Fontos információk

Egyesületünk közleménye – BUDAPEST, 2014. OKTÓBER 14.

BUDAPEST, 2014. OKTÓBER 14., KEDD (OS) -

A Korkedvezményes Nyugdíjasok Országos Érdekvédelmi Egyesületének közleménye

A Korkedvezményes Nyugdíjasok Országos Érdekvédelmi Egyesülete elítéli az elfogult bíráskodást, így elítéli azt is, hogy Sajó András, az EJEB bírája részt vett abban a nyugdíjak visszamenőleges eltörlésével összefüggő döntésben, melyben az érintettek panaszolták, hogy a magyar kormány akár már tíz éve nyugdíjban lévők nyugdíját törölte el, és ehelyett egy bármikor elvehető vagy csökkenthető járandóságot folyósít. Az érintett réteg minden nyugdíjas jogosultságát is elveszítette. Sajó András e kérdésben elfogult cikket írt 2008-ban. A leghatározottabb véleményünk az, hogy Sajó András elfogult, így ennek figyelembe vételével a döntésben nem vehetett volna részt!

Korkedvezményes Nyugdíjasok Országos Érdekvédelmi Egyesülete

Véleményünk az EJEB döntésről

KNOÉ ÉS SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYE AZ EJEB DÖNTÉSÉRŐL

A nyugdíjak megszüntetésével összefüggő EJEB döntést mi, a Korkedvezményes Nyugdíjasok Országos Érdekvédelmi Egyesülete és szakértőink elemeztük, különös tekintettel a PILOT ügyekben hozott döntésre, és az alábbi megállapításokra jutottunk:

Az EJEB, bár a határozataiban egyértelműen nem írta le, de a pilot ügyek alapján következtethető, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én elfogadott egyezmény (továbbiakban Egyezmény) 35. cikkének 3/b pontja alapján nyilvánította elfogadhatatlannak beadványainkat.

35. CIKK
Az elfogadhatóság feltételei

  • Az ügyet csak akkor lehet a Bíróság elé terjeszteni, ha az összes hazai jogorvoslati lehetőséget már kimerítették a nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak megfelelően, éspedig attól az időponttól számított hat hónapon belül, amikor a hazai végleges határozatot meghozták.
  • A Bíróság a 34. Cikk alapján előterjesztett egyéni kérelemmel nem foglalkozik, ha az
    névtelen; vagy
    lényegileg azonos egy olyan üggyel, amelyet a Bíróság már megvizsgált, illetve amelyet már más nemzetközi vizsgálat vagy elintézési eljárás alá bocsátottak és az nem tartalmaz az ügyre vonatkozó új adatokat.
  • A Bíróság a 34. Cikk alapján előterjesztett egyéni kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítja, amennyiben úgy találja, hogy
  • a kérelem az Egyezmény és az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek rendelkezéseivel összeegyeztethetetlen, nyilvánvalóan alaptalan vagy a kérelmezési joggal való visszaélésnek minősül; vagy
  • a kérelmező nem szenvedett jelentős hátrányt, kivéve, ha az Egyezményben és az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvekben meghatározott emberi jogok tiszteletben tartása a kérelem érdemének vizsgálatát teszi szükségessé, és azzal a feltétellel, hogy ezen az alapon egyetlen ügy sem utasítható el, amelyet hazai bíróság nem vizsgált meg megfelelően.
  • A Bíróság elutasít minden olyan kérelmet, amelyet e Cikk alapján elfogadhatatlannak tart. Ezt az eljárás bármely szakaszában megteheti.

Úgy véljük, hogy erősen feltételezhető, hogy a EJEB nem értette meg a problémát, nem értette meg, vagy nem akarta megérteni a beadványok tartalmát. Ennek az okát nem kutatjuk és azt sem állítjuk, hogy e mögött bármilyen szándékosság vagy külső hatás húzódna meg. Az azonban tény, hogy az eljárás több furcsaságot mutat, melyet az alábbiakban részletezünk:

  • A kiválasztott un. „pilot” ügyek olyan személyek beadványai voltak, kiknek a nyugdíja magas volt. Ráadásul nem tükrözték teljesen egyértelműen, Magyarországon e réteget ért joghátrányokat, és társadalmi következményeket. Miért is nem? Ki és miért választotta ki ezeket az ügyeket, milyen indokok alapján és milyen megfontolásból? Joggal vetődik fel a kérdés: Nem olyan ügyeket kellett volna kiválasztani, amelyek a nagy mennyiségű beadványok különbözőségét, valós tartalmát, és az igazi problémát átláthatóvá tették volna a bírák számára?
  • A pilot ügyek elbírálásában részt vett az a magyar bíró (Sajó András), aki korábban Magyarországon, egy olyan elfogult esszét írt, melyben markánsan foglalkozott a korhatár előtti és a rokkant nyugdíjakkal „Az állam működési zavarainak társadalmi újratermelése” címmel. Sajnálatosan le kell szögeznünk, hogy Sajó úr ismeretei a kérdést illetően hiányosak, helyenként tévesek, és meglehetősen elfogultak. Ez az esszéje, megjelent a Közgazdasági Szemle, LV. évf., 2008. július–augusztus (690–711. o.) Kérdés az, hogy ezek alapján elvárható-e az elfogulatlan bíráskodás Sajó Andrástól? Egyáltalán milyen mértékű volt a szerepe a döntésben? Sőt felvetjük, hogy nem kellett volna elfogultsági okokra hivatkozva kérnie, hogy a pártatlan döntés érdekében ne vegyen részt a döntésben? Idézet az esszéből:

„Egy másik, immár klasszikus példa, ahol a képmutató parazitizmus továbbgyűrűző normasértő hatását is bemutathatjuk: a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonultak, különösen a „rokkantnyugdíjasok” esete. A korai nyugdíj lehetősége sok esetben a munkanélkülivé válást volt hivatott kiváltani, ennyiben tehát az állami politika következménye. Másrészt a korai nyugdíjasok és a rokkantnyugdíjasok olcsó, társadalombiztosítási teher nélküli, sokszor fekete-munkaerőként szolgáltak. A folyamatot erősítette, hogy az állami szervezet – szintén a rendszer működésének logikáját követve – elmulasztotta a kínálkozó visszaélés nehezítését, a hatékony ellenőrzést, a kialakult helyzet felelőseinek azonosítását, mi több, egyáltalán a felelősség kérdésének felvetését. A „könnyített rokkantnyugdíjazás” egyúttal a szabályszegés piacát is megnyitotta: a hálapénzzel amúgy is normalizált orvosvesztegetés alaptalan leszázalékolásokkal növelte a „rokkantak” körét. Ezek a normaleépülések az eredeti körön kívül hatnak: elég megszámolni a Budapest üzleti negyedében rokkantigazolvánnyal közterületet foglaló luxusautókat. Ennek a – jóléti kedveskedésnek szánt slendriánságból származó – rendetlenségnek hosszú távon fatális következményei vannak. A magyar foglalkoztatási ráta a harmadik legrosszabb az OECD-n belül (bár valószínű, hogy a nyugdíjasként regisztráltak közt magas a rejtett foglalkoztatott).”

