kívül álló személyek vonatkozásában az alábbiak szerint lehet nyugdíjasnak lenni!

Harcolunk tovább, nem adjuk fel! Reméljük a jogállam győz, és aki ez ellen vétett, megkapja a jogszerű büntetését!

]

2017.04.17
TISZTELT TAGJAINK!

Sok tagunk azt is jelezte, hogy megkapta a NYUFIG-tól az értesítést, mely tartalmazza az előző évben kifizetett járandóság összegét, valamint a 2017.01.01-től érvényes járandóság összegét. Ami borzolta a kedélyeket az az volt, hogy eltérően az előző évektől most nem szerepel a kimutatásban a csökkentés összege, illetve, hogy mennyi volt az eredeti nyugdíj.

Korábban ugyanis lehetett látni, hogy mennyi összegű csökkentés történt. Szakértőink véleménye szerint ez az oszlop a korábbi években is csak arra volt jó, hogy ha valaki akarta akkor ellenőrizni tudta, hogy egyezik-e az általa számolt csökkentés a NYUFIG kimutatásával.

Az egyesületünk álláspontja szerint, alapvető jogokat sértő jogszabály, nevezetesen a 2011. évi CLXVII törvény 4. § (2) bekezdése rendelkezik arról hogy, hogyan kell megállapítani a 2012.01.01-től folyósítandó szolgálati járandóság összegét. Mivel ez a vitatott törvény határozza meg a csökkentés mértékét, úgy véljük, hogy ez csak egy adminisztratív egyeszüsítés nem több.

A KNOÉ határozott véleménye, hogy a NYUFIG által kiküldött jelen módosított tájékoztatás jogi szempontból jelentőséggel nem bír. A jogi harcunkat ez semmilyen módon nem befolyásolja, nem befolyásolhatja! Magyarul, jogi aspektusból ezen NYUFIG levél nem releváns!

És újra megfogalmazva, csak abban az esetben van szükség az egyeztetésre, amennyiben valaki olyan hosszas munkavisszonnyal rendelkezett, rendelkezik, mely megemelné a nyugdíját. Egyéb esetben erre nincs szükség, aki nem egyeztet, nem tesz észrevételt, a nyugdíjkorhatár betöltését követően a jelenlegi járandóságát kapja, és természetesen nem vonják a 15%-ot sem!

2017.04.17
TISZTELT TAGJAINK!

Sok tagunk azt is jelezte, hogy megkapta a NYUFIG-tól az értesítést, mely tartalmazza az előző évben kifizetett járandóság összegét, valamint a 2017.01.01-től érvényes járandóság összegét. Ami borzolta a kedélyeket az az volt, hogy eltérően az előző évektől most nem szerepel a kimutatásban a csökkentés összege, illetve, hogy mennyi volt az eredeti nyugdíj.

Korábban ugyanis lehetett látni, hogy mennyi összegű csökkentés történt. Szakértőink véleménye szerint ez az oszlop a korábbi években is csak arra volt jó, hogy ha valaki akarta akkor ellenőrizni tudta, hogy egyezik-e az általa számolt csökkentés a NYUFIG kimutatásával.

Az egyesületünk álláspontja szerint, alapvető jogokat sértő jogszabály, nevezetesen a 2011. évi CLXVII törvény 4. § (2) bekezdése rendelkezik arról hogy, hogyan kell megállapítani a 2012.01.01-től folyósítandó szolgálati járandóság összegét. Mivel ez a vitatott törvény határozza meg a csökkentés mértékét, úgy véljük, hogy ez csak egy adminisztratív egyeszüsítés nem több.

A KNOÉ határozott véleménye, hogy a NYUFIG által kiküldött jelen módosított tájékoztatás jogi szempontból jelentőséggel nem bír. A jogi harcunkat ez semmilyen módon nem befolyásolja, nem befolyásolhatja! Magyarul, jogi aspektusból ezen NYUFIG levél nem releváns!

És újra megfogalmazva, csak abban az esetben van szükség az egyeztetésre, amennyiben valaki olyan hosszas munkavisszonnyal rendelkezett, rendelkezik, mely megemelné a nyugdíját. Egyéb esetben erre nincs szükség, aki nem egyeztet, nem tesz észrevételt, a nyugdíjkorhatár betöltését követően a jelenlegi járandóságát kapja, és természetesen nem vonják a 15%-ot sem!

TISZTELT TAGJAINK!

