msandor

Rendőrelmeszelés

Recept: Végy egy nyugdíjas tanárnőt, mondjuk Takács Albertnét, (akit látatlanul is mindenki tisztel) és nevében írj egy feljelentést, amelyben jogosulatlan gépjárműhasználattal, kocsmázással, jogtalan előnyszerzéssel vádolsz meg egy aktív rendőrtisztet, részletes személyleírást adva róla. Támadd a rendőrséget is, pazarlással vádolva. Gondosan ügyelj arra, hogy a feljelentőt ne lehessen fellelni. Az sem baj, ha a levelet az állományilletékes parancsnoknak címzed, az ügyviteli szabályzat szerint, mert így biztosan befogadják az illetékesek…

Ezt követően beindul a rendszer.

A Központi Nyomozó Főügyészség célirányosan teszi a dolgát, kínosan ügyelve arra, hogy csak a vádlott ellen gyűljenek a terhelő anyagok! ( Ez az ügyészség dolga?!) Pedig, már a nyomozás kezdetén nyilvánvaló volt, hogy a fejétől bűzlik a hal, de a farkától pucolják.

Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete szerint dr. H. Ferenc rendőr alezredes bűnös, folytatólagosan elkövetett szolgálati visszaélés vétségében, ezért 70 napi tétel – napi tételenként 3000 Ft- pénzbüntetésre ítéli. A 210 000 Ft pénzbüntetést, meg nem fizetés esetén, fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell változtatni.

A készenléti rendőrség parancsnoka a fenti összeget még megfejelte 89539 Ft polgárjogi igénnyel.

A törvényszéki iratok szerint, a rendőrezred készenléti gépkocsijait 8 hónap alatt, 26 alkalommal használta az alezredes

dr. H. Ferenc rendőr alezredes az eljárás folyamán és azt követően is tagadta a bűnösségét. Állítása szerint a szolgálati gépjárművet engedéllyel és szolgálati érdekből vette igénybe. Többször kérte az engedélykérésekről szóló telefonos hanganyagok kiadását vagy bemutatását.

És láss csodát, a rendőrezred ezt nem tudta produkálni, mondván, törölték a régebbi hanganyagot.

Tételezzük fel, hogy az egyik „kutyabarát” telefonon közli a rendőrezreddel, hogy ő terjesztette el a médiában, hogy Viktorunk molesztálta a fehér kutyát (ami nyilvánvaló rágalom); 1-2 hónap múltán a zsaruk már nem tudják kiadni a beismerést bizonyító hanganyagot. (Nesze neked terrorfenyegetettség!)

Másrészt, aki volt katona az tudja, hogy az egységügyeletes vagy, ahogy a zsaruknál van, az ügyeletvezető tudta és engedélye nélkül jármű nem hagyhatja el az objektumot. Ha mégis, azt jelentik a parancsnoknak, aki másnap már meg is fenyíti a szabálysértőt.

Ha, a Készenléti Rendőrezred parancsnoka így tett volna, a nyilvános törvényszéki tárgyaláson, megkíméli alakulatát a lejáratástól.

A jelentési lánc ugyanis működik. Meglétét erősítette az egyik szolgálatvezető tanúvallomása, miszerint az igénybevételt követően jelentési kötelezettségük van az ügyeleten. És ekkor még nem beszéltem az autókba szerelt GPS-ről, amellyel folyamatosan figyelemmel kísérik a járművet és a rádióról, amellyel az ügyelet kapcsolatot tart a gépkocsivezetővel. További biztosíték a gépkocsik menetlevele, bár abban úgy látszik, csak azt rögzítik, hol szállt ki az utas (utasok) a járműből. Hogy ki, vagy kik, az nem érdekes!? Tucatnyi tanú közül többen a személyekről érdemben nem tudtak nyilatkozni. Az ok kézenfekvő: sok a szállítás.

A tábornok tehát 26 alkalommal mulasztott. (Mert, ahogy az írva van: a parancsnok teljes és oszthatatlan felelősséggel tartozik mindazért, amit megtett, vagy megtenni elmulasztott.) Márpedig ő mulasztott.

Tanúvallomásában „elmondta, hogy az esetről úgy szerzett tudomást, hogy kapott egy névtelen levelet, talán nem is névtelen levél volt, hanem aláírták nyugdíjas tanárnőként…”

Az előbbiek, a jelentési és ellenőrzési kötelezettségek ismeretében nevetséges a parancsnok állítása. Ha pedig valósak a tábornok szavai, akkor komoly irányítási és vezetési problémák vannak -az elitnek titulált- rendőrezrednél.

Túlmunkát is mesébe illő módon kezelik az alakulatnál. Idézet a törvényszéki iratból a tábornokra vonatkozóan: „ A tanú elmondta, hogy a Készenléti Rendőrségen kialakult egy olyan értékrend, ami ezt az áldozatvállalást, a napi 12-14 óra többletszolgálatot belülről jövő kötelezettségként fogalmazza meg.”

Lentebb: „Ha mindenkit hazaszállítanánk, aki elfáradt a munkában, akkor taxiállomás lennénk.” Később: „Álláspontja szerint az, hogy az általa meghatározott feladatok elvégzésére tevékenykedjen 12-16 órát azonos színvonalon, majd kér engedélyt, hogy hazavigyék, az nem szolgálati érdek.”

Vagyis, 16 óra munka után a dolgozó hazabumlizik, a családja már alszik, „még a gyereket sem tudja felpofozni”, majd másnap belekezd az újabb „áldozatvállalásba”.

Ezek után biztos vagyok abban is, hogy a tábornok keveset buszozik…

A munkavállalók a Robotzsaru rendszerben rögzítik munkaidejüket. Ez maximálisan 12 óra lehet. Az e fölötti rész túlmunka, amelynek elszámolásához parancsnoki engedély kell.

Mi ez, ha nem intézményesített csalás, hiszen a parancsnok elvárja az „áldozatvállalást”, de nem ad engedélyt a túlmunkára, következésképp nem fizet érte.

(Más helyeken a fizetetlen túlmunka esetén bevett gyakorlat a dolgozók hazaszállítása. Mint mondják, legalább ennyit!)

Újabb „gyöngyszem” a következő főtiszt. (idézet az törvényszéki iratból) „…r. ezredes tanú -a Készenléti Rendőrség bevetési főosztályának vezetőjeként a vádlott közvetlen szolgálati elöljárója – a tárgyaláson tett vallomásában elmondta, hogy csak a kivizsgáláskor szembesült azzal, hogy rendszeresen a szolgálati időt meghaladóan bent tartózkodott a vádlott a szolgálati helyén ellentételezés nélkül. Elmondta azt is, hogy szolgálati elöljáróként köteles volt a vádlott tevékenységének az ellenőrzése és megítélése,..”

Ezek után az sem meglepő, hogy később így folytatta: „A tanú határozottan állította, hogy a vádlott 2012. július 1 napját követő időszakban egyetlen alkalommal sem jelezte felé, hogy szolgálati feladatait csak úgy tudja teljesíteni, hogy az otthonából a szolgálati helyére történő bevonulása, illetve a szolgálati helyéről való hazatávozása csak szolgálati gépjármű igénybevételével oldható meg.”

Talán nem késő felvilágosítani az ezredest, hogy beosztottja 2012. november hónapban, több héten keresztül, az ezred szolgálati gépkocsiját használta a laktanyába be- és hazautazásra, mert részleges izom és ínszalag szakadás mellett a munkahelyén dolgozott, közben orvosi kezelés alatt állt.

Furcsa módon a fegyelmi tisztek a parancsnokok és az ügyészség is eltekintett ettől a ténytől.

Felmerül a kérdés, ezeket a szállításokat ki engedélyezte, ha nem engedélyezték miért nincs a vádiratban, majd az ítéletben?

