admin

About Török Attila

This author has not yet filled in any details.
So far Török Attila has created 188 blog entries.

Tisztelt Tagjaink!

Szeretnénk felhívni mindenki figyelmét egy civil kezdeményezésre.

A Civil Bázis, mint ahogy a neve is jelzi egy civil kezdeményezés, ami azért indult, hogy felmérje mennyire van szükségük az embereknek tényleges képviselőkre. A kérdés azért merült fel, mert nagyon sok ember nem tudja, hogy milyen pártra szavazzon, mert nincs olyan amelyik igazán megfelelne nekik. Így a legtöbben ezen emberek közül úgy döntenek, hogy a kisebbik rosszra adják szavazatukat.

A kezdeményezés elindítói úgy gondolják, hogy meg kell teremteni a közvetlen civil képviselet lehetőségét, így biztosítva a valódi képviseletet. (https://civilbazis.hu/)

A Civil Bázis egyik első előadója 2021. március 13-án, Vörös Imre, jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt.

Kérjük minden Tagunkat, hogy figyelmesen olvassa el a következő előadást, amit az alábbi címen tudnak elérni.

https://civilbazis.hu/allasfoglalas/?fbclid=IwAR2iqfOzeM32Hpbck-nNQSgYiEBSYOg5skzxvjYaXSDWSx6WAYHDD3NJv84

2021-04-01T09:57:20+02:002021. április 1.|Hírek|
Tovább olvasok

2020-as jövedelem korlát

2020.01.01-től a minimálbér összege 161.000.- Ft, így a 2020 évben a jövedelemkorlát összege: 2.898.000.- Ft.

2021-es jövedelem korlát:

A hatályos jogszabály szerint a jövedelem korlátnál a január elsején érvényes minimálbér 18 szorosát kell figyelembe venni. Így hiába emelkedett a minimálbér összeg február elsejével, a jövedelem korlát változatlanul 2.898.000.- Ft 2021-ben is.

2021-03-01T09:37:55+01:002021. március 1.|Általános információk, Tagi tájékoztatás|
Tovább olvasok

Tisztelt Tagjaink!

Megjelent a 13. havi nyugdíjról és ennek értelmében a korhatár előtti ellátásban részesülők is megkapják.
4914MAGYAR KÖZLÖNY • 2020. évi 168. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 342/2020. (VII. 14.) Korm. rendelete a tizenharmadik havi ellátásról A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1. § (1) Tizenharmadik havi ellátásra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév januárjára 1. korhatár előtti ellátásban, 2. szolgálati járandóságban, 3. átmeneti bányászjáradékban, 4. táncművészeti életjáradékban, 5. rokkantsági ellátásban, 6. rehabilitációs ellátásban, 7. baleseti járadékban, 8. bányászok egészségkárosodási járadékában, 9. fogyatékossági támogatásban,10. vakok személyi járadékában,11. rokkantsági járadékban,12. a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban,13. polgármesterek közszolgálati járadékában,14. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, illetve a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában,15. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban,16. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, illetve a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban,17. a hadigondozásról szóló törvény alapján a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő rendszeres pénzbeli ellátásban,18. az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó – kormányrendelet alapján a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő – emelésben,19. a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban,20. házastársi pótlékban vagy 21. házastárs után járó jövedelempótlékban részesül.(2) A tizenharmadik havi ellátás megilleti a) a tárgyévben az (1) bekezdés szerinti saját jogú ellátásban vagy öregségi nyugdíjban részesülő személyt is, ha ezt az ellátását olyan, az (1) bekezdés szerinti ellátása helyett, újraszámítás nélkül folyósították tovább, vagy olyan, az (1) bekezdés szerinti ellátásának megszűnését követő naptól, újraszámítás nélkül állapították meg – ideértve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontja szerinti esetet is –, amelyben a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára részesült,b) a tárgyévben rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő személyt is, ha ezt az ellátását olyan rokkantsági járadékának, rokkantsági ellátásának, rehabilitációs ellátásának, baleseti járadékának vagy bányászok egészségkárosodási járadékának megszűnését követő naptól állapították meg, amelyben a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára részesült.MAGYAR KÖZLÖNY • 2020. évi 168. szám4915(3) A (2) bekezdés szerinti ellátások után a tizenharmadik havi ellátásra való jogosultság akkor is fennáll, ha az ellátásokban több, a (2) bekezdés szerinti változás következett be.(4) Ha a jogosult több, az (1) bekezdés szerinti ellátásban részesül, a tizenharmadik havi ellátásra való jogosultságot ellátásonként kell vizsgálni.2. § (1) A tizenharmadik havi ellátás összege megegyezik – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – a tárgyév január hónapjára a jogosultat megillető, a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára is folyósított, az 1. § alapján tizenharmadik havi ellátásra jogosító ellátások együttes összegével.(2) Fogyatékossági támogatás és vakok személyi járadéka esetén a tizenharmadik havi ellátás összege a tárgyévet megelőző év december havi ellátásnak a tárgyév január 1-jétől esedékes emeléssel megemelt összegével egyezik meg.3. § (1) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a tizenharmadik havi ellátásra a tizenharmadik havi nyugdíj szabályait kell alkalmazni azzal, hogy ahol jogszabály tizenharmadik havi nyugdíjat említi, azon tizenharmadik havi ellátást kell érteni.(2) A központi költségvetés a) a Magyar Államkincstárnak megtéríti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból nem finanszírozható, a b) pontban nem említett tizenharmadik havi ellátás,b) a Hadigondozottak Közalapítványának megtéríti az 1. § (1) bekezdés 17. pontja szerinti ellátások után járó tizenharmadik havi ellátásfedezetét és azok végrehajtási költségeit.(3) A Hadigondozottak Közalapítványa megtéríti a Magyar Államkincstárnak az 1. § (1) bekezdés 17. pontja szerinti ellátások után járó tizenharmadik havi ellátás fedezetét és a végrehajtás költségeit.4. § Ez a rendelet 2021. január 1-jén lép hatályba.5. § A tizenharmadik havi ellátás összege a 2. §-ban foglaltaktól eltérően a) a 2021. évben a 2. § szerinti összeg 25%-a,b) a 2022. évben a 2. § szerinti összeg 50%-a,c) a 2023. évben a 2. § szerinti összeg 75%-a.

Orbán Viktor s. k.,miniszterelnök

2020-07-15T09:14:59+02:002020. július 15.|Hírek|
Tovább olvasok

Tisztelt Tagjaink!

A tagdíj összege 2020-ban is évi 2.000.- Ft. Befizetési határideje 2020.06.30-a volt. Kérjük aki még nem fizette be az ez évi tagdíjat, kérjük tegye ezt meg.

Üdvözlettel:

KNOE Vezetősége

2020-07-13T14:55:28+02:002020. július 13.|Hírek|
Tovább olvasok

Tisztelt Tagjaink!

Ha figyelemmel kísérte a tagi felület változását, akkor láthatta, hogy egy új petíció került benyújtásra az Európai Parlament Petíció Bizottságához. Terveink szerint a közeljövőben európai parlamenti Képviselővel fogok találkozni, illetve a jövő hét folyamán magyar parlamenti Képviselőkkel is megbeszéléseket folytatok. Szeretnénk azt elérni, hogy eltörlésre kerüljön a keresetkorlát, mert ez sok tagunknak kedvező lenne. Szeretném, ha tovább folytatva néhai Férjem munkáját végre eredményt érhetnénk el. Minden változásról, mint eddig a tagi felületen tájékoztatjuk tagjainkat.

Ahhoz, hogy munkánkat tovább tudjuk folytatni, mert soha nem adjuk fel, szükség van arra, hogy mindenki befizesse az évi 2.000.- Ft összegű tagdíjat. A 2018-as tagdíj befizetés határideje 2018.06.30.

Köszönjük, hogy hozzájárul munkánk sikeréhez.

Kutiné Csurgai Ágota
elnök

2019-02-12T09:12:33+01:002019. február 12.|Hírek|
Tovább olvasok

Tisztelt Tagtársunk!