Az EJEB úgy véli, hogy a kérelmezők nem szenvedtek jelentős hátrányt, ez azért is furcsa, mert a mi beadványunk világosan és érthetően megfogalmazta, hogy a szabályos jogszabályi környezetben, jogszerűen megszerzett végleges nyugdíjas státuszt a magyar állam visszaható hatállyal törölte el! Ettől a rétegtől elvette a nyugdíjas státuszát. Többen 10 éve vagy régebb óta nyugdíjasok voltak, nyugdíjasként éltek, és egyik napról a másikra már nem nyugdíjasok! Ilyet elfogadhatónak tart az EJEB? Ezek szerint bárkitől bármi elvehető? Ezzel egyáltalán nem foglalkoztak. Rejtélyes módon nem foglalkoztak továbbá az alábbi kérdésekkel sem:

  • E réteg nyugdíjas státuszának megszüntetése úgy történt, hogy semmilyen jogorvoslati lehetőséget nem biztosítottak az érintettek részére!
  • Miért csak az 57 év alattiakat érintette? (kor szerinti diszkrimináció)
  • Nem vették figyelembe azt sem, hogy sokakat pl. a szolgálati nyugdíjasok közül a magyar állam kényszerített nyugdíjba.
  • Úgy is megfogalmazhatjuk a velünk történteket, hogy a magyar állam intézkedése nyomán egy biztos nyugdíjas státuszból egy bizonytalan, meghatározhatatlan bizonytalan státuszba taszított minket. Miért fűződik ehhez bárkinek érdeke? Hacsak nem politikai döntésről van szó!
  • Sok korkedvezményes nyugdíjas alacsony fizetésért számtalan túlmunkát végzett, térítés nélkül. Mindenképpen jogos kompenzáció volt a 25 éves szolgálati viszony utáni nyugdíj lehetősége.
  • Az érintett réteg jogszerűen megszerezte a nyugdíjas státuszát. Miért nem érvényesül a szerzett jogok védelme? Ezzel sem foglalkozott érdemben az EJEB! Miért nem?
  • A nyugdíj (szerzett jog) elvételével (visszaható hatály) megszűnt számtalan kedvezmény
  • Érthetetlen az is, hogy miért nem sérül az érintett réteg tisztességes eljáráshoz fűződő joga? Szakértői vélemények szerint az EJEB úgy foglalt állást direkt illetve indirekt módon (csak következtetéseken alapul), hogy az Egyezmény szerint elfogadhatatlan a beadvány, mintha „csak” a magyar állam „enyhe mértékben” megadóztatta volna a nyugdíjakat. Miért kerülte el a képzett jogtudósok figyelmét, hogy a magyar állam a múltban jogosan megszerzett nyugdíjas státuszt a jelenben vette el! Nem indokolta meg, hogy ez miért nem visszaható hatályú jogalkotás volt, melyet az Egyezmény tilt?A nyugdíj helyett pedig egy „járandóságot” ad, mely a törvény szerint bármikor csökkenthető vagy megvonható!
  • Joggal vethetjük fel azt is, hogy a KNOÉ beadványa alapján észlelnie kellett volna az EJEB bíráinak azt is, hogy a törvénnyel a magyar állam egyértelműen e réteg ellehetetlenítésére törekedett. Tágabb értelemben kijelenthetjük, hogy politikai döntés született. A beadványunkban ezeket a tényeket ki is emeltük
  • Nem lényegtelen az a kérdés sem, hogy a meglehetősen felületes döntéshez miért volt szükség 2,5 évre? Főként azért is jogos a kérdés, mert a beadvány több felvetésével nem foglalkozott a Bíróság, még annak a gyanúját is felébresztve ezzel, hogy a beadványt el sem olvasták.

Összességében megfogalmazhatjuk, hogy úgy tűnik, hogy az EJEB nem tölti be a funkcióját. A döntése a beadványunk vonatkozásában részlehajló és az alábbi kérdéseket veti fel:

  • Értelmezheti-e az Egyezményt sajátosan az EJEB? Megteheti, hogy amit akar figyelembe vesz, amit akar nem?
  • Van joga a beadványokat elfogadhatatlannak nyilvánítani részletes indokolás nélkül?
  • Köteles vagy nem az EJEB a beadványokat tartalmuk szerint elbírálni?
  • Részt vehet a döntésben nyilvánvalóan elfogult bíró?

A KNOÉ vezetősége úgy döntött, hogy ezeket a szakértői észrevételeket összegezzük és megfogalmazzuk, majd megküldjük az alábbi szervezeteknek és kérjük, hogy pártatlanul és tárgyilagosan vizsgálják meg beadványunkat és az eredmény tükrében tegyék meg a szükséges intézkedéseket, a megfelelő jogorvoslat érdekében:

  • Levélben kérjük Dean Spielmannt az EJEB elnökét, hogy vizsgálja ki, hogy a döntésük valóban megfelelt a vonatkozó jogszabályi környezetnek?
  • Levélben tájékoztatjuk Zeid Ra'ad Al Husseint, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosát a történtekről.
  • Tájékoztatjuk szintén levélben Nils Muižnieks-t az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosát és kérjük, hogy vizsgálják felül az EJEB döntését.

Az e vonatkozásban megtett lépéseink kizárólag tagjainkra tartoznak, ezért mionden további információ a tagi felületen olvasható!

Tisztelettel:
KNOÉ vezetősége 2014. október 1.

2019-01-23T11:11:05+01:002014. október 1.|Jogorvoslati hírek|

Beadványunk elutasítása

TISZTELT TAGJAINK!

