Fontos információk

A Jobbik egyetért a szakszervezetek követeléseivel, és ellenzi, hogy az év végével megszűnjön a korkedvezményes nyugdíjrendszer. Az elmúlt négy és fél éves parlamenti munka során a Jobbik számtalanszor hangoztatta, hogy a korkedvezményes nyugdíj megszüntetését embertelen cselekedetnek tartja. Követeljük, hogy a kormány számoljon el a 13 százalékos extra járulékkal, amelyet a jövő nyugdíjaira fizettek be a munkáltatók, és azonnal induljon el a férfiak 40 éves munkaviszonya után járó kedvezményes nyugdíj bevezetésének előkészítése. Felszólítjuk a kormányt, fejezze be a munkából élő emberek kizsigerelését, és vegye intő jelnek, hogy már félpályás útlezárásokat tartanak az általuk okozott problémák okán.

A közlekedési szövetség az elmúlt években az egyik élharcosa volt a korkedvezményes nyugdíjrendszer megmentésének, folyamatosan érvelt, tárgyalt, petíciókat írt és több tüntetést is szervezett, hogy felhívja a figyelmet az ügy fontosságára. Amennyiben a kormány úgy dönt, hogy felszámolja a kedvezményt, nemcsak az idősödő, a közúti forgalomban több évtized alatt megromlott idegállapotú járművezetőket sodorja veszélybe, hanem a közlekedés minden szereplőjét, elsősorban naponta több tízezer utast – hívja fel a figyelmet a szervezet elnöke, Nemes Gábor. A korkedvezmény felszámolása veszélyes "játék". Ezért a KSZOSZ-nél döntöttek: amennyiben a minisztériumtól a szövetség december 4-ére összehívott kongresszusára nem érkezik biztató válasz a kedvezmény megtartására, radikálisabb módszerrel fogják kikényszeríteni azt. A KSZOSZ most még békésen együtt fog tüntetni a korkedvezmény intézményéért a többi közlekedési szakszervezettel, s ezzel egy időben megkezdi egy hatásosabb országos összefogás előkészítését.

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségéhez tartozó Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) a VOLÁN autóbuszvezetők érdekében 1989. november 25-i alapító kongresszusán hívta fel a figyelmet a járművezetők egészségét érő káros hatásokra, amelyeket egyértelműen a munkakörülményekre lehetett visszavezetni. Ennek következményeként az autóbuszvezetők 1992. március 01-től jogosultak a korkedvezményes nyugdíjra.

Nem engedhetjük, hogy 22-23 év után a szakma mintegy tízezer járművezetőjének sorsáról is elfelejtkezzenek a törvényalkotók – írja a KKSZ. Minden egyeztetés és érdemi javaslat nélkül szüntetnék meg azt a rendszer, amely biztosította, hogy a nap, mint nap emberek ezreinek életéért felelő buszsofőrök 60 éves koruk után - ha az egészségük megromlott - ne kelljen kockáztatniuk saját és mások életét.

A KKSZ együtt fog fellépni a korkedvezmény "intézményéért" a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezettel, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségével, a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetségével és a Vasutas Szakszervezetek Szövetségével.

A jelenlegi korkedvezményes nyugdíjra jogosító szolgálati idő megszerzésének lehetősége 2014. december 31-gyel megszűnik. A korkedvezmény intézménye biztosította a foglalkozás-egészségügyileg alkalmatlanná vált munkavállalók tisztes visszavonulását. A mozdonyvezetők mellett az autóbuszvezetőknek is elemi érdeke, hogy a korkedvezmény rendszere akár átalakítással is, de fennmaradjon. A kormánynak újra kell gondolni döntését és be kell látnia, hogy a korkedvezmény felszámolásával, egy 60 év feletti autóbuszvezető a jövőben a közlekedés-biztonság veszélyeztetésével fogja végezni munkáját.

A KNOÉ ezen közleményében világítja meg, hogy a kormányzat a magyar állampolgárok szándékos félrevezetésére törekszik, amikor a T/2141 2015-ös költségvetési törvény javaslatban, a 43. alcímhez fűzött olyan kormányzati magyarázatot, mely szerint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása (továbbiakban Mpt.) a pénztári vagyon védelmében történik.

Az Mpt. módosítás azon része, mely azt mondja ki, hogy a pénztár jogutód nélkül végelszámolással megszűnik, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám hetven százaléka alá csökken, semmilyen más célt nem szolgálhat, mint hogy a meglévő magánpénztárak végelszámolással megszűnjenek. Hétköznapi nyelven ez azt jelenti, hogy a közel 200 milliárdos vagyon "a korábbi magyar kommunista rendszert idéző államosítás" sorsára jut, és e pénzek sorsa követhetetlenné válik!Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet arra, hogy a magánnyugdíj pénztári tagok számlájára befizetett pénzt, eddig sem lehetett működési célra felhasználni. A jelenlegi törvényjavaslatban foglalt 70%-os tagdíjfizetési arány a valóságtól elrugaszkodott és nem garantálja a pénztári vagyon védelmét! Akkor mi is a valós célja a törvényjavaslatnak? A KNOÉ szerint a kormányzat célja a még létező magánnyugdíj pénztárak ellehetetlenítése és a még megmaradt magánnyugdíj vagyon államosítása!

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a mai napon fogadta a LIGA Szakszervezetek képviselőit. A tárgyaláson megállapodtak abban, hogy már a jövő héten összehívják a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának monitoring bizottságát. Az egyeztetésen Varga Mihály arról biztosította a LIGA képviselőit, hogy a Kormány nyitott a felvetésekre és kész további egyeztetésekre.

A megbeszélésen a felek a munkavállalókat érintő legfontosabb ügyeket tekintették át, így többek között az új Munka Törvénykönyv bevezetésének tapasztalatait, a sztrájktörvény bírósági anomáliáit, a korkedvezményes nyugdíj felülvizsgálatát lezáró határidő kérdését, a cafetéria-rendszer részeként az önkéntes nyugdíjpénztárak támogatásának lehetőségét. Egyetértés alakult ki abban, hogy meg kell kezdeni a következő évi bértárgyalásokat és a minimálbér meghatározását kialakító egyeztetést.

A LIGA munkanélkülieket ellátó rendszerre tett felvetéseire az NGM tájékoztatta az érdekképviseleti partnert, hogy eddig milyen lépések születtek. A kormány a foglalkoztatás növelése érdekében a jövőben is határozott és elkötelezett intézkedéseket kíván hozni. Az NGM a kormányzati döntést igénylő kérdésekről tájékoztatja a kormányt.

A Mozdonyvezetők Szakszervezete nyílt levélben fordult Orbán Viktorhoz, melyben a mozdonyvezetők emlékeztetik a miniszterelnököt, hogy a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők korkedvezményre való jogosultság szerzésének lehetősége 2014. december 31-gyel a jelenleg hatályos szabályozás szerint megszűnik. A Kormány 1356/2011. (X. 21.) számon határozatot hozott a korkedvezményes nyugdíjat kiváltó ellátások és intézkedések kidolgozásról, de ennek a jogszabálynak a megalkotása a mai napig nem történt meg. Így a mozdonyvezetők azt kérik, hogy a tervezett jogszabály elkészültéig kerüljön meghosszabbításra a hatályos törvényi rendelkezés, mely lehetőséget biztosít a további korkedvezményre jogosító szolgálati idő megszerzésére. A mozdonyvezetők jelenleg beletartoznak a korkedvezményre jogosultak körébe, így őket is erősen foglalkoztatja, mi történik majd 2014. december 31.után. Korábban a korkedvezmény és a korengedmény intézményei együttesen biztosították a foglalkozás-egészségügyileg alkalmatlanná vált mozdonyvezetők számára a tisztes visszavonulás lehetőségét. A nyugdíjkorhatár felemelésével nincsen arra ma adat, hogy hányan kényszerülnek majd feladni hivatásunkat 55 év felett, miközben 30-35 évet becsülettel és tisztességgel ledolgoztak. Ha a korkedvezmény intézménye megszűnik, bizonytalanná válik az egészségügyi okból alkalmatlanná váló mozdonyvezetők sorsa.

Fónagy János parlamenti államtitkár és Becsey Zsolt közlekedésért felelős helyettes államtitkár a Magyar Szakszervezeti Szövetség vezetőivel, közlekedési és infokommunikációs tagozatának képviselőivel egyeztetett 2014. október 15-én, Budapesten.

A felek a tárca felügyelete alá tartozó ágazatok aktuális kérdéseit, a minisztérium és az érdekképviseleti szövetség közötti együttműködés lehetőségeit tekintették át. A megbeszélésen egyebek mellett szóba került a korkedvezményes nyugdíj, a vasúti menetkedvezmény ügye és a közösségi közlekedés szervezeti rendszere. A résztvevők áttekintették a közúti közösségi közlekedés piaci liberalizációjára való felkészülés helyzetét, az azzal szorosan összefüggő járműbeszerzések előrehaladását, a városi tömegközlekedés és a közúti árufuvarozás előtt álló kihívásokat.

Mindkét oldal egyetértett az együttműködés elmélyítésének, az egyeztetések rendszeressé tételének szükségességében. Az államtitkárok jelezték, hogy a tárca nyitott további megbeszélésekre is. Az ágazati jogszabályok előkészítésébe készek bevonni a Szövetség szakértőit, erre a közeljövőben a vasúti törvény kidolgozása során lesz lehetőség.