KNOÉ-val kapcsolatos MTI közlemények

Már több mint kétezer támogató aláírás gyűlt össze Pad Ferenc, az MSZP ajkai jelöltjének nyugdíjbarát képviselői programja mellett. Ebben az szerepel, hogy 40 éves munkaviszony esetén (amelybe a felsőoktatási tanulmányok és a sorkatonaság is beleszámít) a férfiak is legyenek jogosultak a teljes összegű öregségi nyugdíjra, valamint újra lehessen igénybe venni a korkedvezményes nyugdíjat.

Pad Ferenc, az MSZP ajkai jelöltje folytatja az aláírásgyűjtést nyugdíjbarát programja mellett és arra kéri a parlamenti pártokat, hogy vegyék észre az egyre nyilvánvalóbb társadalmi támogatottságot és álljanak a kezdeményezései mellé.

A Jobbik egyetért a szakszervezetek követeléseivel, és ellenzi, hogy az év végével megszűnjön a korkedvezményes nyugdíjrendszer. Az elmúlt négy és fél éves parlamenti munka során a Jobbik számtalanszor hangoztatta, hogy a korkedvezményes nyugdíj megszüntetését embertelen cselekedetnek tartja. Követeljük, hogy a kormány számoljon el a 13 százalékos extra járulékkal, amelyet a jövő nyugdíjaira fizettek be a munkáltatók, és azonnal induljon el a férfiak 40 éves munkaviszonya után járó kedvezményes nyugdíj bevezetésének előkészítése. Felszólítjuk a kormányt, fejezze be a munkából élő emberek kizsigerelését, és vegye intő jelnek, hogy már félpályás útlezárásokat tartanak az általuk okozott problémák okán.

A közlekedési szövetség az elmúlt években az egyik élharcosa volt a korkedvezményes nyugdíjrendszer megmentésének, folyamatosan érvelt, tárgyalt, petíciókat írt és több tüntetést is szervezett, hogy felhívja a figyelmet az ügy fontosságára. Amennyiben a kormány úgy dönt, hogy felszámolja a kedvezményt, nemcsak az idősödő, a közúti forgalomban több évtized alatt megromlott idegállapotú járművezetőket sodorja veszélybe, hanem a közlekedés minden szereplőjét, elsősorban naponta több tízezer utast – hívja fel a figyelmet a szervezet elnöke, Nemes Gábor. A korkedvezmény felszámolása veszélyes "játék". Ezért a KSZOSZ-nél döntöttek: amennyiben a minisztériumtól a szövetség december 4-ére összehívott kongresszusára nem érkezik biztató válasz a kedvezmény megtartására, radikálisabb módszerrel fogják kikényszeríteni azt. A KSZOSZ most még békésen együtt fog tüntetni a korkedvezmény intézményéért a többi közlekedési szakszervezettel, s ezzel egy időben megkezdi egy hatásosabb országos összefogás előkészítését.

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségéhez tartozó Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) a VOLÁN autóbuszvezetők érdekében 1989. november 25-i alapító kongresszusán hívta fel a figyelmet a járművezetők egészségét érő káros hatásokra, amelyeket egyértelműen a munkakörülményekre lehetett visszavezetni. Ennek következményeként az autóbuszvezetők 1992. március 01-től jogosultak a korkedvezményes nyugdíjra.

Nem engedhetjük, hogy 22-23 év után a szakma mintegy tízezer járművezetőjének sorsáról is elfelejtkezzenek a törvényalkotók – írja a KKSZ. Minden egyeztetés és érdemi javaslat nélkül szüntetnék meg azt a rendszer, amely biztosította, hogy a nap, mint nap emberek ezreinek életéért felelő buszsofőrök 60 éves koruk után - ha az egészségük megromlott - ne kelljen kockáztatniuk saját és mások életét.

A KKSZ együtt fog fellépni a korkedvezmény "intézményéért" a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezettel, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségével, a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetségével és a Vasutas Szakszervezetek Szövetségével.

A jelenlegi korkedvezményes nyugdíjra jogosító szolgálati idő megszerzésének lehetősége 2014. december 31-gyel megszűnik. A korkedvezmény intézménye biztosította a foglalkozás-egészségügyileg alkalmatlanná vált munkavállalók tisztes visszavonulását. A mozdonyvezetők mellett az autóbuszvezetőknek is elemi érdeke, hogy a korkedvezmény rendszere akár átalakítással is, de fennmaradjon. A kormánynak újra kell gondolni döntését és be kell látnia, hogy a korkedvezmény felszámolásával, egy 60 év feletti autóbuszvezető a jövőben a közlekedés-biztonság veszélyeztetésével fogja végezni munkáját.

A KNOÉ ezen közleményében világítja meg, hogy a kormányzat a magyar állampolgárok szándékos félrevezetésére törekszik, amikor a T/2141 2015-ös költségvetési törvény javaslatban, a 43. alcímhez fűzött olyan kormányzati magyarázatot, mely szerint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása (továbbiakban Mpt.) a pénztári vagyon védelmében történik.

Az Mpt. módosítás azon része, mely azt mondja ki, hogy a pénztár jogutód nélkül végelszámolással megszűnik, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám hetven százaléka alá csökken, semmilyen más célt nem szolgálhat, mint hogy a meglévő magánpénztárak végelszámolással megszűnjenek. Hétköznapi nyelven ez azt jelenti, hogy a közel 200 milliárdos vagyon "a korábbi magyar kommunista rendszert idéző államosítás" sorsára jut, és e pénzek sorsa követhetetlenné válik!Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet arra, hogy a magánnyugdíj pénztári tagok számlájára befizetett pénzt, eddig sem lehetett működési célra felhasználni. A jelenlegi törvényjavaslatban foglalt 70%-os tagdíjfizetési arány a valóságtól elrugaszkodott és nem garantálja a pénztári vagyon védelmét! Akkor mi is a valós célja a törvényjavaslatnak? A KNOÉ szerint a kormányzat célja a még létező magánnyugdíj pénztárak ellehetetlenítése és a még megmaradt magánnyugdíj vagyon államosítása!

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a mai napon fogadta a LIGA Szakszervezetek képviselőit. A tárgyaláson megállapodtak abban, hogy már a jövő héten összehívják a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának monitoring bizottságát. Az egyeztetésen Varga Mihály arról biztosította a LIGA képviselőit, hogy a Kormány nyitott a felvetésekre és kész további egyeztetésekre.

A megbeszélésen a felek a munkavállalókat érintő legfontosabb ügyeket tekintették át, így többek között az új Munka Törvénykönyv bevezetésének tapasztalatait, a sztrájktörvény bírósági anomáliáit, a korkedvezményes nyugdíj felülvizsgálatát lezáró határidő kérdését, a cafetéria-rendszer részeként az önkéntes nyugdíjpénztárak támogatásának lehetőségét. Egyetértés alakult ki abban, hogy meg kell kezdeni a következő évi bértárgyalásokat és a minimálbér meghatározását kialakító egyeztetést.

A LIGA munkanélkülieket ellátó rendszerre tett felvetéseire az NGM tájékoztatta az érdekképviseleti partnert, hogy eddig milyen lépések születtek. A kormány a foglalkoztatás növelése érdekében a jövőben is határozott és elkötelezett intézkedéseket kíván hozni. Az NGM a kormányzati döntést igénylő kérdésekről tájékoztatja a kormányt.

A Mozdonyvezetők Szakszervezete nyílt levélben fordult Orbán Viktorhoz, melyben a mozdonyvezetők emlékeztetik a miniszterelnököt, hogy a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők korkedvezményre való jogosultság szerzésének lehetősége 2014. december 31-gyel a jelenleg hatályos szabályozás szerint megszűnik. A Kormány 1356/2011. (X. 21.) számon határozatot hozott a korkedvezményes nyugdíjat kiváltó ellátások és intézkedések kidolgozásról, de ennek a jogszabálynak a megalkotása a mai napig nem történt meg. Így a mozdonyvezetők azt kérik, hogy a tervezett jogszabály elkészültéig kerüljön meghosszabbításra a hatályos törvényi rendelkezés, mely lehetőséget biztosít a további korkedvezményre jogosító szolgálati idő megszerzésére. A mozdonyvezetők jelenleg beletartoznak a korkedvezményre jogosultak körébe, így őket is erősen foglalkoztatja, mi történik majd 2014. december 31.után. Korábban a korkedvezmény és a korengedmény intézményei együttesen biztosították a foglalkozás-egészségügyileg alkalmatlanná vált mozdonyvezetők számára a tisztes visszavonulás lehetőségét. A nyugdíjkorhatár felemelésével nincsen arra ma adat, hogy hányan kényszerülnek majd feladni hivatásunkat 55 év felett, miközben 30-35 évet becsülettel és tisztességgel ledolgoztak. Ha a korkedvezmény intézménye megszűnik, bizonytalanná válik az egészségügyi okból alkalmatlanná váló mozdonyvezetők sorsa.

Fónagy János parlamenti államtitkár és Becsey Zsolt közlekedésért felelős helyettes államtitkár a Magyar Szakszervezeti Szövetség vezetőivel, közlekedési és infokommunikációs tagozatának képviselőivel egyeztetett 2014. október 15-én, Budapesten.

A felek a tárca felügyelete alá tartozó ágazatok aktuális kérdéseit, a minisztérium és az érdekképviseleti szövetség közötti együttműködés lehetőségeit tekintették át. A megbeszélésen egyebek mellett szóba került a korkedvezményes nyugdíj, a vasúti menetkedvezmény ügye és a közösségi közlekedés szervezeti rendszere. A résztvevők áttekintették a közúti közösségi közlekedés piaci liberalizációjára való felkészülés helyzetét, az azzal szorosan összefüggő járműbeszerzések előrehaladását, a városi tömegközlekedés és a közúti árufuvarozás előtt álló kihívásokat.

Mindkét oldal egyetértett az együttműködés elmélyítésének, az egyeztetések rendszeressé tételének szükségességében. Az államtitkárok jelezték, hogy a tárca nyitott további megbeszélésekre is. Az ágazati jogszabályok előkészítésébe készek bevonni a Szövetség szakértőit, erre a közeljövőben a vasúti törvény kidolgozása során lesz lehetőség.