Az Emberi Jogok Európai Bírósága a KNOÉ beadványát is elutasította. Az elutasító határozat a mai napon felkerül a tagi felületre

Mint ahogy a 2014. július 28.-án írt közleményünkben megfogalmaztuk:

Ha a három "pilot" ügyben hozott döntésével megegyező döntést hoz az Emberi Jogok Európai Bírósága, (ez sajnálatosan bekövetkezett) akkor a vezetőség a szaktanácsadóink véleményének figyelembe vételével, a következő intézkedéseket foganatosítja:

  • A bírák ellen, az EJEB elnökénél, panaszt jelentünk be elfogultság miatt, tekintettel arra, hogy nem a bedványnak megfelelően, és nem az egyezményben foglaltaknak megfelelően foglaltak állást, sőt több, a beadványban szereplő állítást ignoráltak, (figyelmen kívül hagytak), illetve máshogy értelmeztek. Ez azért is értelmezhetetlen, mert az EJEB 47 bírája szakmailag meglehetősen felkészült
  • Az Európa Tanácshoz fordulunk panaszunkkal és kérjük az EJEB eljárásának kivizsgálását, annak jogszerűségének értelmezését!
  • Az ENSZ illetékes szervéhez fordulunk és kérjük az ügyünkkel összefüggésben a segítségüket, és annak megfogalmnazását, hogy az Egyezményben foglaltak megsértésének orvoslására létrehozott EJEB valóban ennek megfelelően járt-e el

Az Európai Unióban még folyamatban lévő eljárásunkban, az alábbiakat tesszük:

  • Európai Bizottság új megválasztott elnökének írunk, melyben kérjük, hogy az Európai Unió intézményei segítsenek! - Az EJEB döntése az EU intézményeit nem kötelezi! -
  • Az Európai Parlament frissen megválasztott tagjainak, valamint szakbizottságának segítségét kérjük. (Valamennyi képviselőnek levelet írunk és részletesen tájékoztatjuk)

Mint ahogy sokszor szoktuk említeni: "A KNOÉ soha nem adja fel!"

A KNOÉ vezetősége! 2014. szeptember 22.

2019-01-23T11:12:24+01:002014. szeptember 22.|Jogorvoslati hírek|

Véleményünk az EJEB döntésről

TISZTELT TAGJAINK!

Egyesületünk sajnálatosan egyedül maradt az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozatával kapcsolatosan kialakított véleményével! Furcsán, a mi szakembereink által látottaktól eltérő értelmezések láttak napvilágot! Nem tudjuk, hogy ez milyen alapokon nyugszik, nem tudjuk, hogy ennek mi az oka! Persze nekünk nem az a dolgunk, hogy mások által értelmezett véleményeket elemezzük, hanem az a dolgunk, hogy tagjaink érdekeit képviseljük a lehető legjobban! Úgy hisszük, hogy az a szellemi segítség, mellyel megtiszteltek minket, hiszem az Amerikai Egyesült Államok a Harvard egyetemen végzett szakemberével, az Egyesült Királyság pedig, az Oxford egyetemen végzett szakemberével támogat minket. Elnökünk az FBI és a Metropolitan Police szakembereivel is tevékenykedett együtt, innen a kapcsolat, és innen a segítség!

Ezek a KNOÉ-t segítő szakemberek nem kérnek pénzt, nem kértek és nem is kérnek semmit, csak segíteni akarnak! Ez úton is köszönjük nekik!

Persze azért nem ennyire fényes a kép, mert segítő szakembereink szerint, az EJEB - egyelőre nem pontosan értelmezhető módon- előre jelezte a három ügyben meghozott döntésével, hogy az összes ilyen ügyben hasonló módon fog dönteni(?!)

Ha tényleg a három ügyben hozott döntésével, megegyező döntést hoz az Emberi Jogok Európai Bírósága, akkor a vezetőség véleménye, a szaktanácsadók véleményének figyelembe vételével, a következő: amennyiben az EJEB "elkaszálja" baeadványunkat:

  • Mind a hét bíró ellen panaszt jelentünk be elfogultság miatt, tekintettel arra, hogy nem a bedványnak megfelelően, és nem az egyezményben foglaltaknak megfelelően foglaltak állást, sőt több, a beadványban szereplő állítást ignoráltak, (figyelmen kívül hagytak)
  • Az Európa Tanácshoz fordulunk észrevételeinkkel és kérjük az EJEB eljárásának kivizsgálását, annak jogszerűségének értelmezését!
  • Az ENSZ illetékes szervéhez fordulunk és kérjük az ügyünkkel összefüggésben a segítségüket
  • Az Európai Bizottság új megválasztott elnökének írunk, melyben a támogatását kérjük! (Ez megtörtént, a tagi felületen olvasható!)
  • A KNOÉ soha nem adja fel!!!!!!!!!!

Ebben a harcban egyedül maradtunk, mert az SZB nem fogadta sajnálatosan több hívásunkat sem, sőt vissza sem jeleztek, ezért voltak az utolsó rendezvényeink SZB nélküliek! Mi úgy gondoljuk, hogy nem erőszak a disznótor! Mi menetelünk egyedül, a tagság érdekében, akár a végtelenbe is! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nem rajtunk múlt az, hogy nem közösen megyünk a cél felé, hanem egyesek "önmegvalósítási" szándékkal igyekeznek egyéni vagy más szintű elismerést vagy sikert. A KNOÉ alapvető elképzelése volt a közös magyar fellépés!

A KNOÉ vezetősége! 2014. július 28.

2019-01-23T11:13:39+01:002014. július 28.|Jogorvoslati hírek|

EJEB ítélet fordítása

TISZTELT TAGJAINK!

Folyamatosan érkeznek hozzánk a hírek. Tagjaink között pedig rémhírek terjengenek! A KNOÉ vonatkozásában és beadványával összefüggésben semmilyen ítélet nem született Strasbourgban. Az EJEB valóban állástfoglalt három ügyben, de egyikhez sincs közünk! A másik, hogy az indokolásban szereplő okoknál a KNOÉ lényegesen többet sorolt fel. E kérdésekben pedig nem történt döntés. Valóban napvilágot látott több sajtóorgánum találgatása, hogy ezt a döntést kiterjesztik vagy kiterjeszthetik. A kérdésünk, hogy akkor miért nem tette meg ezt a Bíróság? Hangsúlyozzuk, a mi beadványunkkal összefüggésben semmilyen döntés nem született. Addig, amig nem születik döntés, minden csak találgatás, sőt már egyesek vélni tudják, hogy vége, veszítettünk. Ez nem igaz! Tehát összefoglalva egyelőre a KNOÉ beadványa vonatkozásában semmilyen döntés nem született!

Az EJEB hivatalosan kiadott, nyilvánosan hozzáférhető ítéletének magyar fordítása:

Előzetesen kijelentjük, hogy az irat teljes tartalma nyilvános. Annak szövege angol nyelven jelent meg, amit a KNOÉ szakemberei fordítottak le. Megjegyezzük, hogy az abban szereplő adatok nyilvánosak, így azok közzététele jogszabályt nem sért!