A KNOÉ vezetősége úgy döntött, hogy a 2017.09.29-ére tervezett demonstrációt egy későbbi időpontban tartja meg. Ennek oka, hogy úgy véljük a demonstrációnak akkor lesz értelme, amikor megfelelő tömeget tudunk megmozdítani. Mostanában sok olyan megmozdulás volt, ahol csak néhány százan vettek részt és emiatt nem is voltak eredményesek a megmozdulások.

Szeretnénk, ha a miénk olyan lenne, ami valóban figyelem felhívó, hogy érzékeltesse a magyar emberekkel, hogy még mindig nem oldódott meg a visszamenőleges törvényalkotással elvett, szerzett jogunk problémája, ehhez azonban az is szükséges, hogy minél többen álljunk ki magunkért a KNOÉ tagjai közül, hiszen ha mi nem állunk ki a saját jogainkért, akkor nem várhatjuk el a társadalmi szolidaritást sem.

Egy valóban nagy tömeget megmozgató rendezvény az, ami segít felhívni az emberek figyelmét arra, hogy nem csak a rendvédelmi dolgozókkal hanem a társadalom számos rétegével kapcsolatosan hozott olyan törvényt az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére, amely az adott réteget ellehetetlenítette.

A KNOÉ vezetősége tovább keresi azon civil szervezetekkel a kapcsolatot, amelyek hasonló jogsértést elszenvedett emberek csoportját képviseli, hogy együtt tudjunk dolgozni azon, hogy sikerüljön a jelenlegi kormány leváltása és ezzel együtt a jogsérelmek megszüntetése. Hiszünk abban, hogy csak a civil szervezetek összefogásával lehet az embereket mozgósítani, hogy bekövetkezzen az a változás, amely megszüntetheti a jelenlegi jogsérelmeket.

Ezen felül természetesen tovább keressük annak a lehetőségét, hogy akár hazai, akár nemzetközi fórumon is eljárást kezdeményezzünk a minket ért jogsérelem ügyében.

Mindezeket a feladatokat, célkitűzéseket csak akkor tudja az Egyesület ellátni, ha Tagjaink befizetik a tagdíj összegét, hiszen amennyiben jogi segítség igénybevételére lesz szükségünk, az minden esetben pénzbe kerül, amelyet csak a befizetett tagdíjakból lehet kifizetni.

 

Egy demonstrációnak egészen bizonyosan nem lesz az az eredménye, hogy a Miniszterelnök a homlokára csap, és rájön, hogy hibázott, és ezt orvosolni kell. A demonstráció mindig egy építkezési folyamat egy eleme, amelynek az elsődleges célja az, hogy jelezze, vannak itt olyan emberek, akiknek jogsérelmet okoztak, és ezek az emberek élnek, és ragaszkodnak a megszerzett jogaik visszaszerzéséhez.

A kérdőívekkel szemben tanúsított tagi magatartás már önmagában is beszédes volt, tagtársaink jó része még arra sem méltatta az Egyesületet, hogy válaszával megtiszteljen bennünket, vagy talán, még arra sem veszi a fáradságot, hogy időnként tájékozódjon az egyesületi hírekről, eseményekről. Igen csekély létszámban érkezett vissza olyan visszajelzés, hogy részt venne a demonstráción, ennek ellenére kerestük a hasonló helyzetben lévő szervezeteket, és egyéb támogatókat, de sajnos erre az időpontra külső segítség sem várható.

A kérdést fordítva kell feltenni, milyen eredményt várhat el az ember, ha meg sem próbál tenni az eredményért ? Hogy reménykedhetne valaki a lottónyereményben, anélkül, hogy lottót vásárolna ?