Mint ahogy ezt tagjaink felé már jeleztük, a KNOÉ elnöke Kónya Péter független országgyűlési képviselővel egyeztetést folytatott tagjainkat ért jogsérelmekkel összefüggő kérdésekben. Ennek az egyeztetésnek a célja az volt, hogy a képviselő úr annak ellenére, hogy képben van, újabb részletek vonatkozásában is kapjon tájékoztatást a KNOÉ tagokat ért korábbi és jelenlegi jogsérelmekkel összefüggően. A több órán át tartó egyeztetés megbeszélés sikeres volt.

Kónya képviselő úr ennek hatására – első lépésként – a mai napon írásbeli kérdéseket tett fel a „Szolgálati nyugdíjrendszer közvetlen és közvetett hatásai” címmel, az alábbi kormányzati vezetőkhöz:

• Lázár János miniszterhez
• Dr. Simicskó István miniszterhez
• Dr. Pintér Sándor miniszterhez
• Varga Mihály miniszterhez

Kónya képviselő úr által feltett kérdések, hivatalos aláírt formában, a tagi felületen olvashatóak!
A KNOÉ, tagjai érdekében a jövőben is mindent megtesz, Magyarországon is és nemzetközi fórumok előtt is! A Minket ért támadások, lejáratásunkra törekvő magatartások ellenére a harcot soha, de soha nem adjuk fel!

TISZTELT TAGJAINK!

A Kormányzat törvény tervezetet készített a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és a kapcsolódó más törvények módosítására

A javaslat kiterjeszti a Hszt. hatályát annak érdekében, hogy a rendvédelmi járadékra vonatkozó, a Hszt. rendszerében elhelyezett szabályozás a már nem hivatásos állományban lévő, rendvédelmi járadékban részesülőkre vonatkozóan alkalmazható legyen. A közeli hozzátartozók beépítése azért szükséges, mert a javaslat a rendvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő halála esetén ennek ténye és időpontja tekintetében bejelentési kötelezettséget ír elő.

Szakértőink véleménye a tervezetről

A törvény tervezet az eddigi biztosítási rendszer helyett, a szolgálati feladatokkal összefüggő egészségügyileg alkalmatlanná vált állomány részére egy új rendszert tartalmaz. Tehát egészségkárosodás esetén részben pótolná a kiesett jövedelmet. Az előzetes információk szerint erre a tervezett rendszerre százmillió forintos forrást biztosítottak

Ez azért is érdekes, mert több aktív rendvédelmi dolgozó indított munkaügyi keresetet, mert a szolgálati helyének vezetése az éves béremelés helyett csökkentette az illetményét. Többen pert nyertek, de az ügynek teljesen még nincs vége, hiszen sok ügyben felülvizsgálati kérelem van folyamatban.

Mi csak azt kérdezzük, hogy a korábban beharangozott életpálya modell "szemfényvesztés?" A jelenlegi törvény tervezet is az?

Azt azért szögezzük le, hogy ez a jogszabály tervezet, semmilyen vonatkozásban nem tartalmaz rendelkezést a jelenleg járandóságban részesülő rétegre. Tehát a jelenlegi járandóság változatlan mértékű marad!

Szakértőink a jelenleg egészségügyi problémák miatt semmilyen ellátásban nem részesülő, egy fillér nélküli életbe kényszerített volt kollégáink vonatkozásában is meg tették észrevételeiket:

Valójában a tervezet arról szól, hogy a rendvédelem területén azoknak a hivatásos állományúaknak – függetlenül a szolgálati idejüktől – akik olyan egészségkárosodást szenvednek el, amely alkalmatlanná teszi őket a további hivatásos szolgálat ellátására, a nyugdíjkorhatár eléréséig, havi, rendszeres egészségkárosodási járadékot biztosítana.

Kónya Péter független országgyűlési képviselő, az alábbi témában intézett kérdést Pintér Sándor belügyminiszternek, valamint Simicskó István honvédelmi miniszternek.

1. Tervezik-e a katonáknál is az egészségkárosodási járadék bevezetését?
2. Ha nem tervezik, miért nem?
3. Lesz-e visszamenőleges hatálya az egészségkárosodási járadékot biztosító törvénymódosításnak

Kónya PÉter megfogalmazta továbbá, hogy 2012 január 1-ig, amikortól megszűnt a szolgálati nyugdíjrendszer és emiatt számos olyan rendőr, katona, tűzoltó, börtönőr, katasztrófavédelmi és nemzetbiztonsági hivatásos maradt mindenféle ellátás nélkül, akik olyan egészségkárosodást szenvedtek, hogy alkalmatlanná váltak a hivatásos szolgálatra és ezért leszerelték őket?

