msandor

A konferenciát Kuti László a KNOÉ elnöke nyitotta meg, majd arról beszélt, hogy az egyesület mit tervez a jövőben. Kifejtette, hogy a BM alá tartozó szervezetek nyugdíjasai vonatkozásában kezdeményezett büntetőeljárás részleteit és elmondta, hogy természetesen nem csak a volt BM állományra vonatkozik az EJEB beadvány, a büntetőfeljenetés az ok, hogy újabb EJEB eljárást kezdeményezzük, melyben mindenki más is benne lesz. Külön kihangsúlyozta, hogy a katonák is, hiszen sok olyan jogsérelem van, melyet a KNOÉ a korábbi beadványában is részletezett, de nem bírálták el! Ez ismételten benne lesz a beadványban.

A KNOÉ elnöke beszélt még arról, hogy előzetes jelzés alapján a június 22-i héten az EP-be meghívót kap, ahol nemzetközi jogi szakértőkkel, Európai Parlamenti képviselőkkel és az Európai Bizottság tisztségviselőivel találkozik. Vélelmezhetően az itteni állásfoglalás alapján fog dönteni az Európai Parlament is.

Következő napirendi pontban Kónya Péter független országgyűlési képviselő beszélt az új életpálya modellel kapcsolatos változásokról.

Kónya Péter független országgyűlési képviselő elmondta, hogy milyen reménytelen harcot folytatott a parlamentben annak érdekében, hogy érdemben tudjon a kormány képviselőivel tárgyalni, de erre nem kapott azóta sem lehetőséget! Megemlítette, hogy Kósa Lajos azon túl, hogy kötötte az ebet a karóhoz, természetesen a saját pártjának, szakmaiatlan, részlehajló és igazságtalan elképzeléseihez, a bizottsági ülésen igyekeztek annak a látszatát kelteni, hogy az ülésnek van értelme, de a végső döntés azt támasztotta alá, hogy ez csak egy látszat, az előre a FIDESZ vagy annak vezetője áltak kitaláltakat és elképzelteket kell megvalósítani minden áron. Ezek a bizottsági ülések, egyéb egyeztetések csak látszat, illetve szemfényvesztés! Kónya Péter arról is beszélt, hogy nem ért egyet azzal, hogy az életpálya modell végrehajtására 2019-től kerül sor, a negatív intézkedéseket pedig már most bevezetik. Nevetségesnek gondolja, hogy ma a jelenlegi Magyarországon tapasztalható életbevágó problémák közepette, a Fidesznek a legfontosabb napirendi pont a parlamentben, hogy a magyar békákat chippel kell ellátni, hogy tudják követni a mozgásukat!

Tóth László arról tájékoztatta a KNOÉ tagságát, hogy 1993-ban szerelt fel a határőrséghez. Meglehetősen sok időt töltött az Ukrán határon, ahol a megterheléstől a folyamatos gyalogolástól porckorongsérvet kapott, és később a térde is megsérült. Elmondta azt is, hogy útlevél-kezelő fülkében is dolgozott. Az időjárási viszonyok szélsőségesek voltak, nem volt légkondicionálás sem.Egy alkalommal szolgálata alatt rosszul lett, az orvosi vizsgálat során megállapították, hogy a vérnyomása meglehetősen magas. Ő úgy véli, hogy egészségenek az autók közötti séta sem tett jót, hiszen naponta szívta be a benzingőzt, így asztmás is lett! Amikor felszerelt a jogszabály még úgy szólt, hogy 25 év szolgálat után nyugdíjba mehet. A jelenlegi kormány, ki tudja mi okból azonban úgy döntött, hogy ezt a réteget le "kádár huszározza" és megfosztja minden kedvezményétől, így a nyugdíjbavonulás lehetőségétől is! Tóth László elmondta azt is, hogy 60 nap híján volt meg a 25 év szolgálati viszonya, de hiába. Jelenleg minden ellátás nélkül az utcán van és 65 éves koráig ellátás nélkül marad! Dolgozni egészségi állapota miatt nem tud, de fel sem vennék sehova, így a családja tartja el! A korábbi kormányzati nyilatkozatok alapján a méltányosság kérdésében a Belügyminiszternek van jogköre dönteni. Tóth László írt dr. Pintér Sándornak levelet, de nem ő válaszolt, hanem a BM egy szerve, mely meglehetősen rideg hivatalos szövegben tájékoztatja arról, hogy semmire sem jogosult! Kuti László a KNOÉ elnöke közbe szólt és közölte, hogy a KNOÉ Tóth úr ügyét felkarolta és a jelenleg folyamatban lévő nemzetközi eljárásokat kiegészíti az Ő ügyével is! Elmondta továbbá, hogy az Európai Parlamentben is tájékoztatást ad Tóth László ügyéről!