Sokat látott hadtestparancsnokom erre azt mondaná: ment a sumákolás…

A rendőrtisztet pedig kinyírták, függetlenül attól, hogy kiválóan látta el, több ember helyett, a feladatát.

A kinyírás szó nem túlzó, ugyanis a rendőrezred pszichológusa 2016.03.25. napján a jogászdoktori címmel és magas IQ-val bíró alezredest szolgálatra alkalmatlannak minősítette. Többek között „a személyiség érettségének nem megfelelő szintje” miatt.

Bravó, pszichológus (?!) hölgy!

2016.03.30. napján a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, így az jogerőre emelkedett.

Az ítélet kihirdetését követően, immáron a folyosón, megkérdeztem az Ítélőtábla bíráját: az elítélt, mit tehetett volna másképp?

A tábornok válasza: írásbeli engedély kér!

Zsarukáim! Ez van! Ha, valami nagykutyának véditek a hátulját, ne felejtsetek el írásbeli engedélyt kérni az esetleges intézkedéshez, mert egyébként könnyen elmeszelnek titeket!

Szomorú! Nem?

Ónodi János

Üvölt fölöttem iszonyú hangján a primitív és hazug korszakot teremtő, semmihez sem értő politikai vezető.

Pattog és mutogat székem fölött, fröcsög nyálas nyelve, bár már elég régen elkárhozott a lelke.

És cseszeget tovább, figyelj már, figyelj már, Így kell, nem érted? Közben csapkodja a hátam. Neked az a jó, ha követsz minket harsányan és bátran.

Hinni kell bennünk, a vezért a magasba emelni, nem gyengén és gyáván, ügyetlenül, gyatrán főként nem az ellenzéket követni, ostoba fiacskám.

Tehát érted végre? Felfogtad mi a lényeg? Kövess minket, mert neked ez a jó és mindenhova elvisz a kormányzati álomhajó.

Nem értek egyet, de sajnos hazudnom kell, mert félek, hogy amit felépítettem én, összeomlasztják e látványtervezés közepén!

Eltaposnak és ellehetetlenítenek engem, meggyötörnek és minden olyat tesznek, hogy környezetem is és én is odavesszek!

Mit tegyek hát? Adjam el a lelkem? Mondjam azt, hogy veletek vagyok végig bármit tesztek, emelkedjetek az égig?

Hát nem! Erre nem vagyok képes, akkor sem, ha mindenem odavész, mert szerintem legfontosabb a józan ész!

Persze értem én, hogy elveszítek mindent semmit nem tehetek, mely nekem jó de a kormányzatnak ez is szenzáció.

Szóval semmihez sem értő politikai vezető, engem kerülj el és fröcsögj másnak, mert szerintem az emberek másra vágynak!

Másra vágynak, és hosszú évek óta várnak, és nem szemfényvesztő világban akarnak élni, hanem gond nélkül a jövőbe nézni!

Tudod, semmihez sem értő politikai vezető, hogy iszonyú hangod már nagyon unott, hiszen bagázsod műve már megbukott.

Próbálkoztok, még én is látom ezt jól, hogy harsányan hazudva egyre igyekeztek, de vége hidd el, előbb vagy utóbb veszítetek!

Veszítetek, így nem szemfényvesztés lesz az élet, mert jobbak lesznek a körülmények és végre hazugság helyett jönnek a tények!

Én úgy gondolom, hogy megérett a helyzet, és a sok-sok éve bennem szunnyadó hatalmas tehetségem végre hasznosíthatom. Végre az lehetek, aki vagyok, egy profi politikus, egy profi kormányzati vezető! Hogy miért csak most? Mert végre itt a szabadság, végre itt a jó élet, és végre értékelik az igazi tehetséget!

A jelenlegi magyar kormány az elődei sok-sok évig tartó helyben toporgása után megmutatta, hogy mi is a tuti! Ja és, hogy a szakadék szélén egyensúlyozó EU és a világ nagyhatalmai a mi titkos „sikertörténet” receptünket akarják megszerezni? Na ne vicceljünk már! Csak nem gondolják, hogy eláruljuk a titkot, odaadjuk a receptet. Na ne! Mi nem adjuk! Kinlódjanak csak tovább, úgysem érnek minket utol!

Ja? És az a tény, hogy mi tudunk mindent a legjobban, mi látunk mindent helyesen, mi teljesítünk mindekinél jobban, ahogy a kormányunk is mondja folymatosan! Ez a lényeg! A magyar siker, kizárólag ez a fergetes magyar fejlődés a fontos! Úgy is mondhatnám, hogy a jövő, csakis a magyar jövő a fontos! Ki a fene foglalkozik a múlttal? Én egyébként is utálom a történelmet, meg az ostoba tudományokat, de nagyon!

Ki a francot érdekel, hogy Álmos előbb fúrt, oszt Tas hóba köhögött? Vagy ki volt az a kéjenc, aki Vereckén hágta a nőket és el is nevezték Vereckei hágónak? De az se érdekel, hogy földönkívüli iskolát kutatnak! Valami világegyetemet! Fontos ez? Nem! Egyébként, pont azért, mert ilyen jól gondolkodom, az átkosban, az ostoba multban sorozatos sérelmek is értek az iskolában! Több hülye tanárom is mondta, hogy olyan 10 körül lehet az iglúm. Nem is értettem mi a fenét akarnak ezzel?! Mondtam nekik, hogy nem vagyok én exkinó, hogy iglúm legyen. Nekem olyan egy sincs!

De ez nem érdekelte öket, sőt ennek ellenére fújták a sok hülyeséget, hogy Dénes valamilyen örökítő anyag, bár azóta sincs fogalmam róla, hogy ki a fene az a Dénes! Borzalmasan sokat szenvedtem az órákon, kénytelen voltam hallgatni azt a sok baromságot amiket tanáraim mondtak. A könyvek által írt hülyeségekről ne is beszéljünk! Egyébként is egy oldalt órák alatt tudtam csak elolvasni! Monta is valami főokos, hogy „dísz-hepciás” vagyok! De jó! Mondom! Nem elég, hogy hepciás vagyok, még díszelgek is!

Az sem érdekelt, hogy volt egy nyári hónapról elnevezett Cézár nevű csávó, vezetékneve július vagy mi, aki római tálban akart császármorzsát csinálni, de alatta volt a bluetooth, aztán nem sikerült. Valami mondása is volt, azt hiszem így szólt: „Alája rakta ezt”. De sorolhatnám még azt a sok-sok embert, akik engem nem érdekelnek!

Ezért kellett a kormányzatnak helyretenni az oktatást! Én is ezt tettem volna csak sokkal keményebben! Remélem a sok hozzá nem értő tiltakozónak nem adnak igazat és ez a fantasztikusan megreformált oktatási rendszer megmarad! Majd a jelen kormányzat meghatározza, hogy a tanulók, mit és milyen mélységben ismerhetnek meg a tudományokból és a történelemből!

Nem hiszem, hogy egy diáknak példát kellene vennie arról a bányászról, valami Adi Endre elnökről, aki nem akart dolgozni, aztán el is vették tőle a csilléjét? Kiabálta is, hogy vesszen a munka. Az is tény, hogy nem volt elég stadion, hogy odavigyék ezeket a munkaellenes embereket. Azért kell nekünk sokat építeni! Tehát a tudományokat és a történelmet azt nem! Én a jelennel foglalkozom. Egyébként is már sokkal korábban eljutottunk volna ebbe a jóléti társadalomba, ha azok a ballibcsi komcsik nem cseszik el ezt is! Úgy gondolom, hogy az én elszántságommal, tudásommal, vállalhatnék komoly magas szintű beosztást a jelen hatalomban, hiszen ott hozzám hasonlóan nagy tudású emberek vannak, és így segítséget nyújthatnék ehhez a pazar magyar sikerhez!

Értelmét veszítette az ostoba mondás: „A tudás hatalom!” Helyesen így szól: „A hatalom maga a tudás!”