Segédanyagok

Járandóság esetében mi a helyzet?

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 4. § (4) bekezdése, illetve 5. § (5) bekezdése alapján, ha a személyi jövedelemadó mértékével csökkentett korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő személy az 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja. tv.) meghatározott családi kedvezmény igénybevételére, illetve – a jogosultat megilletı családi kedvezmény – megosztással történő érvényesítésére jogosult vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne, de a családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóalapja terhére – házastárssal, élettárssal megosztva sem – nem vagy csak részben érvényesíthető, az állami adóhatóság igazolása alapján a családi kedvezményre vagy annak adóalap-kedvezményként nem érvényesíthető részére az adó mértékével megállapított összeg a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság csökkentésével szemben érvényesíthető.

Az igényelhető összeget az Szja. tv. 29/A. §-ának és 29/B. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell megállapítani azzal, hogy ez az összeg nem lehet magasabb a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság csökkentésének az adóévre számított teljes összegénél.

Az Szja. tv. vonatkozó rendelkezései:

A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függıen – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

  • egy és kettő eltartott esetén 62.500 forint,
  • három és minden további eltartott esetén 206.250 forint.

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult

  • családi pótlékra jogosult magánszemély;
  • a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;
  • a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek;
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Kedvezményezett eltartott

  • az, akire tekintettel a magánszemély családi pótlékra jogosult,
  • a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
  • az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Eltartott

  • a kedvezményezett eltartott,
  • az, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető.

Amennyiben Ön a családi adókedvezményt nem tudta vagy csak részben tudta igénybe venni, és annak nem érvényesített részét az adóévben folyósított korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság csökkentésének terhére érvényesíteni kívánja, szíveskedjen e kérelmet a tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően kitöltve, aláírva a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak megküldeni.

A kérelemhez csatolni kell:

  • az adóévre vonatkozó igazolást, melyet az állami adóhatóság az adóévet követı év június 30-át követően a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő kérelmére ad ki,
  • a családi pótlék adóévi jogosultságáról szóló igazolást, melyet a családi pótlékot folyósító szerv az adóévet követően az ellátásban részesülőnek vagy vele közös háztartásban élő házastársának, lettársának kérelmére állít ki,
  • az Szja. tv. 29/A. § (4) bekezdés b) pontja szerinti (a magzat a fogantatásának 91. napjától megszületéséig) kedvezményezett eltartott esetén a várandósságról kiállított orvosi igazolást.

A kedvezmények érvényesítésével kapcsolatban további érdemi információkat, állásfoglalást a Nemzetgazdasági Minisztérium ad. Címe: ugyfelszolgalat@ngm.gov.hu

2019-12-04T09:54:26+01:002019. december 4.|Családi adókedvezmény, Segédanyagok|

Nyugdíj korhatár betöltése után

KORHATÁR BETÖLTÉSE UTÁN

Más szabályok vonatkoznak az öregségi nyugdíjasokra, a korhatár előtti ellátásban részesülőkre, a társas vállalkozókra és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozókra.

Öregségi nyugdíjas az a személy, aki a rá érvényes öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és öregségi nyugdíjat állapítottak meg részére. Öregségi nyugdíjasnak számít az a nő, aki 40 éves szolgálati viszony után, a nyugdíjkorhatár betöltése előtt megy nyugdíjba.

Adó Munkáltató költsége Munkavállaló költsége
(a munkáltató vonja le és fizeti be)
Személyi jövedelem adó 16 %
Szociális hozzájárulási adó 27 %
Nyugdíj járulék 10 %
Természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 %
Pénzbeni egészségbiztosítási járulék
Munkaerő piaci járulék
Szakképzési hozzájárulás 1,5 %
ÖSSZESEN: 28,5 % 30 %

 

A munkáltató az 55 év feletti munkavállalók után (akár nyugdíjas) a hozzájárulási adóból a bruttó munkabér 14,5%-ának megfelelő, de maximálisan 14.500,-Ft/fő/hónap kedvezményt vehet igénybe.

Az öregségi nyugdíjas munkavállaló a munkabére mellett a nyugdíját is korlátozás nélkül felveheti.

Nyugdíj korhatár betöltése előtt fizetendő

KORHATÁR BETÖLTÉSE ELŐTT

Ide tartoznak az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt ellátásban részesülők (a 2012. január 1-je előtt folyósított előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a korengedményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művész nyugdíj és a nők 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíja.

A nyugdíjtörvény szerint amennyiben az ellátásban részesülő személy adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el a minimálbér – összegének 18 szorosát (2013-ban ez az összeg 1.764.000 forint), a keresete mellett az ellátást is korlátozás nélkül felveheti. Amennyiben a kereset meghaladja ezt az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Ezt a rendelkezést a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati járandóságára is alkalmazni kell.

Adó Munkáltató költsége Munkavállaló költsége
(a munkáltató vonja le és fizeti be)
Személyi jövedelem adó 16 %
Szociális hozzájárulási adó 27 %
Nyugdíj járulék 10 %
Természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 %
Pénzbeni egészségbiztosítási járulék 3 %
Munkaerő piaci járulék 1,5 %
Szakképzési hozzájárulás 1,5 %
ÖSSZESEN: 28,5 % 34,5 %

 

Nyugdíj korhatár betöltése után fizetendő

EGYÉNI ÉS TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK

Amennyiben saját jogú nyugdíjas folytat vállalkozói tevékenységet (ide tartozik az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte) ebben az esetben ő kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül, aki nem biztosított. Ez esetben a társas vállalkozás a (kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után) 6.660 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, a társas vállalkozó pedig 10% nyugdíjjárulékot.

A kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után – pl. öregségi nyugdíjas – nem kell a társaságnak szociális hozzájárulási adót fizetni.

Azok az egyéni és társas vállalkozók akiknek korábbi nyugdíját átminősítették korhatár előtti ellátássá, illetve szolgálati járandósággá, már nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak (egészen addig amíg el nem érik a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt). Az az egyéni vállalkozó, aki korhatár előtti ellátásban részesül, és nem áll más jogviszonyban, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként köteles megfizetni a járulékokat. FIGYELEM! Ez érintheti a mezőgazdasági őstermelőket is. Az utóbbi esetben a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja pedig havonta legalább a minimálbér másfélszerese.

Öregségi nyugdíj szüneteltetése

SZÜNETELTETNI KELL AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ FOLYÓSÍTÁSÁT

  • közalkalmazotti jogviszonyban
  • kormányzati szolgálati jogviszonyban
  • állami vezetői szolgálati jogviszonyban
  • közszolgálati jogviszonyban
  • bírói szolgálati viszonyban
  • igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban
  • ügyészségi szolgálati viszonyban
  • fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban
  • Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban