• 2016. június 7.-én levelet kaptunk az EP Szakbizottságától, melyben arról tájékoztatnak, hogy a KNOÉ által benyújtott "Magyarországon a járandóságban részesülőkkel szembeni jogfosztás" című petíció elfogadható
• 2016. október 3.-án levelet írtunk Mr. Jean-Claude Juncker-nek az EB elnökének és segítségét kértük az EP előtt folyamatban lévő petíciónk vonatkozásában
• 2016. október 14.-én António Guterres ENSZ Főtitkárnak írtunk levelet, melyben segítségét kértük, folyamatban lévő ügyünkben
• 2016. október 14.-én újabb levelet írtunk Mr. Jean-Claude Juncker-nek az EB elnökének és további részletekről tájékoztattuk
• 2016. november 8.-án az EB levelet írt nekünk, hogy támogat minket. Levelükben megfogalmazzák, hogy az EU vonatkozásában csak mi KNOÉ Egyesületünk van csak talpon
• 2016. december 8.-án levelet kaptunk az ENSZ-től, melyben leírják, hogy közvetlen beavatkozásna nincs lehetőségük, de támogatnak minket tevékenységünkben

• Tagjaink folyamatos tájékoztatása érdekében napi rendszerességgel frissítettük honlapunkat és a kizárólag tagjaink által látható tagi felületet
• Folyamatosan küldtük postán tagjainknak a Telekom igazolást, a kedvezményes flottacsomaghoz.

• Létrehoztunk egy olyan tájékoztató oldalt, melyben különböző ajánlatokat, programokat találnak tagjaink. az oldal itt található
• Létrehoztuk a KNOÉ Magyar Látókép magazinján belül a "receptek" mellékletet, ahol kiváló ételek receptjei találhatóak
• Egyik tagunk Kustra Ferenc verseit, novelláit és egyéb alkotásait is elérhetővé tettük mindenki számára Kustra Ferenc írásai itt olvashatóak

Összességében megfogalmazhatjuk, hogy a spanyol találkozó eredményes volt. Felrajzolódott egy új út, mely az Európai Unión belüli barátkozás, ismerkedés új útja. Spanyol barátaink részletes tájékoztatást adtak többek között arról, hogy Spanyolországnak 54 EP képviselője van, mely elég jelentős. Amennyiben sikerül megnyerni őket, nagyon sokat segíthetnek céljaink elérésében! Ebben folyamatos lobby tevékenységet vállaltak, melyet folyamatosan végeznek!

A törvényesség betartásának kivizsgálását kértük a legfőbb ügyésztől, hivatkozva arra, hogy a feljelentést nem a tartalma alapján bírálták el. Az elutasításról szóló határozat arra utalt, hogy azt el sem olvasták, vagy a tartalmát nem értették meg! Kpnkrét kérdéseket tettünk fel melyre vártuk az ügyészség válaszát:

• Hogyan lehetséges, hogy az ügyészség egy feljelentést nem a tartalma alapján bírál el?
• Megteheti-e ma Magyarországon egy ügyészség, hogy számára nem pontosan világos vagy érthető kérdésekben ne tájékozódjon, hanem elutasító határozat meghozatalával szabaduljon meg a számára „kellemetlen” ügytől?
• Figyelembe veszi-e egy ügyészség a hivatalból üldözendő („officialitási”) kötelezettségét, tehát egy feljelentésben jelzett cselekménnyel összefüggésben tájékozódik, gyűjt további adatokat? Ennek betartását ellenőrzi a felettes ügyészi szervezet?
• Hivatkozhat-e egy ügyészség arra, hogy azért utasítja el a feljelentést, mert az nem tartalmaz bizonyítékokat? A bizonyítékok beszerzése nem az előző kérdésünkben felvetett „officialitási” kötelezettségből fakadóan a nyomozóhatóság feladata lenne?
• Tisztában vagyunk azzal, hogy a megalapozott gyanú fogalma a magyar jogrendben szabadon értelmezhető! Megteheti egy fiatal (doktorandusz hallgató) ügyész, hogy képzettségén, tapasztalatain túlmutatóan foglaljon állást e kérdésben joghatás kiváltására alkalmas módon?
• Megteheti-e az ügyészség, hogy a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 195. § (2) bekezdését olyan sajátságos módon értelmezze, hogy egy jogi személyiségű egyesület, mely tagjai nevében tette meg a feljelentést, akik közvetlenül érintettek a feljelentett cselekmény vonatkozásában, hogy megvonja a határozat elleni panaszjogot?
• Végezetül a kérjük megválaszolni, hogy az elutasítás vonatkozásában független, kizárólag a jogi szempontokat figyelembevevő döntés született?

• 2015. április 16.-án 2015. május 14.-én sajtó közleményt adtunk ki
• 2015. november.9-én aláírtuk a szerződést a Telekommal tagjaink kedvezményes flottacsomagjáról