Igen, valóban a kérdőív erre irányult: egyáltalán van-e még igény arra, hogy tegyünk valamit, harcoljunk, vagy feladjuk, legyintünk egyet, hogy ezt is elvették, mint a 13. havi nyugdíjat ?! Mert a 13. havi nyugdíjjal ugyanez történt. Egy darabig zúgolódtunk, aztán elfogadtuk, hogy megszűnt, mint a korengedményes nyugdíj. Két út van: egymásban keressük a hibát, és bizonygatjuk, hogy ki járt jobban, vagy ki a rosszabb, vagy nem nyugszunk bele, és addig próbálkozunk, míg megfelelő támogatottságot nem szerzünk. A 13. havi nyugdíj ügyében, Miniszterelnökünk épp a napokban nyilatkozott arról, hogy Gyurcsány elvette és kész. Fel sem merült benne, hogy ha elvette valaki, akkor azt vissza is kell adni. Miért nem jutott eszébe ? Mert senki nem harcol, mindenki elfogadta, hogy nincs, mert ellopták és pont. Ugyanekkor nyilatkozta, hogy „ígéretéhez híven” (vö: garancia-levél !!!!), minden erejükkel azért harcolnak, hogy a nyugdíjasoknak tett ígéretüket megtartsák, és nem csupán azt a nyugdíjat biztosítsák, amit a hatalomra kerülésük idején megkaptak a nyugdíjasok, hanem időt állóan, emelkedő nyugdíjat. És nem volt erő, nem volt vele szemben senki, aki azt mondja, hogy a korengedményes nyugdíjak megszüntetésével már rég megszegte az ígéretét. Ugyanis már nincs aki emlékeztesse, bátran jelentheti ki, hogy megtartotta ígéretét, hisz senki nem szembesíti azzal.

Ha a tagságunk úgy gondolja, hogy hátradől a fotelban, és kivárja, hogy ki mit ér el, és a fotelból kritizálja a harcolókat, akkor pontosan ugyanúgy járunk, mint a 13. havi nyugdíjjal. Ha azonban sikerül a tagságból egy ütőképes, lehet, kisebb létszámú de tenni akaró tagságot összekovácsolni, akkor hisszük, hogy lesz eredménye, hiszen az Egyesület választott tisztségviselői sem fektetnek olyan ügybe energiát, amiről úgy gondolják, hogy kidobott idő, pénz és energia. KNOÉ Vezetősége

2019-02-12T09:08:51+01:002019. február 12.|Egyéb, Hírek|
Tovább olvasok

Közlemény

A KNOÉ – Magyar Látókép magazinja

Szerintünk a jelen magyar helyzetre ez a régi mondás, melyet Marcus Tullius Cicero római író, filozófus és politikus fogalmazott meg a jellemző:

“Cuiusvis hominis est errare, nullius nisi insipientis in errare perseverare.”

Bármely ember tévedhet. Egyedül az ostoba tart ki tévedése mellett.

A KNOÉ Egyesület elkötelezett a demokratikus értékek, az állampolgárokat megillető alapvető jogok valamint az európaiság mellett. Kiemelten fontos a sajtó- és szólásszabadság, az állampolgári önrendelkezési jogok és a független és szakszerű, igazságszolgáltatás. Egyesületünk közzétette az Interneten, "Magyar Látókép" címmel közéleti magazinját, mellyel lehetővé szeretnénk tenni tagjainknak, hogy cikk, esetleg vers formájában is megfogalmazhassák gondolataikat, észrevételeiket és meglátásaikat! Ehhez biztosítunk felületet!

Az egyesületi tagdíj naptári évre vonatkozik, összege: 2.000 Ft azaz kétezer forint, melyet az egyesület bankszámlájára kell befizetni! Lehetőség van adomány fizetésére is, melyet szintén az egyesület bankszámlájára lehet befizetni! Bankszámla szám: OTP BANK 11712059-20000514 és a Kedvezményezett: Korkedvezményes Nyugdíjasok Orsz.ÉE

2019-02-12T09:19:48+01:002019. február 12.|Hírek|
Tovább olvasok

EGYESÜLETÜNK MÜKÉDÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK – MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK

TISZTELT TAGJAINK!

Tájékoztatni szeretnénk minden tagunkat arról, hogy egyesületünkön belül mik a szabályok, mit írnak elő a jogszabályok, és ezek alapján mit várhatunk el tagjainktól és tagjaink mit várhatnak el az egyesület vezetésétől! Mi az, amire egy egyesületnek lehetősége van, és milyen hazai és nemzetközi érdekvédelmi, érdekképviseleti, sőt jogi képviseleti lehetőségeink vannak.

Az egyesületre meghatározó szempontból három jogszabály vonatkozik

  • Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. (továbbiakban: civil)
  • A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. (továbbiakban: Pp.
  • A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (továbbiakban: Ptk.)

