• Az öregségi nyugdíjasoknak a munkavégzés mellett is megmarad a nyugdíja, abból nem vonnak egy fillért sem az un. versenyszférában.
• Amennyiben azonban az öregségi nyugdíjas a közszférában vállal munkát, a nyugdíj folyósítását felfüggesztik.
• A szolgálati járandóságban részesülőkre teljesen más szabályok vonatkoznak, ugyanis amennyiben a munkavégzésük során az évi keresetük eléri a bruttó minimálbér 18 szorosát, akkor megvonják a járandóságot. 2017. évben a bruttó minimálbér 127.500 Ft. Ugyanez a szabály vonatkozik a nők kedvezményes nyugdíjára is.

• 3 milliárd Délvidék Sport Akadémia
• 1 milliárd Munkács
• 1 milliárd Csíkszereda
• 1 milliárd Sepsiszentgyörgy
• 1 milliárd Eszék
• 1 milliárd Dunaszerdahely

• 612 millió Magyar Foundation of North America
• 100 millió kapott a Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért alapítvány
• 24 ezer euró Hans Kaiser a miniszterelnöknek adott szakmai tanácsaiért
• 8,4 millió forint Gringo Bt. tanácsadásért
• 9 millió Arculat 2000 Művészeti és Oktató Bt. tanácsadásért
• 2,8 millió International House Language School Kulturális és Szolgáltató Kft.

• 12 millió Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége
• 2-5 millió forint „szakmai program támogatás”, tapasztalatcsere-program, gazdaszervezetek működési célú támogatása, vagy épp külhoni tanyafejlesztés

• 3,9 milliárd vajdasági Prosperitati Alapítvány
• 1,8 milliárd Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ Jótékonysági Alapítvány

• 1,3 millió forint Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács Civil Egyesület

• Senkinek nem adott támogatást!

• Az Egyesület Facebook oldalán jó lenne, ha az ügyünkről megjelenne valami friss infó!!!
• Tájékoztassanak a bankszámlaszámukról!
• Miért csak baloldali politikusokat hívnak a rendezvényekre?
• Az Egyesület miért foglalkozik más ügyekkel, miért nem csak a nyugdíjunk ellopásával? Nem azért alakult a pertársaság?
• Hogy lehetek elmaradva a tagdíjjal? Minden évben fizettem.
• Az Európai Unió Emberi jogi bíróságán nyert egy volt rokkantnyugdíjas. Akkor mi miért nem? Ennek nincs kiterjesztő ereje?

• A KNOÉ Egyesületnek van saját honlapja. Tagjainkat részletesen, a mások által nem látható tagi felületen tájékoztatjuk. A Facebook egy közösségi oldal, bárki és bármikor láthatja. Az egyesület belső ügyei, jogi megoldásai, a tagdíjat fizető tagjainkra tartoznak. Sem tippeket, sem ingyen tanácsadást a KNOÉ nem tervez a jövőben, kivülállóknak.

