msandor

About msandor

This author has not yet filled in any details.
So far msandor has created 188 blog entries.

Járandóság esetében mi a helyzet?

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 4. § (4) bekezdése, illetve 5. § (5) bekezdése alapján, ha a személyi jövedelemadó mértékével csökkentett korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő személy az 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja. tv.) meghatározott családi kedvezmény igénybevételére, illetve – a jogosultat megilletı családi kedvezmény – megosztással történő érvényesítésére jogosult vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne, de a családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóalapja terhére – házastárssal, élettárssal megosztva sem – nem vagy csak részben érvényesíthető, az állami adóhatóság igazolása alapján a családi kedvezményre vagy annak adóalap-kedvezményként nem érvényesíthető részére az adó mértékével megállapított összeg a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság csökkentésével szemben érvényesíthető.

Az igényelhető összeget az Szja. tv. 29/A. §-ának és 29/B. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell megállapítani azzal, hogy ez az összeg nem lehet magasabb a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság csökkentésének az adóévre számított teljes összegénél.

Az Szja. tv. vonatkozó rendelkezései:

A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függıen – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

  • egy és kettő eltartott esetén 62.500 forint,
  • három és minden további eltartott esetén 206.250 forint.

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult

  • családi pótlékra jogosult magánszemély;
  • a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;
  • a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek;
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Kedvezményezett eltartott

  • az, akire tekintettel a magánszemély családi pótlékra jogosult,
  • a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
  • az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Eltartott

  • a kedvezményezett eltartott,
  • az, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető.

Amennyiben Ön a családi adókedvezményt nem tudta vagy csak részben tudta igénybe venni, és annak nem érvényesített részét az adóévben folyósított korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság csökkentésének terhére érvényesíteni kívánja, szíveskedjen e kérelmet a tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően kitöltve, aláírva a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak megküldeni.

A kérelemhez csatolni kell:

  • az adóévre vonatkozó igazolást, melyet az állami adóhatóság az adóévet követı év június 30-át követően a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő kérelmére ad ki,
  • a családi pótlék adóévi jogosultságáról szóló igazolást, melyet a családi pótlékot folyósító szerv az adóévet követően az ellátásban részesülőnek vagy vele közös háztartásban élő házastársának, lettársának kérelmére állít ki,
  • az Szja. tv. 29/A. § (4) bekezdés b) pontja szerinti (a magzat a fogantatásának 91. napjától megszületéséig) kedvezményezett eltartott esetén a várandósságról kiállított orvosi igazolást.

A kedvezmények érvényesítésével kapcsolatban további érdemi információkat, állásfoglalást a Nemzetgazdasági Minisztérium ad. Címe: ugyfelszolgalat@ngm.gov.hu

2019-12-04T09:54:26+01:002019. december 4.|Családi adókedvezmény, Segédanyagok|

Nyugdíj korhatár betöltése után

KORHATÁR BETÖLTÉSE UTÁN

Más szabályok vonatkoznak az öregségi nyugdíjasokra, a korhatár előtti ellátásban részesülőkre, a társas vállalkozókra és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozókra.

Öregségi nyugdíjas az a személy, aki a rá érvényes öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és öregségi nyugdíjat állapítottak meg részére. Öregségi nyugdíjasnak számít az a nő, aki 40 éves szolgálati viszony után, a nyugdíjkorhatár betöltése előtt megy nyugdíjba.

Adó Munkáltató költsége Munkavállaló költsége
(a munkáltató vonja le és fizeti be)
Személyi jövedelem adó 16 %
Szociális hozzájárulási adó 27 %
Nyugdíj járulék 10 %
Természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 %
Pénzbeni egészségbiztosítási járulék
Munkaerő piaci járulék
Szakképzési hozzájárulás 1,5 %
ÖSSZESEN: 28,5 % 30 %

 

A munkáltató az 55 év feletti munkavállalók után (akár nyugdíjas) a hozzájárulási adóból a bruttó munkabér 14,5%-ának megfelelő, de maximálisan 14.500,-Ft/fő/hónap kedvezményt vehet igénybe.

Az öregségi nyugdíjas munkavállaló a munkabére mellett a nyugdíját is korlátozás nélkül felveheti.

Nyugdíj korhatár betöltése előtt fizetendő

KORHATÁR BETÖLTÉSE ELŐTT

Ide tartoznak az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt ellátásban részesülők (a 2012. január 1-je előtt folyósított előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a korengedményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művész nyugdíj és a nők 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíja.

A nyugdíjtörvény szerint amennyiben az ellátásban részesülő személy adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el a minimálbér – összegének 18 szorosát (2013-ban ez az összeg 1.764.000 forint), a keresete mellett az ellátást is korlátozás nélkül felveheti. Amennyiben a kereset meghaladja ezt az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Ezt a rendelkezést a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati járandóságára is alkalmazni kell.

Adó Munkáltató költsége Munkavállaló költsége
(a munkáltató vonja le és fizeti be)
Személyi jövedelem adó 16 %
Szociális hozzájárulási adó 27 %
Nyugdíj járulék 10 %
Természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 %
Pénzbeni egészségbiztosítási járulék 3 %
Munkaerő piaci járulék 1,5 %
Szakképzési hozzájárulás 1,5 %
ÖSSZESEN: 28,5 % 34,5 %

 

Nyugdíj korhatár betöltése után fizetendő

EGYÉNI ÉS TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK

Amennyiben saját jogú nyugdíjas folytat vállalkozói tevékenységet (ide tartozik az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte) ebben az esetben ő kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül, aki nem biztosított. Ez esetben a társas vállalkozás a (kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után) 6.660 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, a társas vállalkozó pedig 10% nyugdíjjárulékot.

A kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után – pl. öregségi nyugdíjas – nem kell a társaságnak szociális hozzájárulási adót fizetni.

Azok az egyéni és társas vállalkozók akiknek korábbi nyugdíját átminősítették korhatár előtti ellátássá, illetve szolgálati járandósággá, már nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak (egészen addig amíg el nem érik a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt). Az az egyéni vállalkozó, aki korhatár előtti ellátásban részesül, és nem áll más jogviszonyban, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként köteles megfizetni a járulékokat. FIGYELEM! Ez érintheti a mezőgazdasági őstermelőket is. Az utóbbi esetben a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja pedig havonta legalább a minimálbér másfélszerese.

Öregségi nyugdíj szüneteltetése

SZÜNETELTETNI KELL AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ FOLYÓSÍTÁSÁT

  • közalkalmazotti jogviszonyban
  • kormányzati szolgálati jogviszonyban
  • állami vezetői szolgálati jogviszonyban
  • közszolgálati jogviszonyban
  • bírói szolgálati viszonyban
  • igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban
  • ügyészségi szolgálati viszonyban
  • fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban
  • Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban

Külföldi munkavégzés

Külföldi munkavégzés során a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesülőknek a következő szabályokat kell figyelembe vennie:

– bármely EU/EGT-tagállam vagy Svájc területén, továbbá

– az Orosz Föderáció vagy Ukrajna területén

a Tbj. 5. §-ban meghatározott biztosítási jogviszonyok valamelyikének megfelelő jogviszonyban áll (azaz keresőtevékenységet folytat), akkor a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 5. cikkében foglaltakra tekintettel az e jogviszonyból származó keresetét, jövedelmét a Tny. 83/B. § rendelkezéseinek alkalmazása során figyelembe kell venni, vagyis ha a felsorolt országokban szerzett bruttó keresete meghaladja a tárgyév első napján Magyarországon érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (2018-ban a 138.000 Ft x 18 = 2.484.000 Ft-ot), akkor a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell a következő hónaptól az év végéig.

– Ha a fentieken kívül bármely más államban dolgozik, a külföldön szerzett keresetét nem kell figyelembe venni, bármennyit kereshet, az ellátása folyósítását ez nem érinti.

Bejelentési kötelezettség

A külföldi keresetek, jövedelmek tekintetében az ellátásban részesülő ügyfélnek bejelentési kötelezettsége van a Tny. 97. § (5) bekezdésének rendelkezése alapján, vagyis tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek (Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti, így a külföldi munkavállalását is

A külföldi pénznemben megszerzett keresetet, jövedelmet a Tny. 83/B. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatár elérésének vizsgálatához a megszerzés, kifizetés időpontjában az adott pénznemre érvényes MNB valutaárfolyamon kell forintra átszámítani.

2019-01-22T13:04:54+01:002018. november 17.|Általános információk|

Tájékoztató a T/3127-es számú törvény módosító javaslatáról

TISZTELT TAGJAINK!
Semjén Zsolt benyújtotta a T/3127-es számú törvény módosító javaslatát, mely a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt is módosítja

A benyújtott javaslatban az alábbiak szerepelnek.

(1) A Tny. 80. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„ (1a) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátást – kérelemre vagy hivatalból – a nyugellátás eredeti kezdő időpontjától kezdődően, a nyugellátás eredeti kezdő időpontjában alkalmazandó jogszabályok alapján, magasabb összegben, vagy az igénylő számára egyébként kedvezőbb módon újra megállapítja, ha

a) a nyugellátást jogszabálysértően állapították meg az igénylőnek járónál alacsonyabb összegben, vagy az igénylő számára egyébként kedvezőtlenebb módon, vagy

b) a nyugellátás összegét jogszerűen állapították meg, de a magasabb összegben, vagy az igénylő számára egyébként kedvezőbb módon történő újra megállapítás az azóta tudomására jutott tények, adatok vagy bizonyítékok alapján indokolt.”

(2) A Tny. 80. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„ (6) Ha a nyugellátást jogszabálysértően állapították meg az igénylőnek járónál magasabb összegben, vagy az igénylő számára egyébként kedvezőbb módon, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátást egy ízben, az azt megállapító döntés véglegessé válásától számított öt éven belül, a nyugellátás eredeti kezdő időpontjában alkalmazandó jogszabályok alapján, hivatalból alacsonyabb összegben, vagy az igénylő számára egyébként kedvezőtlenebb módon újra megállapítja.

A benyújtott módosító az Egyesület Jogászainak véleménye alapján a szolgálati járandóságosokra ez a módosítás nem vonatkozik, hiszen nekik a korkedvezményes nyugdíjukat több, mint 5 éve állapították meg. Ráadásul az akkor érvényben levő, hatályos jogszabályok alapján állapították meg a korkedvezményes nyugdíjukat. Vagyis két ok miatt sem vonatkozik rájuk a módosítás:

1. a megállapítás óta több, mint 5 év telt el

2. a korkedvezményes nyugdíjat az akkor hatályos jogszabályok alapján állapították meg.

2019-01-22T13:08:31+01:002018. november 8.|Általános információk|