A Markovics v. Hungary, Béres v. Hungary and Augusztin v. Hungary ügyekben, az Európai Emberi Jogi Bíróság egyhangúan kijelenti, hogy a beadványokat elutasítja. A döntés végleges. Ez a három beadvány a magyar korkedvezményes nyugdíj átszervezésével kapcsolatos. Ezek a beadványok, a 2011. második felében és 2012-ben az Európai bírósághoz beadott beadványok között voltak. A beadványok hasonló problémákról szóltak, főleg a korkedvezményes nyugdíj felváltásáról (2011. novemberi törvényhozás), amely nem volt adóköteles! Ezt helyettesítették, egy azonos mértékű juttatással, amely csökkentve lett az általános személyi jövedelemadó mértékével. A kérvényezők kifogásolták hogy ez egy, a tulajdonjogukat sértő igazságtalan és diszkriminatív intézkedés volt, melyet nem tudtak a nemzeti hatóságokkal semmilyen módon sem rendezni.

Hivatkozások

A Bíróság úgy találta, hogy a beadványozók bevételének mérséklése indokolt és arányos volt. A beadványozók továbbra is kaptak állományi juttatást, amelynek összege a korábbi nyugdíjuk értékével volt arányban. Valójában nem fosztották meg őket a létfenntartás erőforrásaitól, és nem is sodorták őket olyan helyzetbe, hogy ne legyen elég anyagi erőforrásuk a hétköznapi élethez. Az is kétségtelen, hogy ésszerű és indokolt volt a nyugdíjrendszer racionalizálása érdekében a javak arányos csökkentése.

Főbb tények

A beadványozók Markovics László, Béres László és Augusztin Gábor, magyar állampolgárok, akik egyénenként 1968, 1957 and 1956-ban születtek. Mindannyian Budapesten élnek. Mindhárom beadványozó profitált a korkedvezményes nyugdíj lehetőségéből, aminek esetükben szolgálati nyugdíj volt a neve. Markovics úr volt rendőrtiszt, Augusztin úr volt katonai doktor, 2007-ben es 2005-ben vonultak nyugdíjba egyénenként az egészségük romlására hivatkozva. Béres úr volt rendőr parancsnok, 2010. decemberében döntött a korábban való nyugdíjba vonulása mellett. 2011. november 28-án a magyar parlament meghozta az 2011. évi CLXVII. törvényt, melyszerint a korábbi nyugdíjat felváltják a szolgálati járandósággal, amely - a nyugdíjjal ellentétben - már a személyi jövedeladó értékével csökkentettek (akkoriban egységesen 16%). Az új törvény minden volt tűzoltót, rendvédelmi dolgozót és katonát érintett. Miután hatályba lépett az új törvény 2012. január 1-jén, Markovics úr 137.620 forintot kapott havonta a 163.833 forintnyi nyugdíja helyett. Béres úr 283.035 forintot 321.745 helyett, Augusztin úr pedig 219.590 forintot 249.625 helyett.

Panaszok, eljáras és a bíróság felépítése

A beadványokat 2011 december 12-én és 2012 marcius 21-en nyújtották be az Európai Emberjogi bíroságnak.

A kérvényezők kifogásolták, hogy a nyugdíjuk járandósággal való felváltása a tulajdonjogukat sérti, és igazságtalan valamint diszkriminatív intézkedésnek minősül, melyet nem tudtak a nemzeti hatóságokkal hatásosan rendezni! Az Egyezmény előírásaira hivatkoztak, különösen a tulajdonjog és a diszkrimináció sérelmére.

A döntést az EJEB 2. csoportja (héttagú tanács) hozta meg, amelynek tagjai:

  • Guido Raimondi (Olaszország) az EJEB 2. csoportjának a vezetője
  • Işıl Karakaş (Törökország) az EJEB 2. csoportjának vezető-helyettese
  • Sajó András (Magyarország) Bíró
  • Nebojša Vučinić (Montenegró) Bíró
  • Egidijus Kūris (Litvánia) Bíró
  • Robert Spano (Izland) Bíró
  • Jon Fridrik Kjølbro (Dánia) Bíró
  • Stanley Naismith (Egyesült Királyság) irodavezető

A bíróság döntése:

A bíróság kijelentette, hogy a vonatkozó jogszabály nem garantál semmiféle jogot a nyugdíj bizonyos mértékéhez. Továbbá már több ügyben elfogadta a szociális jogosultságok csökkentésének lehetőségét. A bíróság tekintettel volt arra, hogy a három beadvány fő problémája a szolgálati nyugdíj járandósággá való változtatása volt, amely már személyi adózás tárgya. Ez a változtatás zavaró hatással volt a beadványozók jogaira, es megcélozta a gazdasági és szociális közérdek szolgálásának törvényes útját. Ahelyett hogy teljesen elveszítették volna jogosultságaikat, a beadványozók folyamatosan kapták a járandóságot. Ezen számítások alapján a bíróság megfigyelte, hogy a beadványozók egyénenként 16%, 12% és 12%-ot veszítettek a nyugdíjukból. A csökkentés a jövőbeni összegeket érintette, és nem meglévő vagyon visszamenőleges megfosztásáról volt szó, amit korábban birtokoltak. A beadványozók jövedelmének összege csökkent a korábbi nyugdíjukhoz képest, de a bíróság úgy találta, hogy ez a csökkentés indokolt és arányos volt. Valójában nem fosztották meg őket a létfenntartás erőforrásaitól, és nem is sodorták őket olyan helyzetbe, hogy ne legyen elég erőforrásuk az élethez. A bíróság a továbbiakban megjegyezte, hogy szokványos volt bizonyos kiváltságos nyugdíjat adni fegyveres erők volt tagjainak és a hasonlóan megerőltető személyek szolgálatvégzése miatt. Mindamellett a mostani ügyet tekintve az anyagi hasznok csökkentését a bíróság nem találta túlzott megterhelésnek a beadványozók tekintetében! Továbbá, feltéve hogy az új törvény létrejötte különböző bánásmódot eredményezett, ahogy a beadványozók állítják, a bíróság meg van győződve arról hogy a törvény meghozása indokolt volt, mivel az ésszerű arányosság volt a cél (a jövedelmek csökkentése) és a cél elérése (a nyugdíjrendszer racionalizálása) között. Végül a bíróság kimondja, hogy a beadványozók azon panasza, hogy a nemzeti hatóságokkal szemben képtelenek voltak érvényesíteni a tulajdonjogukkal kapcsolatban elszenvedett jogsérelmet, ellentétes az alapelvvel, hiszen valóban nem garantálja a jogorvoslatot. Nem sikerült tehát megállapítani, hogy a nemzeti hatóság megsértette az Egyezmény szabályait! A bíróság emiatt úgy találta, hogy ezen beadványokat el kell utasítania!