• A bankszámlánkkal összefüggő információk több helyen megtalálhatóak honlapunkon. Elsődlegesen főoldalunkon: itt. Továbbá ezen oldalainkon: itt, és itt. Fenn van a tagi felületen is!
• A rendezvényeinkre, mely honlapunkon több helyen is olvasható, sorozatosan hívtunk meg politikusokat, közéleti személyeket. A kormány pártoktól senki, a többi párttól is sokan nem fogadták el a meghívásainkat. Próbálkozunk tovább, újra meghívunk közéleti személyeket, politikusokat, minden oldalról. Ezt az irányt folytatjuk anélkül, hogy az egyesületünk bármelyik politikai irányban elkötelezné magát. Civil szervezet vagyunk és az is szeretnénk maradni a jövőben is.
• A KNOÉ nem pertársaság, hanem egyesület. Hogy mi a pertársaság fogalma, itt olvasható. Az egyesületet az alapítói nem csak a korkedvezményes nyugdíj ügy miatt hozták létre. Az Egyesület alapszabályának IV. fejezetének (1) és (2) bekezdése szerint "az egyesületet tagjai abból a célból hozták létre, hogy ellássa tagjai képviseletét és érdekvédelmét, minden olyan harmadik személlyel szemben, akik a jóhiszeműen, törvényesen megszerzett jogaik megszüntetésére, megváltoztatására, valamint a magyar illetve a közösségi jog szabályaival ellentétes intézkedésekkel, bármilyen joguk sérelmére törekednek. Az egyesület feladata tehát tagjai szerzett, és jogszabályban bármilyen formában meghatározott jogának védelme, ezzel összefüggő jogaiknak képviselete Magyarországi, illetve Nemzetközi Fórumokon.
• Sokan nem veszik figyelembe a KNOÉ Egyesület alapszabályában foglaltakat. Az egyesületi tagok jogairól és kötelezettségeiről szóló VI. fejezet E) pontjának (1) bekezdése határozza meg, hogy az adott év július 1-től belépését kérő rendes és pártoló tagnak, a tagi felület kiépítésének költsége miatt a teljes éves, azaz 2.000 Ft azaz kettőezer forint tagdíjat kell fizetnie.
• Semmilyen körülmények között nem szabad összehasonlítani jogilag különböző ügyeket. 2016. decemberében valóban nyert egy rokkantnyugdíjas. Ami alapján az ügy teljesen más, az az hogy a baktalórántházai rokkantsági nyugdíjban részesülő asszony a 2012. január 1.-jén hatályba lépett "megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény miatt elveszítette nyugdíjjogosultságát, és egy fillért ellátást sem kapott! Nem csökkent az ellátása, hanem egy fillér ellátást sem kapott!
  

  TISZTELT TAGJAINK!

  Egyesületünk folyamatosan kap visszajezéseket a tagságtól. Ezen visszajelzések között vannak visszatérő, már megoldott problémák, melyről honlapunkon is több helyen adtunk tájékoztatást. Ezeket a lényeges, tagjaink által megfogalmazott problémákat összegezzük és újra megválaszoljuk.

  Felvetett problémák:

  • Az Egyesület Facebook oldalán jó lenne, ha az ügyünkről megjelenne valami friss infó!!!
  • Tájékoztassanak a bankszámlaszámukról!
  • Miért csak baloldali politikusokat hívnak a rendezvényekre?
  • Az Egyesület miért foglalkozik más ügyekkel, miért nem csak a nyugdíjunk ellopásával? Nem azért alakult a pertársaság?
  • Hogy lehetek elmaradva a tagdíjjal? Minden évben fizettem.
  • Az Európai Unió Emberi jogi bíróságán nyert egy volt rokkantnyugdíjas. Akkor mi miért nem? Ennek nincs kiterjesztő ereje?

  Válaszok:
• A KNOÉ Egyesületnek van saját honlapja. Tagjainkat részletesen, a mások által nem látható tagi felületen tájékoztatjuk. A Facebook egy közösségi oldal, bárki és bármikor láthatja. Az egyesület belső ügyei, jogi megoldásai, a tagdíjat fizető tagjainkra tartoznak. Sem tippeket, sem ingyen tanácsadást a KNOÉ nem tervez a jövőben, kivülállóknak.

• • A bankszámlánkkal összefüggő információk több helyen megtalálhatóak honlapunkon. Elsődlegesen főoldalunkon: itt. Továbbá ezen oldalainkon: itt, és itt. Fenn van a tagi felületen is!
  • A rendezvényeinkre, mely honlapunkon több helyen is olvasható, sorozatosan hívtunk meg politikusokat, közéleti személyeket. A kormány pártoktól senki, a többi párttól is sokan nem fogadták el a meghívásainkat. Próbálkozunk tovább, újra meghívunk közéleti személyeket, politikusokat, minden oldalról. Ezt az irányt folytatjuk anélkül, hogy az egyesületünk bármelyik politikai irányban elkötelezné magát. Civil szervezet vagyunk és az is szeretnénk maradni a jövőben is.
  • A KNOÉ nem pertársaság, hanem egyesület. Hogy mi a pertársaság fogalma, itt olvasható. Az egyesületet az alapítói nem csak a korkedvezményes nyugdíj ügy miatt hozták létre. Az Egyesület alapszabályának IV. fejezetének (1) és (2) bekezdése szerint "az egyesületet tagjai abból a célból hozták létre, hogy ellássa tagjai képviseletét és érdekvédelmét, minden olyan harmadik személlyel szemben, akik a jóhiszeműen, törvényesen megszerzett jogaik megszüntetésére, megváltoztatására, valamint a magyar illetve a közösségi jog szabályaival ellentétes intézkedésekkel, bármilyen joguk sérelmére törekednek. Az egyesület feladata tehát tagjai szerzett, és jogszabályban bármilyen formában meghatározott jogának védelme, ezzel összefüggő jogaiknak képviselete Magyarországi, illetve Nemzetközi Fórumokon.
  • Sokan nem veszik figyelembe a KNOÉ Egyesület alapszabályában foglaltakat. Az egyesületi tagok jogairól és kötelezettségeiről szóló VI. fejezet E) pontjának (1) bekezdése határozza meg, hogy az adott év július 1-től belépését kérő rendes és pártoló tagnak, a tagi felület kiépítésének költsége miatt a teljes éves, azaz 2.000 Ft azaz kettőezer forint tagdíjat kell fizetnie.
  • Semmilyen körülmények között nem szabad összehasonlítani jogilag különböző ügyeket. 2016. decemberében valóban nyert egy rokkantnyugdíjas. Ami alapján az ügy teljesen más, az az hogy a baktalórántházai rokkantsági nyugdíjban részesülő asszony a 2012. január 1.-jén hatályba lépett "megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény miatt elveszítette nyugdíjjogosultságát, és egy fillért ellátást sem kapott! Nem csökkent az ellátása, hanem egy fillér ellátást sem kapott!

• Lázár János miniszterhez
• Dr. Simicskó István miniszterhez
• Dr. Pintér Sándor miniszterhez
• Varga Mihály miniszterhez

• Az ellenzéki médiumok jobb és hatékonyabb kihasználása lenne fontos
• A függetlem magyar igazságszolgáltatás által biztosított lehetőségekkel jobban kellene élni az egyesületünknek, mert ők a tények, konkrétumok alapján döntenek.

Massachusetts Institute of Technology, Boston Cambridge (MIT)

A nemzetközi tudományos világ Avram Noam Chomsky, aki a Cambridge-ben lévő Műszaki Egyetem professzor emeritusa, érdekes elméletet állított fel a médiáról, annak szerepéről, az emberekre gyakorolt hatásáról és az adott politikai hatalom ezen lehetőségek kihasználásáról. Ezt a médiáról kialakított elméletét, tanulmányt ma a világ ügy emlegeti, hogy "Chomsky tízparancsolata" Ennek a lényege az, hogy a világban bárhol, az adott politikai hatalom abban mesterkedik, hogy manipulálja az embereket, manipulálja a társadalmat! Chomsky professzor több évtizeddel ezelőtt dolgozta ki elméletét, - ahogy Ő fogalmazott - "mindenki olyan következtetést von le, amilyet akar." Mi úgy véljük, hogy érdemes elgondolkodni a professzor elméletén. De nézzük mit is mondott:

• 1. Változott a tagdíj összege 2017. évre vonatkozóan?
• 2. Ebben az évben is biztosítható a eladósodott tagok részére kedvezmény?
• 3. A kedvezmény több évi díjjal elmaradt tagjaink számára is lehetséges?
• 4. Miért kérnek tagdíjat? Ugyanis, ha nyernek az mindenkire vonatkozik!
• 5. Miért nem ingyenes a tagság?
• 6. Miért nem csak a nyugdíj elvételével foglalkoznak? A KNOÉ "csak" egy pertársaság!
• 7. Én az Önök ügyfele vagyok, ezért kérem, hogy az ügyfeleket megillető "alázattal" szólítsanak meg!

