admin

About Török Attila

This author has not yet filled in any details.
So far Török Attila has created 188 blog entries.

Megbeszélés az EP-ben

TISZTELT TAGJAINK!

Európai Parlamentből levelet kaptunk! A levélben foglaltak szerint a KNOÉ elnökének lehetőséget biztosítanak arra, hogy megbeszélést folytasson a petíció tárgyalása előtt az EP-ben és az Európai Bizottságban! Ennek a lényege, hogy 2015. június 22-i héten egy vegyes bizottsági-frakció-miniplenáris hét lesz, ahol lehetőség nyílik arra, hogy EP képviselőkkel, szakértőkkel és az Európai Bizottság alapjogi kérdésekkel foglalkozó szakértőivel találkozhat elnökünk és az ügyünkben összefüggésben egyeztetést folytathat. Arról sajnálatosan még az Európai Parlament munkatársai sem tudtak felvilágosítást adni, hogy mikor kerül sor a petíciónk tárgyalására. Csak reménykedni tudunk, hogy minél előbb!

Korábbi tárgyalások az Európai Parlamentben

Korábbi tárgyalások az Európai Bizottságnál

Ezt a lehetőséget Magyarországon kizárólag Kuti László a KNOÉ elnöke kapta meg! A jelenlegi helyzet arra utal, hogy a KNOÉ írásait, törekvéseit és "lobby-ját" hitelesnek tartják az Európai Parlamentben! A KNOÉ tevékenységét, törekvéseit ismerik, hiszen a KNOÉ tájékoztató levelét minden képviselő, szakbizottsági tag és vezető is megkapta.A KNOÉ az Európai Bizottságot is rendszeresen tájékoztatta. Álláspontunk szerint ez egy nagy lehetőség, egyesületünknek és nagy megtiszteltetés elnökünknek!

Többek között arról szeretnénk meggyőzni az Európai Parlamenti képviselőket és az Európai Bizottság tisztségviselőit, - ami számukra hihetetlen, vagy nagyon nehezen érthető, de főként felfoghatatlan - hogy a KNOÉ által képviselt réteget szándékosan lehetetlenítette el a magyar kormány, ráadásul egy jól előkészített félrevezető lejárató kampánnyal azt nyomatékosította is. Azért erre még rá is tudtak tenni egy lapáttal, ugyanis folyamatosan félrevezették az Emberi Jogok Európai Bíróságát és az Európai Unió intézményeit. Azt a látszatot igyekeztek kelteni, hogy ez egy elkerülhetetlen intézkedés volt, ez egy "társadalmi anomáliának" a korrekciója, a társadalombiztosítás szükséges átalakítása, ráadásul ebben még az EU sem vizsgálódhat, nem foglalhat állást, mert ez tagállami kompetencia!

  • Antal Attila 2011. május 31.-én írt egy cikket, melyet a hvg.hu jelentetett meg. Ebben értelmezi Répássy Róbert igazságügyi államtitkár megfogalmazását: „Legalább ebben értsük már egymást, hogy azért nem kellene azt a munkát elismerni, amit egyébként a Kádár-rendszer szolgálatában végeztek, és azt úgy kellene tekinteni, mint szerzett jog, akkor, amikor a nyolcvanas években kezdték el a rendőri pályájukat, és szerzett jognak tekinteni most, a demokráciában.(…) Bocsánatot kérek, de mi a logikai különbségtétel, mondjuk, egy Kádár-huszár és egy tanácselnök között, aki az előző rendszerben ilyen tisztséget töltött be?” A cikk írója úgy véli, hogy Répássy gondolatmenete nem helyes. Így fogalmazott: "A kissé nyakatekertre sikeredett gondolatmenet szerint azon rendőrök esetében, akik a rendszerváltás előtt kerültek állományba, 1990 előtti szolgálati viszonyuk nem számít bele a szolgálati nyugdíjba, vagyis nem beszélhetünk szerzett jogokról."
  • Ez volt az első kormányzati lépés, a közvélemény befolyásolására, az érintett réteg lejáratására.
  • Ezzel igyekeztek elfogadhatóvá tenni a közvélemény számára, hogy mindenképpen lépni kell, és kormány fog is!
  • 2011. november 6.-án az Amerikai Népszava írt egy cikket: A parlament honvédelmi bizottságának legújabb javaslata: a rendőrök szolgálati járandóságának megvonása bizonyos bűncselekmények elkövetése esetén. A rendőrök meggyőződése, hogy a javaslat célja a 2006-os őszi túlkapásokban részt vett hivatásosok további kormányzati vegzálása. Szocialista politikusok szerint a javaslat elfogadása esetén a következetes kormányzati lépés az lehet, hogy a hivatásosoktól megvonják a nyugdíjjogosultságot.
  • Hazudott a kormányzati média, újra a közvélemény félrevezetésére törekedtek, hiszen azt szajkózták folyamatosan, hogy "a főként rendőröket, katonákat érintő korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény egyebek mellett arról rendelkezett, hogy 2012 januárjától az 57 évesnél fiatalabb szolgálati nyugdíjasok a személyi jövedelemadóval (szja-val) csökkentett összegű ellátást kapják, ha nem mennek vissza dolgozni a rendőrség úgynevezett szeniorállományába." Ez azért is hazugság, mert esze ágában sem volt a kormányzatnak a visszafoglalkoztatás, ezzel csak a közvéleményt igyekeztek befolyásolni!
  • A jogszabályi megfogalmazás szerint ahhoz, hogy valaki a szenior állomány tagja legyen erre irányuló kinevezési kérelmet kell előterjesztenie a kinevezésre jogosult rendőri vezetőhöz címezve, és ezt a kérelmet ahhoz az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani, akinek az irányítása alá tartozó szervnél szeretné a kérelmező a szenior állományba vételét kezdeményezni." Az egyik legfontosabb feladatunknak érezzük, hogy felhívjuk az Európai Parlament figyelmét, hogy ebből az un. visszafoglalkoztatásból nem valósult meg semmi! Nem volt ez a kormányzat szándéka, hiszen az érintettek csak jelentéktelen részének tették lehetővé, hogy visszamenjen! Azért is hazudott a kormány a közvéleménynek, illetve az EJEB-nek és az EP-nek valamint az EB-nek, hogy elhitesse, hogy ezt a "társadalmi anomáliát" az ország érdekében megoldja, és jóhiszeműen az emberek érdekében jár el! Célunk az erre vonatkozó statisztikai adatok bemutatása, továbbá szeretnénk felhívni a figyelmet a rosszhiszemű kormányzati magatartásra, és a saját hatalmi céljaik megvalósítása és megszilárdítása érdekében végzett félrevezető kommunikációra!
  • Összességében, amit szeretnénk tényszerűen, az Európai Parlament, de főként az Európai Bizottság elé tárni, hogy a magyar kormány szándéka a KNOÉ által képviselt réteg ellehetetlenítése volt. A kommunikáció, a hazug információk közlése a megtévesztést, a johiszeműség bizonyítását szolgálta. Professzionális módon ezt a rosszindulatú, leszámolási célzatú intézkedését, a társadalombiztosítás átalakitása köntösébe igyekezett öltöztetni! A KNOÉ ennek cáfolására gyűjtötte össze a bizonyítékokat, ennek cáfolatára igyekszik érvelni! Szeretnénk megjegyezeni, hogy elnökünk olyan rendvédelmi szakember, aki operatív vonatkozásban is képzett, úgy rendelkezett, hogy vele bármi is történjen az adatok eljutnak az illetékes Uniós szerveződésekhez, sőt az EJEB eljárás újraindítását is elvégzik helyette mások!

2019-01-23T11:27:24+01:002015. június 21.|Jogorvoslati hírek|

Jogi szakértői egyeztetés

TISZTELT TAGJAINK!

dr. Guillermo Palomares az Európai Unió egyik szakbizottságához utazott és útközben megtisztelt minket és találkozott elnökünkkel. Dr. Palomares volt az, aki az új jogi eljárásunk lehetőségét felvázolta, mellyel már éltünk és el is indítottuk az első lépéseket! Ennek része a magyar állam elleni büntető feljelentés, melynek az elbírálására várunk, és ennek elutasítása, melyhez kétségünk sem fér, megnyitja az újabb lehetőséget az EJEB felé! Ez kizárólag a KNOÉ tagjai számára jelent reparációt azaz kártérítést, illetve annak a lehetőségét, hiszen nem tudjuk, hogyan dönt a Bíróság! Reményünket fejezzük ki, hogy másodszor semmilyen részlehajló döntésnek helye nincs, itt nem tömeges egymástól eltérő beadványok halmazáról van szó, hanem kizárólag a KNOÉ egy beadványáról, mely csak és kizárólag a mi tagságunkra érvényes döntést eredményezhet!

Visszatérve az ötletgazdához, dr. Palomares elolvasta a feljelentésünket angolra lefordítva és elismerését fejezte ki! Azt mondta, hogy Ő nem ismerte a vonatkozó magyar jogszabályokat, de gyanította, hogy hasonló "szándékos anomáliák" vannak Magyarországon és ezért fogalmazta meg azt, hogy e vonatkozásban kell kutakodni és újabb eljárást kezdeményezni! Megdicsérte elnökünket Kuti Lászlót! Úgy fogalmazott, hogy "Congratulations my friend, you found the solution, which will be the result!" Ezt úgy fordíthatnánk le magyarra, hogy gratulálok barátom, hogy megtaláltad azt, ami eredményre fog vezetni!

Mi csak annyit tudunk ehhez hozzátenni, hogy "adja isten, hogy így legyen!" We never give up! (Mi soha nem adjuk fel!!)

2019-01-23T11:29:27+01:002015. május 23.|Jogorvoslati hírek|

ZÁROLTÁK A KATONÁK ÉS A RENDVÉDELMI DOLGOZÓK PÉNZÉT! – Kónya Péter közleménye 2015.04.24

ZÁROLTÁK A KATONÁK ÉS A RENDVÉDELMI DOLGOZÓK PÉNZÉT!