A KNOÉ szakemberei elemezték az EJEB honlapján megjelent, fentiekben ismertetett szöveget. Nem mondtuk és nem is mondjuk, hogy tudjuk, hogy az EJEB az általunk képviselt ügyekben más döntést fog hozni! Reméljük, hogy más döntést fog hozni! Viszont az alábbi kérdések sok kritikusunk figyelmét elkerülték:

  • Miért nem hangsúlyozza a közlemény, hogy ezt a döntését az összes bedványra vonatkoztatja? Idézem: "A három beadvány fő problémája...." hol van itt szó arról, hogy ez pilot eljárás?
  • Miért úgy fogalmazott az EJEB, hogy "ezen beadványokat el kell utasítania"?
  • Két okra hivatkozik az EJEB. A tulajdonhoz való jogra és a diszkrimináció tilamára. Csak a KNOÉ beadványa ennek többszörösét tartalmazza! Nem szokványos az EJEB ilyen döntése. A keresethez kötöttség elve alapján, mindent cáfolnia kellene!
  • Hogy lehetséges, hogy nem lehet a nagykamarához fellebbezni? Rendelkezett erről az EJEB? (Az iratban nincs benne)

Mi meg tudjuk válaszolni e kérdéseket! Pusztán ismerni kell az EJEB 2011. év óta hatályos szabályait! Tehát jogelmélkedjünk! Nem szívesen terheljük ezzel tagjainkat, de a mi tűrőképességünket is próbára tevő több mint 70 "lehülyéző", minket ostobának és alkalmatlannak minősítő e-mail arra késztet minket, hogy nyissunk egy jogi kurzust! Ja megemlítem, hogy 34 fő ki is lépett az egyesületünkből! Tudják vajon, hogy mit csináltak?

Tehát a jogelméletre visszatérve, az EJEB-re vonatkozó szabályok világosan fogalmaznak! Nézzük: A Bíróság 2011. óta alkalmazza ezt az eljárást, "pilot judgment" az elnevezése. Ennek az a lényege, hogy kiválaszt az EJEB néhány ügyet, és míg azokat vizsgálja, a többi hasonlót felfüggeszti, azaz elbírálásukat elhalasztja! Amikor a "pilot ügyekben ítéletet hoz", csak azt követően vizsgálja a többi beadványt! Tehát semmilyen módon nem értelmezhető az EJEB döntése úgy, hogy ez minden beadványra érvényes döntés volt!

És végezetül még egy mondat! Nem tudjuk, hogy fog dönteni az EJEB. Ezt senki nem tudhatja! Nincs precens jog Strasbourgban! A Bíróságot jelenlegi három ügyben meghozott döntése nem kötelezi, hiszen ezt követően fogja vizsgálni a többi beadványt! Pánikra tehát nincs ok! A KNOÉ mint eddig, ezt követően is a tényekről, a jogszabályok által megfogalmazattokról és nem találgatásokról, vélelmekről fogja tájékoztatni tagjait! A leghatározottabban elutasítunk minden rémhír terjesztést, pánikkeltést és ok nélküli találgatást!

A KNOÉ vezetősége! 2014. július 18.

2019-01-23T11:14:57+01:002014. július 18.|Jogorvoslati hírek|

Társszervezet közleménye – 2014. április 03.

Januárban meg kell kezdeni a tárgyalásokat a béremelés előkészítése érdekében

A versenyszféra szakszervezeti konföderációi és a közszolgáltatások területén működő reprezentatív ágazati szakszervezetek kezdeményezésére nemrég tartottak fórumot a közszolgáltatási szektorban dolgozók bérrendezéséről, amelyen a kormány és a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ) is képviseltette magát. Az egyeztetés aktualitását a 2017-re vonatkozó országos bérmegállapodás – többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő – közüzemeknél történő végrehajtása adta.

A konzultáción kiderült, hogy a kérdést a kormány is napirendre tűzte. A résztvevők egyetértettek abban, hogy több évre szóló megállapodásra van szükség, és konszenzus mutatkozott abban is, hogy az érintett munkáltatói körre vonatkozóan is célszerű lenne mielőbb elfogadni egy, az adott ágazat sajátos helyzetéhez igazodó bérmegállapodást.

A településüzemeltetési szektorban több ezer munkavállalót képviselő HVDSZ 2000 pozitívumnak tartja, hogy a kormányzati oldal felkarolta az érdekképviseletek kezdeményezését. A szakszervezet szerint mielőbb ki kell dolgozni a részleteket, amihez el kell kezdeni az egyeztetéseket. A hulladékgazdálkodás területén a HVDSZ tárgyalást kezdeményezett a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-vel, és mielőbb szeretné összehívni a Településüzemeltetési Tanács ülését, annak érdekében, hogy a szükséges döntéseket előkészítsék.

30 százalékos béremelést lát indokoltnak a településüzemeltetési ágazatban a HVDSZ 2000

A HVDSZ 2000 szerint a közszolgáltató cégeknél – legyen ez hőszolgáltató, kéményseprő, víziközmű, vagy éppen hulladékgazdálkodó társaság – mindenképpen szükség van egy jelentős mértékű béremelésre. A szakszervezet, látva a munkaerőpiaci folyamatokat – például a fokozódó munkaerőhiányt – többször is jelezte, hogy a változások ezeket a cégeket is elérik, ezért a munkaerő megtartása érdekében a versenyszférában tapasztalható bérdinamikához igazodva kell bért emelni.

A településüzemeltetési ágazatban a problémák orvoslására, és a közszolgáltatás minőségének fenntartása érdekében 2017-től 30 százalékos béremelésre van szükség a HVDSZ 2000 szerint. A fenti mértékű béremelés végrehajtása egy kétéves bérmegállapodás keretében is elképzelhető.

Bár az egyes közüzemi ágazatokban nem várható egységes bérmegállapodás, de a szakszervezet úgy véli, néhány közös alapelvet mégis érdemes lenne egyformán rögzíteni. A kalkulációk során érdemes lenne például figyelembe venni a versenyszférában 2013 óta felgyorsult reálbér-növekedési ütemet, amelytől a közüzemi bérek emelkedése jelentősen elmaradt, és amit a 2017. évi bérmegállapodásoknál visszamenőlegesen is figyelembe kellene venni. Fontos az is, hogy kompenzálják a korkedvezményes nyugdíj elvétele miatti életkereset-veszteségeket. A HVDSZ 2000 szerint ezenkívül, egyes kulcs munkaköröknél – például a járművezetők, gépkezelők esetében – középfokú szakképzettségként kellene elismerni a szervezett képzés során megszerzett, gyakran több rokon szakmát is átfogó szaktudást, illetve növelni kellene az alapbérek súlyát a keresetekben.

Király András elnök

2019-01-22T13:01:11+01:002014. április 3.|Társszervek közleményei|

MSZP közleménye – 2014. MÁRCIUS 25.