• • 1. 2017. évre a tagdíj összege változatlan, maradt évi 2.000 Ft.
  • 2. Igen, 2017. évben is biztosítjuk azokat a kedvezményeket, melyeket a korábbi években.
  • 3. Ez a kedvezmény, természetesen a továbbiakban is vonatkozik a több évi tagdíjjal elmaradt tagjainkra is.
  • 4. Erre a kérdésre azt kell válaszolnunk, hogy tévedésen alapszik, ugyanis az az állítás, hogy mindenkire vonatkozik a bírósági döntés nem igaz! Az EJEB döntése, kizárólag a beadványban szereplő személyekre vonatkozik, senki másra nem! A tagdíjat pedig pont azért kérjük, hogy működni tudjunk. Azokat a kötségeket, melyet havonta fizetnünk kell, melyeket jogszabályok határoznak meg, be kell fizetnünk, melynek eddig maradéktalanul eleget tettünk!

• • 5. Erre a kérdésre három aspektusból is válaszolnunk kell:

    a) Egyesületünk 2011. évben úgy vélte, a megalakulásunkkor, hogy nem szed tagdíjat. Természetesen ez azt jelentette volna, hogy a megindított jogi eljárások költségét, az ezzel összefüggő posta és egyéb költséget mindenkinek egyénileg kellett volna befizetnie! Abban csak reménykedni tudunk, hogy az e kérdést felvetők egyike sem azt gondolta, hogy helyette ezen költségeket más vagy mások fogják kifizetni, vagy úgy pereskedhetnek, úgy részesülhetnek jogi szolgáltatásban, hogy egy fillért sem kell fizetniük!

    b) A jog azonban másképp rendelkezett. Az Egyesületekre vonatkozó jogszabály szerint kötelező a tagdíj! A KNOÉ alapítói úgy döntöttek, hogy a törvény által előírt 2.000 Ft minimum tagdíjat határozzák meg éves tagdíjként. Nem kértek ezen túl egy fillért sem senkitől, jogi postai, vagy egyéb költségekre sem! Újra csak azt tudjuk megfogalmazni, hogy reméljük senki nem vélte úgy, hogy ingyenes jogszolgáltatást kap.

    c) A KNOÉ egy bíróság által bejegyzett egyesület, melynek fizetési, könyvelési és beszámolási kötelezettsége van. A KNOÉ nem kap támogatást, a KNOÉ nem kap senkitől egy fillért sem, csak a tagjai által befizetett tagdíjból és esetleges adományokból működik!

• • Sajnálatosan még mindíg van olyan tagunk aki keveri az egyesület fogalmát egy pertársaság fogalmával. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, 13. fejezete definiálja a pertársaság fogalmát, mely szerint

    36. § Ha jogszabályban meghatározott személyek perben állása kötelező, vagy a per tárgya olyan közös jog, illetve olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, az érintett személyeknek a perben félként részt kell venniük. Ha e részvételi kötelezettség több felperes, illetve több alperes perben állását eredményezi, kényszerű pertársaság keletkezik. (Ezt nevezik "kényszerű pertársaságnak")

    37. § Több felperes együtt indíthat pert, illetve több alperes együtt perelhető, ha
    a) a perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása a pertársakra a perben történő részvétel nélkül is kiterjedne,
    b) a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek, vagy
    c) a perbeli követelések hasonló ténybeli és jogi alapból erednek, és ugyanannak a bíróságnak az illetékessége a 29. § rendelkezéseinek alkalmazása nélkül is valamennyi alperessel szemben megállapítható. (Ezt nevezik "Célszerűségi pertársaságnak")