Kónya Péter közleménye 2015.04.24

28.000 katona, rendőr, nemzetbiztonsági és katasztrófavédelmi dolgozó egészségpénztári megtakarítását zárolták a Buda Cash Brókerház bedőlése kapcsán. A Honvéd Egészségpénztár a tagok 1.8 milliárd forintnyi megtakarítását a Buda Cash gazdasági csoporthoz tartozó Buda Regionális Banknál (BRB) vezetett folyószámlán és lekötött betétben (nem fiktív kötvényekben!) tartotta. E hét szerdán a Képviselői Irodaházban találkoztam a Pénztár elnökével, ügyvezető igazgatójával és gazdasági igazgatójával. A Honvéd Egészségpénztár vezetői elmondták, hogy még a BRB bankká alakulását megelőzően, 2009-ben, az akkor még Takarékszövetkezetben nyitottak folyószámlát.

A Szövetkezet 2013-ban bankká alakult. A bankká alakulásnak rendkívül szigorú feltételei vannak és komoly átvilágításon kell keresztül mennie egy pénzintézetnek ilyen esetben. Ezt a vizsgálatot az MNB végezte el. Ezt követően a pénztár vezetői jogosan nyugodtak meg, hogy jó helyen tartják a tagság pénzét. Ráadásul a Magyar Nemzeti Bank 2013-ban átfogó vizsgálatot végzett a Honvéd Egészségpénztárnál és alacsony kockázatúnak, stabilnak értékelte a pénztár befektetéseit. A Buda Cash csődje bejelentésének napján, még a B.R.Bank vagyonának zárolását megelőzően, a Pénztár vezetése elutaltatta a Banknál tartott 1.8 milliárd Ft-ot. A bank részéről az elutalás megtörtént (ezt banki kivonattal igazolni tudják) azonban a pénz azóta sem érkezett meg a Honvéd Egészségpénztár másik számlájára.

Az MNB arra hivatkozik, hogy azért zárolták a Pénztár pénzét, mert amikor az átutalás megtörtént, akkor a BRB "anyabankjánál" a DRB-nél, már zárolták a számlákat. A Honvéd Egészségpénztár azonban semmilyen szerződéses kapcsolatban nem állt a DRB bankkal, csak a BRB-vel. Így meglehetősen kétséges, milyen alapon zárolták a pénztár "úton" lévő pénzét?! Bár a Pénztárnál a tagok kisbefektetők, mindenki a pénztáron belül egyéni számlával rendelkezik, senki megtakarítása nem éri el a 3 millió forintot, az OBA mégsem kártalanít senkit, mert a Pénztár pénzintézetekben elhelyezett vagyonát, a jelenleg hatályos jogszabályok alapján, már egy összegben kezelik. A Honvéd Egészségpénztár egyébként a folyamatban lévő kifizetéseket teljesíteni tudja a más pénzintézetnél lekötött 800 milliós vagyonából, illetve a tagok havi rendszeres tagdíjbefizetéseiből.

Vagyis a pénztárnak nincs napi likviditási problémája, ugyanakkor úgy néz ki, hogy a tagok akár évekig (a végrehajtási eljárás lezárultáig) nem juthatnak hozzá a megtakarításukhoz. De akár az is előfordulhat, hogy mindenki futhat a pénze után. Nonszensz egyébként, hogy a fideszes többségű Parlament képes volt olyan törvényt hozni, amely alapján a fiktív kötvényeket vásárlók, tőzsdézők elbukott pénzét a Quaestor ügyben, visszamenőleges hatállyal 30 millió forintig - gyakorlatilag az adófizetők pénzéből - visszatérítik, addig a Buda Cash ügyben károsult 28.000 fegyveres és rendvédelmi dolgozó pénzét - amely folyószámlán volt - hagyják elúszni. Nem megkérdőjelezve annak jogosságát, hogy a Quaestor ügy károsultjait kártalanítani kell, vajon mi az oka a hátrányos megkülönböztetésnek? Az ügyben jómagam is érintett vagyok, na nem több milliós Quaestor-kötvényem volt, hanem az 1996-os alapítás óta tagja vagyok a Honvéd Egészségpénztárnak.

Nekem is több, mint 260.000 Ft-os megtakarításom ragadt bent a zárolás következtében. A Pénztár vezetőivel megegyeztem abban, hogy független országgyűlési képviselőként minden segítséget megadok, hogy a 28.000 katona és rendvédelmi dolgozó mielőbb hozzájuthasson a pénzéhez. Ezért - a pénztár munkatársaival együttműködve - jövőhéten olyan - visszamenőleges hatályú -törvénymódosítást fogok benyújtani, amely lehetővé teszi, hogy a pénztár tagjainak vagyonát a jogszabály ne egy összegű vagyonként, hanem a tagok egyéni kis befektetéseként kezelje és így lehetőség nyíljon arra, hogy az OBA mindenkit egyénileg kártalanítson. Emellett személyes találkozót kezdeményeztem Hende Csaba honvédelmi miniszternél, Pintér Sándor belügyminiszternél és Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszternél, aki a nemzetbiztonsági szolgálatokat is irányítja. Miután az érintettek, az ő általuk vezetett tárcákhoz tartoznak, el akarom érni náluk, hogy támogassák a törvényjavaslatomat.

2019-01-21T13:40:27+01:002015. április 24.|Társszervek közleményei|

Jogi szakértőnk javaslata

TISZTELT TAGJAINK!

2015. március 17 | KNOÉ

Jogi szakértőink az elmúlt időszak óta vizsgálták az EJEB döntésének okait, a döntéssel összefüggő részleteket, valamint a lehetséges utakat és megoldásokat. Az elemzésük ezen oldalunkon olvashatóak is!

A KNOÉ elnöke 2015. március 5.-én a spanyolországi Asociación de Retiro szervezésében megbeszélést folytatott több civil szervezet vezetőjével. A legérdekesebb és legfontosabb momemtum az volt, hogy elnökünknek, Adalina Polanco civil szervezeti vezető segítségével sikerült találkozni dr. Guillermo Palomares európa jogi szakértővel, aki egyben titkos szolgálati szakértő is. Dr. Palomares időt szánt arra, hogy a KNOÉ tagságát ért jogsérelemmel összefüggésben hosszas megbeszélést folytassanak.

Dr. Palomares, miután részletes tájékoztatást kapott, és e során megismerte a korkedvezményes nyugdíjjal összefüggő magyar jogi szabályozást, a tagságunkat ért "társadalombiztosítási átalakításnak" álcázott jogi lépést, az alábbiakra hívta fel a figyelmet:

  • Az érdekvédelmi szerveződések súlytalanságára fognak törekedni
  • Ennek legjobb módszere, hogy az egyesületen belüli, kevéssé intelligens, kevéssé felkészült réteget igyekeznek befolyásolni és a vezetőség ellen fordítani
  • Tömegkommunikációs eszközökön keresztül igyekeznek hangulatot kelteni, ellenérzésket ébreszteni!

A KNOÉ elnöke és Dr. Palomares megbeszélése végén, a spanyol szakjogász olyan nagyon professzionális lehetőséget vázolt fel, mely egy újabb jogi út lehet az EJEB vonatkozásában. Ezúttal azonban ezen jogi megoldást nem hozzuk nyilvánosságra, annak előkészítését megkezdtük és kizárólag a KNOÉ tagjai érdekében tesszük!

Az elmúlt napokban a KNOÉ létszáma optimalizálódott, egészen pontosan 6.299 fő! A lemorzsolódott, vagy tagi kötelezettségeiknek minimálisan eleget nem tévő tagjainkat is kihagyjuk ezen eljárásból!

Összességében úgy fogalmazhatjuk meg, hogy újabb lehetőség nyílik egy kártérítési jogi eljárás kezdeményezésére! Dr. Palomares tanácsára a KNOÉ vezetősége határozottan, keményen áll ki a zavarkeltésre irányuló belső vagy külső támadásokkal szemben!

Ahogy ezt felvázolta dr. Palomares, a KNOÉ és a hasonló tevékenységet végző szerveződéseket igyekezni fognak kívülröl és belülről nehezíteni ellehetetleníteni! Az Ő javaslata alapján a következő döntést hoztuk:

  • Csak a tagdijat belépésüktől kezdve, kifizetett tagjainkat képviseljük ezen eljárásban. Ez nem jelenti az egyesületből kizárást a hatályos jogszabályok szerint
  • A tagdíjat kifizetett, de folyamatosan belső zavar és hangulatkeltési tevékenységet végző tagok kizárása érdekében állást kell foglalni, és a kizárt személyeket a jogi eljárásból ki kell hagyni. Erre az alapszabály lehetőséget ad
  • Csak az összes személyi adatát megadott, a nyugdíjazási dokumentumait megküldött személyt fogjuk ezen eljárás keretén belül képviselni, mert fennáll a veszély, hogy azok, akik ezek nélkül tagsági viszonyt létesítettek, céljaik az egyesület érdekeivel nem feltétlenül vannak szinkronban
  • A KNOÉ-nak nem célja a nagy létszámú tagság! Aki azonban tagunk, és minden tagi feltételnek eleget tett, azt a lehető legintenzívebben képviseljük!
  • Akinek nem áll rendelkezésünkre személyi adatai és nem áll rendelkezésünkre a nyugdíjazási határozata, őket sem tudjuk képviselni!

A német jogi szakértőnk visszajelzett, hogy áttanulmányozta részletesen kidolgozott tervünket. Dr. Goldel megfogalmazta, hogy járható útnak tartja az elképzelést és néhány kiegészítést, javaslatot is tett.

Tervünk végrehajtása érdekében, egyesületünk vezetősége megkezdte tevékenységét!

2019-01-23T11:30:47+01:002015. március 17.|Jogorvoslati hírek|

Tagjaink tájékoztatása – 2015. február 20.

2015. február 20.

Kónya Péter független országgyűlési képviselő, a Magyar Szolidaritás Mozgalom társadalmi elnöke a rendvédelmi szakszervezetek vezetőivel, valamint a Korkedvezményes és Korengedményes Nyugdíjasok Országos Egyesületének (KNOE) elnökével egyeztetett a Képviselői Irodaházban a szolgálati törvények módosításáról, az új életpályamodellről, valamint a szolgálati járandóságosok helyzetéről.