Konferencián résztvettek:

A KONFERENCIA PROGRAMJA VOLT:

1. A konferencia megnyitó

előadó: dr. Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselő és a KNOÉ elnöke

2. Szolgálati törvények módosítása és életpálya modell, avagy hogyan lehetetleníti el a szakszervezeteket a jelenlegi kormány

előadó: Kónya Péter független országgyűlési képviselő

Kónya Péter független országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy új szolgálati törvények és az új életpályamodell vonatkozásában, sajnálatosan szélmalom harcot folytatott. Többek között beszélt arról, hogy e táma tárgyalásának kezdetén, az érintett tárcák vezetői – bár leültek a tervezett változtatásokról egyeztetni az érdekképviselőkkel – az inkább tájékoztató volt és köszönőviszonyban sem volt az egyeztetéssel. A szakszervezetek javaslatait ugyanis egy-két nem számottevő kérdés kivételével nem vették figyelembe. Egyértelművé vált, hogy a Kormányzat által a közvélemény felé "hazudott" 30%-os bérfejlesztés is politikai lózung csupán. A tény az, hogy a rendőrök, tűzoltók, börtönőrök bértömegben kapnak ugyan 30%-os emelést, de ez kizárólag a végrehajtó állománynál jelent 30%-os bérfejlesztést, a parancsnoki állománynál ez csak 15-20%-os emelésre elég. A 2015. július 1-vel hatályos bérfejlesztés, erre az évre az emelés felét jelenti éves viszonylatban. A beígért további 5-5% bérfejlesztésre pedig a tervezet semmilyen garanciát nem ad. Ráadásul a pótlékok megszüntetése és egy új bértábla bevezetése azt jelenti, hogy mindenkinek új személyi bért kell majd megállapítani, bérkiegészítéssel, hogy a jelenlegihez képest senkinek ne csökkenjen a bére. Ennek viszont az lesz a következménye, hogy akinek eltérítették a bérét, 5-10 évig hiába emelkedik majd a rendészeti alap, az ő bérük mindaddig nem emelkedik, amíg a bértáblában meghatározott bérek el nem érik az eltérített béreket.

Kónya Péter tájékoztatást adott arról is, hogy országgyűlési képviselőként kísérletet tett, hogy a kormány képviselőivel tárgyaljon, de erre igazából nem adtak lehetőséget! Megemlítette, hogy Kósa Lajos azon túl, hogy kötötte az ebet a karóhoz, természetesen a saját pártjának, szakmaiatlan, részlehajló és igazságtalan elképzeléseihez, a bizottsági ülésen igyekeztek annak a látszatát kelteni, hogy az ülésnek van értelme, de a végső döntés azt támasztotta alá, hogy ez csak egy látszat, az előre a FIDESZ vagy annak vezetője áltak kitaláltakat és elképzelteket kell megvalósítani minden áron. Ezek a bizottsági ülések, egyéb egyeztetések csak látszat, illetve szemfényvesztés! Kónya Péter arról is beszélt, hogy a JObbik valójában nem ellenzéki párt. A közvéleménnyel ezt igyekeznek elhitetni, de az országgyűlésben vitathatatlanul a kotmányt támogatják. Magyarul mást mondanak a közvéleménynek és mát tesznek a parlamentben!

Kónya Péter beszélt még sok negatív tapasztalatáról is, pl. arról, hogy Hende Csaba miniszterrel próbált tárgyalni, de redménytelenül, és az országház WC-jében véletlenül összefutva is, csak annyit mondott Hende Csaba, hogy "aha" és semmilyen érdemi megbeszélésre nem került sor! Elmondta, hogy meglehetősen zavaró, hogy a Jobbik is a Fideszt támogatja. A Jobbik magatartása a parlamentben teljesen más, mint a médiában. A parlamentben vitathatatlanul a Fidesz mellett van, mellette szavaz és megvédi a kormányzati álláspontot!

