KNOÉ-val kapcsolatos MTI közlemények

A Fidesz az elmúlt 6 évben több mint 30 új adót vezetett be, illetve emelt meg. Eltörölték a minimálbér adómentességét, elvették a korkedvezményes nyugdíjakat, tudatosan gyengítették a forintot drágítva ezzel a devizahiteleket, ellopták az emberek magánnyugdíj-pénztári megtakarításait, miközben a fideszes politikusok milliárdos vagyonokat halmoztak fel.

A valóság az, hogy van elég pénz fizetésemelésre, de amíg a Fidesz van hatalmon, ez nem jut el az emberekhez, Az MSZP azért fogja leváltani a Fideszt, hogy megszűnjenek a lopások és az esztelen pazarlások. A Fidesz leváltása után mindenki, aki dolgozik, tisztességes fizetést fog kapni, amiből el tudja majd tartani magát és a családját.

MSZP

Felháborító és szégyenteljes, hogy a 3 százalékos bérfejlesztés és a havi ötezer forintos béren kívüli juttatás igénye is túl sok és még csak érdemi tárgyalásra sem hajlandó az MNV Zrt. A Jobbik Magyarországért Mozgalom kiáll a közúti közlekedésben dolgozók mellett, jogosnak tartja a bérigényüket, hiszen felelősségteljes közszolgáltatást látnak el megalázóan alacsony bérért. A kormány arcátlan politikája, a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségének megszüntetése is keményen érinti az ágazatban dolgozókat, hiszen munkájuk egészségkárósító hatása igazolt, és már szerzett jogaiktól fosztották meg a munkavállalókat. A kialakult megalázó helyzet mára odáig vezetett, hogy az ágazatban dolgozók elvándorlása szakemberhiányt teremtett, mely országosan előidézheti a közösségi közlekedés leállását.

Felszólítjuk a kormányt, hagyjon fel felelőtlen gondolkodásával, vegye komolyan a munkavállalók igényeit, ha pedig nem képes arra, hogy az állampolgárok valódi problémáira odafigyeljen, komolyan vegye, gyakoroljon önkritikát és mondjon le!

A KNOÉ Egyesület úgy véli, hogy a jogszabályok betartása a kormányzati szervek számára nem lehetőség, hanem kötelezettség!

A kormány a tavalyi bértárgyalások során azt ígérte a munkavállalóknak, hogy egyeztetések kezdődnek a fokozott terhelésnek kitett dolgozók helyzetének javításáról, aminek eredményét még tavasszal a parlament elé viszik. Az egyeztetések elmaradtak, érdemi lépések azóta sem történtek.

A korhatár előtti nyugdíjak megszüntetése elsősorban a férfiakat érintette, azokat, akik egészségre ártalmas, a szervezet fokozott megterhelésével járó munkakörben dolgoznak. Tény, hogy a korábbi munkaköri lista elavult, felülvizsgálatra szorul, de ez nem jelenti azt, hogy a rendszer okafogyottá vált.

Az LMP szerint ezért szükség van a korkedvezményes nyugdíjazás rendszerének visszaállítására. Vissza kell adni a nyugdíjukat azoknak, akiket 2012. január elsejétől megfosztott a kormány a korhatár előtt megszerzett nyugdíjjogosultságuktól! A korkedvezmény új rendszerének kialakításáig meg kell hosszabbítani a jogosultságszerzési időt! Lehetővé kell tenni azoknak a nyugdíjba vonulást, akik már rendelkeznek elegendő korkedvezményre jogosító szolgálati idővel!

Korkedvezményes nyugdíjat, egyéni nyugdíjszámlákat és a hölgyek mellett a férfiaknak is 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetőséget biztosítana a Jobbik. Kormányváltó erőként e három cél megvalósítását ígérjük az érintett korosztálynak.

A korkedvezményes nyugdíj visszaállítása bizonyos szakmákban elengedhetetlen. Hatvanöt évesen az ember már nincs ereje teljében, így kegyetlenség őket ebben a korban törvényi kényszerrel olyan fizikai munkában tartani, melynek elvégzése erőn felüli teljesítményt követel tőlük.

Az egyéni számlás nyugdíjrendszerre történő átállás fontos lépés lenne az öngondoskodás felé. Így minden járulékfizető pontosan tudni fogja, mennyi nyugdíjra lesz jogosult nyugdíjba vonulását követően.