• A kiválasztott un. „pilot” ügyek olyan személyek beadványai voltak, kiknek a nyugdíja meglehetősen magas volt. Ráadásul nem tükrözték teljesen egyértelműen, Magyarországon e réteget ért joghátrányokat, és társadalmi következményeket. Jogos kérdésként merül fel, hogy ki és miért választotta ki pont ezeket az ügyeket, milyen indokok alapján és milyen megfontolásból? A pilot judgement eljárásnak nem az a lényege, hogy a kiválasztott ügyek tükrözzék az összes beadvány tartalmát, a sérelmezett intézkedés lényegét?
• A pilot ügyek elbírálásában részt vett az a magyar bíró (Sajó András), aki korábban Magyarországon, egy olyan elfogult esszét írt, melyben markánsan foglalkozott a korhatár előtti és a rokkant nyugdíjakkal „Az állam működési zavarainak társadalmi újratermelése” címmel. Az esszé alapján vitathatatlan, hogy Sajó úr ismeretei a kérdést illetően hiányosak, helyenként tévesek, és meglehetősen elfogultak. Ez az esszéje, megjelent a Közgazdasági Szemle, LV. évf., 2008. július–augusztus (690–711. o.) Kérdés az, hogy ezek alapján elvárható volt az elfogulatlan bíráskodás Sajó Andrástól? Egyáltalán milyen mértékű volt a szerepe a döntésben? Sőt felvetjük, hogy nem kellett volna elfogultsági okokra hivatkozva kérnie, hogy a pártatlan döntés érdekében ne vegyen részt a döntésben?
• Az EJEB úgy vélte a határozata szerint, hogy nem szenvedtünk jelentős hátrányt. Ez azért is meglepő és furcsa, mert a beadványunk világosan és érthetően megfogalmazta, hogy a szabályos jogszabályi környezetben, jogszerűen megszerzett végleges nyugdíjas státuszt a magyar állam visszaható hatállyal törölte el! Ettől a rétegtől elvette a nyugdíjas státuszát. Többen 10 éve vagy régebb óta nyugdíjasok voltak, nyugdíjasként éltek, és egyik napról a másikra már nem voltak nyugdíjasok! Ilyet döntés nem elfogadható! Ezek szerint bárkitől bármi elvehető?
• Meglehetősen meglepő, hogy az EJEB nem foglalkozott az alábbi kérdésekkel:
• Nyugdíjas státuszunk megszüntetése úgy történt, hogy semmilyen jogorvoslati lehetőséget nem biztosított a magyar állam!
• Amikor Magyarországon a nyugdíj korhatár 65 év, miért csak az 57 év alattiakat érintette a nyugdíj elvétele? Az 57 és 65 év közöttiek miért részesültek pozitív diszkriminációban?
• Miért nem vették figyelembe azt sem, hogy sokakat a magyar állam kényszerített nyugdíjba? A beadványban részleteztük is, hogy pl. átszervezések, a határőrség megszűnése, a Vám- és Pénzügyőrség megszűnése stb. okán a jelenlegi magyar kormány tömegével küldött nyugdíjba embereket. Azért tette, hogy azt el is vehesse?
• Miért nem észlelték az Önök bírái azt, hogy a magyar állam egy biztos nyugdíjas státuszból egy bizonytalan, meghatározhatatlan bizonytalan státuszba taszított minket. Miért fűződik ehhez bárkinek érdeke? Hacsak nem politikai döntésről van szó!
• Miért nem vették figyelembe azt sem, hogy aktív korában sok korkedvezményes nyugdíjas alacsony fizetésért számtalan túlmunkát végzett, térítés nélkül és egyfajta jogos kompenzáció volt a 25 éves szolgálati viszony utáni nyugdíj lehetősége? A rendvédelmi szervek munkatársai sorozatosan korlátozva voltak jogaikban.
• Az EJEB azzal sem foglalkozott, hogy mi mindannyian jogszerűen szereztük meg a nyugdíjas státuszunkat, akkor miért nem érvényesül a szerzett jogok védelme?
• A nyugdíj (szerzett jog) elvételével (visszaható hatály) megszűnt számtalan kedvezmény is.

Ez az érthetetlen önmegvalósítási vágy, egyéni sikerre, vagy talán szándékos zavarkeltésre törekvés mindenképpen elgondolkodtató! Amit még megfogalmazott, hogy igazi önkritikát pedig nem is gyakorolt ezen szervezetek közül egy sem! A KNOÉ-t felesősnek kikiáltó tájékozatlan emberek, a KNOÉ-t ért alaptalan kritikák vonatkozásában pedig annyit mondott: "Sajnálatosan az emberi természet mindenhol ilyen, de a magyar emberek vonatkozásában talán kicsit intenzívebb! Úgy fogalmazott dr. Goldel, hogy hihetetlen felelőtlenség, tájékozatlanul, tények ismerete nélkül véleményt megfogalmazni!

• Angol nyelvű megkeresést írtunk az EJEB elnökének Dean Spielmann-nak, akit tájékoztattunk észrevételeinkről és arról, hogy dr. Sajó Andrást elfogultnak tartjuk, korábbi nyilatkozatai és írásai alapján. Sajó Andrásnak álláspontunk szerint nem is vehetett volna részt a döntésben, az elfogultsága miatt.
• MTI közleményt adtunk ki, arról, hogy a KNOÉ álláspontja az, hogy dr. Sajó András az EJEB bírája ügyünkben, az álláspontunk szerint erősen elfogult!
• Az EJEB elnöke nem méltatott minket válaszra, hanem a Bíróság egyik titkára írt egy semmit mondó választ, melyre újból reagáltunk és leírtuk a véleményt nem fogadjuk el, az a továbbiakban is vitatjuk, és további lépéseket teszünk!
• Angol nyelvű tájékoztató megkeresést írtunk Zeid Ra'ad Al Hussein ENSZ főbiztosnak, melyben tájékoztattuk az EJEB részlehajló döntéséről.
• Nils Muižnieks az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosát is angol nyelvű megkeresésben tájékoztattuk az EJEB döntéséről és a segítségét kértük!
• Írtunk szintén angolul Michel Servoznak, az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős főigazgatójának!
• Tájékoztattuk továbbá Frans Timmermans urat, az Európai Bizottság Elnök-helyettesét is, szintén angol nyelvű levélben és az Ő segítségét is kértük!