Az LMP parlamenti frakciója közleménye

A jelenlegi növekedési ütem mellett nincs bérfelzárkózás - A keresetek első félévi, 3,5 százalékos növekedése csak a kötelező minimálbér-és garantált bérminimum-emelésnek tudható be. A tavaly év végi bérmegállapodásban a munkavállalók 5 százalék feletti minimálbér-emelési követeléseinek teljesítésével most nagyobb mértékű volna az emelkedés. A jelenlegi növekedési ütem mellett nincs bérfelzárkózás.

A dolgozói szegénység megszüntetése és az elvándorlás megállítása érdekében azonnali lépésekre van szükség, máskülönben ilyen béremelkedési ütem mellett 20 év múlva sem fogjuk megközelíteni a nyugat-európai béreket. Legfontosabb lépés a minimálbér nettójának a létminimum szintjére emelése, és a közszféra hetedik éve elmaradt bérrendezése. Czomba Sándor a legújabb átlagkereseti adatokról nyilatkozva azt mondta, hogy a múlt év végén tető alá hozott minimálbér-és garantált bérminimum-megállapodás köszön vissza az átlagkeresetek 3,5 százalékos emelkedésében. A most sikerként kommunikált emelkedés egy, a munkavállalókra nézve kudarcos kompromisszum eredménye volt, amiben a szakszervezetek annak fejében mondtak le 5 százalékos minimálbér-emelési követeléseikről, hogy a kormány háromoldalú egyeztetéseket kezd a Munka törvénykönyve, a sztrájktörvény és a korkedvezményes nyugdíjazás kérdésében. A kompromisszumból a munkavállalók jöttek ki vesztesen: a kívánt béremelést nem sikerült kiharcolni, és az egyeztetésekből sem lett semmi kormányzati akarat hiányában.

Szél Bernadett
társelnök
LMP parlamenti frakciója