A rendvédelmi szakszervezetek vezetői tájékoztatták a képviselőt arról, hogy az érintett tárcák vezetői, bár leültek a tervezett változtatásokról egyeztetni, az inkább tájékoztató és nem egyeztetés volt, mert a szakszervezetek javaslatait egy-két kivétellel nem vették figyelembe. Kiderült az is, hogy a Kormány által a közvélemény által hangoztatott 30%-os bérfejlesztés is csak szépen csengő ígéret. Idén a rendőrök, tűzoltók, börtönőrök bértömegben kapnak 30%-os emelést, de ez csak a végrehajtó állománynál jelent 30%-os bérfejlesztést, a parancsnoki állománynál ez már csak 15-20%-os emelést jelent majd, miközben 10 éve még csak az inflációval sem emelték a béreiket. A beígért további 5-5% bérfejlesztésre pedig a tervezet semmilyen garanciát nem ad. Ráadásul a pótlékok megszüntetése és egy új bértábla bevezetése azt jelenti, hogy mindenkinek személyi bért kell majd megállapítani, bérkiegészítéssel, hogy a jelenlegihez képest senkinek ne csökkenjen a bére. Ennek viszont az lesz a következménye, hogy akinek eltérítették a bérét, 5-10 évig hiába emelkedik majd a rendészeti alap, az ő bérük mindaddig nem emelkedik majd, amíg a bértáblában meghatározott bérek el nem érik az eltérített béreket.

A Kormány ugyanakkor a bérfejlesztés mézesmadzagába csomagolva tovább csorbítja a rendvédelmi dolgozók, illetve a katonák állampolgári jogait. Többek között tiltani kívánják a magán mobiltelefon használatát a szolgálati helyeken, tilos lesz az internetes közösségi portálokon akár fotót, akár olyan írást feltenni, amelyből kiderülhet, hogy valaki rendőr, vagy épp tűzoltó, de a tervezet tiltaná azt is, hogy szakszervezetet lehessen létrehozni a nemzetbiztonsági szolgálatoknál. A képviselő és az érdekképviselők egyetértettek abban, hogy a Fidesz-kormányzat a korábbi módosításokkal és a jelenlegi tervezett változtatásokkal a rendszerváltás előtti állapothoz tér vissza. A 70-es 80-as években volt a fegyvereseknek olyan jogi szabályozása, amikor az volt a törvény, amit a parancsnokok mondtak. A jog nem védte a rendőröket, katonákat, tűzoltókat, börtönőröket, hanem kiszolgáltatottá tette, feleslegesen túlkorlátozva állampolgári jogaikat.

A tervezett változtatások a rendvédelmi szerveknél megszüntetné a közalkalmazotti státuszt, a jelenlegi közalkalmazottak vagy kormánytisztviselők, vagy a munkatörvénykönyv alá tartozó munkavállalók lesznek. A mai napig nem tisztázott, hogy a fegyveres szervek specialitásából adódó különleges elvárásokat jogszabályilag hogyan fogják majd a munkatörvénykönyve alapján például kötelezővé tenni.

Miközben a kormányzat mindenhol azt hangoztatja, hogy Magyarország jobban teljesít, a tárcák vezetői mégis mereven elzárkóznak attól, hogy olyan előterjesztést tegyenek a kormány elé, amely eltörölné a szolgálati járandóságosok 16%-os ,,büntetőadóját”.

Az egyeztetés végén Kónya Péter képviselő vállalta, hogy kihasználva a 8 havonta rá jutó interpellációs lehetőséget, az új szolgálati életpályamodellről, illetve a szolgálati járandóságosok helyzetéről a napokban be fogja nyújtani interpellációját. Megegyeztek abban is, hogy amint a kormány a Parlament elé terjeszti a törvénymódosításokat, újabb egyeztetést fognak tartani, és Kónya Péter független képviselőként a szakszervezetekkel egyeztetett javaslatokat nyújt be törvénymódosításként.

Budapest, 2015. február 20.

Kónya Péter
független országgyűlési képviselő
a Magyar Szolidaritás Mozgalom társadalmi elnöke 2015. február 19.

2019-01-21T13:44:49+01:002015. február 20.|Társszervek közleményei|

Az ECHR második szekciójának ítélete rokkant nyugdíj ügyben

Az Európai Emberi Jogi Bíróság (ECHR) második szekciója ítéletet hozott rokkant nyugdíj ügyben. Az 53080/13 számon folytatott eljárásban a következő bírák hozták a döntést:

  • Işıl Karakaş elnök
  • Sajó András elnök-helyettes
  • Nebojša Vučinić bíró
  • Helen Keller bíró
  • Egidijus Kūris bíró
  • Robert Spano bíró
  • Jon Fridrik Kjølbro bíró
  • Stanley Naismith irodavezető

Az elsőfokú ítélet szerint a magyar állam megsértette a magántulajdonhoz való jogot a bedványban szereplő sérelmére és kártérítést ítélt meg. A sértett rokkant nyugdíjas státuszát megvonták 2010-ben, így nem volt a továbbiakban rokkant, és nem kapott ellátást sem. Hiába keresett jogorvoslatot, Magyarországon elutasították, ezért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához

Egyesületünk több száz észrevételt kapott tagjaitól az EJEB 53080/13 számú ítéletével összefüggésben. Egyesületünk vezetése megkereste a külföldi jogi segítőinket.

Dr. PhD. Winiefred Goldel egyetemi docens, Németország

Dr. George Welden nemzetközi jogász, Royal Holloway University UK London

Összességében jogászaink elemezték, értékelték az EJEB döntését. Úgy véljük, hogy az a helyes, ha jogász segítőink véleményét ismertetjük tagjainkkal. Ezek alapján, elsőként dr. phd. Goldel docens meglátásait adjuk közzé:

DR. PHD. WINIEFRED GOLDEL
NÉMET EGYETEMI DOCENS VÉLEMÉNYE:

  • Mielőtt válaszolnék a kérdésre, hadd fejtsem ki véleményemet az Önök korkedvezményes nyugdíj ügyével összefüggő ECHR döntésről! Az ügyet Mr. László Kuti tájékoztatása alapján ismerem, akit Kairóban ismertem meg, mint a magyar rendőrség képviselőjét, aki akkor az AKA speciális kiképzésén vett részt! Én itt jogi szakértőként dolgoztam. Mr. Kuti megkeresett néhány évvel ezelőtt, hogy segítsek a korkedvezményes nyugdíjak visszaható hatályú megvonása elleni jogorvoslati eljárásban! Ezt azért véltem fontosnak, hogy elmondjam, hogy nem csak a jogi véleményem fogalmazom meg érintőlegesen, hanem részletes elemzés tudok adni, ugyanis jól ismerem ügyüket, hiszen közreműködtem a beadványuk elkészítésében is. Előbb elemezzük az Önök ügyében született döntést, majd térjünk át a kérdésben felvetett rokkant nyugdíjjal összefüggő ECHR döntésre! A magyarországi korkedvezményes nyugdíjakkal összefüggő ECHR (EJEB) döntés nagyon is elgondolkodtató! Az Európai Jogot jól ismerő szakember számára sok kérdést vet fel, és esetlegesen jogi anomáliákra is felhívja a figyelmet! Nem állítom, hogy a döntés részlehajló, de sajnálatosan azt sem mondhatom, hogy nem az! Arra a kérdésre pedig nem tudok válaszolni, hogy mi motiválta az ECHR 2. szekcióját ennek a döntésnek a meghozatalára. Néhány elméleti gondolatot azonban felvetnék:
  • Talán az első ilyen kérdés, hogy az EJEB miért nem lépett fel határozottabban a tömeges beadványokkal szemben? Erre azt tudom válaszolni, hogy ez teljes mértékben érthető, sőt az EJEB-nek nem is lehet kötelessége, hogy ebbe belefolyjon, ebbe bármilyen módon beleavatkozzon! Az, hogy egy társadalmi réteget érintő kérdésben nem tudták Magyarországon az érdekvédelmi szerveződések a "sértetteket" összefogva tevékenyégüket koordinálni, sőt felszólítják a "sértetteket, hogy egyénileg küldejenek beadványt Strasbourba, nagyon negatív érzést indukál bennem!
  • Javasoltam Mr. Kutinak még 2011. évben, amikor megkeresett engem és a nemzetközi jogi ismereteimre hivatkozva tett fel kérdéseket. Én azt javasoltam akkor, hogy az érintett magyar korkedvezményes nyugdíjas rétegnek össze kell fogni és egyetemlegesen kell fellépni! Mr. Kuti, aki ebben maga is érdekelt, mint korkedvezményes nyugdíjas, elmondta, hogy sorstársai megsegítésére egy egyesületet alapított és egy magyar településen Nagyegyházán szervezett egy rendezványt, melyre meghívta az érdekelt érdekvédelmi szerveződéseket. A rendezvény célja az volt, hogy az érintett réteg érdekeit képviselő szerveződések megállapodjanak, egyesüljenek, vagy összehangolják a jogorvoslatot! Engem Mr. Kuti úgy tájékoztatott, hogy ez nem vezetett eredményre! Ismereteim szerint két szakszervezet volt hajlandó együttműködésre, az akkori másik kifejezetten erre a célra létrehozott szerveződés azonban nem. Az én véleményem szerint ez nagy hiba volt! Nagy hiba volt, mert ez, illetve még utólag különböző szakszervezet közbelépése eredményezte, a több ezer beadványt, mellyel az EJEB nem tudott mit kezdeni!
  • Tehát egyértelmű és vitathatatlan, hogy hiba volt a magyar érdekvédeli egyesületek, akár civil szerveződések, akár szakszervezetek részéről, hogy nem voltak hajlandóak az együttműködésre! Mr. Kuti ezt követően folyamatosan tájékoztatott, hogy Ő és az Ö általa létrehozott szervezet még ezt követően is együttműködésre törekedett. Ez az érthetetlen önmegvalósítási vágy, egyéni sikerre, vagy talán szándékos zavarkeltésre törekvés vagy, ha úgy jobban tetszik ez a megfogalmazás, hogy "eszetlen beadvány cunami" vezetett odáig, hogy nem megfelelő döntés született. Persze itt is felmerülnek újabb kérdések!
  • Átolvasta vagy átnézte-e valaki a sok ezer beadványt? És ki, milyen szempontok alapján választotta ki az úgynevezett "pilot" ügyeket?
  • Észlelték-e, vagy akarták-e észlelni, hogy a beadványok tartalma különböző, eltérő, más tartalmú?
  • Lehetséges, hogy egy ilyen társadalmi réteget érintő ügyben az ECHR (EJEB) nem győződik meg a vitatott jogszabály megalkotásának indokoltságáról?
  • Mr. Kuti tájékoztatása alapján, a tagság részéről felvetődött, hogy miért nem a KNOÉ beadványa lett az egyik pilot?
  • Olyan beadványt kellett volna küldeni, ahogy ezt már hangsúlyoztam, hogy sok ezer ember érdekeit egyben képviseli, én is ezt támogattam, ilyennek kellett volna lennie az összes magyar keresetnek. Ilyen ügy nem lehet pilot, csak egyéni beadvány! Tehát a KNOÉ beadványa jogi szempontból nem lehet pilot! Mégegyszer megerősítem, ez a bedvány volt a jó! Az Önök beadványa volt szakszerű!
  • Visszatérve a pilot ügyekre, melyeket az egyéni beadványok közül választottak ki általunk ismeretlen szempontok alapján, felveti azt a kérdést, hogy miért fogadta el az ECHR feltétel nélkül a magyar állam által írt választ? Elolvastuk a magyar kormányzat nevében dr. Tallodi minisztáriumi tisztségviselő válaszát, de az meglehetősen különbözik az általam megismert tényekkel, dokumentumokkal! Erre javasoltuk is, hogy Mr. Kuti segítsen a pilot ügyeket beadott szerveződéseknek és írtam is egy szakmai vázlatot. Ez alapján elkészült egy anyag, melyet meg is kaptam és jónak tartottam. Ismereteim szerint ez megküldésre került az érintett szervezeteknek! Amennyiben ismertetik írásomat az érintett réteggel, kérem itt tegyék hozzá az Önök által, az "pilot judgement" eljárásban érintett szerveződések számára segítésképpen írt válaszukat.