    38. §
    (1) A 36. § és a 37. § a) pontja szerinti pertársaság esetén bármelyik pertárs perbeli cselekményei - az egyezségkötést, az elismerést, és a jogról való lemondást kivéve - arra a pertársra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy perbeli cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását utóbb nem pótolta.
    (2) Ha a 36. § és a 37. § a) pontja szerinti pertársaság esetén a pertársak perbeli cselekményei vagy előadásai egymástól eltérnek, a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.
    (3) A 37. § b) és c) pontja szerinti pertársaság esetén azt a pertársat, aki a polgári jog szabályai szerint a pertársának a kifogásait maga is érvényesítheti, e kifogásokkal összefüggő perbeli cselekményei vonatkozásában az (1) és (2) bekezdés szerinti jogállás illeti meg. (Ez esetben beszélünk "A pertársak függőségéről")

    39. §
    (1) A 37. § b) és c) pontja szerinti pertársaság esetén egyik pertárs perbeli cselekménye vagy mulasztása nem hat ki a többi pertársra.
    (2) A 37. § b) és c) pontja szerinti pertársaság esetén a határnapra szóló idézést, valamint az érdemi határozatot az abban közvetlenül nem érdekelt pertárssal is közölni kell; a tárgyalás elkülönítése esetén azonban a közvetlenül nem érdekelt pertársak idézése mellőzhető. (Ez esetben beszélünk "A pertársak függetlenségéről")

    40. §
    (1) A 36. § szerinti alperesi pertársaság esetén a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig a keresethez bármelyik alperes csatlakozhat, aki a kereset teljesítését nem ellenzi. Ha a bíróság a keresethez csatlakozást engedélyezi, a keresethez csatlakozó nyilatkozat a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően nem vonható vissza. (2) A keresethez csatlakozó alperes - a költségekre és a bizonyításra vonatkozó rendelkezések alkalmazása során - a felperessel azonos érdekű félnek, a keresethez nem csatlakozó alperessel szemben ellenérdekű félnek minősül. (3) Ha a keresethez csatlakozó nyilatkozat megtétele a jóhiszemű joggyakorlás követelményével ellentétes, a bíróság a keresethez csatlakozás iránti kérelmet elutasítja. Ha az alperes a keresethez csatlakozás engedélyezését követően a keresethez csatlakozásra vonatkozó jogát rosszhiszeműen gyakorolja, a bíróság az alperes érintett perbeli cselekményeit mellőzi, illetve a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el. Az e bekezdésen alapuló döntéseit a bíróság legkésőbb az ítéletében köteles megindokolni. (4) A keresethez csatlakozó alperes perbeli cselekményei a határidőt, határnapot vagy perbeli cselekményt elmulasztó pertársra nem hatnak ki. (5) A keresethez csatlakozó alperes pervesztesség esetén a perköltségnek kizárólag azt a részét téríti meg, amely a saját perbeli cselekményei folytán merült fel. (Ez a "A keresethez csatlakozás" fogalma)

• A közigazgatási jogban az ügyfél az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet lehet, akinek jogát vagy jogos érdekét az adott közigazgatási eljárásban szereplő közigazgatási hatósági ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, valamint ezenfelül a közigazgatási eljárás által érintett hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa is ügyfélnek minősül, illetve az is, akinek az adott ingatlanra vonatkozóan egyéb, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga van.

  Az egyesületi tag nem ügyfele az egyesületnek! Az alapszabályban mnegfogalmazott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik!

• Miként került kiszámításra a szolgálati járandóságban részesülő személyek 2016. évi emelésének összege (azaz az emelés összegét bruttó, vagy nettó összegből számolták)
• Mi az oka annak, hogy a szolgálati járandóságban részesülő személyek részére olyan közokiratot állatottak ki, amelyen azt igazolták, hogy a szolgálati járandóságban részesülő személyek 2015. évben jelentősen kisebb összegű adómentes bevétellel, valamint levonások nélkül folyósított járandósággal rendelkeztek, mint 2016. évben (a sor megnevezése szó szerint azonos)
• Ha a valós adatokat foglalták közokiratba, akkor mi indokolta a szolgálati járandóság jelentős csökkenését annak ellenére, hogy a 2015. évi ellátás összegét emelni kellett volna, míg az SZJA mértéke 1%-kal csökkent, azaz azonos definíció alapján megjelölt, azonos tartalmú sor összege semmiképpen sem változhatott negatívan