2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/10536. számú törvényjavaslat
TISZTELT TAGJAINK!
A kormányzat elkészítette a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/10536. számú törvényjavaslatot, melynek előterjesztője Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
Ez a törvényjavaslat tartalmazza többek között, hogy 26. pont szerint tervezik "A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény" módosítását.
Tagjaink között ez kisebb "pánikot" keltett, ugyanis többen attól tartanak, hogy a kormányzat azt tervezi, hogy a járandóságot csökkenti, és ezzel további jogsérelmet okoz az érintetteknek.
Egyesületünk vezetése részletesen tájékozódott az ügyben és az alábbiakat állapította meg:
Az kérdésekre, vbalamint azokra az észrevételkere, hogy a kormányzat megszorításokra készül, a Nemzetgazdasági Minisztérium úgy reagált, hogy "ezek nevetséges állítások"
Kiadtak egy közleményt, mely szerint a családi pótlék, az árvaellátás, az özvegyi ellátások, a korhatár előtti ellátások összege csupán a demográfiai adatoknak megfelelően az ellátottak valós számához igazodik. Más szóval: azért szerepelnek itt kisebb összegek, mert fogy a magyar, és kevesebb ember ellátására költenek.
Ellenzéki pártok és független országgyűlési képviselők, köztük Kónya Péter aki katona volt, és egyesületünk rendezvényein is jelen szokott lenni, nem gondolják, hogy a kormány csökkenteni tervezné a korhatár előtti ellátást. Így a járandóság a jelen feltételekkel lesz folyósítva.
Természetesen nem mondjuk, hogy kizárt a kormány ilyen lépése, mint tudjuk az ördög nem alszik, de egyelőre semmi nem utal erre
A törvényjavaslat az alábbiakat tartalmazza:
114. §
(1) A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(1) A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság keresőtevékenység miatti szüneteltetésére a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdését és 83/C. § (1), (2) és (4) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy öregségi nyugdíj és nyugellátás alatt korhatár előtti ellátást és szolgálati járandóságot kell érteni.”
(2) Hatályát veszti a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény
1. 14. §-a,
2. 25. § (1) bekezdése, és
3. 26. § (1) bekezdése.
Nézzük mik ezek a változások konkrétan:
Változás előtt:
11. § (1) A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság keresőtevékenység miatti szüneteltetésére a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdését és 83/C. § (1), (2) és (4) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy öregségi nyugdíj és nyugellátás alatt korhatár előtti ellátást és szolgálati járandóságot kell érteni.
Hatályát veszíti:
(3) Az (1) bekezdés szerinti szüneteltetési ok megállapítása céljából
a) a nyugdíjmegállapító szerv a szolgálati járandóság megállapítására irányuló eljárása során elektronikus úton továbbítja a jogosult természetes személyazonosító adatait,
b) a nyugdíjfolyósító szerv havonta elektronikus úton továbbítja a szolgálati járandóságban részesülő személyek természetes személyazonosító adatait a bűnügyi nyilvántartó szervnek.
(4) A bűnügyi nyilvántartó szerv a (3) bekezdésben meghatározott személyek természetes személyazonosító adatait összeveti a bűntettesek nyilvántartásában kezelt adatokkal. Ha az összevetés alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv azt állapítja meg, hogy a (3) bekezdésben meghatározott személy az (1) bekezdés szerinti bűncselekményt követett el, és az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, e tényt, a bűncselekmény vagy bűncselekmények elkövetésének idejét, valamint az érintett természetes személyazonosító adatait továbbítja a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 272. § (2) bekezdése szerinti központi személyügyi nyilvántartást kezelő szerv, valamint a Magyar Honvédség központi személyügyi nyilvántartását kezelő szerv részére (a továbbiakban együtt: központi személyügyi nyilvántartást kezelő szerv).
(5) A központi személyügyi nyilvántartást kezelő szerv a bűnügyi nyilvántartó szervtől átvett adatokat összeveti az általa kezelt központi személyügyi nyilvántartás adattartalmával. Ha az összevetés alapján a központi személyügyi nyilvántartást kezelő szerv azt állapítja meg, hogy a (3) bekezdésben meghatározott személy az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a szolgálati viszonyának időtartama alatt követte el, és az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, e tényről, valamint az érintett személy természetes személyazonosító adatairól tájékoztatja a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a nyugdíjmegállapító szervet, a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig a nyugdíjfolyósító szervet.
(6) A (3)-(5) bekezdés alapján átvett személyes adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv, illetve a központi személyügyi nyilvántartást kezelő szerv - az adattovábbítási kötelezettségének teljesítését követően haladéktalanul - törli.
(7) A szolgálati járandóság folyósításának az (1) bekezdés szerinti szüneteltetése esetén a szolgálati járandóság a jogosult kérelmére és csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy az (1) bekezdésben szüneteltetési ok már nem áll fenn.
