Segédanyagok

Az EU diplomáciai kapcsolatokat ápol a világ majdnem minden államával. A kulcsfontosságú nemzetközi szereplőkkel stratégiai partnerségben áll, szoros kapcsolatot tart fenn a feltörekvő hatalmakkal, és számos környező állammal kötött kétoldalú társulási megállapodást. Az Uniót külföldön EU-küldöttségek képviselik, amelyek a nagykövetségekéhez hasonló feladatot látnak el.

Az Európai Unió a világban

Az Európai Unió meghatározó szereplő mind a nemzetközi diplomácia és kereskedelem, mind a fejlesztési segélyezés és a globális szervezetekkel folytatott együttműködés területén.

A 2009-ben életbe lépett Lisszaboni Szerződés jelentős előrelépést hozott a külpolitika terén: létrejött az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztsége, valamint az EU diplomáciai testülete, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ).

A külügyi főképviselő – a tisztséget jelenleg Catherine Ashton tölti be – azokat a külpolitikai vonatkozású feladatokat látja el, melyek korábban a hathavonta változó soros elnökség, a közös kül- és biztonságpolitika főképviselője és a külkapcsolatokért felelős európai biztos illetékességébe tartoztak.

Megbízatása értelmében a főképviselő:

• irányítja az Unió közös kül- és biztonságpolitikáját;
• javaslataival hozzájárul e politika alakításához, és azt a Tanácstól kapott felhatalmazásban foglaltak szerint végrehajtja, valamint gondoskodik az elfogadott határozatok megvalósításáról;
• ellátja a Külügyek Tanácsának elnöki tisztjét;
• a Bizottság egyik alelnöke is egyben, és ebben a tisztségében gondoskodik az Unió külső tevékenységeinek összehangolásáért;
• a közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó ügyekben képviseli az Uniót, az Unió nevében politikai párbeszédet folytat harmadik felekkel, és képviseli az Unió álláspontját a nemzetközi fórumokon;
• irányítja az Európai Külügyi Szolgálatot, valamint a harmadik országokban és nemzetközi szervezetekben működő uniós küldöttségeket.

Az EKSZ segíti a főképviselőt annak biztosításában, hogy az Unió külső fellépései következetesek és összehangoltak legyenek, valamint közreműködik a szakpolitikai javaslatok elkészítésében és – a Tanács általi jóváhagyásukat követően – azok végrehajtásában. Az EKSZ segíti továbbá az Európai Tanács elnökét, a Bizottság elnökét, valamint a Bizottság tagjait a külkapcsolatokkal összefüggő feladataik ellátása során, és biztosítja a szoros együttműködést a tagállamokkal. A világ különböző pontjain működő EU-küldöttségek hálózata az EKSZ szervezeti felépítésének részét képezi.

Az Európai Unió nemzetközi szerepvállalása többek között az alábbi tevékenységekben nyilvánul meg:

Békeépítés: Az EU kulcsfontosságú szerepet játszott a békeépítésben a Nyugat-Balkánon a délszláv háborút követően, és politikai, gazdasági és gyakorlati támogatást nyújt ebben a konfliktus sújtotta övezetben. Az EU – nemzetközi súlyát és tekintélyét latba vetve – a térség államaiban, Bosznia-Hercegovinától Montenegróig a békéért és a megbékélésért munkálkodik. Ennek legutóbbi ékes példájaként elősegítette az ún. „Belgrád–Pristina párbeszédet” Szerbia és Koszovó között.

Felelős szomszédságpolitika: Az Európai Uniót keleten és délen sok olyan ország határolja, amely az utóbbi években gyökeres politikai változásokon ment keresztül. Legutóbb az arab tavasz eseményei szemléltették jól, hogy miért van szükség európai szomszédságpolitikára, amelynek célja, hogy az EU szilárd alapokon nyugvó, baráti viszonyt alakítson ki és ápoljon a közvetlenül a határai mentén fekvő országokkal. Ennek az erőfeszítésnek szerves részét képezi a demokrácia és az emberi jogok előmozdítása, a kereskedelem megnyitása, valamint a vízumpolitika terén folytatott együttműködés.

Fejlesztési segély: Az EU nyújtja a legtöbb fejlesztési segélyt a rászoruló országokban. 2010-ben az EU és tagállamai által nyújtott fejlesztési segély összege együttesen 53,8 milliárd eurót tett ki, és ez a segély világszerte több millió ember életében számottevő javulást eredményezett.

Az Egyesült Nemzetek, az Egyesült Államok és Oroszország mellett az EU is tagja a közel-keleti kvartettnek, amely a közel-keleti békefolyamat elősegítésén fáradozik. Az arab-izraeli konfliktus rendezése kiemelt stratégiai cél Európa számára. Az Unió kétállami megoldásra törekszik: független, demokratikus és életképes palesztin állam létrehozását pártfogolja, amely Izrael mellett békében és biztonságban létezik.

Az EU elkötelezett az emberi jogok védelme iránt, és azon fáradozik, hogy e jogoknak a világon mindenütt érvényt lehessen szerezni. Az emberi jogok központi helyet kapnak az uniós külkapcsolatokban: az Unión kívüli országokkal folytatott politikai párbeszédben ugyanúgy, mint az uniós fejlesztéspolitikában és a segítségnyújtás során, valamint a többoldalú fórumokon, például az Egyesült Nemzetek Szervezetében végzett uniós tevékenység keretében.

Az EU számos kérdésben szoros együttműködést folytat az Egyesült Nemzetek Szervezetével. Az Európai Unió többoldalúság iránti meggyőződése abból fakad, hogy a nemzetközi kapcsolatokban elkötelezett a tárgyaláson alapuló, kötelező érvényű szabályok iránt. Ezt az alapelvet a Lisszaboni Szerződés is egyértelműen rögzíti.

A biztonság kiépítése a világban: A közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében az EU polgári és katonai missziókat működtet a világ különböző térségeiben. Ezek a missziók – a határigazgatástól a helyi rendőrség kiképzéséig – különböző jellegű feladatokat látnak el. Például az EUNAVFOR Atalanta művelet keretében az EU fellép a kalózkodással szemben a szomáliai partok mentén, és védi a Világélelmezési Program aszály sújtotta térségekbe tartó humanitárius szállítmányait.

Válságkezelés és humanitárius segítségnyújtás: Az összes nemzetközi humanitárius segély csaknem felét az Európai Unió és tagállamai nyújtják. Ez a segély életeket ment a válság sújtotta övezetekben, például az Afrika szarva térségben, ahol a lakosság számottevő részét az éhínség fenyegeti. Az Európai Unió ezenkívül készen áll arra, hogy összehangolt módon reagáljon a nemzetközi szükséghelyzetekre, ahogy tette azt a haiti földrengés, a japán szökőár és a pakisztáni áradások után is. E válságkezelések során az EU a rendelkezésére álló összes eszközt mozgósítja.

Az Uniónak nagy szerepe volt az éghajlatváltozásról szóló Kiotói Jegyzőkönyvről folytatott tárgyalásokban, emellett a kis szén-dioxid-kibocsátást célzó belpolitikai programja valószínűleg a legfejlettebb és legkifinomultabb ilyen program a világon. Az EU a jövőben is kiemelten fontos szereplő lesz: nélküle elképzelhetetlen ambiciózus törekvéseket megvalósítani az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén. Az Európai Unió koalíció létrehozására törekszik annak érdekében, hogy az éghajlatváltozásról szóló, jogilag kötelező érvényű megállapodás mihamarabb megszülessen.

Kereskedelem: Az Európai Unió a világ legnagyobb kereskedelmi tömbje. A kereskedelem a közös politikák egyike, ezért az EU egységes álláspontot képvisel a nemzetközi partnerekkel folytatott tárgyalások során, és síkra száll a szabad és méltányosabb nemzetközi kereskedelemért.

Egyre bővülő Európai Unió – a hatoktól a huszonhetekig: Az 1957-ben hat állam által alapított Európai Gazdasági Közösség az évtizedek során a huszonhetek Európai Uniójává nőtte ki magát. Mérföldkőnek tekinthető a közép- és kelet-európai régióban bekövetkezett politikai rendszerváltás, mely utat nyitott a térség országai előtt a csatlakozásra. Az európai uniós tagság és az azzal járó politikai és gazdasági stabilitás óriási vonzerőt jelent a környező országok számára – a csatlakozni kívánó országoknak azonban bizonyítaniuk kell, hogy megfelelnek a csatlakozás feltételéül szabott uniós követelményeknek, többek között a demokratikus berendezkedés és a jogállamiság tekintetében.

Az EGSZB az Európai Unió konzultatív szerve. 1957-es alapítása óta szakértői tanácsokkal látja el a főbb uniós intézményeket (Európai Bizottság, az EU Tanácsa, Európai Parlament). „Véleményt” bocsátunk ki a javasolt európai jogszabályokról, illetve „saját kezdeményezésű véleményt” is készítünk azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amelyekkel meggyőződésünk szerint foglalkozni kell. Egyik legfontosabb feladatunk, hogy „hídszerepet” töltsünk be az európai intézmények és az úgynevezett „szervezett civil társadalom” között. Unió-szerte előmozdítjuk a részvételi demokráciát, és az EU tagállamaiban és a világ más országaiban egyaránt „strukturált párbeszédet” folytatunk a civil társadalmi szervezetekkel. Így kívánjuk segíteni őket abban, hogy szerepük minél jobban érvényesülhessen.

Tagjaink gazdasági, szociális és kulturális érdekek széles körét képviselik hazájukban. Munkájukat három csoportba osztva végzik: „Munkaadók”, „Munkavállalók” és „Egyéb tevékenységek” (mezőgazdasági termelők, fogyasztók, környezetvédők, családok, civil szervezetek stb.). Így hozzák létre az EGSZB tagjai a hidat az EU és a tagállamokban működő civil társadalmi szervezetek között.

353 tag az EU 28 tagállamából (ötéves, megújítható mandátummal) – A jelenlegi, 2010–2015-ös mandátumidőszakban

European Economic and Social Committee
Rue Belliard, 99
B-1040 BRUSSELS
Tel: +32 (0)2 546 90 11
Fax: +32 (0)2 513 48 93

353 tag – megválasztott regionális és helyi képviselők au EU 28 országából;

6 szakbizottság, amelyek szakterülete az EU-Szerződések alapján az alábbi politikai területekre terjed ki:

• Oktatás és kultúra;
• Környezetvédelem, éghajlatváltozás és energia;
• Közlekedés és transzeurópai hálózatok;
• Polgári védelem és általános érdekű szolgáltatások;

Évente 6 plenáris ülés.
Évente több mint 50 uniós jogalkotással kapcsolatos vélemény;
Évente több mint 40 konzultáció az érdekelt felekkel;
Évente több mint 300 rendezvény.

Szakbizottságok:

• „Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek” (CIVEX) szakbizottság
• „Területi kohéziós politika” (COTER) szakbizottság
• „Gazdaság- és szociálpolitika” (ECO) szakbizottság
• „Oktatás, ifjúság, kultúra és kutatás” (EDUC) szakbizottság
• „Környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy” (ENVE) szakbizottság
• „Természeti erőforrások” (NAT) szakbizottság. Az EU költségvetésével foglalkozó ideiglenes (ad hoc) bizottság. Adminisztrációs és pénzügyek bizottsága (CAFA)

Az Európai Beruházási Bank a 28 uniós tagállam tulajdonában áll. Hitelt vesz fel a tőkepiacokon, majd azt alacsony kamat mellett olyan projekteknek kölcsönzi ki, amelyek az EU-n belül, illetve a szomszédos vagy a fejlődő országokban infrastrukturális, az energiaellátással kapcsolatos vagy környezeti fejlesztésekre irányulnak.

Szerep

Az Európai Beruházási Bank az uniós országok projektjeit támogatja, emellett a jövőben csatlakozó és a partnerországokban is eszközöl beruházásokat.

Az EU költségvetési forrásai helyett tőkepiaci hiteleket vesz igénybe. A pénzt kedvező feltételek mellett kölcsönzi ki az uniós szakpolitikai célkitűzéseknek megfelelő projekteknek.