A KNOÉ ÁLTAL A PILOT ÜGYEKBEN ÉRINTETT
SZERVEZETEKNEK ÍRT ÉS MEGKÜLDÖTT SEGÉDANYAG

A tételes véleményünk elkészítése előtt le kell szögeznünk, hogy a magyar állam képviseletében dr. Tallódi Zoltán aki az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán az Alkotmányjogi Tanszéken óraadó tanár, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Dr. Tallódi összességében tényeket nélkülöző, a jelenlegi kormányzat jóhiszeműségét alátámasztani, igyekvő választ készített, mely az EJEB félrevezetésére törekszik! Nézzük a tányeket:

  • 2. pontban azt írja a válaszadó, hogy a „külön járulékfizetés sem a munkáltatók, sem a munkavállalók oldaláról nem fedezte ezeket a kiadásokat a Nyugdíjbiztosítási Alapban.”
  • Ez a kijelentés nem valós, mivel a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 18. § (1) bekezdése 2007 óta rendelkezik arról, hogy olyan foglalkoztatók, akik korkedvezményes munkakörben foglalkoztatnak dolgozókat kötelezően 13%-os korkedvezmény-biztosítási járulékot kell fizetnie az alábbiak szerint.
  • 2007-ben a költségvetés ezt a befizetendő összeget teljes egészében átvállalta
  • 2008-ban a 13%-ból már 3,5%-ot a munkáltató fizetett,
  • 2009-ben a 13%-ból már 6,5%-ot,
  • 2010-ben a 13%-ból már 9,75%-ot
  • 2011-től a teljes 13%-ot a munkáltató fizette.
  • 2012 év folyamán, bár már nem lehetőség a korkedvezményes nyugdíjba vonulásra, ugyan csak 13%-os korkedvezmény-biztosítási járulékot kellett a meghatározott foglalkoztatóknak befizetniük.
  • 3,5 év alatt az ilyen címen befizetett összeg elérte a 35 Milliárd Ft-ot.

  • III/8. A kormány válaszában jelzi, hogy nem került minden jogorvoslati lehetőség kimerítésre. A szolgálati járandóságban részesülők nem kaptak új határozatot, nem volt mi ellen panaszt benyújtaniuk a közigazgatási és munkaügyi bíróságon. A válaszban hivatkozott jogszabályi hely azt írja elő, hogy akkor nem kell csökkenteni a járandóságot 16%-al, ha a nyugdíjazásukkor minősítő határozatot is kaptak. Azonban egészen a 2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérő1, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény életbe lépéséig nem volt relevanciája a minősítő határozatnak, az semmilyen előnnyel nem járt, sőt a foglalkoztatók számára kedvezőtlen lett volna annak kiadása, hiszen a munkavállaló akár perelhetett is volna kártérítésért. A minősítő határozatok kiadásának jogvesztő határideje van, vagyis a 2011-es jogszabály meghozatalakor már nagyon sok esetben lejárt a határidő. Ha nem volt minősítő határozat, akkor hiába volt egészségkárosodás a nyugdíjazás indoka, nem volt jogosult a 16% megtartására.
  • III/9. Ebben a pontban megfogalmazottak szerint a kereső tevékenység esetén életbe lépő kereset korlát (minimálbér 18 szorosát meghaladó kereset) nem érinti a kérelmezőt sem állja meg a helyét, hiszen nincs kivétel ezen szabály alól a korkedvezményes járandóságosok esetében.
  • III/11. Nem igaz az sem, hogy a kérelmező ellátásra való jogosultságát a jogszabályváltozás nem érintette, hiszen az 1949. évi XX. törvény 70/E. §. (3) alapján
  • „(3) Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető.”
  • Ez azonban azt jelenti, hogy igen is változott az ellátásra való jogosultság, hiszen, a fenti jogszabályi hely alapján, amit a 4.-ik alaptörvény módosításba is beemeltek, az ellátás bármikor csökkenthető és megszüntethető. Itt is hivatkoznak arra, hogy nem történt többlet befizetés, de mint már korábban jeleztem ez nem igaz. Ráadásul a korkedvezményes nyugdíjra jogosító munkakörök azért kerültek megállapításra, mert azon munkakörökben olyan fizikai és pszichikai megterhelés éri a dolgozókat, ami sokszoros igénybevételt jelent. Ráadásul a rendvédelem és a honvédelem területén dolgozó esetében még egyéb korlátozásokat is el kellett viselniük, aminek a kompenzálását is jelentette a korkedvezményes nyugdíj összege. Ezért került sor a korkedvezmény intézményének bevezetésére. A rendőrség és a honvédség állományába tartozó személyek az általános szabályok szerint, az általános nyugdíjbiztosítási rendszerbe fizették nyugdíjjárulékukat, és ennek megfelelően továbbra is jogosultak arra, hogy az általános szabályok szerint részesüljenek társadalombiztosítási nyugdíjban a Nyugdíjbiztosítási Alapból a nyugdíjkorhatár betöltése után.
  • A szolgálati nyugdíjban, illetve 2012 óta szolgálati járandóságban részesülök ellátásának fedezetét a központi költségvetés biztosította, nem a biztosítottak járulék befizetéseiből összeadódó szolgálati nyugdíjbiztosítási alap, tehát a szolgálati nyugdíjak korábbi rendszere Magyarországon nem tekinthető az ún. foglalkoztatási nyugdíj egyik formájának ("occupational pension scheme"), Ezt a helyzetet Magyarországon az is súlyosbította, hogy a rendszerváltást követően számos olyan, egyes foglalkozási ágak (bányászok, katonák, rendőrök) részére biztosított privilegizált juttatási forma is fennmaradt, amelyet nyugdíj elnevezéssel illettek (hiszen korábban az időskori nyugdíjakkal együtt ezeket az ellátásokat is a központi állami költségvetésből finanszírozták), de külön járulékfizetés sem a munkáltatók, sem a munkavállalók oldaláról nem fedezte ezeket a kiadásokat a Nyugdíjbiztosítási Alapban. A tényállásban kifejti a kormány válasza, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapot 2008-tól hitelből finanszírozták és ezért volt szükség a korkedvezményes nyugdíjak átalakítására, vagyis önmagának mond ellent a válasz, hiszen a 11-ik pontban meg azt írja, hogy nem a Nyugdíj Alap finanszírozta, így nem tekinthető foglalkoztatási nyugdíjnak.
  • A magyar állam válasza sajnálatosan félrevezetni igyekszik a Strasbourgi bíróságot, hiszen olyan privilegizált helyzetet fogalmaz meg az érintettek előnyére, mely a Kádár rendszerből „átmentett” hihetetlen juttatásokról beszél. Ez nem igaz, hiszen ebben a rendszerben a szolgálati nyugdíjasoknak több alapjogáról le kellett mondani, korlátozták a mozgási az utazási szabadságot és túlóra díj nélkül Magyarországon egy átlagos fizetésért végeztek heti akár 70-80 munkaórát is! Gyakori volt a rendőrség állományában tartozóknál, hogy teljesen váratlan időpontban rendelték be az állományt, a bűnügyi nyomozók akár több napig sem mehettek haza és túlterheltek voltak, a havi 40-50 bűnüggyel! A dr. Tallódi Zoltán által megfogalmazottak a kormányzat által elkezdett indokolatlan negatív kampány érveire épül, mely ezt a réteget pusztán azért, mert szakmai tevékenységük egy részét a szocialista társadalmi rendszer idején végezték! Ez olyan sértő, a médiában megjelent jelzőkkel illette ezt a réteget, hogy Kádár-huszárok! Az igazságügyi-államtitkár dr. Répássy Róbert így fogalmazott: „Amikor védik a már szolgálati nyugdíjba vonult rendőröket, akkor többek közt azokat védik, akik rendőrként szolgáltak a Kádár-rendszerben. Mi a logikai különbségtétel mondjuk egy Kádár-huszár és egy tanácselnök között?" Hasonló kijelentéseket tett Navracsics Tibor és Orbán Viktor is! Álláspontunk szerint a célja a kormányzatnak a korábbi rendszerben is dolgozó réteggel való leszámolás volt a célja, és nem a társadalmi igazságosság. A válasz írójának az „erős érdekképviseletre” utalása is valótlan, ugyanis az előző rendszerben a szakszervezetek tevékenysége jelképes volt, a korhatár előtt nyugdíjak megszüntetésénél pedig az érdekvédelmi szervezetekkel a kormányzat nem is tárgyalt. Az érdekvédelmi célból alakult szervezeteket, mint a KNOÉ és az SZB meg sem hallgatták, annak ellenére, hogy létezésükről tudtak, hiszen a törvény elfogadása előtt az összes országgyűlési képviselőnek a KNOÉ az SZ-vel egyeztetve levelet írt, melyben felhívta a figyelmet a törvény negatív hatásaira és annak igazságtalanságára, melyet visszaható hatállyal hoztak meg.