2014. MÁRCIUS 25., KEDD 09:26

Az MSZP Országos Központjának közleménye

Megint közpénzből kampányol a Fidesz

Önmagát dicsérő kampánylevelet küldött a nyugdíjasoknak az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság. Felháborító módon a levelet Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter írta alá. Ezzel egyrészt megint közpénzből kampányol a Fidesz, másrészt épp azok szavazatára vadászik, akiket négy év alatt a leginkább megnyomorított: a kétszázezer magyar nyugdíjast.

Egy propagandalevéllel próbálják elfeledtetni azt a károkozást, amit a nyugdíjrendszer átalakításával okoztak. Megalázták a rokkantnyugdíjasokat, az özvegyeket, a magán-nyugdíjpénztári tagokat, a korkedvezményes nyugdíjra jogosultakat.

A Mesterházy-kormány nemcsak beszél a nyugdíjasok életének könnyebbé tételéről, de cselekszik is: hivatalba lépése után százezer forintos nyugdíjig minden 65 év feletti nyugdíjasnak 24 ezer forint pluszpénzt ad, hogy meg tudja fizetni a gyógyszereit.

Kormos Kata
szóvivő
MSZP Országos Központ

EP ismét tárgyalta a petíciót

TISZTELT TAGJAINK!

Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága újra tárgyalta ügyünk!
A petíciós bizottság munkatársai leültettek minket, kényelmesen elhelyezkedtük. Felettünk körben láthatóak a tolmács fülkék. Szóltak, hogy üljünk át a terem másik felébe, közelebb az elnökséghez! David Lowe elnökünkkel, Kuti László már korábban kialakított jó kapcsolatot, most is egy fejbiccentéssel leköszönt az elnöki asztalról! Tehát ez volt az új helyünk, és itt készültünk hozzászólásunkkal. Bár már folyt a petíciós bizottsági ülés, az asszisztensek ennek ellenére még megadtak néhány instrukciót! Elmondták, hogy mikor és milyen módon kell majd a hozzászólásunkat előadni, milyen szabályokat kell betartani! Elhelyezkedtünk, mindent végig gondoltunk újra. Most már csak a mondanivalónkra és a dokumentációra kellett koncentrálnunk. Ezek tükrében készültünk a a hozzászóláshoz.
dr. Tabajdi Csaba magyar képviselő úgy kezdte beszédét, hogy az Európai Bizottság olyan mint a bourbonok, "semmit nem tanultak". Kiemelte, hogy a magyar kormány intézkedése négy alapjogot sért! Ezek pedig alapjogi kérdések, nem nyugdíj kérdések! Határozottan felszólította az Európai Bitzottságot, hogy értse már végre meg, hogy ez nem nyugdíjkérdés! "Hogy a fenébe van az, hogy amikor Magyarországon megváltoztatták visszamenőleges hatállyal a bírák nyugdíjkorhatárát, 70-ről 62 évre és elbocsátottak bírákat, akkor az Európai Bizottság 'infringement' kötelességszegési eljárást indított? Miért mér kettős mércével az Európai Bizottság?" Az EB technokrata, jogi szabályok mögé bújó szervezet! Az emberek nem tudtak rákészülni, az emberi méltóságot sérti. És akár mehetünk tovább. És most, ugyanazt halljuk vissza az Európai Bizottságtól, hogy ez tagállami kompetencia! Ez maga az abszurditás, hogy a Bizottság visszapasszolja ezeket a kérdéseket! Az Európai Bizottság részéről Fritz von Nordheim szólt hozzá. Nordheim úr az EB nyugdíjszakértője. Korábban már vitatható véleményt alkotott a magánnyugdyíjak vonatkozásában, szerinte ugyanis eleve hibás volt a modell! von Nordheim úr markánsan kiállt az EB korábbi véleménye mellett, bár már az Alapjogi Charta 51. cikkére is hivatkozott, mely szerint, ha akarna az EB intézkedni ügyünkben sincs hozzá joga, mert az 51. cikk ezt kizárja!
dr. Göncz Kinga magyar képviselő hangot adott annak, hogy egy évvel ezelőtt már tárgyalták ügyünket, de azóta semmi nem változott! "Már akkor megállapítottuk, hogy diszkriminál, jogbiztonságot veszélyeztet, tulajdonhoz való jogot sért, úgy történt meg ennek a bevezetése, hogy nem volt átmenet." Victor Boştinaru román képviselő kiemelte, hogy a magyar kormány intézkedései, már békeidőben 2.000 ember halálát okozta! Rendőrök, katonák, olyan emberek, akik az életüket a hazáért áldozták! És a Bizottság úgy gondolja, hogy ebben nincs kompetenciája! Ezt nem fogadhatjuk el! Nem fogadhatjuk el, hogy a Bizottság úgy nyilatkozik, hogy nincs hatáskörünk! Ez összefügg a magyar alkotmányreformal, a magyar sajtótörvényekkel! Ezt mind meg kell vizsgálni és elemezni kell! Meg kell nézni, hogy az európai országokban milyen folyamatok játszódnak le! Tatjana Ždanoka Lett képviselő elmondta, hogy Mióta harcolunk azért, hogy legyen egy horizontális irányelv azért, mely beveszi a szociális ügyeket is! A Bizottság kihasználhatná ezeket a konkrét példákat, hogy tovább küzdjön a horizintális irányelv megvalósulása érdekében. Tegnap gyermekek jogairól volot szó, és ugyanezeket a válaszokat kaptuk. A diszkrimináció tilma nem fedik le ezeket az ügyeket. De, ha horizontális lenne az irányelv, lefedné, sajnos ez egyelőre nem valósulhat meg, mert bár a parlament nagytöbbsége harcol a horizontális irányelv érdekében, de sajnos a Bizottság sem támogatja megfelelőképpen és a Tanács is ellentkezik! Egy percre visszaadták a szót. Katus Károly elmondta, hogy szeretné a Bizottság figyelmét felhívni, és megerősíteni azokat a felhívásokat irányába! Tessék ez az ügyet kézbevenni és tisztességes eljárni, ami mind a jelenben, mind a jövőben példát fog mutatni! Hogy az ilyen törvényt hozó államokat előre figyelmeztetni tudják, hogy eszébe se jusson hasonló, vagy egy palacból kiinduló rossz szellem fölénk tornyosuljon, amit nem, vagy nagyon nehezen tudunk visszagyömöszölni! Az Európai Bizottság győzze le ezeket a szellemeket!

Kuti László egy kérdést szeretne feltenni, mely kérdés úgy szól, hogy ami törvényes az jogszerű? Ugyanis, hogy törvényes legyen jelenlegi kormányunk intézkedése, 2/3-os többségével módosították a magyar Alkotmányt, és beleszőtte, hogy ezt megtehesse! A fő kérdés az, hogy ez jogszerű-e és megfelel-e az Európai Unió célkitűzéseinek! Ilaria Brazzoduro az Európai Bizottság DG Justice nevében, elsőkörben kihangsúlyozta, hogy a bírák ügye és a szolgálati nyugdíjasok ügye két egymástól jól elkülöníthető ügy! A koron alapuló duszkrimináció tilalma sem valósul meg esetünkben Ilaria Brazzoduro szerint! Azt mondta, hogy számukra úgy tűnik, hogy nem koron alapuló diszkriminációról van szó! Erminia Mazzoni az Európai Parlament Petíciós Bizottságának elnöke megköszönte a hozzászólásokat és felvetette, hogy a jövőben van min gondolkodni, ez egyértelmű. Megköszönte továbbá, a petíció benyújtóinak, hogy jelen voltak. Kiemelte továbbá, hogy minden egyes parlamenti hozzászóló azt kérte, hogy hagyják nyitva a petíciót, de még mindíg itt van az 51. cikk kérdése, mellyel sokat foglalkozik a Bizottság. A kompetencia profilok meghatározásáról van szó, mely azt jelenti, hogy kinek milyen ügyben van kompetenciája, milyen ügyet tárgyalhat, milyen ügybe avatkozhat be. Ez azért is fontos, mert a Petíciós Bizottságnak is ezeken a kereteken belül kell dolgozni. Kifejtette, hogy nem volt elég széles a válasz. Az Európai Biztosnak is szélesebb körő választ kellene adnia nem úgy, ahogy eddig tették. A döntés értelmében Andor László Biztosnak ír a Bizottság egy hivatalos levelet, hogy az ügyben alkosson véleményt, dr. Tabajdi Csaba javaslatára pedig a Jogi Bizottságtól kér állásfoglalást a Petíciós Bizottság, tehát a petíció nyitva marad, az ügy tovább folyik! Összegezve, sikerült újra egy lépést tenni előre, és várjuk a végeredményt!

A KNOÉ vezetősége 2014. március 20.

2019-01-23T11:16:09+01:002014. március 20.|Jogorvoslati hírek|

Általános tájékoztatás a beadvánnyal összefüggésben

TISZTELT TAGJAINK!

Tájékoztatunk mindenkit, hogy az Európai Parlament Petíciós Bizottsága 2014. március 20-án délelőtt ismét tárgyalni fogja a korkedvezményes nyugdíjasok ügyét.

Amennyiben egyéb részlet is ismert lesz részletes tájékoztatást adunk!

Szeretnénk a véleményünket kifejteni, sőt megosztani minden olyan információt, amit mi látunk, vagy amit mi hallunk, vagy amit mi gondolunk! A KNOÉ nem törekedett látványtervezésre, szemfényvesztésre vagy fogalmazzunk úgy, hogy semmilyen információt, semmilyen adatot, tényt nem bonyolítottunk túl. Mi egyszerűen látjuk a problémánkat és így is szeretnénk kezelni, illetve várni a megoldást! Mi nem gondolnánk, mint ahogy néhány tagunk felemlítette, hogy a magyar nyelv furfangja miatt félreértettek minket! Ez azért sincs így mert a KNOÉ angol nyelven is kiküldte a beadványát és a petícióját is! Úgy fordítottuk le a beadványainkat, hogy a szakmában használatos „terminus technicusok” is érthetőek legyenek! Egyáltalán nem értünk egyet azzal ha, ha valamelyik érdekképviseleti szervezet pánikkeltésre alkalmas írásokkal, bizonytalanítja el a jogban járatlan tagokat és ezzel a saját nagyságát vagy saját tevékenységét igyekszik "fantasztikus" mértékben eltúlozni! A KNOÉ az eddig követett magatartást akarja a jövőben is sajátjának tekinteni! Mi ilyenek vagyunk! Persze azt is tudomásul kell vennünk, hogy sokan, főleg a kormányzat részéről zavart igyekeznek kelteni. Tapasztaljuk, illetve halljuk ezt: „I felt a great disturbance in the force!”

Már csak, hogy Obi-Wan Kenobitól idézzünk! "Nagy zavart érzek az erőben!"

Szóval nézzük a tagjaink által felvetett kérdéseket!

    • Miért nem döntöttek még ügyünkben?

Erre a kérdésre csak részben tudunk választ adni! Az Európai Unió parlamentje, valamint az Európai Bizottság arra az állápontra helyezkedett, hogy elkülöníti a vonatkozó Uniós jogszabályok figyelembevételével (aquis communautaire), hogy a kor szerinti diszkriminációt és a "társadalombiztosítási átalakítást" külön kezeli. Úgy vélték, hogy a kor szerinti diszkrimációt elkülönítik a társadalombiztosítási átalakítástól! Az utóbbit nem minősítik EU-s jogszabálysértésnek, hanem tagállami kompetenciának minősítik. "Minden tagállam úgy alakítja át a társadalmibiztosítási rendszerét, ahogy akarja!" Az Európai Bizottságon belül is vita van erről, hiszen soha semelyik Uniós országban nem merült fel még ehhez hasonló, hogy meddig terjed az ilyen vonatkozású átalakítás határa! Utoljára, amikor sikerült Andor Lászlóval személyesen beszélnünk, pont ennek részleteit igyekeztünk kifejteni, hogy mi hogyan látjuk és mi hogyan éljük meg ennek konzekvenciáit! Reméljük lesz érdemi eredmény!

  • A KNOÉ a Petíciós Bizottság ülésén nem fejtette ki elég részletesen, hogy a nyugdíjunk elvétele visszamenőlegesen történt.

Ezt többen felvetették, voltak olyanok is akik dilettánsnak, pancsernek neveztek minket! Erre a felvetésre már többször válaszoltunk. Ismételten és röviden azt tudjuk elmondani, hogy a Petíciós Bizottság ülésén a hozzászólás csak jelképes, csak formai! Az írásos petíció az, mellyel érdemben foglalkoznak! Úgy osztottuk meg a Szolgálat és Becsület Mozgalom Elnökével a szerepeket, hogy a mi elnökünk Kuti László jogi aspektusból mond néhány érvet, Katus Károly az SZB elnöke pedig érzelmileg érvel! A visszaható hatályt, mind az írásos petíciónkban, mind pedig a szóbeli kiegészítésükben, mindketten kiemelték!

Szeretnénk a véleményünket kifejteni, sőt megosztani minden olyan információt, amit mi látunk, vagy amit mi hallunk, vagy amit mi gondolunk! A KNOÉ nem törekedett látványtervezésre, szemfényvesztésre vagy fogalmazzunk úgy, hogy semmilyen információt, semmilyen adatot, tényt nem bonyolítottunk túl. Mi egyszerűen látjuk a problémánkat és így is szeretnénk kezelni, illetve várni a megoldást! Mi nem gondolnánk, mint ahogy néhány tagunk felemlítette, hogy a magyar nyelv furfangja miatt félreértettek minket! Ez azért sincs így mert a KNOÉ angol nyelven is kiküldte a beadványait! Úgy fordítottuk le a beadványainkat, hogy a szakmában használatos „terminus technicusok” is érthetőek legyenek! Egyáltalán nem értünk egyet azzal ha, ha valamelyik érdekképviseleti szervezet pánikkeltésre alkalmas írásokkal, bizonytalanítja el a jogban járatlan tagokat és ezzel a saját nagyságát vagy saját tevékenységét igyekszik "fantasztikus" mértékben eltúlozni! A KNOÉ az eddig követett magatartást akarja a jövőben is sajátjának tekinteni! Mi ilyenek vagyunk! Persze azt is tudomásul kell vennünk, hogy sokan, főleg a kormányzat részéről zavart igyekeznek kelteni. Tapasztaljuk, illetve halljuk ezt: „I felt a great disturbance in the force!”

Már csak, hogy Obi-Wan Kenobitól idézzünk! "Nagy zavart érzek az erőben!"

Szóval nézzük a tagjaink által felvetett kérdéseket!

- Miért nem döntöttek még ügyünkben? Miért döntöttek a bírák ügyében olyan gyorsan, velünk pedig nem foglalkoztak? Miért húzza az időt a Strasbourgi Bíróság?

Erre a kérdésre csak részben tudunk választ adni! A döntést késlelteti a nagy számú ügy! Azt feltételezni sem mernénk, hogy szándékosan húzzák az időt!

- A Magyar Kormány válaszában kifejtette, hogy nem használtuk ki a Magyarországi jogorvoslati lehetőségeket! Lehet emiatt problémánk?

Sajnálatosan e kérdésben nagyon sok levél érkezett hozzánk. Külön-külön mindegyiket megválaszoltuk! A leghatározottabban kijelenthetjük, hogy dr. Tallódi Zoltán által írt válasz, e vonatkozású része köszönőviszonyban sincs a valósággal! Magyarországon nem volt és jelenleg sincs jogorvoslati lehetőség! Mi feltettük a tagi felületre, sőt a Bíróságnak is megküldtük dr. Bitskey Botond, a magyar Alkotmánybíróság Főtitkárának hivatalos tájékoztatóját, melyben világosan és érthetően leírja, hogy nincs jogorvoslati lehetőség, hiszen az 1949. évi XX. törvény 70/E § világosan és érthetően fogalmaz! Ez vitathatatlanul a zavarkeltés, az elbizonytalanítás kategóriájába tartozik!

- A Magyar Kormány újabb választ küldött Strasbourgnak, melyet közzé is tett a Szolgálat és Becsület Mozgalom. Ezt szintén dr. Tallódi Zoltán írta Mr. Stanley Naismith jegyzőnek!

Sok kérdés merült fel ezzel kapcsolatban. A KNOÉ vezetősége azon az állásponton van, hogy erre nem kell reagálnunk, sőt még csak kritikára sem érdemes ezen válasz! Mi úgy gondoljuk, hogy senkit ne befolyásoljon, de még csak ne is gondolkoztasson el! Azt sajnáljuk, hogy dr. Tallódi Zoltán, aki egyébként jó szakember, a nevét adta ehhez! Igen tudjuk! Meg van a pénz, amiért korpásodik a hajunk!

2019-01-23T11:18:20+01:002014. március 19.|Jogorvoslati hírek|

MSZP közleménye – 2014. MÁRCIUS 11.

2014. MÁRCIUS 11., KEDD 12:35

A Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációjának közleménye (1. rész)

Tabajdi: Jogorvoslatot a szolgálati- és korkedvezményes nyugdíjasoknak! Az EP Petíciós Bizottsága kiáll a felvidéki magyarok és a visszamenőleges törvénykezés áldozatai mellett

Strasbourg, 2014. március 11. - "A 2009 óta eltelt időszak többször bebizonyította, hogy a Petíciós Bizottság nem csak az Európai Parlament, de az egész Európai Unió lelkiismerete. Számos európai polgár esetében a végső menedék jogaik megvédésére. Az Európai Parlament számos alkalommal orvosolta azoknak a polgároknak az ügyét, akik a demokratikus alapjogok megsértése miatt fordultak az uniós intézményekhez. Sajnos az elmúlt időszakra jellemző, hogy az Európai Bizottság nem tartja be mindenkor az Alapjogi Karta szellemét és betűjét. A visszamenőleges törvénykezésnek több százezer magyar rokkantnyugdíjas esett áldozatul, került teljes létbizonytalanságba. A magyarországi korkedvezményes és szolgálati nyugdíjak megszűntetésével jogtalanul fosztották meg a haza szolgálatára felesküdött rendvédelmi dolgozók tízezreit jogos támogatásuktól. Szintén lépett olyan ügyekben, mint a kollektív bűnösség elvét kimondó Benes-dekrétumok 2007-es megerősítése, vagy a szlovákiai állampolgársági törvény. Az EU nem maradhat néma és tétlen az alapjogok megsértésekor, legyen szó akár a szerzett jogok elvételéről, akár a felvidéki magyar közösség kollektív megbélyegzéséről! " - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője a Petíciós Bizottság 2013-as tevékenységéről szóló plenáris vitában Strasbourgban.

Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja

 

2014. MÁRCIUS 11., KEDD 12:35

A Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációjának közleménye (2. rész)

Tabajdi: Jogorvoslatot a szolgálati- és korkedvezményes nyugdíjasoknak! Az EP Petíciós Bizottsága kiáll a felvidéki magyarok és a visszamenőleges törvénykezés áldozatai mellett

A szocialista EP-képviselő emlékeztetett, hogy a 2009-2014-es időszakban több mint 10 ezer állampolgári panasz érkezett a Petíciós Bizottsághoz. Tabajdi Csaba kiemelte: " Az Európai Parlament a magyar emberek érdekeit védi, amikor a méltóságukban megsértett rokkantnyugdíjasok, valamint a rendvédelmi dolgozók ügyét tárgyalja immáron sokadik alkalommal. Számos alkalommal szólaltam fel ezekben az ügyekben és segítettem a Petíciós Bizottsághoz forduló szervezetek és magánszemélyek beadványait. A továbbiakban is mindent el fogok követni annak érdekében, hogy a Petíciós Bizottság napirendjén tartsa a visszamenőleges törvénykezés áldozatainak valamint a felvidéki magyarokat súlyosan érintő szabályozás ügyét."

Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja