Az EU diplomáciai kapcsolatokat ápol a világ majdnem minden államával. A kulcsfontosságú nemzetközi szereplőkkel stratégiai partnerségben áll, szoros kapcsolatot tart fenn a feltörekvő hatalmakkal, és számos környező állammal kötött kétoldalú társulási megállapodást. Az Uniót külföldön EU-küldöttségek képviselik, amelyek a nagykövetségekéhez hasonló feladatot látnak el.

Az Európai Unió a világban

Az Európai Unió meghatározó szereplő mind a nemzetközi diplomácia és kereskedelem, mind a fejlesztési segélyezés és a globális szervezetekkel folytatott együttműködés területén.

A 2009-ben életbe lépett Lisszaboni Szerződés jelentős előrelépést hozott a külpolitika terén: létrejött az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztsége, valamint az EU diplomáciai testülete, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ).

A külügyi főképviselő – a tisztséget jelenleg Catherine Ashton tölti be – azokat a külpolitikai vonatkozású feladatokat látja el, melyek korábban a hathavonta változó soros elnökség, a közös kül- és biztonságpolitika főképviselője és a külkapcsolatokért felelős európai biztos illetékességébe tartoztak.

Megbízatása értelmében a főképviselő:

  • irányítja az Unió közös kül- és biztonságpolitikáját;
  • javaslataival hozzájárul e politika alakításához, és azt a Tanácstól kapott felhatalmazásban foglaltak szerint végrehajtja, valamint gondoskodik az elfogadott határozatok megvalósításáról;
  • ellátja a Külügyek Tanácsának elnöki tisztjét;
  • a Bizottság egyik alelnöke is egyben, és ebben a tisztségében gondoskodik az Unió külső tevékenységeinek összehangolásáért;
  • a közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó ügyekben képviseli az Uniót, az Unió nevében politikai párbeszédet folytat harmadik felekkel, és képviseli az Unió álláspontját a nemzetközi fórumokon;
  • irányítja az Európai Külügyi Szolgálatot, valamint a harmadik országokban és nemzetközi szervezetekben működő uniós küldöttségeket.

Az EKSZ segíti a főképviselőt annak biztosításában, hogy az Unió külső fellépései következetesek és összehangoltak legyenek, valamint közreműködik a szakpolitikai javaslatok elkészítésében és – a Tanács általi jóváhagyásukat követően – azok végrehajtásában. Az EKSZ segíti továbbá az Európai Tanács elnökét, a Bizottság elnökét, valamint a Bizottság tagjait a külkapcsolatokkal összefüggő feladataik ellátása során, és biztosítja a szoros együttműködést a tagállamokkal. A világ különböző pontjain működő EU-küldöttségek hálózata az EKSZ szervezeti felépítésének részét képezi.

Az Európai Unió nemzetközi szerepvállalása többek között az alábbi tevékenységekben nyilvánul meg:

Békeépítés: Az EU kulcsfontosságú szerepet játszott a békeépítésben a Nyugat-Balkánon a délszláv háborút követően, és politikai, gazdasági és gyakorlati támogatást nyújt ebben a konfliktus sújtotta övezetben. Az EU – nemzetközi súlyát és tekintélyét latba vetve – a térség államaiban, Bosznia-Hercegovinától Montenegróig a békéért és a megbékélésért munkálkodik. Ennek legutóbbi ékes példájaként elősegítette az ún. „Belgrád–Pristina párbeszédet” Szerbia és Koszovó között.

Felelős szomszédságpolitika: Az Európai Uniót keleten és délen sok olyan ország határolja, amely az utóbbi években gyökeres politikai változásokon ment keresztül. Legutóbb az arab tavasz eseményei szemléltették jól, hogy miért van szükség európai szomszédságpolitikára, amelynek célja, hogy az EU szilárd alapokon nyugvó, baráti viszonyt alakítson ki és ápoljon a közvetlenül a határai mentén fekvő országokkal. Ennek az erőfeszítésnek szerves részét képezi a demokrácia és az emberi jogok előmozdítása, a kereskedelem megnyitása, valamint a vízumpolitika terén folytatott együttműködés.

Fejlesztési segély: Az EU nyújtja a legtöbb fejlesztési segélyt a rászoruló országokban. 2010-ben az EU és tagállamai által nyújtott fejlesztési segély összege együttesen 53,8 milliárd eurót tett ki, és ez a segély világszerte több millió ember életében számottevő javulást eredményezett.

Az Egyesült Nemzetek, az Egyesült Államok és Oroszország mellett az EU is tagja a közel-keleti kvartettnek, amely a közel-keleti békefolyamat elősegítésén fáradozik. Az arab-izraeli konfliktus rendezése kiemelt stratégiai cél Európa számára. Az Unió kétállami megoldásra törekszik: független, demokratikus és életképes palesztin állam létrehozását pártfogolja, amely Izrael mellett békében és biztonságban létezik.

Az EU elkötelezett az emberi jogok védelme iránt, és azon fáradozik, hogy e jogoknak a világon mindenütt érvényt lehessen szerezni. Az emberi jogok központi helyet kapnak az uniós külkapcsolatokban: az Unión kívüli országokkal folytatott politikai párbeszédben ugyanúgy, mint az uniós fejlesztéspolitikában és a segítségnyújtás során, valamint a többoldalú fórumokon, például az Egyesült Nemzetek Szervezetében végzett uniós tevékenység keretében.

Az EU számos kérdésben szoros együttműködést folytat az Egyesült Nemzetek Szervezetével. Az Európai Unió többoldalúság iránti meggyőződése abból fakad, hogy a nemzetközi kapcsolatokban elkötelezett a tárgyaláson alapuló, kötelező érvényű szabályok iránt. Ezt az alapelvet a Lisszaboni Szerződés is egyértelműen rögzíti.

A biztonság kiépítése a világban: A közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében az EU polgári és katonai missziókat működtet a világ különböző térségeiben. Ezek a missziók – a határigazgatástól a helyi rendőrség kiképzéséig – különböző jellegű feladatokat látnak el. Például az EUNAVFOR Atalanta művelet keretében az EU fellép a kalózkodással szemben a szomáliai partok mentén, és védi a Világélelmezési Program aszály sújtotta térségekbe tartó humanitárius szállítmányait.

Válságkezelés és humanitárius segítségnyújtás: Az összes nemzetközi humanitárius segély csaknem felét az Európai Unió és tagállamai nyújtják. Ez a segély életeket ment a válság sújtotta övezetekben, például az Afrika szarva térségben, ahol a lakosság számottevő részét az éhínség fenyegeti. Az Európai Unió ezenkívül készen áll arra, hogy összehangolt módon reagáljon a nemzetközi szükséghelyzetekre, ahogy tette azt a haiti földrengés, a japán szökőár és a pakisztáni áradások után is. E válságkezelések során az EU a rendelkezésére álló összes eszközt mozgósítja.

Az Uniónak nagy szerepe volt az éghajlatváltozásról szóló Kiotói Jegyzőkönyvről folytatott tárgyalásokban, emellett a kis szén-dioxid-kibocsátást célzó belpolitikai programja valószínűleg a legfejlettebb és legkifinomultabb ilyen program a világon. Az EU a jövőben is kiemelten fontos szereplő lesz: nélküle elképzelhetetlen ambiciózus törekvéseket megvalósítani az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén. Az Európai Unió koalíció létrehozására törekszik annak érdekében, hogy az éghajlatváltozásról szóló, jogilag kötelező érvényű megállapodás mihamarabb megszülessen.

Kereskedelem: Az Európai Unió a világ legnagyobb kereskedelmi tömbje. A kereskedelem a közös politikák egyike, ezért az EU egységes álláspontot képvisel a nemzetközi partnerekkel folytatott tárgyalások során, és síkra száll a szabad és méltányosabb nemzetközi kereskedelemért.

Egyre bővülő Európai Unió – a hatoktól a huszonhetekig: Az 1957-ben hat állam által alapított Európai Gazdasági Közösség az évtizedek során a huszonhetek Európai Uniójává nőtte ki magát. Mérföldkőnek tekinthető a közép- és kelet-európai régióban bekövetkezett politikai rendszerváltás, mely utat nyitott a térség országai előtt a csatlakozásra. Az európai uniós tagság és az azzal járó politikai és gazdasági stabilitás óriási vonzerőt jelent a környező országok számára – a csatlakozni kívánó országoknak azonban bizonyítaniuk kell, hogy megfelelnek a csatlakozás feltételéül szabott uniós követelményeknek, többek között a demokratikus berendezkedés és a jogállamiság tekintetében.