Folytatom az elemzést. Azt azért szeretném megjegyezni, hogy nincs információm arról, hogy a pilot ügyekben érintett szervezetek mennyiben vették figyelembe, amit írtunk, amit megfogalmaztunk! De mindezek ellenére a jogot jól ismerő szakemberek részéről felvetődik a kérdés, hogy 1950. november 4.-én Rómában elfogadott "Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről" szoló egyezmény sérelmét, a korkedvezményes nyugdíjak elvétele vonatkozásában miért is nem észlelte a Bíróság?

Lezárom a véleményem az Önök ügyéről azzal, hogy nehéz bármilyen szándékosságot észlelni az ECHR döntésében. Az azonban egyérelműen leszögezhető, hogy az magyarországi beadványok mennyisége indokolatlanul magas volt, vélelmezhetően különböző tartalommal! Az ECHR működésére visszatérve, levonhatjuk azt a következtetés, hogy a "pilot judgement" eljárás alkalmazása nem volt megfelelő, sok kívánni valót hagyott maga után!

Rátérnék az ECHR 53080/13. számú ügyben hozott ítéletére. Nem lehet, sőt nem is szabad összehasonlítani az Önök ügyével.

  • A bedvány tartalma könnyen megismerhető volt, nem volt sok ezer, egymástól eltérő tartalmú beadvány
  • Az Önök ügyében maradt juttatás, csak a mindenkori jövedelemadóval csökkentve. Ez, ha jól vagyok tájékoztatva 16%-os csökkenést eredményezett. A Nagy Belane egy fillért sem kapott, mert megvonták a rokkant nyugdíjas státuszát.
  • Az ECHR döntése arra vonatkozott, hogy Nagy Béláné megélhetése ellehetlenült, az Önöké azonban nem. Ez szerepelt az ítéletben!
  • Összességében, és itt nem kell hosszas elemzést végeznük, a kér ügy csak nagyon távolról hasonlítható össze!

DR. GEORGE WELDEN NEMZETKÖZI JOGÁSZ VÉLEMÉNYE:

Valójában könnyű dolgom van, mert Mr. Kuti megküldte tanult kolléganőm véleményét, melyet áttanulmányoztam a többi rendelkezésemre bocsátott irattal együtt! Nagyon kis mértékben tér el a véleményem kolléganőm véleményétől, de egy dolgot másképpen látok!

  • Másképp látom a "pilot judgement" eljárást a korkedvezményes nyugdíj ügyében! Úgy vélem, hogy elég részletesen ismerem az ügyet, részletesen ismerem a KNOÉ beadványát és ismerem az átlag nyugdíjakat is, hiszen részt vettem én is a KNOÉ beadványának elkészítésében! Kuti Lászlót a Metropolitan police által tartott kiképzésről ismerem, és Ő kért fel arra, hogy nyújtsak segítséget a bedvány elkészítésében. Az Egyezményt jól ismerem. A javaslataim ennek tükrében tettem meg, hogy az Egyezményt korábban módosította az 1970. szeptember 21-én hatályba lépett Harmadik, az 1971. december 20-án hatályba lépett Ötödik és az 1990. január 1-jén hatályba lépett Nyolcadik Kiegészítő Jegyzőkönyv. Szövege tartalmazza a Második Kiegészítő Jegyzőkönyv rendelkezéseit is, amely – 5. Cikke (3) bekezdésének értelmében – az 1970. szeptember hó 21. napján történt hatályba lépésével az Egyezmény szerves részévé vált. A Tizenegyedik Kiegészítő Jegyzőkönyv 1998. november 1-jei hatályba lépésével felváltotta az e jegyzőkönyvek által módosított vagy beillesztett összes rendelkezést. Ezzel az időponttal az 1994. október 1-jén hatályba lépett Kilencedik Kiegészítő Jegyzőkönyv hatályát veszítette, és a Tizedik Kiegészítő Jegyzőkönyv tárgytalanná vált. Mindezek figyelembe vételével, a KNOÉ beadványa a következő szempontokat tartalmazta:
  • Sérült az Egyezmény Első Kiegészítő Jegyzőkönyvének 1. cikke „Tulajdon védelme”
  • Sérült az Egyezmény 7. cikke „Törvényi Rendelkezés nélküli büntetés kiszabásának tilalma”
  • Sérült az Egyezmény 13. cikke „Hatékony jogorvoslathoz való jog”
  • Sérült az Egyezmény 14. cikke „Megkülönböztetés tilalma”
  • Sérült az Egyezmény Tizenkettedik Kiegészítő Jegyzőkönyvének 1. cikke „A megkülönböztetés általános tilalma”

Végezetül a rokkant nyugdíjjal összefüggő ECHR döntést pontosan úgy látom, mint Goldel asszony. A két ügynek nincs lényegi köze egymáshoz!

2019-01-23T13:04:12+01:002015. február 10.|Általános információk|

Tagdíjakkal összefüggő döntésünk

A KNOÉ vezetősége úgy döntött, hogy a tagdíjjal elmaradt tagok vonatkozásában az alábbi intézkedéseket foganatosítja:

Aki csak a 2015. évi tagdíjjal van elmaradva:

  • 2015. július 1. napjától a tagi felület elérését egyesületünk informatikusa felfüggeszti és a belépési kísérletnél a program kiírja, hogy "TAGDÍJ BEFIZETÉSÉT KÖVETŐEN A HOZZÁFÉRÉS AKTÍV LESZ" A tagdíj befizetését követően a tagi felület elérését újra lehetővé tesszük!

Aki a 2014. és 2015. évi tagdíjjal van elmaradva:

  • A tagi felület elérését egyesületünk informatikusa felfüggeszti és a belépési kísérletnél a program kiírja, hogy "TAGDÍJ BEFIZETÉSÉT KÖVETŐEN A HOZZÁFÉRÉS AKTÍV LESZ" A tagdíj befizetését követően a tagi felület elérését újra lehetővé tesszük!
  • Aki figyelemfelhívás ellenére, sem fizeti meg az elmaradt tagdíját, az egyesületből kizárásra kerül és a vonatkozó jogszabályok szerint jogi úton követeljük az elmaradt összeget. (Az egyesületből kilépés vagy kizárás ellenére az elmaradt tagdíj kifizetése követelhető!

Aki a 3 vagy 4 évi tagdíjjal van elmaradva:

  • A tagi felület elérését egyesületünk informatikusa felfüggeszti és a belépési kísérletnél a program kiírja, hogy "TAGDÍJ BEFIZETÉSÉT KÖVETŐEN A HOZZÁFÉRÉS AKTÍV LESZ" A tagdíj befizetését követően a tagi felület elérését újra lehetővé tesszük!
  • Aki a KNOÉ vezetőségétől indokoltan azt kéri, és a KNOÉ vezetősége azt megalapozottnak tartja, az elmaradt tartozást 50% mértékben csökkentjük és a tagsági viszonyt reaktiváljuk!
  • Aki tagságának reaktiválását és a tagdíj tartozásának mérséklését nem kéri, a figyelemfelhívás ellenére, sem fizeti meg az elmaradt tagdíját, az egyesületből kizárásra kerül és a vonatkozó jogszabályok szerint jogi úton követeljük az elmaradt összeget. (Az egyesületből kilépés vagy kizárás ellenére az elmaradt tagdíj kifizetése követelhető és egyesületünk követelni is fogja!)

Egyesületünkkel összefüggő vélemények

Három tagunk, illetve az egyik tagunknak mondott személy, írt egyesületünknek véleményt. Azért mondjuk, hogy az egyikük tagunknak mondott személy, mert a blog oldalunkon írt névtelenül, és azt állította, hogy tagunk! Mi elhisszük és így értelmezzük a véleményét! Mindhárman erősen kifogásolták a vezetőség azon döntését, hogy a több évi tagdíjjal tartozó személyek vonatkozásában mérlegeljük az 50%-os kedvezményt. Mi mindezek ellenére úgy véljük, sőt tudjuk, hogy több tagunk nagyon alacsony járandóságot kap és meglehetősen szegényes körülmények között él! Ezért gondoltuk azt, hogy azon tagjaink, akik szeretnének a jogorvoslati eljárásban részt venni, de nem tudtak fizetni, kedvezményt kapjanak! Ezt a jelzéseket mérlegelve döntjük el, kiszűrve, a hanyag vagy nyerészkedésre törekvő személyeket! A KNOÉ segíteni akar, természetesen a tisztességes, az egyesületi feltételeknek megfelelő tagjainknak!

A KNOÉ vezetősége úgy véli, hogy azok a kifogások nem elfogadhatóak, melyek szerint a tagunk nem tudta, hogy egy egyesületben kötelező a tagdíj, azt gondolta, hogy az ingyenes, továbbá összekeveri az egyesületet egy pertársasággal, és azt állítja, hogy a honlapunkon lévő tájékoztatást nem olvasta! Összességében, a peres eljárásokban kizárólag azon tagjainkat képviseljük, - tesszük ezt a többség érdekében -, akik eleget tesznek a fentiekben részletezett feltételeknek!