E témában interjút is adott Kónya Péter. Az ATV műsorában Kálmán Olgával beszélget az életpályamodellel összefüggésben

Kónya Péter 2015. február 24.-én interpellált a Parlamentben. Az interpellációja itt olvasható:

Az Alaptörvény 7. cikk (2) bekezdése, valamint az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat 121. §-a alapján interpellációt kívánok benyújtani – miután interpellációm 3 szaktárcát /BM, HM, NGM/ érint – Orbán Viktor miniszterelnökhöz

Új katonai és rendvédelmi életpályamodell, avagy állampolgári jogok csorbítása néhány "ezüstért" címmel.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

2015. február 19-én a rendvédelmi szakszervezetek és egyesület vezetői arról tájékoztattak, a szolgálati törvények módosításával, az új életpályamodellel, valamint a szolgálati járandóságosok helyzetével kapcsolatban, hogy az érintett tárcák vezetői – bár leültek a tervezett változtatásokról egyeztetni az érdekképviselőkkel – az inkább tájékoztató és nem egyeztetés volt. A szakszervezetek javaslatait ugyanis egy-két kivétellel nem vették figyelembe. Kiderült az is, hogy a Kormány által a közvélemény felé hangoztatott 30%-os bérfejlesztés is politikai lózung csupán. Idén a rendőrök, tűzoltók, börtönőrök bértömegben kapnak ugyan 30%-os emelést, de ez csak a végrehajtó állománynál jelent 30%-os bérfejlesztést, a parancsnoki állománynál ez már csak 15-20%-os emelésre elég majd, miközben 10 éve még csak az inflációval sem emelték a béreiket. A 2015. július 1-vel hatályos bérfejlesztés, erre az évre egyébként is csak az emelés felét jelenti éves viszonylatban. A beígért további 5-5% bérfejlesztésre pedig a tervezet semmilyen garanciát nem ad. Ráadásul a pótlékok megszüntetése és egy új bértábla bevezetése azt jelenti, hogy mindenkinek személyi bért kell majd megállapítani, bérkiegészítéssel, hogy a jelenlegihez képest senkinek ne csökkenjen a bére. Ennek viszont az lesz a következménye, hogy akinek eltérítették a bérét, 5-10 évig hiába emelkedik majd a rendészeti alap, az ő bérük mindaddig nem emelkedik majd, amíg a bértáblában meghatározott bérek el nem érik az eltérített béreket.

A Kormány ugyanakkor a bérfejlesztés mézesmadzagába csomagolva tovább csorbítja a rendvédelmi dolgozók, illetve a katonák állampolgári alapjogait. A 2010-14-es kormányzati ciklusban, a korábban európai normákhoz is igazodó szolgálati törvényekben jelentősen csorbították a katonák, tűzoltók, rendőrök alkotmányos alapjogait, így például a kiüresítették a szakszervezeti jogokat, megszüntették a szakszervezeti tagdíjak munkáltató általi levonását, eltörölték a szakszervezeti kifogás intézményét, megtiltották a demonstrációk szervezését és azokon való részvételt, megszüntették a szakszervezeti függetlenített státuszokat. A mostani szolgálati törvénymódosítással tovább akarják csorbítani a fegyveresek jogait. Többek között tiltani kívánják a magán mobiltelefon használatát, korlátozni kívánják a készpénz illetve a bankkártya tartását szolgálati időben és helyeken, tilos lesz az internetes közösségi portálokon akár fotót, akár olyan írást feltenni, amelyből kiderülhet, hogy valaki rendőr, vagy épp tűzoltó, de a tervezet tiltaná azt is, hogy szakszervezetet lehessen létrehozni a nemzetbiztonsági szolgálatoknál. Korlátozni kívánják továbbá még az Európai Unió országain belüli utazás szabadságát is.

Önök új kiszámítható életpályamodellről és három pilléren alapuló szociális biztonságról beszélnek, amelynek egyik pillére az új bérrendszer, második pillére egy új szolgálati lakásprogram, a harmadik pillére pedig egy új biztosítási rendszer lenne. A lakásprogramról és a biztosítási rendszerről még kész koncepciók sincsenek, bevezetését is jó esetben, legkorábban csak a következő választásokat megelőzően tervezik.