Még néhány gondolat a témához
A tavalyi költségvetésben is csökkent a korábbi évhez képest a korhatár előtti ellátásra szánt összeg. Ez azonban szerencsére nem eredmnényezte a járandóság csökkenését.
Úgy véljük továbbá, hogy ezzel a lépéssel a kormányzat egyesületünk malmára hajtaná a vizet, ugyanis mind Strasbourgban, mind pedig Brüsszelben folyamatban lévő nemzetközi eljárásunkban alátámasztaná azon állításunkat, hogy a kormányzat rosszhiszeműen jár el, e réteg vonatkozásában.
| Születési idő | Öregségi nyugdíjkorhatár | Öregségi nyugdíjkora jogosultság elérése |
| 1952 jan. 1. előtt | 62 év | 2014. jan. 1-je előtt |
| 1952. jan. 1 – júl. 1. között | 62 év és 183 nap | 2014. júl. 3. – dec. 31. között |
| 1952. júl. 2 – dec. 31. között | 62 év és 183 nap | 2015. jan. 1. – júl. 2. között |
| 1953. jan. 1 – dec. 31. között | 63 év | 2016. jan. 1. – dec. 31. között |
| 1954. jan. 1 – júl. 1. között | 63 év és 183 nap | 2017. júl. 3. – dec. 31. között |
| 1954. júl. 2 – dec. 31. között | 63 év és 183 nap | 2018. jan. 1. – júl. 2. között |
| 1955. jan. 1 – dec. 31. között | 64 év | 2019. jan. 1. – dec. 31. között |
| 1956. jan. 1 – júl. 1. között | 64 év és 183 nap | 2020. júl. 2. – dec. 31. között |
| 1956. júl. 2 – dec. 31. között | 64 év és 183 nap | 2021. jan. 1. – júl. 2. között |
| 1956. dec. 31. után | 65 év | 2021. dec. 31-e után |
Kónya Péter országgyűlési képviselő levele a magyar kormányzathoz
TISZTELT TAGJAINK!
Tekintettel arra, hogy itt élünk, ez a hazánk, és nem utolsó sorban magyar állampolgárok vagyunk, figyelemmel kísérjük, hogy mi történik országunkban! A kormányzati kommunikáció vitathatatlanul és félreértelmezhetetlenül arról ad folyamatosan tájékoztatást, hogy Magyarországon "hál' istennek" végre helyre kerültek a dolgok, és mindenkit Európában lekörözve fejlődünk.
Amennyiben a kormányzat igazat mond, - és miért is hazudna - akkor egyesületünk által képviselt tagság vonatkozásában felmerülhet néhány kérdés. De előtte nézzük a kormányzati állításokat:
- "Magyarország jobban teljesít!"
- "A 2015. év költségvetése az adócsökkentés költségvetése!"
- "Az új családi adókedvezmény nagy segítség!"
- "Nálunk nagyobb a gazdasági növekedés, mint az EU-ban!"
- "A gyerekeimnek ingyenes lesz az óvodai étkezés!"
- "Újra nő a minimálbér!"
- "Akár 3 millió forint otthonteremtésre!"
- "Sokat spóroltam a rezsicsökkentéssel!"
- "2016. évben a 2/2016. (III. 5.) MK. rendelet előírja a hitelintézetek számára, hogy bizonyos reklámjaikban, a kormány saját politikai szlogenjét „A magyar reformok működnek” kötelezően alkalmazzák."
TEHÁT EZEN SZLOGENEK VONATKOZÁSÁBAN VETŐDIK FEL TÖBB KÉRDÉS:
Amennyiben a magyar gazdaság ilyen szintre fejlődött, indokolt-e olyan diszkriminatív szabályokat érvényben tartani, mint pl. a szolgálati járandóságban részesülő réteg vonatkozásában az alábbiak:
- azon szolgálati nyugdíjasok esetében, akik 1955. január elsejét követően születtek a korábbi öregségi nyugdíj helyett a mindenkori legmagasabb SZJA kulccsal csökkentett szolgálati járandóságot kapják. A törvény szerint a korhatár előtti ellátás megszűnik, amennyiben az érintett betölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. A nyugdíja megállapítására, azonban más szabályok vonatkoznak, melyek több szempontból diszkriminatívak.
- a korhatár előtti ellátásban részesülő volt öregségi szolgálati nyugdíjasok esetében csak a nyugdíjkorhatár betöltésekor kaphatnak teljes összegű ellátást és rájuk nem vonatkozik sem a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII törvény 17. § (1) b, pontjában megfogalmazott kedvezmény, sem a Hszt., Hjt. által megfogalmazott kedvezmény a nyugdíjkorhatár betöltése előtti 5-ik évtől kezdődően.