A KNOÉ egy hivatalosan bejelentett nonprofit szervezet, melynek fizetési, könyvelési és beszámolási kötelezettsége van. A KNOÉ nem kap támogatást, a KNOÉ nem kap senkitől egy fillért sem, csak a tagjai által befizetett tagdíjból és esetleges adományokból működik! Több tagunk írta, hogy nem is értik mire fizessenek, hiszen nem nyertük meg az ügyeket, mert rosszul és szakszerűtlenül dolgoztunk! Ezen tagjainkat, akik így gondolkodnak, felszólítjuk, hogy önként lépjenek ki az egyesületből és az elmaradt tagdíjukat önként fizessék ki!

A KNOÉ vezetése úgy döntött, hogy azon személyekkel szemben, akik egyesületünk lejáratására a jóhírünk csorbítására törekednek, nyílt mások által hozzáférhető oldalakon, közösségi oldalakon állítanak hazugságokat, a civiliszikai szabályok alapján polgári peres eljárást kezdeményezünk és 100.000 Ft nagyságrendű sérelemdíjat követelünk! A döntést az motiválta, hogy egyesületünk szeretné megőrizni a tekintélyét és szeretne eredményesen, hatékonyan működni így nem hunyhatunk szemet a hazugságokon alapuló, lejárató, bizonytalanságot keltő magatartással szemben!

Egyesületünknek legfontosabb a tagi feltételeknek elegett tett tagság professzionális képviselete!

A KNOÉ VEZETŐSÉGE

2019-01-23T13:02:11+01:002015. február 10.|Általános információk|

Jogi szakértői egyeztetés

TISZTELT TAGJAINK!

2015. február 10 | KNOÉ

Az Európai Emberi Jogi Bíróság (ECHR) második szekciója ítéletet hozott rokkant nyugdíj ügyben. Az 53080/13 számon folytatott eljárásban a következő bírák hozták a döntést:

  • Işıl Karakaş elnök
  • Sajó András elnök-helyettes
  • Nebojša Vučinić bíró
  • Helen Keller bíró
  • Egidijus Kūris bíró
  • Robert Spano bíró
  • Jon Fridrik Kjølbro bíró
  • Stanley Naismith irodavezető

Az elsőfokú ítélet szerint a magyar állam megsértette a magántulajdonhoz való jogot a bedványban szereplő sérelmére és kártérítést ítélt meg. A sértett rokkant nyugdíjas státuszát megvonták 2010-ben, így nem volt a továbbiakban rokkant, és nem kapott ellátást sem. Hiába keresett jogorvoslatot, Magyarországon elutasították, ezért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához

Egyesületünk több száz észrevételt kapott tagjaitól az EJEB 53080/13 számú ítéletével összefüggésben. Egyesületünk vezetése megkereste a külföldi jogi segítőinket. Ők azok akikről már tagjainknak adtunk tájékoztatást itt

Dr. PhD. Winiefred Goldel egyetemi docens, Németország

Dr. George Welden nemzetközi jogász, Royal Holloway University UK London

Összességében jogászaink elemezték, értékelték az EJEB döntését. Úgy véljük, hogy az a helyes, ha jogász segítőink véleményét ismertetjük tagjainkkal. Ezek alapján, elsőként dr. phd. Goldel docens meglátásait adjuk közzé:

DR. PHD. WINIEFRED GOLDEL NÉMET EGYETEMI DOCENS VÉLEMÉNYE:

  • Mielőtt válaszolnék a kérdésre, hadd fejtsem ki véleményem az Önök korkedvezményes nyugdíj ügyével összefüggő ECHR döntésről! Az ügyet Mr. László Kuti tájékoztatása alapján ismerem, akit Kairóban ismertem meg, mint a magyar rendőrség képviselőjét. Ő akkor az AKA speciális kiképzésén vett részt! Én itt jogi szakértőként dolgoztam. Mr. Kuti megkeresett néhány évvel ezelőtt, hogy segítsek a korkedvezményes nyugdíjak visszaható hatályú megvonása elleni jogorvoslati eljárásban! Ezt azért véltem fontosnak, hogy elmondjam, hogy nem csak a jogi véleményem fogalmazom meg érintőlegesen, hanem részletes elemzést tudok adni, ugyanis jól ismerem ügyüket, hiszen közreműködtem a beadványuk elkészítésében is. Előbb elemezzük az Önök ügyében született döntést, majd térjünk át a kérdésben felvetett rokkant nyugdíjjal összefüggő ECHR döntésre! A magyarországi korkedvezményes nyugdíjakkal összefüggő ECHR (EJEB) döntés nagyon is elgondolkodtató! Az Európai Jogot jól ismerő szakember számára sok kérdést vet fel, és esetlegesen jogi anomáliákra is felhívja a figyelmet! Nem állítom, hogy a döntés részlehajló, de sajnálatosan azt sem mondhatom, hogy nem az! Arra a kérdésre pedig nem tudok válaszolni, hogy mi motiválta az ECHR 2. szekcióját ennek a döntésnek a meghozatalára. Néhány elméleti gondolatot azonban felvetnék:
  • Talán az első ilyen kérdés, hogy az EJEB miért nem lépett fel határozottabban a tömeges beadványokkal szemben? Erre azt tudom válaszolni, hogy ez teljes mértékben érthető, sőt az EJEB-nek nem is lehet kötelessége, hogy ebbe belefolyjon, ebbe bármilyen módon beleavatkozzon! Az, hogy egy társadalmi réteget érintő kérdésben nem tudták Magyarországon az érdekvédelmi szerveződések a "sértetteket" összefogva tevékenyégüket koordinálni, sőt felszólítják a "sértetteket, hogy egyénileg küldejenek beadványt Strasbourba, nagyon negatív érzéseket indukál bennem!
  • Javasoltam Mr. Kutinak még 2011. évben, amikor megkeresett engem és a nemzetközi jogi ismereteimre hivatkozva tett fel kérdéseket, hogy az érintett magyar korkedvezményes nyugdíjas rétegnek össze kell fogni és egyetemlegesen kell fellépni! Mr. Kuti, aki ebben maga is érdekelt, mint korkedvezményes nyugdíjas, elmondta, hogy sorstársai megsegítésére egy egyesületet alapított és egy magyar településen Nagyegyházán szervezett egy rendezványt, melyre meghívta az érdekelt érdekvédelmi szerveződéseket. A rendezvény célja az volt, hogy az érintett réteg érdekeit képviselő szerveződések megállapodjanak, egyesüljenek, vagy összehangolják a jogorvoslatot! Engem Mr. Kuti úgy tájékoztatott, hogy ez nem vezetett eredményre! Ismereteim szerint két szakszervezet volt hajlandó együttműködésre, az akkori másik kifejezetten erre a célra létrehozott szerveződés azonban nem. Az én véleményem szerint ez nagy hiba volt! Nagy hiba volt, mert ez, illetve még utólag különböző szakszervezet közbelépése eredményezte, a több ezer beadványt, mellyel az EJEB nem tudott mit kezdeni!
  • Tehát egyértelmű és vitathatatlan, hogy hiba volt a magyar érdekvédeli egyesületek, akár civil szerveződések, akár szakszervezetek részéről, hogy nem voltak hajlandóak az együttműködésre! Mr. Kuti ezt követően folyamatosan tájékoztatott, hogy Ő és az Ö általa létrehozott szervezet még ezt követően is együttműködésre törekedett. Ez az érthetetlen önmegvalósítási vágy, egyéni sikerre, vagy talán szándékos zavarkeltésre törekvés vagy, ha úgy jobban tetszik ez a megfogalmazás, hogy "eszetlen beadvány cunami" vezetett odáig, hogy nem megfelelő döntés született. Persze itt is felmerülnek újabb kérdések!
  • Átolvasta vagy átnézte-e valaki a sok ezer beadványt? És ki, milyen szempontok alapján választotta ki az úgynevezett "pilot" ügyeket?
  • Észlelték-e, vagy akarták-e észlelni, hogy a beadványok tartalma különböző, eltérő, más tartalmú?
  • Lehetséges, hogy egy ilyen társadalmi réteget érintő ügyben az ECHR (EJEB) nem győződik meg a vitatott jogszabály megalkotásának indokoltságáról?
  • Mr. Kuti tájékoztatása alapján, a tagság részéről felvetődött, hogy miért nem a KNOÉ beadványa lett az egyik pilot?
  • Olyan beadványt kellett volna küldeni, ahogy ezt már hangsúlyoztam, hogy sok ezer ember érdekeit egyben képviseli, én is ezt támogattam, ilyennek kellett volna lennie az összes magyar keresetnek. Ilyen ügy nem lehet pilot, csak egyéni beadvány! Tehát a KNOÉ beadványa jogi szempontból nem lehet pilot! Mégegyszer megerősítem, ez a bedvány volt a jó! Az Önök beadványa volt szakszerű!
  • Visszatérve a pilot ügyekre, melyeket az egyéni beadványok közül választottak ki általunk ismeretlen szempontok alapján, felveti azt a kérdést, hogy miért fogadta el az ECHR feltétel nélkül a magyar állam által írt választ? Elolvastuk a magyar kormányzat nevében dr. Tallódi minisztériumi tisztségviselő válaszát, de az meglehetősen különbözik az általam megismert tényektől, dokumentumoktól! Erre javasoltuk is, hogy Mr. Kuti segítsen a pilot ügyeket beadott szerveződéseknek és írtam is egy szakmai vázlatot. Ez alapján elkészült egy anyag, melyet meg is kaptam és jónak tartottam. Ismereteim szerint ez megküldésre került az érintett szervezeteknek! Kérem, hogy ezt az anyagot is ismertessék a tagságuk előtt! Ez azért fontos, mert az "pilot judgement" eljárásban érintett szerveződéseknek Önök segíteni szerettek volna. Megfogadtak bármit az én vázlataim alapján, de Önök által kidolgozott és elkészített anyagból?

ITT OLVASHATÓ A KNOÉ ÁLTAL A PILOT ÜGYEKBEN ÉRINTETT SZERVEZETEKNEK ÍRT ÉS MEGKÜLDÖTT SEGÉDANYAG

A tételes véleményünk elkészítése előtt le kell szögeznünk, hogy a magyar állam képviseletében dr. Tallódi Zoltán aki az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán az Alkotmányjogi Tanszéken óraadó tanár, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Dr. Tallódi összességében tényeket nélkülöző, a jelenlegi kormányzat jóhiszeműségét alátámasztani, igyekvő választ készített, mely az EJEB félrevezetésére törekszik! Nézzük a tényeket:

A második pontban azt írja a válaszadó, hogy a „külön járulékfizetés sem a munkáltatók, sem a munkavállalók oldaláról nem fedezte ezeket a kiadásokat a Nyugdíjbiztosítási Alapban.”

  • Ez a kijelentés nem valós, mivel a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 18. § (1) bekezdése 2007 óta rendelkezik arról, hogy olyan foglalkoztatók, akik korkedvezményes munkakörben foglalkoztatnak dolgozókat, kötelezően 13%-os korkedvezmény-biztosítási járulékot kell fizetniük az alábbiak szerint:
  • 2007-ben a költségvetés ezt a befizetendő összeget teljes egészében átvállalta
  • 2008-ban a 13%-ból már 3,5%-ot a munkáltató fizetett,
  • 2009-ben a 13%-ból már 6,5%-ot,
  • 2010-ben a 13%-ból már 9,75%-ot
  • 2011-től a teljes 13%-ot a munkáltató fizette.
  • 2012 év folyamán, bár már nincs lehetőség a korkedvezményes nyugdíjba vonulásra, ugyancsak 13%-os korkedvezmény-biztosítási járulékot kellett a meghatározott foglalkoztatóknak befizetniük.
  • 3,5 év alatt az ilyen címen befizetett összeg elérte a 35 Milliárd Ft-ot.
  • III/8. A kormány válaszában jelzi, hogy nem került minden jogorvoslati lehetőség kimerítésre. A szolgálati járandóságban részesülők nem kaptak új határozatot, nem volt mi ellen panaszt benyújtaniuk a közigazgatási és munkaügyi bíróságon. A válaszban hivatkozott jogszabályi hely azt írja elő, hogy akkor nem kell csökkenteni a járandóságot 16%-al, ha a nyugdíjazásukkor minősítő határozatot is kaptak. Azonban egészen a 2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérő1, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény életbe lépéséig nem volt relevanciája a minősítő határozatnak, az semmilyen előnnyel nem járt, sőt a foglalkoztatók számára kedvezőtlen lett volna annak kiadása, hiszen a munkavállaló akár perelhetett is volna kártérítésért. A minősítő határozatok kiadásának jogvesztő határideje van, vagyis a 2011-es jogszabály meghozatalakor már nagyon sok esetben lejárt a határidő. Ha nem volt minősítő határozat, akkor hiába volt egészségkárosodás a nyugdíjazás indoka, nem volt jogosult a 16% megtartására.
  • III/9. Ebben a pontban megfogalmazottak szerint a kereső tevékenység esetén életbe lépő kereset korlát (minimálbér 18 szorosát meghaladó kereset) nem érinti a kérelmezőt sem állja meg a helyét, hiszen nincs kivétel ezen szabály alól a korkedvezményes járandóságosok esetében.
  • III/11. Nem igaz az sem, hogy a kérelmező ellátásra való jogosultságát a jogszabályváltozás nem érintette, hiszen az 1949. évi XX. törvény 70/E. §. (3) alapján
  • „(3) Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető.”
  • Ez azonban azt jelenti, hogy igen is változott az ellátásra való jogosultság, hiszen, a fenti jogszabályi hely alapján, amit a 4.-ik alaptörvény módosításba is beemeltek, az ellátás bármikor csökkenthető és megszüntethető. Itt is hivatkoznak arra, hogy nem történt többlet befizetés, de mint már korábban jeleztem ez nem igaz. Ráadásul a korkedvezményes nyugdíjra jogosító munkakörök azért kerültek megállapításra, mert azon munkakörökben olyan fizikai és pszichikai megterhelés éri a dolgozókat, ami sokszoros igénybevételt jelent. Ráadásul a rendvédelem és a honvédelem területén dolgozó esetében még egyéb korlátozásokat is el kellett viselniük, aminek a kompenzálását is jelentette a korkedvezményes nyugdíj összege. Ezért került sor a korkedvezmény intézményének bevezetésére. A rendőrség és a honvédség állományába tartozó személyek az általános szabályok szerint, az általános nyugdíjbiztosítási rendszerbe fizették nyugdíjjárulékukat, és ennek megfelelően továbbra is jogosultak arra, hogy az általános szabályok szerint részesüljenek társadalombiztosítási nyugdíjban a Nyugdíjbiztosítási Alapból a nyugdíjkorhatár betöltése után.
  • A szolgálati nyugdíjban, illetve 2012 óta szolgálati járandóságban részesülök ellátásának fedezetét a központi költségvetés biztosította, nem a biztosítottak járulék befizetéseiből összeadódó szolgálati nyugdíjbiztosítási alap, tehát a szolgálati nyugdíjak korábbi rendszere Magyarországon nem tekinthető az ún. foglalkoztatási nyugdíj egyik formájának ("occupational pension scheme"), Ezt a helyzetet Magyarországon az is súlyosbította, hogy a rendszerváltást követően számos olyan, egyes foglalkozási ágak (bányászok, katonák, rendőrök) részére biztosított privilegizált juttatási forma is fennmaradt, amelyet nyugdíj elnevezéssel illettek (hiszen korábban az időskori nyugdíjakkal együtt ezeket az ellátásokat is a központi állami költségvetésből finanszírozták), de külön járulékfizetés sem a munkáltatók, sem a munkavállalók oldaláról nem fedezte ezeket a kiadásokat a Nyugdíjbiztosítási Alapban. A tényállásban kifejti a kormány válasza, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapot 2008-tól hitelből finanszírozták és ezért volt szükség a korkedvezményes nyugdíjak átalakítására, vagyis önmagának mond ellent a válasz, hiszen a 11-ik pontban meg azt írja, hogy nem a Nyugdíj Alap finanszírozta, így nem tekinthető foglalkoztatási nyugdíjnak.
  • A magyar állam válasza sajnálatosan félrevezetni igyekszik a Strasbourgi bíróságot, hiszen olyan privilegizált helyzetet fogalmaz meg az érintettek előnyére, mely a Kádár rendszerből „átmentett” hihetetlen juttatásokról beszél. Ez nem igaz, hiszen ebben a rendszerben a szolgálati nyugdíjasoknak több alapjogáról le kellett mondani, korlátozták a mozgási az utazási szabadságot és túlóra díj nélkül Magyarországon egy átlagos fizetésért végeztek heti akár 70-80 munkaórát is! Gyakori volt a rendőrség állományában tartozóknál, hogy teljesen váratlan időpontban rendelték be az állományt, a bűnügyi nyomozók akár több napig sem mehettek haza és túlterheltek voltak, a havi 40-50 bűnüggyel! A dr. Tallódi Zoltán által megfogalmazottak a kormányzat által elkezdett indokolatlan negatív kampány érveire épül, mely ezt a réteget pusztán azért, mert szakmai tevékenységük egy részét a szocialista társadalmi rendszer idején végezték! Ez olyan sértő, a médiában megjelent jelzőkkel illette ezt a réteget, hogy Kádár-huszárok! Az igazságügyi-államtitkár dr. Répássy Róbert így fogalmazott: „Amikor védik a már szolgálati nyugdíjba vonult rendőröket, akkor többek közt azokat védik, akik rendőrként szolgáltak a Kádár-rendszerben. Mi a logikai különbségtétel mondjuk egy Kádár-huszár és egy tanácselnök között?" Hasonló kijelentéseket tett Navracsics Tibor és Orbán Viktor is! Álláspontunk szerint a célja a kormányzatnak a korábbi rendszerben is dolgozó réteggel való leszámolás volt a célja, és nem a társadalmi igazságosság. A válasz írójának az „erős érdekképviseletre” utalása is valótlan, ugyanis az előző rendszerben a szakszervezetek tevékenysége jelképes volt, a korhatár előtt nyugdíjak megszüntetésénél pedig az érdekvédelmi szervezetekkel a kormányzat nem is tárgyalt. Az érdekvédelmi célból alakult szervezeteket, mint a KNOÉ és az SZB meg sem hallgatták, annak ellenére, hogy létezésükről tudtak, hiszen a törvény elfogadása előtt az összes országgyűlési képviselőnek a KNOÉ az SZ-vel egyeztetve levelet írt, melyben felhívta a figyelmet a törvény negatív hatásaira és annak igazságtalanságára, melyet visszaható hatállyal hoztak meg.

Folytatom az elemzést. Azt azért szeretném megjegyezni, hogy nincs információm arról, hogy a pilot ügyekben érintett szervezetek mennyiben vették figyelembe, amit írtunk, amit megfogalmaztunk! De mindezek ellenére a jogot jól ismerő szakemberek részéről felvetődik a kérdés, hogy 1950. november 4.-én Rómában elfogadott "Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről" szoló egyezmény sérelmét, a korkedvezményes nyugdíjak elvétele vonatkozásában miért is nem észlelte a Bíróság?

Lezárom a véleményem az Önök ügyéről azzal, hogy nehéz bármilyen szándékosságot észlelni az ECHR döntésében. Az azonban egyérelműen leszögezhető, hogy az magyarországi beadványok mennyisége indokolatlanul magas volt, vélelmezhetően különböző tartalommal! Az ECHR működésére visszatérve, levonhatjuk azt a következtetés, hogy a "pilot judgement" eljárás alkalmazása nem volt megfelelő, sok kívánni valót hagyott maga után!

Rátérnék az ECHR 53080/13. számú ügyben hozott ítéletére. Nem lehet, sőt nem is szabad összehasonlítani az Önök ügyével.

  • A bedvány tartalma könnyen megismerhető volt, nem volt sok ezer, egymástól eltérő tartalmú beadvány
  • Az Önök ügyében maradt juttatás, csak a mindenkori jövedelemadóval csökkentve. Ez, ha jól vagyok tájékoztatva 16%-os csökkenést eredményezett. A Nagy Belane egy fillért sem kapott, mert megvonták a rokkant nyugdíjas státuszát.
  • Az ECHR döntése arra vonatkozott, hogy Nagy Béláné megélhetése ellehetlenült, az Önöké azonban nem. Ez szerepelt az ítéletben!
  • Összességében, és itt nem kell hosszas elemzést végeznük, a kér ügy csak nagyon távolról hasonlítható össze!

DR. GEORGE WELDEN NEMZETKÖZI JOGÁSZ VÉLEMÉNYE:

Valójában könnyű dolgom van, mert Mr. Kuti megküldte tanult kolléganőm véleményét, melyet áttanulmányoztam a többi rendelkezésemre bocsátott irattal együtt! Nagyon kis mértékben tér el a véleményem kolléganőm véleményétől, de egy dolgot másképpen látok!

  • Másképp látom a "pilot judgement" eljárást a korkedvezményes nyugdíj ügyében! Úgy vélem, hogy elég részletesen ismerem az ügyet, részletesen ismerem a KNOÉ beadványát és ismerem az átlag nyugdíjakat is, hiszen részt vettem én is a KNOÉ beadványának elkészítésében! Kuti Lászlót a Metropolitan police által tartott kiképzésről ismerem, és Ő kért fel arra, hogy nyújtsak segítséget a bedvány elkészítésében. Az Egyezményt jól ismerem. A javaslataim ennek tükrében tettem meg, hogy az Egyezményt korábban módosította az 1970. szeptember 21-én hatályba lépett Harmadik, az 1971. december 20-án hatályba lépett Ötödik és az 1990. január 1-jén hatályba lépett Nyolcadik Kiegészítő Jegyzőkönyv. Szövege tartalmazza a Második Kiegészítő Jegyzőkönyv rendelkezéseit is, amely – 5. Cikke (3) bekezdésének értelmében – az 1970. szeptember hó 21. napján történt hatályba lépésével az Egyezmény szerves részévé vált. A Tizenegyedik Kiegészítő Jegyzőkönyv 1998. november 1-jei hatályba lépésével felváltotta az e jegyzőkönyvek által módosított vagy beillesztett összes rendelkezést. Ezzel az időponttal az 1994. október 1-jén hatályba lépett Kilencedik Kiegészítő Jegyzőkönyv hatályát veszítette, és a Tizedik Kiegészítő Jegyzőkönyv tárgytalanná vált. Mindezek figyelembe vételével, a KNOÉ beadványa a következő szempontokat tartalmazta:
  • Sérült az Egyezmény Első Kiegészítő Jegyzőkönyvének 1. cikke „Tulajdon védelme”
  • Sérült az Egyezmény 7. cikke „Törvényi Rendelkezés nélküli büntetés kiszabásának tilalma”
  • Sérült az Egyezmény 13. cikke „Hatékony jogorvoslathoz való jog”
  • Sérült az Egyezmény 14. cikke „Megkülönböztetés tilalma”
  • Sérült az Egyezmény Tizenkettedik Kiegészítő Jegyzőkönyvének 1. cikke „A megkülönböztetés általános tilalma”

Ennél alaposabb, lényegretörőbb beadványt nem lehetett volna készíteni! A kérdés nem ez, hanem az, hogy a "pilot judgement" eljárásban végigolvastak-e mindent, így a KNOÉ beadványát is? Ha nem az nagy probléma. Ha pedig igen, akkor miért nem foglalkoztak érdemben az abban foglaltakkal?

Végezetül a rokkant nyugdíjjal összefüggő ECHR döntést pontosan úgy látom, mint Goldel asszony. A két ügynek nincs lényegi köze egymáshoz!

2019-01-23T11:32:44+01:002015. február 10.|Jogorvoslati hírek|

Személyi változások az EP-ben

A 2014. ÉV MEGLEHETŐSEN NEGATÍV VÁLTOZÁSOKAT HOZOTT

Összességében megfogalmazhatjuk, hogy 2014. év az Egyesület céljainak, törekvéseinek elérése érdekében nem tartozott a legjobb évek közé! Nem tartozott azért sem, mert az Európai Unióban, az Európai Parlametben a korábban kiépített személyes kapcsolatok - melyeken éveket dolgoztunk - ködbe veszett, véget ért. Véget ért pl. azért, mert a választások miatt egyetlen egy személy sem lett EP képviselő, aki minket segített! Újra kellett kezdeni a kapcsolatok kiépítését, de erről a későbbiekben!

Az ügyünk az Európai Patlament előtt, ennek ellenére továbbra is folyamatban van! Újabb kapcsolatokat és újabb támogatókat folyamatosan keresünk, és a lobby tevékenységünket is tovább folytattuk!

 

EJEB döntésének elemzése

EGYESÜLETÜNK TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE, AZ EJEB ELJÁRÁSSAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN

2014. évben az EJEB elutasította keresetünket. Elutasította, hiszen egy nem régen bevezetett furcsa jogértelmezés szerint, kiválasztottak három "pilot" ügyet! E három pilot ügy kapcsán hozták meg a döntést, mely a KNOÉ vezetőségének álláspontja szerint nem korrekt döntés volt! Hanem elfogult és részlehajló! Na de nézzük a részleteket:

Szóval az a helyzet, hogy több mint 2 és fél után elfogadhatatlannak nyilvánították a beadványunkat, melyet szerintünk kellő alapossággal el sem olvastak, egybemosták a többi üggyel és nem tájékozódtak megfelelő alapossággal! Meglehetősen furcsa és felveti az elfogultság gyanúját, illetve annak a gyanúját, hogy a részlehajló módon kiválasztott 3 "pilot" ügy elbírálásában részt vett egy nyilvánvalóan elfogult bíró, Sajó András is! Itt is felmerül a gyanú, hogy a magyar kormány Sajó Andráson keresztül igyekezett érvényesíteni európaiatlan és álláspontunk szerint a nemzetközi joggal ellentétes álláspontját!

Mi úgy ítéljük meg, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én elfogadott egyezmény (továbbiakban Egyezmény) 35. cikkének 3/b pontja alapján a beadványunk nem lett volna elfogadhatatlannak nyilvánítható!

Mi úgy véltük és véljük, hogy az EJEB sem áll a jogszabályok felett, azok betartása rájuk is kötelező érvényű, és nem dönthetnek elfogult bírók és nem léphetnek át nyílvánvaló tényeket, nyilvánvaló konkrétumokat!

  • A kiválasztott un. „pilot” ügyek olyan személyek beadványai voltak, kiknek a nyugdíja meglehetősen magas volt. Ráadásul nem tükrözték teljesen egyértelműen, Magyarországon e réteget ért joghátrányokat, és társadalmi következményeket. Jogos kérdésként merül fel, hogy ki és miért választotta ki pont ezeket az ügyeket, milyen indokok alapján és milyen megfontolásból? A pilot judgement eljárásnak nem az a lényege, hogy a kiválasztott ügyek tükrözzék az összes beadvány tartalmát, a sérelmezett intézkedés lényegét?
  • A pilot ügyek elbírálásában részt vett az a magyar bíró (Sajó András), aki korábban Magyarországon, egy olyan elfogult esszét írt, melyben markánsan foglalkozott a korhatár előtti és a rokkant nyugdíjakkal „Az állam működési zavarainak társadalmi újratermelése” címmel. Az esszé alapján vitathatatlan, hogy Sajó úr ismeretei a kérdést illetően hiányosak, helyenként tévesek, és meglehetősen elfogultak. Ez az esszéje, megjelent a Közgazdasági Szemle, LV. évf., 2008. július–augusztus (690–711. o.) Kérdés az, hogy ezek alapján elvárható volt az elfogulatlan bíráskodás Sajó Andrástól? Egyáltalán milyen mértékű volt a szerepe a döntésben? Sőt felvetjük, hogy nem kellett volna elfogultsági okokra hivatkozva kérnie, hogy a pártatlan döntés érdekében ne vegyen részt a döntésben?
  • Az EJEB úgy vélte a határozata szerint, hogy nem szenvedtünk jelentős hátrányt. Ez azért is meglepő és furcsa, mert a beadványunk világosan és érthetően megfogalmazta, hogy a szabályos jogszabályi környezetben, jogszerűen megszerzett végleges nyugdíjas státuszt a magyar állam visszaható hatállyal törölte el! Ettől a rétegtől elvette a nyugdíjas státuszát. Többen 10 éve vagy régebb óta nyugdíjasok voltak, nyugdíjasként éltek, és egyik napról a másikra már nem voltak nyugdíjasok! Ilyet döntés nem elfogadható! Ezek szerint bárkitől bármi elvehető?
  • Meglehetősen meglepő, hogy az EJEB nem foglalkozott az alábbi kérdésekkel:
  • Nyugdíjas státuszunk megszüntetése úgy történt, hogy semmilyen jogorvoslati lehetőséget nem biztosított a magyar állam!
  • Amikor Magyarországon a nyugdíj korhatár 65 év, miért csak az 57 év alattiakat érintette a nyugdíj elvétele? Az 57 és 65 év közöttiek miért részesültek pozitív diszkriminációban?
  • Miért nem vették figyelembe azt sem, hogy sokakat a magyar állam kényszerített nyugdíjba? A beadványban részleteztük is, hogy pl. átszervezések, a határőrség megszűnése, a Vám- és Pénzügyőrség megszűnése stb. okán a jelenlegi magyar kormány tömegével küldött nyugdíjba embereket. Azért tette, hogy azt el is vehesse?
  • Miért nem észlelték az Önök bírái azt, hogy a magyar állam egy biztos nyugdíjas státuszból egy bizonytalan, meghatározhatatlan bizonytalan státuszba taszított minket. Miért fűződik ehhez bárkinek érdeke? Hacsak nem politikai döntésről van szó!
  • Miért nem vették figyelembe azt sem, hogy aktív korában sok korkedvezményes nyugdíjas alacsony fizetésért számtalan túlmunkát végzett, térítés nélkül és egyfajta jogos kompenzáció volt a 25 éves szolgálati viszony utáni nyugdíj lehetősége? A rendvédelmi szervek munkatársai sorozatosan korlátozva voltak jogaikban.
  • Az EJEB azzal sem foglalkozott, hogy mi mindannyian jogszerűen szereztük meg a nyugdíjas státuszunkat, akkor miért nem érvényesül a szerzett jogok védelme?
  • A nyugdíj (szerzett jog) elvételével (visszaható hatály) megszűnt számtalan kedvezmény is.