A férfiak 40+ programként ismertté vált jobbikos kezdeményezés azt biztosítja, hogy az idős házaspárok nyugdíjba vonulásukat követően együtt élvezhessék a ledolgozott élet után járó örömöket gyermekeik, unokáik társaságában.

Mindezek mellett reális gazdaságpolitikával jelentős reálbér-emelkedést kell elérni Magyarországon. A hazai nyugdíjrendszer ugyanis akkor fog összeomlani, ha továbbra is minimálbéren kénytelen dolgozni a munkavállalók egyharmada.

A dolgozói szegénység megszüntetése és az elvándorlás megállítása érdekében azonnali lépésekre van szükség, máskülönben ilyen béremelkedési ütem mellett 20 év múlva sem fogjuk megközelíteni a nyugat-európai béreket. Legfontosabb lépés a minimálbér nettójának a létminimum szintjére emelése, és a közszféra hetedik éve elmaradt bérrendezése. Czomba Sándor a legújabb átlagkereseti adatokról nyilatkozva azt mondta, hogy a múlt év végén tető alá hozott minimálbér-és garantált bérminimum-megállapodás köszön vissza az átlagkeresetek 3,5 százalékos emelkedésében. A most sikerként kommunikált emelkedés egy, a munkavállalókra nézve kudarcos kompromisszum eredménye volt, amiben a szakszervezetek annak fejében mondtak le 5 százalékos minimálbér-emelési követeléseikről, hogy a kormány háromoldalú egyeztetéseket kezd a Munka törvénykönyve, a sztrájktörvény és a korkedvezményes nyugdíjazás kérdésében. A kompromisszumból a munkavállalók jöttek ki vesztesen: a kívánt béremelést nem sikerült kiharcolni, és az egyeztetésekből sem lett semmi kormányzati akarat hiányában.

A Korkedvezményes Nyugdíjasok Országos Érdekvédelmi Egyesülete a rendvédelmi dolgozókat és katonák érintő törvénymódosításokról és az új életpálya modellről konferenciát tartott! A rendezvényre meghívták Kósa Lajost az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának az Elnökét, aki a rendezvényen előzetes jelzés nélkül nem jelent meg! Kónya Péter független országgyűlési képviselő adott tájékoztatást az életpálya modell körül tapasztalható negatív kormányzati hozzáállásról. Kerék-Bárczy Szabolcs az Élet és Irodalomban "Forgatókönyv" címen megjelent tanulmányának visszhangjáról beszélt. A konferencián Tóth László volt határőr a résztvevőknek elmondta, hogy 60 nap híján 25 évet szolgált, e közben az egészsége olyan szinten megromlott, hogy alkalmatlanná vált a munkavégzésre. A kormányzati intézkedések miatt, jelenleg ellátás nélkül utcára tették, nem kap semmilyen juttatást, így a megélhetése veszélybe került. Méltányossági kérvényét a Belügyminisztérium pedig elutasította! Kuti László a KNOÉ elnöke elmondta, hogy több üggyel együtt Tóth László ügyét is az érdekvédelmi tevékenység keretében felvállalják és azt a lehetséges magyar és nemzetközi jogi fórumok elé viszik.

Korkedvezményes Nyugdíjasok Országos Érdekvédelmi Egyesülete (KNOÉ) feljelentést tett, hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt a jogszabályi kötelezettségüket elmulasztó állami alkalmazottakkal szemben, akik ismeretlen okból immáron két éve megfosztották a szolgálati járandóságban részesülők jelentős részét a nekik járó, egészségügyi- szabadidős- és kulturális intézmények igénybevételének lehetőségétől. Tették ezt annak ellenére, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságát és a közvéleményt arról tájékoztatták, hogy a korkedvezményes nyugdíjak eltörlése jóhiszemű és szükséges intézkedés volt!

A feljelentett állami tisztségviselők és ügyintézők az utasításokban előírtakat nem hajtották végre, ezáltal további jelentős joghátrányt okoztak az említett társadalmi rétegnek.

A KNOÉ, a legfőbb ügyészhez címzett, 2015.04.12. napján kelt feljelentésében hangsúlyozottan, csak törvényességet és szakszerűséget vár el az ügyben eljáró hatóságoktól! Elvárja továbbá a történtekkel összefüggésben a joghatóságok és a közvélemény korrekt, valóságnak megfelelő tájékoztatását, a képviselt réteget ért folyamatos jogsértések valós okait!

A KNOÉ vezetősége