- sorolhatnánk még azon jogszabályban megfogalmazott tényeket, melyek diszkriminatívak és kizárólag minket, nyugdíjától megfosztott réteget érint
Visszatérve tehát a "minden rendben a magyar gazdasággal" vonatkozású kormányzati állításokra, úgy véltük, hogy nem indokolt semmilyen réteget diszkriminálni Magyarországon, így egyesületünk rendezvényein rendszeresen résztvevő, volt katona, szakszervezeti vezető Kónya Péter jelenleg független országgyűlési képviselőt felkértük arra, hogy, mint képviselő kérdezze meg erről a kormányzatot!
Felkértük írásban Kónya Pétert, aki a megalakulásunktól velünk van, hogy mint országgyűlési képviselő segítsen! Péter segített, a parlamentben képviselői kérdést intézett ügyünkben Lázár Jánoshoz, a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, dr. Pintér Sándor belügyminiszterhez, és dr. Simicskó István honvédelmi miniszterhez. Kónya Péter képviselői kérdése:
TISZTELT MINISZTER ÚR!
A minap levélben fordult hozzám, a mintegy 10 ezer taggal rendelkező Korkedvezményes nyugdíjak (járandóság), nemzetiségi-, személyiségi-, emberi jogok és más jogsérelmek Országos Érdekvédelmi Egyesülete (KNOE), mely levelet írásbeli kérdésemhez csatoltam.
2012-ben Önök megszüntették a szolgálati nyugdíjrendszert, elvették a katonák és rendvédelmi hivatásosok nyugdíjas státuszát, a nyugdíj helyett folyósított járandóságot pedig, a mindenkori legmagasabb adókulccsal csökkentett mértékben folyósítják azóta is. A kormányzati kommunikáció szerint: "Magyarország jobban teljesít!”, ,,A magyar reformok működnek!”. Ha hihetünk a kormányzati kommunikációnak, akkor jogosan teszem fel a kérdést:
1. Miért nem szüntetik meg végre a ,,büntető jellegű”, diszkriminatív járandóság csökkentést, amely kizárólag az egykori fegyveres és rendvédelmi dolgozókat sújtja a korkedvezményes, korengedményes nyugdíjasok közül?
Amennyiben a szolgálati járandóságosok munkát vállalnak és keresetük meghaladja a mindenkori minimálbér másfélszeresét, a járandóság folyósítását szüneteltetni kell. Más nyugdíjasokra, legyenek azok korkedvezményes, korengedményes, vagy éppen öregségi nyugdíjasok kizárólag az állami szférában vállalt munka esetében van korlátozás.
2. Miért nem törlik el a szolgálati járandóságosok esetében a munkavállalási korlátot, amennyiben nem az állami szektorban, hanem a versenyszférában vállalnak munkát, hiszen ilyen esetben nem áll fenn az állam által fizetett kettős juttatás?
Tisztelettel várom Miniszter Úr válaszát!
Budapest, 2016. április 21.
Kónya Péter
országgyűlési képviselő
Várjuk a választ!
Tájékoztatás a KNOÉ rendezvényeiről
TISZTELT TAGJAINK!
Tagjaink többsége támogatja és egyetért azzal, hogy rendezvényeket tartsunk, érdekes témákat dolgozzunk fel, illetve közéleti személyeket hívjunk meg! Azt azonban nagyon sokan felvetették, hogy problémának látják, hogy a rendezvények zömében Budapesten vannak és nem értik ennek okát! Drága az utazás, sokkal jobb lenne, ha a konferenciáinkat vagy egyéb rendezvényeinket az ország különböző pontján tartanánk!
A KNOÉ vezetősége ezzel maximálisan egyetért. Tisztában vagyunk vele, hogy egyetértésünk kevés, de sajnálatosan nincs más lehetőségünk!
Több fórumon elmondtuk már, de megismételjük:
- A KNOÉ semmilyen támogatást nem kap, kizárólag a tagdíjakból tud gazdálkodni
- Gazdálkodás során elsődleges szempont, hogy minden fontos dologra jusson pénz és a fizetési kötelezettségeinknek is eleget tudjunk tenni az állam felé, ugyanis még adókat is fizetnünk kell
- A KNOÉ-ban mindenki társadalmi munkában dolgozik, senki egy fillér térítést nem kap
- Elnökünk nem kevés pénzt költ a saját zsebéből az ügyekkel összefüggő utazásokra és megbeszélésekre, a vidéki rendezvények bérleti költségeit azonban már nem tudja állni!
Öszességében úgy fogalmazhatjuk meg, hogy sajnálatosan nincs anyagi lehetőségünk arra, hogy a "horribilis" helyiség bérleti díjakat kifizessük!
Mint ahogy eddig is mondtuk, minden meghívásnak eleget teszünk! Amennyiben tagjaink megszervezik és meghívják az elnökséget, utazunk, megyünk nagyon szívesen, mint eddig is!