Az EBB 2008-ban összesen közel 60 milliárd eurót hitelezett. Az EBB nonprofit alapon működik, és az általa felvett kölcsön költségeihez közeli mértékű kamat mellett ad hitelt.

Szolgáltatások

• Kölcsönök: életképes tőkekiadási programok vagy állami, illetve magánszektorbeli projektek számára. A bank hitelt éppúgy ad nagyvállalatoknak, mint önkormányzatoknak és kisvállalkozásoknak.
• Technikai segítségnyújtás hozzáértő közgazdászok, mérnökök és szakemberek csapata részéről, az EBB által biztosított finanszírozás mellett.
• Garanciák: különféle szervezetek, pl. bankok, lízingvállalatok, garanciaintézmények, kölcsönös garanciaalapok, különleges célú gazdasági egységek és mások számára.
• Kockázati tőke: a kockázati tőkével kapcsolatos kérelmeket közvetlenül egy közvetítőnek kell címezni.

Az Unión belüli hitelezés

A hitelek kb. 90%-át az Unión belüli programokra és projektekre fordítják.

Az EBB az üzleti tervében megállapított, alábbi 6 kiemelt hitelezési célkitűzéssel rendelkezik:

• Kohézió és konvergencia
• A kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatása
• Fenntartható környezet
• Az Innováció 2010 kezdeményezés (i2i) végrehajtása
• A transzeurópai közlekedési és energiahálózatok (TEN-ek) fejlesztése
• Fenntartható, versenyképes és biztonságos energia

Az EU-n kívül

Az Európai Beruházási Bank támogatja az uniós fejlesztési és együttműködési stratégiákat a partnerországokban.

A jelenlegi politikai felhatalmazás az alábbiakra terjed ki:

• Dél- és Kelet-Európa
• Szomszédságpolitika:
• A mediterrán szomszédság
• Oroszország és a keleti szomszédság 
• A fejlesztésben és az együttműködésben részt vevő országok:
• Afrika, Karib-térség és Csendes-óceán DeutschEnglishfrançais (és a tengerentúli országok és területek)
• Dél-Afrika
• Ázsia és Latin-Amerika

Struktúra és szervezet

• Részvényesek DeutschEnglishfrançais – az EU 28 tagállama
• Kormányzás – a Kormányzótanács, az Igazgatótanács, az Ellenőrző Bizottság és az Igazgatási Bizottság munkafolyamatai és feladatai
• Ellenőrzés és értékelés – a Bank műveletei feddhetetlen és felelősségteljes lebonyolításának a biztosítása
• Szervezet – osztályok és munkatársak

98-100 boulevard Konrad Adenauer
L-2950 Luxembourg
Luxembourg

Tel: +352 43 79 1
Fax: +352 43 77 04

Az Európai Ombudsman az Európai Unió intézményeinek és szerveinek hivatali visszásságaival kapcsolatos panaszokat vizsgálja ki. Panaszt nyujthat be az Európai Unió tagállamainak állampolgára vagy állandó lakosa. Az alapító okirat szerint az Unió területén székhellyel rendelkező vállalkozások, egyesületek vagy egyéb szervezetek is jogosultak panasz benyújtására.

Feladatkör

Az ombudsman az uniós polgárok, vállalkozások és szervezetek által benyújtott panaszokat vizsgálja ki: segít feltárni a hivatali visszásságokat, vagyis azokat az eseteket, amikor az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek nem járnak el jogszerűen, nem tartják tiszteletben a jó közigazgatás alapelveit, illetve megsértik az emberi jogokat. Hivatali visszásságnak minősül többek között:

• a méltánytalanság,
• a diszkrimináció,
• a hatáskörrel való visszaélés,
• a tájékoztatás elmulasztása vagy megtagadása,
• az indokolatlan késedelem,
• az eljárási rend figyelmen kívül hagyása.

Az ombudsman hivatala vagy saját maga kezdeményez vizsgálatot, vagy pedig azokkal a panaszokkal kapcsolatban jár el, amelyeket benyújtanak hozzá. Tevékenysége során teljes függetlenséget élvez, sem kormányoktól, sem szervezetektől nem fogad el utasítást. Évente egyszer jelentésben számol be tevékenységéről az Európai Parlamentnek.

Megválasztás

Minden újonnan hivatalba lépő Európai Parlament egyik első feladata az európai ombudsman megválasztása. A következő európai parlamenti választásokra 2014 májusában kerül majd sor. Ebből kifolyólag a jelenleg hivatalban lévő európai ombudsman utódját 2014 második felében fogja az Európai Parlament megválasztani.

Az európai ombudsman tisztségét 2013 júliusa óta Emily O’Reilly tölti be.

1 avenue du Président Robert Schuman
CS 30403
F-67001 Strasbourg Cedex
France

Tel: +33 3 88 17 23 13
Fax: +33 3 88 17 90 62

Az Európai Adatvédelmi Biztos (EDPS) tisztségét 2001-ben hozták létre, azzal a feladattal, hogy biztosítsa, hogy a személyes adatok feldolgozása során az összes uniós intézmény és szerv tiszteletben tartja az emberek jogát magánéletük tiszteletben tartásához.

Az EDPS feladata

Amikor az EU intézményei vagy szervei egy beazonosítható személy személyes adatait dolgozzák fel, tiszteletben kell tartaniuk az adott személy magánélete tiszteletben tartásához való jogát. Az EDPS biztosítja, hogy ezt be is tartják, és tanácsokkal látja el azokat a személyes adatok feldolgozásának valamennyi vonatkozásával kapcsolatban. A „feldolgozás” olyan tevékenységeket jelent, mint például az információgyűjtés, annak felvétele, tárolása, valamint konzultációkhoz való felhasználása, elküldése, vagy mások számára rendelkezésre bocsátása, illetve az adatok blokkolása, kitörlése vagy megsemmisítése. E tevékenységekre szigorú adatvédelmi szabályok vonatkoznak. Például az uniós intézményeknek és szerveknek nem szabad olyan személyes adatokat feldolgozniuk, amelyek faji vagy etnikai származást, politikai véleményt, vallási vagy filozófiai meggyőződést, szakszervezeti tagságot tárnak fel, egészségi állapotra vagy szexuális életre, illetve büntetőítéletekre vonatkoznak, kivéve ha ezekre az adatokra egészségügyi célokból kifolyólag van szükség. Még ebben az esetben is, az adatokat csak egy egészségügyben dolgozó személy vagy egy hivatali titoktartásra felesküdött személy dolgozhatja fel. Az EDPS az egyes intézményeken vagy szerveken belül működő adatvédelmi tisztviselőkkel együtt igyekszik biztosítani a magánélet tiszteletben tartására vonatkozó szabályok betartását. 2009-ben újra Peter Hustinxot nevezték ki európai adatvédelmi biztossá. A helyettes biztosi pozíciót 2009-től Giovanni Buttarelli tölti be. A biztos és a helyettes biztos mandátuma 2014 januárjában jár majd le.

Az EDPS tevékenysége

Ha felmerül, hogy egy uniós intézmény vagy szerv megsértette magánélethez való jogot, akkor az adatfeldolgozásért felelős személyekkel kapcsolatot vesz fel. Ha a megfelelő adatvédelmi tisztviselő tevékenységét valaki sérelmezi(a nevek megtalálhatóak az adatvédelmi biztos honlapján)akkor panaszt tehet az Európai Adatvédelmi Biztosnál is, aki kivizsgálja a panaszt és a lehető leghamarabb tájékoztatást ad vizsgálata ereedményéről, és közli, hogy hogyan lehet megoldani a helyzetet. Utasíthatja a szóban forgó intézményt vagy szervet, hogy a jogszerűtlenül feldolgozott személyes adatatokat helyesbítse, zárolja, törölje vagy semmisítse meg.

Az adatvédelmi biztos döntései ellen, a Bírósághoz lehet fordulni!

Rue Wiertz/Wiertzstraat 60
B-1047 Bruxelles/Brussel
Belgique/België

Tel: +32 2 283 19 00 Fax: +32 2 283 19 50