Mitől lesz jó és kiszámítható az a bérrendszer, amely az eltérítés és a személyi béresítés miatt 5-10 éves helyben topogást jelent majd az állomány jelentős részének? Miért nem árulják el, hogy a köztisztviselői illetményalapot kiváltó rendészeti illetményalap mennyi lesz? Ha önök kiszámíthatóságról beszélnek, miért nem garantálják törvényben, hogy a rendészeti illetményalap minden évben minimálisan az előző évi inflációval emelkedni fog? Miért rendeletben és miért nem törvényben szabályozzák, hogy kiket és milyen mértékben illet meg a rendvédelmi illetményalap 50-650 %-áig terjedő rendészeti pótlék?

Önök 2011-ben egyik pillanatról a másikra eltörölték a szolgálati nyugdíjrendszert, a már szolgálati nyugdíjasokat átminősítették szolgálati járandóságossá, megfosztva ezzel számos olyan joguktól, juttatásuktól, amely korábban megillette őket. De ez még mind nem volt elég Önöknek, még itt a Parlament falai között megalázták őket, ,,ingyenélő kádárhuszároknak” nevezve azokat az embereket, akik életük kockáztatásával szolgálták évtizedekig a hazájukat. Még Pintér Sándor belügyminiszter is néma maradt, aki maga is ,,ingyenélő kádárhuszár” volt egykoron és szolgálati nyugdíjat még ma is megkapja a miniszteri fizetése mellé.

Önök az elmúlt időszakban százmilliókat költöttek arra, hogy reklámozzák: Magyarország jobban teljesít, a régió legjobban fejlődő gazdasága a miénk. Ha ez így van, miért van továbbra is szükség a diszkriminatív, kizárólag a katonákat és rendvédelmi szolgálati járandóságosokat sújtó 16%-os külön elvonásra? Miért nem törlik el végre a fegyveresek 16%-os büntető adóját?

A korkedvezményes nyugdíj lehetősége az Európai Unió és a NATO tagországok legtöbbjében megilleti a hazájukat fegyveresen szolgáló állampolgárokat. Önök, úgy szüntették meg a szolgálati nyugdíjrendszert, hogy azt a már szolgálatot teljesítő állományra is vonatkoztatták. Még azokra is, akik már 20-30 éves szolgálati viszonnyal rendelkeztek, rögzített nyugdíjuk volt, csak épp korábban nem vonultak szolgálati nyugdíjba, hanem tovább szolgáltak. Néhány éve Lengyelországban is átalakították a szolgálati nyugdíjrendszert, az új szabályozás azonban csak az újonnan felszerelőkre vonatkozott, megértve azt, hogy a bent lévőek a korábbi feltételekkel vállalták a fegyveres szolgálatot. Ez a normális jogalkotás Európában, azonban Önöknél a visszamenőleges hatályú jogalkotás lett a divat. 2011-ben a szolgálati nyugdíjrendszer megszüntetéséről szóló, szakszervezeti vezetőkkel folytatott tárgyalásokon – amelyeken még nem képviselőként, hanem a szakszervezeti delegáció vezetőjeként vettem részt – Pintér Sándor belügyminiszter maga tett ígéretet arra, hogy aki a szolgálattal összefüggésben olyan egészségkárosodást szenved, hogy nem tudja folytatni a szolgálatot, vagy önhibáján kívül nem tudnak neki beosztást biztosítani, azt nem hagyják majd az utcára kerülni. Azóta számos esetről tudunk, hogy alakulatok szűntek meg, például gerincsérve lett az illetőnek és mégis 25-30 éves szolgálati viszonnyal az utcára kerültek. Önök most valamiféle biztosítási rendszerrel akarják a korábbi szolgálati nyugdíjrendszert kiváltani. Nyilván ez jó üzlet lesz az új Simicskának, aki majd a közel 80 ezer ember biztosítója lesz. De jó lesz-e ez a hivatásos állománynak? Erről ma még semmit nem tudni, mert ez az egész még csak egy felhőkben úszó ígéret. Senki nem hajlandó válaszolni arra: mégis mi lesz azokkal, akik 2011 óta a beígért új biztosítási rendszer bevezetéséig kerülnek lehetetlen helyzetbe, őket magára hagyják, mint azokat a sebesült katonákat, akiket bajtársaik ott hagynak a frontvonalban?!

A Fidesz-kormányzat a szolgálati törvények korábbi módosításaival és a jelenlegi tervezett változtatásokkal a rendszerváltás előtti állapothoz tér vissza. A 70-es 80-as években volt a fegyvereseknek olyan jogi szabályozása, amikor az volt a törvény, amit a parancsnokok mondtak. A jog nem védte a rendőröket, katonákat, tűzoltókat, börtönőröket, pénzügyőröket, nemzetbiztonsági dolgozókat, hanem kiszolgáltatottá tette, feleslegesen túlkorlátozva állampolgári jogaikat. A mostani szabályozás ilyen, a túlkorlátozásaival és a rengeteg -hat, -het végződéssel, ami nem más, mint az adható, meg a járhat, persze ha a parancsnok is úgy gondolja.

Miért gondolják úgy, hogy a jogfosztott, megalázott katonák, rendvédelmi dolgozók egy percig is elhiszik Önöknek, fideszeseknek, azok után, amit Velük tettek, hogy a haza szolgálatáért, és ha szükséges, életük feláldozásáért is végre törvényekben garantált anyagi és erkölcsi megbecsülést kapnak, nem pedig további jogfosztást, kiszolgáltatottságot?

A konferencia megkezdése előtt a KNOÉ megtartotta a meghívóban is szereplő közgyűlését, melyen ellenvélemény nélküli döntés született, az alábbi kérdésekről:

11⁰⁰ órakor megkezdődött a konferencia. Az idő nagyon kedvező volt, a hely nyugodt és barátságos. Mindenki kényelmesen el tudott helyezkedni, lehetett kávét és üdítőt is inni.

A KNOÉ elnöke megnyitotta a konferenciát, üdvözölte a Szolgálat és Becsület Mozgalom részéről megjelent Baranyi Csabát, aki az SZB országos szervezőtitkára. Baranyi úr elnézést kért Katus Károly nevében, hogy a konferenciára nem tudott eljönni, de más, halaszthatatlan intézni valója volt. Általánosságban mindketten egyetértésben kinyilvánították, hogy a két érdekvédelmi civil egyesület, a jövőben is együttműködik!

A KNOÉ halad az előre felvázolt úton! A KNOÉ külső segítői tanácsokat adnak, véleményt formálnak, munkát segítő véleményt fogalmaznak meg, de nem határoznak, nem határozhatnak meg sem jogi, sem más milyen lépéseket! Természetesen ez nem zárja, nem is zárhatja ki, hogy más egyesületek, jelen esetben a Szolgálat és Becsület Mozgalom más elképzelések, egyéb szabályok alapján működjék! A KNOÉ változatlanul stratégiai partnerének tekinti a Szolgálat és Becsület Mozgalmat, de jelenleg felvázolt jogi útról nem tér le!

Baranyi Csaba tájékoztatást adott arról, hogy a Szolgálat és Becsület Mozgalom vezetése Brüsszelben járt, ahol megbeszélést folytattak a Románia Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja alelnökével Victor Boştinaru-val, aki támogatja a jelenleg még az Európai Parlament szakbizottsága előtt folyamatban lévő ügyet.

Elmondta továbbá, hogy a KNOÉ vezetősége fontosanak tartja a jelenlegi EP munkatársaival a tárgyalást, különösen a Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja képviselőjével, a Lettországi Tatjana Ždanoka alelnök asszonnyal a megbeszélést, aki pont az illetékes bizottságoknak a tagja, ugyanis Ő a "Foglalkoztatási és Szociális Bizottság" és a "Petíciós Bizottság" tagja is. Ždanoka alelnök asszony egyértelműen közölte, hogy támogatja az ügyünket.

A konferencia szünetében minden résztvevőt vendégül láttunk egy tányér gulyáslevesre, mely költségeit a KNOÉ és az SZB közösen vállalta!

Ebéd után a megbeszélés kötetlenebb formában folyt. A KNOÉ elnöke köré ültek a résztvevők és beszélgetni kezdtek. E beszélgetés kapcsán mondta el, az EP-ben a jelenleg funkcióban lévő személyek közül többel sikerült személyes megbeszélést folytatnia, akik a következőek: