Segédanyagok

EJEB működése

Az 1950-ben elfogadott „Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről”, vagy ahogy gyakran nevezik az Emberi Jogok Európai Egyezménye betartását felügyeli a Strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (magyar rövidítése: EJEB) A Bíróságot kifejezettem azért hozták létre, hogy az egyezmét aláíró országot tartsák azt be! Az aláíró felekkel szembeni emberi jogi sérelmekkel kapcsolatos kereseteket a többi aláíró állam és magánszemélyek nyújthatják be.A bíróságnak van egy magyar tagja, jelenleg Sajó András, de előtte 1991 és 2008 között Baka András volt tagja az EJEB-nek

Az Egyezmény védi különösen:

  • az élethez való jogot
  • a tisztességes eljáráshoz való jogot polgári és büntető ügyekben egyaránt
  • a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot
  • a véleménynyilvánítás szabadságát
  • a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságát
  • a hatékony jogorvoslathoz való jogot
  • a javak háborítatlan élvezetéhez való jogot, a választójogot és a választhatósághoz való jogot
  • a tulajdonhoz való jogot

A szóbeli meghallgatás rendkívül ritka. Az eljárás során használt nyelv az angol vagy a francia. Egy eljárás évekig is eltarthat. Kérelmező lehet természetes személy, de természetesen jogi személy is lehet. Másik fél mindíg az az állam, amelynek egyik szerve általi intézkedést, intézkedéseket sérelmesnek véli a kérelmező. Az álllamot az un. Kormányképviselő (agent) képvisel.

2019-12-04T10:54:28+01:002019. december 4.|Amit az EJEB-ről tudni kell, Segédanyagok|

EJEB ügykezelése és eljárása

A beadványok iktatása

A kérelem először iktatásra kerül, és a döntéshez szükséges egyéb kiegészítéseket, dokumentumokat vagy információkat a nemzeti bíró mellett előkészítést végző referens kér. Ha a kérelmet befogadták, akkor az ügy egy három bíróból álló tanács elé kerül, amely az elfogadhatóság többnyire formai és eljárási jellegű feltételeit vizsgálja. A testület dönthet (de csak egyhangúlag) úgy, hogy érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a panaszt. Ez ellen nincs helye semmilyen jogorvoslatnak, fellebbezésnek. Az elfogadhatóságnak számos előfeltétele van, amelyek közül az egyik legfontosabb a hazai jogorvoslatok teljes kimerítése, ugyanis ez a bíróság nem a hazai bíróságok újabb fellebbezési fóruma,hanem az Egyezmény egyes cikkeiben foglalt emberi jogok érvényesülését vizsgálja.

 

Intézkedések a befogadott beadványok esetében

Ha a kérelmet elfogadhatónak találják, akkor az egy 7 tagú Kamara elé kerül és érdemben a Kamara hoz döntést (ítéletet) vagy jóváhagyja a felek között létrejött egyezséget, amely utóbbi azonnal végleges és végrehajtható lesz.

A Kamara ítélete ellen bármely fél 3 hónapon belül a Nagykamarához fordulhat. A Nagykamara a fellebbezett ügyekben másodfokon dönt, de ha az Egyezményben foglalt kivételes esetben első fokon már hozzá fordultak, akkor csak az átfogó, elvi jellegű és az Egyezmény értelmezését befolyásoló kérdésekkel foglalkozik.

Az ítélet akkor lesz végleges, ha a Nagykamara döntést hoz vagy a három hónapos fellebbezési határidő eredménytelenül telik el. A véglegesség, amely lényegében a jogerőt jelenti, azt vonja maga után, hogy az államnak az ítéletet végre kell hajtania! Az ítélet nemcsak Egyezménysértést, de gyakran kártérítést (ún. igazságos elégtételt) is megállapít. Az elmarasztalt állam kormányának az euróban megállapított igazságos elégtétel összegét – nemzeti valutájában – az ítélet véglegessé (jogerőssé) válásától számított 3 hónapon belül ki kell fizetnie. A bíróság minden döntése kötelező és végrehajtandó a tagállamoknak!

 

Az ítéletek végrehajtása kötelező

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a feladata a Bírósági döntés végrehajtásának felügyelete. A Miniszteri Bizottság 6 hónapon belül napirendjére tűzi minden ítélet végrehajtásának ellenőrzését és mindegyikről rendszeres beszámolót kér a Kormányképviselőtől. Ha az államok nem teljesítik az ítéletekből származó kötelezettségeiket, annak elsősorban diplomácia és viszonylag szűk körű jogi, illetve nemzetközi jogi szankciói vannak, pl.végső szankciója lehet az Európa Tanácsból való kizárás.

 

Bírák összeférhetetlensége

A bírák elzárkózhatnak a részvételtől bizonyos ügyekben. Nem csak elzárkózhatnak, hanem egyenesen kötelességük elzárkózni az olyan ügyben való eljárástól, melyekben korábban valamilyen minőségben már részt vettek. Az érintettet az ilyen eljárásokban másik bíró váltja fel; ha a nemzeti bíró mond le a részvételről, a Szerződő Fél ad hoc bírót delegál helyette. Az ad hoc bírát az érintett kormányzat jelöli ki, ha nemzeti bírája akadályoztatás, a fentiek szerinti lemondás vagy érintettség miatt nem vehet részt az eljárásban.

 

Az EJEB hatásköre

A Bíróság nem kezdeményezhet eljárásokat saját hatáskörében. Illetékessége az Emberi Jogok Európai Egyezményének vélelmezett sérelmével összefüggő ügyekre korlátozódik, melyekről egyéni vagy államközi beadványokból szerez tudomást.

Az Egyezmény a beadványoknak két fő típusát különbözteti meg: a természetes személy, személyek csoportja, gazdasági társaság vagy nem kormányzati szervezet által vélelmezett jogsérelem miatt benyújtott egyéni kérelmet, és a Szerződő Felek vitáján alapuló államok közötti ügyeket. A Bíróság létrejötte óta a beadványok döntő többségét egyéni kérelmezők egyszeri vagy ismételt egyezménysértést vélelmező, a Bírósághoz közvetlenül benyújtott panaszai teszik ki. Eljárni csak olyan államokkal szemben lehet, melyek az Egyezményt megerősítették. Az Egyezményen kívüli államok vagy magánszemélyek ellen benyújtott kérelmek elfogadhatatlannak minősülnek.

Magánszemélyek közvetlenül is benyújthatják kérelmüket. Jogi képviselőre az eljárás megindításához nincs szükség: elég a kérelmezői űrlapot értelemszerűen kitölteni és a szükséges iratokat benyújtani. Az iratok Bírósághoz való benyújtása mindazonáltal nem garantálja sem a kérelem elfogadhatóságát, sem az ügy kérelmező által remélt végkimenetelét. Az Egyezmény célja, hogy a Bíróság „bárkinek” elérhető legyen – azoknak is, akik valamely tagállam eldugott zugában élnek, illetve vagyontalanok. Ez az oka annak, hogy a Bíróság nem tart igényt eljárási illetékre. A Bíróság elé kerülő ügyek túlnyomó többsége magánszemély által benyújtott egyéni kérelem. Államok is élhetnek beadvánnyal az Egyezmény más Szerződő Feleivel szemben; ez utóbbit nevezzük államközi beadványnak.

 

Az eljárás menete

Az eljárás megindításának nem feltétele a jogi képviselő; ügyével bárki közvetlenül fordulhat a Bírósághoz. Az ügyvédi közreműködés azután válik szükségessé, hogy a Bíróság a panaszt az ügyben érintett állam kormányának megküldi észrevételezésre. A kérelmezők az ügynek ebben a szakaszában folyamodhatnak jogsegélyért, ha szükséges. Beadvánnyal nem csak arra külön felhatalmazott ügyvédek élhetnek a Bíróság felé. A kérelmezőt bárki képviselheti, aki az Egyezmény tagországainak valamelyikében jogosult ügyvédi tevékenységet folytatni, vagy akit a Kamara elnöke erre felhatalmaz.

A Bírósághoz benyújtott ügyek elbírálásának két fázisa van: az elfogadhatósági szakasz és az érdemi szakasz. A beadványok feldolgozásának is megvannak a maga fázisai. Ha a beadvány eleve nyilvánvalóan elfogadhatatlan, egyesbíró is elutasíthatja azt ; döntésével szemben fellebbezésnek helye nincs. Azokban az ügyekben, melyekhez hasonlót a Bíróság esetjogi gyakorlata már ismer, a Háromtagú Bizottság dönt vagy ítélkezik. A Kamara eljárásában az ügyet a Bíróság eljuttatja a perelt kormányhoz, hogy az megtehesse észrevételeit. Az észrevételeket mindkét félnek írásban kell megtennie. A Bíróság ezt követően dönt arról, szükséges-e a nyilvános tárgyalás – ezek az ügyek azonban a vizsgált ügyszámnak csak töredékét teszik ki. A Kamara mindezek után meghozza ítéletét, mely csak a három hónap elteltével válik véglegessé. Ez idő alatt a kérelmező és a kormány is kérheti az ügy Nagykamara elé terjesztését, újbóli megfontolás céljából. Ha a Nagykamara bírói szűrőtestülete a kérelemnek helyt ad, az ügy ismételt vizsgálatra és nyilvános tárgyalásra kerül. A Nagykamara ítélete minden esetben végleges.

 

Az elfogadhatóság feltétele

Hogy a beadvány a Bíróság által elfogadhatónak minősüljön, bizonyos feltételeknek kell teljesülniük; ezek hiányában kivizsgálására sem kerül sor. Ügyet csak akkor lehet a Bíróság elé terjeszteni, ha az összes hazai jogorvoslati lehetőséget már kimerítették a nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak megfelelően, éspedig attól az időponttól számított hat hónapon belül, amikor a hazai végleges határozatot meghozták. Ennek oka az, hogy az államnak lehetőséget kell kapnia arra, hogy a vélelmezett jogsértés áldozatának saját hatáskörében rendezze a helyzetét. A kérelemnek egy vagy több Egyezményben meghatározott jog sérelmére kell hivatkoznia. A Bíróság illetékessége egyéb jogok sérelmének kivizsgálására nem terjed ki. A kérelmet az ügyben hozott utolsó bírói döntést – az esetek többségében az érintett állam legfelsőbb bíróságának ítéletét – követő hat hónapon belül kell a Bírósághoz benyújtani. Kérelmező csak a vélelmezett egyezménysértés személyes és közvetlen áldozata lehet, aki a történtek során jelentős sérelmet szenvedett. Nem árt ehelyütt elismételni, hogy beadvánnyal élni csak az Egyezmény egy vagy több tagországának vonatkozásában lehet, más államok vagy magánszemélyek vonatkozásában nem.

Nem kormányzati szervek és államok is fordulhatnak beadvánnyal a Bírósághoz, melynek elnöke beavatkozóként is engedélyezheti részvételüket az eljárásban. A Bíróság elnöke az eljárásban félként részt nem vevő bármely más Szerződő Felet vagy bármely érintett személyt, aki nem kérelmező, feljogosíthat az eljárásban való részvételre. Ezt beavatkozásnak nevezzük. Az érintett személy vagy állam az ügyben írásos észrevételeket tehet, és részt vehet a nyilvános tárgyalásokon.

 

Speciális eljárás

Kivételes, illetve indokolt esetekben a Bíróság tényfeltárást is kezdeményezhet, és elküldheti képviselőit az érintett országokba, hogy az ottani viszonyokról és az ügyben történtekről tisztább képet kapjon. A Bíróság képviselői a helyszíni vizsgálódás során tanúkat is meghallgathatnak. A Bíróság olykor szakértői segítséget is igénybe vesz – például orvos-szakértőket a börtönbüntetésüket töltő kérelmezők vizsgálatához.

A Bíróság munkájának legjavát írásban végzi, de bizonyos esetekben nyilvános tárgyalást is elrendelhet.

Ezek helyszíne a Bíróság strasbourgi épülete. A tárgyalások nyilvánosak, hacsak a Kamara vagy a Nagykamara elnöke a körülményekre való tekintettel másképpen nem határoz. A sajtó képviselői és az érdeklődők általában jelen lehetnek; az előbbieknek a belépéshez csak újságíró igazolványukat kell felmutatniuk. A tárgyalásokat kamera rögzíti, a felvételek a tárgynapon (hely idő szerinti) 1430 órától elérhetők a Bíróság weboldalán.

Az érintett tagállam kormányának saját álláspontja mellett felsorakoztatott érveit, amelyek szerint az ügy érdemének tárgyalásába a Bíróságnak nem kellene belebocsátkoznia. Békés megegyezés alatt az érintett felek közti egyezség értendő, mely véget vet a kérelem nyomán indult eljárásnak. Ha az érintettek vitájuk ilyen módon történő lezárása mellett döntenek, az állam rendszerint pénzzel kártalanítja a kérelmezőt. A békés megegyezés feltételeinek áttekintését követően, amennyiben az emberi jogok sérelmének általában vett veszélye nem igényli az eljárás folytatását, a Bíróság törli az ügyet a lajstromából. A Bíróság az eljárás bármely szakaszában pártolja a békés megegyezést. Amennyiben erre nem kerül sor, a beadvány nyomán indult eljárás ítélethozatalig folytatódik.

A Bíróság egyes ügyekben dönthet úgy, hogy az érintett tagállamnak már az ügy kivizsgálása folyamán intézkedéseket ír elő. Az államnak rendszerint tartózkodnia kell valamely tervezett lépés megtételétől, például olyan személyek visszatoloncolásától hazájukba, akiket ott állításuk szerint halál vagy kínzás fenyeget. A Bíróság mindig zárt ajtók mögött tanácskozik.

 

Az érintett állam együttműködési kötelezettsége

Vannak esetek, melyekben az érintett állam hiányos tájékoztatást ad a Bíróságnak, vagy egyenesen megtagadja az eljárás lefolytatásához szükséges adatokba és iratokba való betekintést. Ilyenkor a Bíróság az Egyezmény 38. cikkében foglaltak szerinti, a Bírósággal való együttműködési kötelezettség elmulasztását is az állam terhére rója. A Bíróság egyetlen eljárásának időtartamát sem lehet megjósolni. A Bíróság törekszik arra, hogy az ügyeket az elfogadásukat követő három éven belül lezárja, egyes eljárások azonban ennél rövidebb vagy hosszabb időt vesznek igénybe. A Bíróság eljárásának időtartama nyilvánvalóan függ az ügy természetétől, attól, hogy a Bíróság mely testülete jár el, az érintett felek együttműködési készségétől és számos más tényezőtől, így attól is, hogy sor kerül-e tárgyalásra vagy nagykamarai felterjesztésre.

Egyes beadványok természetüknél fogva sürgősek, ezért kiemelten kezelendők, különösen azokban az esetekben, mikor a kérelmező testi épségét – állítása szerint – közvetlen veszély fenyegeti.

A határozatokat általában az egyesbírók, a Háromtagú Bizottságok vagy a Kamarák hozzák. Ezek kizárólag a kérelmek elfogadhatóságát érintik, azok érdemét nem. Főszabályként azonban a Kamarák ítéletükben az elfogadhatóság és az érdem felől is döntenek. A jogsértést megállapító ítéletek kötelezik a tagállamokat, melyek kötelesek az azokban foglaltak szerint eljárni. Az ítéletek végrehajtását – különösen a kérelmezők által elszenvedett sérelmek ellensúlyozására a Bíróság által megszabott pénzösszeg mielőbbi folyósítását – az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága ellenőrzi. Az elfogadhatóságra vonatkozó határozatok, továbbá a Háromtagú Bizottságok és a Nagykamara által hozott ítéletek véglegesek, ellenük fellebbezésnek helye nincs. A kamarai ítéletekkel szemben a felek három hónapon belül jogorvoslati kérelemmel élhetnek, kérvén az ügy Nagykamara elé terjesztését, újbóli mérlegelés céljából. A nagykamarai felterjesztés indokoltságáról bírói szűrőtestület dönt.

Amikor a Bíróság ítéletét hoz, eljuttatja azt az Európa Tanács Miniszteri Bizottságához, mely kapcsolatba lép az érintett tagországgal, és annak az ítélet végrehajtásért felelős kormányszervével. Meghatározzák a végrehajtás módját, és mindent elkövetnek annak érdekében, hogy hasonló egyezménysértés a jövőben ne fordulhasson elő. Ezt általános intézkedésekkel – jobbára törvénymódosítással – érik el, de szükség szerint egyedi intézkedéseket is foganatosíthatnak. Amennyiben a jogsértés ténye bizonyossá válik, az érintett államnak mindent meg kell tennie az ismétlődés ellen, hogy a Bíróság további elmarasztaló ítéleteit elkerülje. Ehhez esetenként törvényeken is módosítania kell, hogy azok összhangba kerüljenek az Egyezményben foglaltakkal. Ha a Bíróság elmarasztalja az államot és megállapítja a panaszos jogainak sérelmét, jogos elégtétel – a jogsértés mértékével arányos pénzösszeg – megfizetésére kötelezi az államot. A Miniszteri Bizottság gondoskodik arról, hogy a Bíróság által megítélt összeget a sértett fél ténylegesen megkapja.

 

Új eljárási menet – “pilot judgement”

Az utóbbi években a Bíróság új eljárást dolgozott ki, hogy megbirkózhasson a nagyon hasonló okokra, azaz „rendszerproblémákra” (a nemzeti törvények Egyezménnyel össze nem egyeztethető elemeire) visszavezethető beadványok özönével. A Bíróság egy ideje azt a módszert alkalmazza, hogy kiválaszt néhány ilyen ügyet, és míg azokat vizsgálja, a többi hasonlót felfüggeszti, azaz elbírálásukat elhalasztja. Amikor a típusügyben ítéletet hirdet, felhívja az érintett kormány figyelmét a nemzeti törvények Egyezményhez igazításának szükségességére, és meghatározza az ehhez szükséges általános lépéseket. A további hasonló ügyekkel a Bíróság csak ezután foglalkozik.

A bírók véleménye nem szükségképp egyezik azokról az ügyekről, melyekben eljárnak. Ha megfogalmazzák a magukét, az az ítélet függelékébe is bekerül. Rendszerint arra világítanak rá, miért szavaztak a többségi álláspont mellett (egyező vélemény), vagy miben tér el álláspontjuk a bírók többségétől (különvélemény).

A Bíróságról elmondható, hogy saját sikerének csapdájába esett: évente több mint 50 ezer új kérelmet fogad. Bizonyos ítéleteinek messzemenő következményei és tevékenysége elismertségének okán egyre ismertebb a tagországok lakóinak körében. Ez évről évre növeli az ügyek számát, melyekben el kell járnia. A Bíróság létrejötte óta megállapított jogsértések mintegy felét az Egyezmény 6. cikke szerinti tisztességes tárgyaláshoz és ésszerű időn belüli határozathozatalhoz fűződő jogok sérelme képezte. A Bíróság által feltárt összes jogsértés 58 százaléka az Egyezmény 6. cikkével (méltányos eljárás) vagy az 1. jegyzőkönyv 1. cikkével (tulajdon védelme) függ össze. A Bíróság az ügyek 11 százalékában állapította meg az Egyezmény 2. és 3. cikkében meghatározott jogok (élethez való jog ill. kínzás és embertelen bánásmód tilalma) súlyos sérelmét.

Az államok többsége eleget tesz a Bíróság kívánalmainak az ideiglenes intézkedések vonatkozásában, de akadnak olyanok is, amelyek nem tartják azokat tiszteletben. Azoknak az államoknak, melyek erre az útra lépnek, a Bíróság az Egyezmény 34. cikkében foglaltak (egyéni kérelem joga) sérelmét is a megállapítja a terhükre. A Bíróságnak értelemszerűen mind gyakrabban kell olyan ügyekben döntenie, melyek az Egyezmény 1950-es aláírásakor nem voltak előre láthatóak. Az elmúlt fél évszázadban a Bíróság számos társadalmi jelentőségű ügyben hozott ítéletet; ezek tárgya volt egyebek mellett az abortusz, az eutanázia, a kényszermotozás, a házi-rabszolgaság, a leszármazás megismerésének joga akkor is, ha az anya anonim módon szült, az iszlám fejkendő közintézményekben és egyetemeken való viselése, az újságírók forrásainak védelme, a romák diszkriminációja, továbbá a környezet védelme.

A 14. jegyzőkönyv célja a Bíróság hosszútávú hatékonyságának biztosítása a beadványok rostálásának és feldolgozásának ésszerűsítésével. Konkrétabban: új ítélkező testületek felállítását teszi lehetővé a legegyszerűbb ügyek kezelésére, bővíti az elfogadhatóság követelményeinek körét (a „jelentős hátrány“ fogalmával) és kilenc évre növeli a bírák hivatali mandátumát, akik ezután nem válaszhatók újra. A jegyzőkönyv 2010 június 1. óta hatályos. A 14. jegyzőkönyvön túl további reformok is időszerűek az Egyezmény rendszerében, melyekről a Bölcsek Társasága elnevezésű jogászcsoport már 2006 novemberében referált az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának. Ez egyebek közt új jogi szűrőtestület felállítását, továbbá egy olyan szervezeti Statútum kidolgozását javasolta, melyet az egyezménymódosításhoz szükséges nemzetközi jogi folyamatnál rugalmasabban lehetne módosítani. Az Európa Tanács Emberi Jogi Szakbizottsága jelenleg is mérlegeli az asztalára tett javaslatokat.

Egyes Államok olyan nyilatkozatot, ill. fenntartást tettek, amelyek befolyásolják az Egyezmény és Jegyzőkönyvei alapján fennálló kötelezettségeiket.

A Bíróság kizárólag az Egyezményben vagy a Kiegészítő Jegyzőkönyvekben felsorolt jogokra vonatkozó kérelmekkel foglalkozhat. A Bíróság tehát nem fellebbviteli bíróság a nemzeti bíróságok határozatainak tekintetében, és nem változtathatja meg vagy helyezheti hatályon kívül azokat; úgyszintén nem avatkozhat be közvetlenül a kérelmező érdekében a bepanaszolt hatóságnál.

Az EJEB kizárólag a fenti táblázatban szereplő államok ellen benyújtott kérelmeket fogadhat el, és nem foglalkozhat bizonyos időpontok előtti eseményekre vonatkozó panaszokkal.

Az eljárás általában írásban zajlik. A Bíróság csak kivételes esetben tart tárgyalást, és a kérelmezőt írásban értesítik a Bíróság határozatairól. Bár az eljárás első szakaszában nem szükséges az ügyvédi képviselet, a kérelmezőnek szüksége lehet ügyvédre, miután panaszáról tájékoztatták az érintett állam kormányát. Amennyiben kivételes esetben az eljárás során a Bíróság tárgyalást tart, azon a francia, illetve angol nyelvet magas szinten beszélő jogi képviselő tud csak eljárni. A kérelmek legnagyobb részét ugyanakkor még a kormány tájékoztatása előtt elfogadhatatlannak nyilvánítják. A kérelmezőnek csak saját költségeit kell viselnie (ügyvédi díj, ill. a levelezéssel, fénymásolással kapcsolatos költségek). Miután kérelmét benyújtotta, a kérelmező ingyenes jogi segítségnyújtás iránti kérelmet terjeszthet elő, amelynek keretében ügyvédi képviseletet kaphat. Ez azonban nem jár alanyi jogon, és nem döntenek róla azonnal, hanem csak az eljárás későbbi szakaszában.

2019-12-04T10:35:22+01:002019. december 4.|Amit az EJEB-ről tudni kell, Segédanyagok|

Családi adókedvezmény táblázatban

Bővül a családi adókedvezményre jogosultak köre, és a mértéke is: 2016-tól, tehát jövő év után majd évente emelkednek a családi adóalap-kedvezmények, és már 2016-tól havonta gyerekenként akár 78.125 forintot írhatnak le az adóalapjukból azok, akik elég sokat keresnek hozzá. Ez kedvezőbb a jól kereső kétgyerekesekre, nekik ugyanis 2016-tól megduplázódhat az adókedvezményük.

Az ehhez szükséges nyomtatvány innen letölthető. Ez havonta nettó 2.500 Ft pluszt jelent, 2020-ra elérhető lesz, hogy egy gyerek után a mostani 10 ezerről 20 ezer forintra emelkedhet a kedvezmény.

A családi adókedvezmény hatása a havi jövedelemre
Családtagok kereseteCsalád bruttó jövedelmeJelenlegi nettó bér (családi adókedvezménnyel)Adókedvezmény kiterjesztése utáni nettó bérVáltozás hatására a többlet, amely a családnál marad
Egykeresős 1 gyerekesMinimálbér heti 20 órában49.00039.93542.0922.160
Garantált bérminimum heti 20 órában57.00046.45547.355880
Minimálbér98.00074.19074.190
Egykeresős
2 gyerekes
Minimálbér98.00079.87084.1904.320
Garantált bérminimum114.00092.91094.6701.760
Átlagbér227.000169.209169.209
Egykeresős 3 gyerekesMinimálbér98.00079.87096.53016.660
Garantált bérminimum114.00092.910112.29019.380
Átlagbér227.800185.657224.38338.726
Átlagbér kétszerese455.600371.314397.41826.104
Kétkeresős 2 gyerekesMinimálbér (mindkét szülő)196.000148.380148.380
Garantált bérminimum (mindkét szülő)228.000169.340169.340
Átlagbér (mindkét szülő)455.600318.418318.418
Kétkeresős 3 gyerekesMinimálbér (mindkét szülő)196.000159.740193.06033.320
Garantált bérminimum (mindkét szülő)228.000185.820224.58038.760<
Átlagbér (mindkét szülő)455.600371.314397.41826.104
Családfő: 500 eFt/hó, másodkereső: 300 eFt/hó800.000623.000623.000
Kétkeresős
4 gyerekes
Garantált bérminimum (mindkét szülő)228.000185.820224.58038.760
Átlagbér (mindkét szülő)455.600371.314430.41859.104
Családfő: 500 eFt/hó, másodkereső: 300 eFt/hó800.000652.000656.0004.000
Kétkeresős 5 gyerekesGarantált bérminimum (mindkét szülő)228.000185.820224.58038.760
Átlagbér (mindkét szülő455.600371.314448.76677.452
Családfő 500 eFt/hó, másodkereső: 300 eFt/hó800.000652.000689.00037.000

 

2019-12-04T10:22:59+01:002019. december 4.|Családi adókedvezmény, Segédanyagok|

Nyomtatványok kitöltése

Nyilatkozat költségekről
2017. évben
Családi adókedvezmény
2017. évben
Külföldön élők nyilatkozata
2017. évben
Járandóságos családi kedvezmény
2017. évben
LetöltésLetöltésLetöltésLetöltés

 

  • az a magánszemély, aki gyermekére tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult,
  • a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa;
  • a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

 

2019-12-04T10:12:30+01:002019. december 4.|Családi adókedvezmény, Segédanyagok|

Ki nem veheti igénybe?

A családi pótlékra saját jogán jogosult, valamint a rokkantsági járadékban részesülő személy saját maga jogosult a kedvezmény érvényesítésére vagy a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak. A családi járulékkedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy a magánszemély biztosítottként adó- és járulékköteles jövedelmet szerezzen.

Ki nem veheti igénybe a családi kedvezményt, családi járulékkedvezményt?

Az a magánszemély, aki a családi pótlékot

  • gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,
  • szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,
  • javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja.
2019-12-04T10:04:07+01:002019. december 4.|Családi adókedvezmény, Segédanyagok|

Ki hogyan veheti igénybe?

Ki után jár a családi kedvezmény, családi járulékkedvezmény?

A családi kedvezmény a kedvezményezett eltartott után jár.

Kit tekintünk kedvezményezett eltartottnak?

Kedvezményezett eltartott:

  • az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult,
  • a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
  • az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Milyen mértékű a családi kedvezmény, s hogy állapítják meg a kedvezmény összegét?

A családi kedvezmény az adóelőleg megállapítását megelőzően, a magánszemély összevont adóalapját csökkenti. (Az összevont adóalap a nem önálló tevékenységből – pl. munkaviszonyból -, az önálló tevékenységből – pl. megbízási jogviszonyból – származó jövedelmek, valamint az Szja tv. szerinti egyéb jövedelmek összege.) A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

  • egy és kettő eltartott esetén 62.500,- forint,
  • három és minden további eltartott esetén 206.250,- forint levonást jelent az adóalapból.

A kedvezmény érvényesítésével egy-két gyermek esetén gyermekenként 10.000,- forinttal, három vagy több gyermek esetén gyermekenként 33.000,- forinttal csökkenhet a fizetendő adó.

2019-12-04T10:02:52+01:002019. december 4.|Családi adókedvezmény, Segédanyagok|

Mitől függ a kedvezmény?

Mitől függ a családi kedvezmény mértéke?

A családi kedvezmény mértéke az eltartottak számától függ.

A családi kedvezmény érvényesíthető mértékének megállapítása szempontjából kit tekintünk eltartottnak?

Eltartott:

  • a kedvezményezett eltartott,
  • az, akit a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető.

A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él és

  • akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
  • aki közoktatási intézmény tanulója (jellemzően a 20. életévüket betöltött tanulók, akikre családi pótlékot már nem folyósítanak) vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,
  • aki a családi pótlékra saját jogán jogosult; vagy
  • aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő – a kormányrendeletben foglaltak szerint – vele kapcsolatot tart fenn.
2019-12-04T10:01:17+01:002019. december 4.|Családi adókedvezmény, Segédanyagok|

Mennyi a kedvezmény?

Hogyan történik a családi kedvezmény mértékének megállapítása?

A családi kedvezmény megállapítása során meg kell vizsgálni, hogy a jogosult családjában hány kedvezményezett, s hány, a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető gyermek él. Családi kedvezményt csak az után a gyermek után lehet érvényesíteni, akire tekintettel a magánszemély családi pótlékra jogosult (akkor is, ha a pótlékot bármely okból ténylegesen nem folyósítják), de a mértéket befolyásolja az eltartottak száma. Például, ha a családban három gyermeket nevelnek és a szülők egy gyermekre tekintettel jogosultak családi pótlékra, tekintettel arra, hogy a két nagyobb gyermek főiskolás, akkor ebben az esetben a család háromgyermekes családnak minősül azzal, hogy csak egy gyermek után csökkenthető az adóalap a háromgyermekesekre megállapított mértékkel, 206.250,- forinttal. Vagyis a család 33.000,- forinttal kevesebb adót fizet.

A családi kedvezmény érvényesítése szempontjából mi minősül jogosultsági hónapnak?

Jogosultsági hónap az a hónap

  • amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,
  • amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,
  • amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

Mi a családi járulékkedvezmény?

2014-től lehetőség van arra, hogy amennyiben a magánszemély elegendő adóköteles jövedelem hiányában nem tudja érvényesíteni az őt egyébként megillető családi kedvezmény teljes összegét, a nem érvényesített rész 16%-ával (vagy annak egy részével) az általa fizetendő 7%-os egészségbiztosítási és 10%-os nyugdíjjárulékot csökkentse. A családi járulékkedvezményt csak az a magánszemély érvényesítheti, aki a társadalombiztosítási jogszabályok alapján biztosítottnak minősül. A járulékkedvezmény is érvényesíthető más jogosulttal közösen vagy megosztva, ha ez a másik személy is biztosítottnak minősül. Az összes érvényesített járulékkedvezmény nem haladhatja meg a jogosulta(ka)t terhelő, biztosított által fizetendő járulékok együttes összegét.

A szülők érvényesíthetik-e közösen a családi kedvezményt, családi járulékkedvezményt?

Igen, a családi kedvezményt az érvényesíthető összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával a jogosultak közösen is érvényesíthetik. A közös érvényesítés azokra a hónapokra lehetséges, amikor mindkét magánszemély jogosultnak tekinthető (pl. jogosult a családi pótlékra). Egy adóéven belül egymást követő időszakokban akár több különböző magánszeméllyel közösen is érvényesíthető a kedvezmény (pl. éven belüli válás és új házasságkötés esetén). A közös érvényesítés a munkáltatónak a másik jogosulttal közösen tett írásbeli nyilatkozat alapján már év közben is lehetséges. Az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban a kedvezmény az évközi érvényesítéstől függetlenül, más elosztásban is érvényesíthető.

Megosztható-e a családi kedvezmény, családi járulékkedvezmény?

A családi kedvezményre jogosult magánszemély az általa nem érvényesített kedvezményt az év elteltével adóbevallásában, munkáltatói adóbevallásában megoszthatja a vele közös háztartásban élő, a kedvezményre egyébként nem jogosult élettársával. Abban az esetben, ha a külön élő szülők jogerős bírósági döntés, egyezség alapján egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket saját háztartásukban, a családi pótlékra 50-50%-ban jogosultak, és a családi kedvezmény meghatározott részét is érvényesíthetik mindketten. A gyermeket mindketten kedvezményezett eltartottként vehetik figyelembe és így határozhatják meg az őket megillető családi kedvezmény mértékét, melynek 50%-át vehetik figyelembe. [Pl. az egyik szülő háztartásában az ilyen gyermek a harmadik, akkor rá tekintettel ez a szülő 103.125,- forint kedvezményt (adóban 16.500,- forintot) érvényesíthet, míg ugyanez a gyermek a másik szülőnél egyedüli kedvezményezett, rá tekintettel 31.250,- forint (adóban 5.000,- forint) érvényesíthető.]

Melyek a családi kedvezmény, családi járulékkedvezmény évközbeni érvényesítésének feltételei?

A családi kedvezmény, családi járulékkedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adó- megállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata

  • a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról,
  • a családi kedvezmény megosztásáról, közös érvényesítése esetén ennek tényéről.

A nyilatkozaton fel kell tüntetni minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét (a magzat kivételével), ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét, továbbá azt, hogy e személyek (a magzat is) mely hónapokban minősültek kedvezményezett eltartottnak, illetve eltartottnak, valamint a másik fél adóazonosító jelét. A nyilatkozat a soron következő havi bérkifizetést megelőzően bármikor megtehető. Visszamenőlegesen, év közben a kedvezményt érvényesíteni nem lehet.

2019-12-04T09:57:18+01:002019. december 4.|Családi adókedvezmény, Segédanyagok|