A KNOÉ vezetőségének egyértelmű véleménye, hogy ennek érdekében lépéseket teszünk, és a 2016. október 14-i konferenciánkon megfogalmazzuk a véleményünket és a meghívott vendégeink figyelmét felhívjuk. Az országgyűlési képviselők figyelmét pedig névreszóló levélben hívjuk fel és ismertetjük az érintett egy fillért nem kapó, napi megélhetési gonddal küzdő tagjainkkal összefüggő részletek!

TISZTELT TAGJAINK!

Mint ahogy erről korábban már hírt adtunk, a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 78117/13 ügyszámú Fábián v. Magyarország ügyben Magyarországot elmarasztaló döntést hozott! A döntés a megkülönböztetés tilalma és a tulajdon védelmével összefüggésben született. A beadvány tartalma arról szól, hogy pl. egy parlamenti képviselő vagy egy polgármester felveheti a nyugdíját a fizetése mellett is, de más beosztású közszolgálati személyekre ez nem vonatkozik. Az EJEB ítélete szerint ez jogsértő! Magyarországon több ezren lehetnek érintettek.

Az emberi jogok európai egyezménye szerint tilos az emberek:

A KNOE Egyesület és szakértői véleménye szerint ez a járandóságban részesülő rétegre is vonatkozik, az alábbi okok miatt:

A KNOÉ 2015.12.23-an eküldte újabb beadványát. Ez a téma nem szerepel benne, mert újabb beadványt tervezünk küldeni e tárgykörben is. Jelen elküldött beadványunkat a néhány hónapja magyarországon kezdeményezett, majd elutasított eljárás alapozta meg:

Kértünk, minden olyan tagunk, akiknek járandóságukat megvonták mivel a közszférában dolgoznak, jelentkezzenek! A beadvány elküldését követően is kiegészíthető további személyekkel beadványunk!

Akik eddig jelentkeztek, de nem küldték még meg irataikat kérjük ezt a lehető leggyorsabban pótolják, az alábbi iratok vonatkozásában:

TISZTELT TAGJAINK!

A KNOÉ vezetősége összegyűjtötte azokat a jogsérelmeket, azokat a negatív kormányzati intézkedéseket, melyek a volt korkedvezményes nyugdíjasokat, jelenleg járandóságosokat érinti. Ezen ügyekben, úgy ítéltük meg, hogy a kormányzati illetékesek ellen Magyarországon eljárást kezdeményezünk. Ez meg is történt, melyet az ügyészség meglehetősen szakmaiatlan határozatban elutasított. A határozat tartalma arra utal, hogy az eljáró ügyész, vagy nem értette meg, vagy nem akarta (vagy nem szabadott neki) megérteni a feljelentés tartalmát. A határozat konkrétumok nélküli, sok benne az általános jogi "terminus technicus". Sajnálatosan a korábbi EJEB "pilot judgement" eljárás, mely során a mi álláspontunk szerint szándékosan választottak ki három olyan beadványt, melyek nem vagy nem relég részletesen tartalmazták a negatív jogkövetkezményeket, a visszaható hatályt, a szerzett jogokat, valamint a diszkriminációt. Meg kell jegyeznünk, hogy mind három "pilot" ügyben az érintett személynek 300 ezer forint felett volt a nyugdíja. Az EJEB ezt lovagolta meg, hogy valójában nem történt jogsértés, hiszen a 16% egy jelentéktelen levonás, nem veszélyezteti a megélhetést, sőt semmi egyéb nem történt csak átkeresztelték a nyugdíjat járandősággá!

Persze az EJEB megkérdezte a magyar kormányzatot is, hogy mi is történt. Erre 2013. szeptember 11.-én dr. Tallódi Zoltán válaszolt a magyar kormány nevében. A válasz sok valótlanságot tartalmazott. Úgy véltük, hogy annak ellenére, hogy a KNOÉ beadványa nem volt a "pilot" ügyek között, (nyilván nem véletlenül) melyet nehezebben lehetett volna befogadhatatlannak nyilvánítani, segítünk, a reakció megfogalmazásában. Megírtuk dr. Tallódi cáfolatát és ezt elköldtük a Szolgálat és Becsület mozgalomnak, hogy használják fel, építsék be reakciójukba.

Ez a segéganyagunk az alábbiakat tartalmazta:

Visszatérve Egyesületünk jelenlegi jogorvoslati kezdeményezéséhez, az ügyészség elutasító határozatának tartalma miatt, közvetlen levélben fordultunk a legfőbb ügyészhez, hogy rendeljen el vizsgálatot, hogy a határozat megfelel-e egy demokratikus jogállamban hatályos jogszabályoknak, megfelel-e a Magyországon is kötelező közösségi jogi (aquis communautaire) előírásoknak. dr. Polt Péter semmilyen vizsgálatot nem rendelt el, semmilyen érdemi választ nem írt! A vizsgálatkérő beadványunkat panaszként kezelték és elutasították.

Az álláspontunk szerint a jogsértő ügyészségi határozat ellen kezdeményezett vizsgálati kérelmünket, mint panaszt, érdemi vizsgálat nélkül utasították el, mely felveti az ügyészség rosszhiszeműségét!

Ez, illetve az összes azóta folyamatosan tapasztalható diszkrimináció, mely megalapozza annak a lehetőségét, hogy újra az Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljunk! Erre Magyarországon kizárólag a KNOÉ-nak van jogalapja. Így különösen:

Ezen eljárásban csak azon tagunkat képviseljük aki:

TISZTELT TAGJAINK!

Korábbi tájékoztatóinkban megfogalmaztuk, hogy Egyesületünket a Szolgálat és Becsület Mozgalommal közösen fogadják az Európai Parlamentben. A szolgálat és Becsület Mozgalom november 11-én 15⁰⁰ órára megbeszélt egy találkozót, az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének romániai alelnökével Victor BOŞTINARU-val és a DK EP képviselőjével Niedermüller Péterrel.

Előzetes terv:

Brüsszeli tevékenységünk:

Megérkeztünk Brüsszelbe és az előre letárgyalt programnak megfelelően kezdtük meg a tárgyalásokat.

2015. november 10. Találkozó az Európai Bizottság munkatársaival, majd az Európai Unió Tanácsának munkatársaival.

Az Európai Unióban az alapjogokat tagállami szinten az egyes országok alkotmánya, uniós szinten pedig az Európai Unió Alapjogi Chartája garantálja. (A 2000-ben elfogadott chartában foglaltakat 2009 óta kötelező betartaniuk az uniós tagországoknak.) Az emberi jogok védelme terén az EU összes intézményére – a Bizottságra, a Parlamentre és a Tanácsra is – feladat hárul. A charta:

Az Európai Uniós jog szerint a jogorvoslatot keresőknek a nemzeti bírósághoz kell fordulniuk saját országukban.

Elnökünk részletes tájékoztatást adott a jelenlegi helyzetről, és ismertette az ügyeket, melyben a KNOÉ tevékenykedik. Elmondta, hogy Magyarországon jogorvoslati lehetőség nem volt, így az EJEB-nél próbálkoztunk. Sajnálatosan a KNOÉ-nak nem voltak - több kezdeményezés ellenére sem - partnerei a szakszervezetek és a többi érdekvédelmi szervezetek, ugyanis mi egyértelműen a közös beadványt eröltettük! Ennek ellenére sok szakszerűtlen egymásnak ellentmondó 15.000 beadvány ment Strasbourgba, mellyel nem tudtak mit kezdeni! Nem beszélve arról, hogy az olyan szakszerű beadványt, mint a miénk az EJEB nem is vizsgálta.

A KNOÉ ott is és az Európai Unió intézményei és az Európai Parlament intézményei előtt is, az alábbi jogsérelmek miatt kérte a segítséget:

Ugyanezen sérelmekről és folyamatban lévő ügyekről tárgyaltunk meglehetősen részletesen az Európai Parlamentben is, a délutáni találkozó előtt és ebédkor is.

Mindenki támogatásáról biztosított minket. Egyesületünk elnöke többször kihangsúlyozta a a KNOÉ jelszavát, "Mi soha nem adjuk fel!" "We never give up!"

2015. november 11.-én 15⁰⁰ órakor került sor arra a találkozóra, ahol részt vett:

A megbeszélésen Baranyi Csaba kezdett arról beszélni, hogy a szolgálati nyugdíjasok képviseletében járnak el, és köszönik nagy tisztelettel Boştinaru képviselő úrnak, hogy képviserlői petíciót nyújt be. Kiemelte, hogy a jelenlegi Alaptörvény diszkriminatív módon tartalmazza, hogy a szolgálati nyugdíjakat a korményzat törvényesen veheti el.

A KNOÉ elnöke Kuti László átvette a szót és elmondta, hogy a KNOÉ a korkedvezményes nyugdíjak visszaható hatályú elvonása miatt lép fel, mely több szakmát érint. Kijavította Baranyi úr által elmondottakat, hogy a jelenlegi Alaptörvény nem tartalmaz a korkedvezményes nyugdíjakkal összefüggő rendelkezést. Azokat a hatályon kívül helyezett Alkotmány, azaz a 1949. évi XX. törvény tartalmazta, mely 2012. január 1.-én hatályát veszítette. A kormányzat azonban a korkedvezményes nyugdíjak "megvonhatóságára" vonatkozó szakaszt 2012. december 31.-ig hatályban tartotta(!?)

Az Európai Parlament munkatársai elmondták, hogy Baranyi Csaba által említett képviselői petíció intézménye nem létezik, annak benyújtására nincs lehetőség. Kuti László a KNOÉ elnöke előállt egy kérdéssel és egy javaslattal: "A magyar kormány antidemokratikus intézkedései miatt vizsgálat indul az EP-ben. Van-e arra lehetőség, hogy a jelenlévők egy közös jegyzékben vagy nyilatkozatban az EP-hez forduljanak, részletezve a korkedvezményes nyugdíjak visszaható hatályú megvonását? Ennek antidemokratikus jellege nem vitatható logikus jogszerű érvvel!"

Ezt a jelenlévő kabinetek egyértelműen és egybehangzóan támogatták, jó ötletnek tartották. Így a jelenleg még folyamatban lévő petíciós eljárás és egyéb tevékenység mellett egy közös nyilatkozat elkészítése történik, melyet támogat és egyben aláír Victor Boştinaru, Ujhelyi István és Niedermüller Péter kabinete is!

Ezúton is köszönjük nekik! Ez nagyon nagy siker!!

TISZTELT TAGJAINK!

TISZTELT TAGJAINK!

Az Európai Parlament meghívta elnökünket Kuti Lászlót, hogy 2015. június 23. napján kezdődően vegyen részt egy egyeztetésen, mely nemzetközi jogi szakértőkkel, az Europai Bizottság szakértőivel és Európai Parlamenti és több tagállam nemzeti politikusával és képviselőivel valamint vezetőkkel folytathat! A megbeszélésen Kuti László a Magyarországon a 1949. évi XX. törvény Fidesz kormány általi módosításának hatásáról, visszaható hatályáról, valamint a 2012. január 1.-jén hatályba lépett 2011. évi CLXVII. törvény hatásáról és viszaható hatályáról, és a korkedvezményes nyugdíjak európai joggal ellentétes megvonásáról és a jelenleg járandóságos réteget érintő negatív hatásokról, a korábbi részletes tájékoztatást kiegészítő és alátámasztó, megerősítő álláspontját fejtett ki, de legnagyobb hangsúlyt a visszaható hatály sérelmére és a szerzett jogok védelmének sérelmére helyezte!

Az egyeztetésen részt vett:

Előzetes, általános megbeszélések

Brüsszelbe érkezést követően az Európai Parlament munkatársai fogadták Kuti Lászlót. Elmondták, hogy a program, melynek a célja egyértelműen az, hogy többek között a mi ügyünkben segítsenek, hogy az minél hatékonyabban és lehetőleg gyorsan megoldódjon! Lényeges továbbá, hogy megnyissunk újabb eddig zárt kapukat és minél több képviselőt tudjunk megnyerni! Azért pont ebben az időpontban került sor a találkozóra, melyre Magyarországról kizárólag Kuti Lászlót hívták meg, mert jelen volt sok nemzetközi jog tudós, akik az Európai Uniónak dolgoznak, sőt jelen volt több ország nemzeti politikusa, így képviseltette magát Belgium, Írország, Görögország, Ausztria, Olaszország, és Svédország. Sok jelentős politikus és parlamenti képviselő volt így jelen.

Ennek a találkozónak természetesen nem csak a korkedvezményes nyugdíjakkal összefüggő magyar petíció szolgáltatta az alapját, hanem az Uniós tagállamok körében fellelhető problémák, melyek különböző formában jutnak el az Európai Parlamenthez. A cél, hogy ezen ügyek megfelelő szinten legyenek kivizsgálva, illetve megfelelő hatékonyságú intézkedéseket tudjanak foganatosítani, valamint az Uniós jogot sértő tagállamot az uniós normák betartására tudják kötelezni!

A hivatalos megbeszélés első része:

A hivatalos megbeszélés második része:

Az ügyünkkel összefüggő részletes tájékoztatás után elnökünk konkrét tényeket, adatokat közölt, valamint mindezeket kiegészítette a jelenleg Magyarországon a KNOÉ ellen indított lejárató kampány részleteivel és konkrétumaival.

Az Európai Parlament munkatársa megjegyezte, hogy tudomásuk van erről, hiszen ők is kaptak furcsa tartalmú, a KNOÉ-val foglalkozó levelet, melyben a tevékenységünket, a céljainkat és a tagságunkat igyekeztek lejáratni. Elnökünket pedig egy hiteltelen személynek beállítani! Szerencsére Mr. Hillard, aki külső munkatársa az EU-nak és Kuti úrral Kairóban egy speciális kiképzésen ismerkedett meg, cáfolni tudta az állításokat, persze néhány ellenőrzést követően. Részben ez motiválta azt, hogy Kuti Lászlót hívták meg az egyeztetésre, hiszen az ellenőrzés során sikerült megállapítani, hogy a KNOÉ egy működő, a jogérvényesítés szempontjából meglehetősen aktív egyesület, mely tagjai vonatkozásában eredményre törekszik! Sajnálatosan, hogy ki írta a levelet Magyarországról azt nem tudtuk megállapítani! Álláspontunk szerint a lejáratásunk és súlytalanná tételünk volt a cél!

A megbeszéléseken elnökünk kihangsúlyozta, hogy nagyon köszöni a személyre szóló meghívást, de úgy véli, hogy végtelenül "primitív" dolog lenne, ha csak az általa vezetett egyesület nevében járna el! Felhívta a figyelmet arra, hogy más szervezetek is vannak hasonló tevékenységgel, és az általuk képviselt személyek ügye is fontos és az ő képvisletük is lényeges! Az EU képviseletében tárgyaló személyek kezdeményezték, hogy egy-két hónap elteltével egy újabb, a jelenleg nem elért EP képvielők munkatársak meggyőzése érdekében is tartsunk egy megbeszélést. Kuti László kérte, hogy a következő egyeztetésre a Szolgálat és Becsület Mozgalom elnökét is hívják meg, hiszen álláspontunk szerint nem a KNOÉ hibájából előforduló néhány konfliktus ellenére az egyesületek célja közös és együtt könnyebb és egyszerűbb! Erre egyértelmű ígértet kaptunk! A KNOÉ nem ellentétekre, nem konfliktusra, hanem eredményre, közös sikerre törekszik minden sorstársunk vonatkozásában!

Nagy meglepést okozott a tárgyaló feleink között, a KNOÉ által speciálisan képviselt két személy ügye, illetve egy harmadik ügy is van, de annak részletei nem publikusak. Az egyik ilyen az "utcára tett" határőr, Tóth László ügye, mely vonatkozásban egyértelműen egy petíció benyújtására kérték elnökünket, ugyanúgy mint Vágó László tagunk ügyében is, aki 2006-os eseményekért kapott letöltendő szabadságvesztést, majd miután kiderült, hogy hamis vallomások alapján lett elítélve, az ügyészség nem mutat megfelelő aktivitást. És Vágó kollégánk érdeklődésére az ügyészség azt a választ adta, hogy nem adnak neki felvilágosítást, hiszen az ügyben nem ő a sértett, hanem a "magyar igazságszolgáltatás." Miután elnökünk az EP jogi szakértőjének ezt közölte, a hatás meglehetősen szokatlan volt, ugyanis a nemzetközi hírű jogász néhány angol nyelven elsütött káromkodását követően annyit mondott, már diszkrétebben, hogy ekkora marhaságot még nem is hallott! Ebben az ügyben is petíció benyújtását kérik! Egyesületünk dolgozik rajta.

A megbeszélések meglehetősen sikeresek voltak! Összeségében az eredmény pozitív, meglehetősen sok támogatónk van az EP-ben, és vélelmezhetően a döntés is pozitív lesz! Természetesen ez csak a megérzésünk, konkrétumot mondani nem tudunk! A megbeszélésről részletek a tagi felületen lesznek olvashatóak!