A vonatkozó konkrét jogszabályi hivatkozások:

  • Civil I. Fejezet 3. § (1) bek. Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, illetve közösségeket hozzon létre vagy azokhoz csatlakozzon.
  • Civil I. Fejezet 3. § (2) bek. Az egyesülési jog alapján a természetes személyek, valamint tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei szervezeteket hozhatnak létre és működtethetnek.
  • Civil I. Fejezet 3. § (3) bek. Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.
  • Civil I. Fejezet 3. § (4) bek. Az egyesülési jog alapján szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel, és amelyet törvény nem tilt.
  • Civil I. Fejezet 8. § (1) bek. Minden egyesület saját maga rendelkezik nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetési, reklám és a tevékenység televíziós, rádiós valamint egyéb elektronikus technikákkal történő közvetítésével kapcsolatos jogokra.
  • Civil I. Fejezet 8. § (4) bek. A civil társaság gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem végezhet.
  • Pp. II. Fejezet 7. § (6) bek. az egyesület gazdálkodó szervezet
  • Ptk. 3:63 § [Az egyesület fogalma]

    (1) bek. Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.
    (2) bek. Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára.
    (3) bek. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
    (4) bek. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
    (5) bek. Az egyesület alapszabálya az egyesület valamely szervezeti egységét jogi személlyé nyilváníthatja.
  • Ptk. 3:64. § [Létesítés] Az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges.
  • Ptk. 3:65. § [Az egyesületi tag jogállása]

    (1) bek. Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni.
    (2) bek. Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg.
    (3) bek. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tag tagsági jogait akkor gyakorolhatja képviselőn keresztül, ha azt az alapszabály lehetővé teszi. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.
  • Ptk. 3:66. § [A tagok kötelezettsége]

    (1) bek. Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.
    (2) bek. Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
  • Ptk. 3:67. § (2) bek. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
  • Ptk. 3:68. § (1) bek. A tagsági jogviszony megszűnik

    a) a tag kilépésével;
    b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
    c) a tag kizárásával;
    d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
  • 3:70. § [A tag kizárása]

    (1) bek. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárás folytatható le, ha az alapszabály a kizárást lefolytató szervet és a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.
    (2) bek. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
    (3) bek. Az alapszabály a kizáró határozat ellen fellebbezési lehetőséget biztosíthat, ebben az esetben az alapszabályban rendelkezni kell a fellebbezési eljárásról és a fellebbezést elbíráló egyesületi szervről.

Egyesületünk alapszabálya:

  • A KNOÉ a jogszabályoknak megfelelő módon bíróság által bejegyzet egyesület. Az Alapszabályunk értelmében tagja az Egyesületnek az lesz, aki személyesen, levélben vagy elektronikus levélben kéri a felvételét, majd az Egyesülettől szintén elektronikusan visszajelzést kap és megkapja a tagnyilvántartási számát, és a kizárólag tagjainknak szóló üzenetetek, tájékoztatások és információk eléréséhez szükséges jelszót. Ez az elektronikus jognyilatkozat tágabb értelemben az Egyesület és tagja között létrejött szerződés, mely elektronikusan is megköthető. (Ptk. XVI. fejezet 6:82 §, 6:83 §, 6:84 §, 6:85 §.)
  • Egy egyesület nem szolgáltat, nem ügyfelei vannak hanem tagjai! A szolgáltatás definíciója: "erőforrások felhasználása, fogyasztói igényeket kielégítő nem termelő tevékenységekre." A KNOÉ érdekképviseleti egyesület! Az érdekképviselet fogalma: "az érdekképviselt személyek, szervezetek anyagi, szellemi, vagy erkölcsi érdekeinek folyamatos képviselete, más személyek, szervezetek, intézmények előtt."

  • Ez a tevékenység három fő részből áll:

  • érdekegyeztetés
  • érdekérvényesítés
  • érdekképviselet

Tagjainkat tagdíj fizetési kötelezettség terheli, melyet jogszabály ír elő! A jogszabály évi minimum 2.000 Ft tagdíj fizetését írja elő. A KNOÉ alapítói is úgy döntöttek, hogy évi 2.000 Ft-ban állapítják meg a tagdíjat! Ezt az egyesületi alapszabály is tartalmazza.

A tagdíj elmaradása esetén az egyesület fizetésre szólítja fel tagjait, hiszen az egyesület fenntartása, annak működtetése pénzbe kerül! Egyesületünk vezetése az alábbi döntést hozta:

Az egyesületi tagok a képviselet ellátásához szükséges személyes adatokat kötelesek közölni. Ezen adatokat az egyesület vezetése kéri!

  • Minden általunk megfogalmazott a tagság érdekképviselete ellátásából megfogalmazott beadvány, levél egyéb irat, intézkedés a KNOÉ szellemi tulajdona!
  • Az elsőpontban megfogalmazott szellemi tulajdon vonatkozásában a címzett joghatóságokat minden esetben tájékoztatjuk, hogy az azonos tartalmú iratot esetén értesítsék egyesületünket és azt ne vegyék figyelembe!
  • A címzett joghatóságokat kérjük, hogy a pozitív intézkedéseik kizárólag egyesülünk tagjaira vonatkozzanak, a keresethez kötöttség elve miatt. Ezen egyesületi tagok nevét és személyi adatait írásban közöljük!
  • A KNOÉ nem fizető tagjainak határidőt biztosítunk az elmaradt tagdíj pótlólagos befizetésére, de ha ez a határidő is eltelt, az érdekképviseleti tevékenységet szüneteltetjük. A további határidő mulasztás pedig a folyamatos jogorvoslati eljárásokból való törlést is maga után vonhatja!
  • Az elmaradt tagdíj behajtására jogi lépéseket teszünk és minden ezzel összefüggő, jogszabályok által biztosított lépéseket meglépünk!
  • Az egyesületek működését, "az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény" rendelkezik
  • A további szabályokat az egyesület alapszabálya határozza meg. Az alapszabály nem lehet ellentétes semmilyen jogszabállyal. Az alapszabályban foglaltak végrehajtása nem eshetőleges, nem egyéni döntés kérdése, hanem a tagságra nézve kötelező! Az alapszabályunk szerint:

  • A KNOÉ tagok jogai:

    • Az egyesület tagjainak joga van résztvenni az egyesület tevékenységében és megjelenni rendezvényein
    • A tag az egyesület gyűlésein véleményt nyílváníthat az egyesület céljával és feladataival kapcsolatban
    • Az egyesület tagjai szavazhatnak, választhatnak és választhatók

  • A KNOÉ tagok kötelezettségei:

    • A tag köteles az alapszabályban foglaltakat betartani
    • A tag köteles a vezető szervek (közgyűlés, elnökség) határozatait betartani, végrehajtani
    • A tagot tagdíj fizetési kötelezettség terheli
    • A tagot adatszolgáltatási kötelezettség is terheli. Számlaszámunk: OTP BANK 11712059-20000514

  • A pártoló tagok jogai és kötelezettségei:

    • Joga van résztvenni az egyesület tevékenységében
    • Joga van megjelenni az egyesület rendezvényein
    • Indítványtételi és javaslattételi joga van a közgyűlésen, de nem szavazhat, nem választhat és nem választható
    • Kötelessége az alapszabály betartása és a vállalt támogatás megfizetése

Egyesületünk anyagi lehetőségeihez mérten igyekszik tagjait tájékoztatni! Ennek egyik módja a rendszeresen tartott rendezvények, konferenciák, valamint a hírlevelek, melyet e-mail formájában küldünk ki.

Honlapunkon is részletes tájékoztatást adunk. Honlapunkon széleskörben, a történtekről, eseményekről, lényeges hírekről adunk tájékoztatást. A híreket értelmezzük és magyarázzuk is. Igyekszünk segédanyagokkal tagságunk ismereteit is bővíteni!

Bizalmas adatokat, információt tartalmazó dokumentumokat, vagy névreszóló iratokat tagjaink, a tagi felületen olvashatják, mely a mindenkinek megküldött tagnyilvántartási szám és jelszó beírásával érhető el!

A tagdíjjal elmaradt tagunk a tagi felületét az elmaradt tagdíj kifizetéséig nem éri el!

A pertársaságot egy vagy több alanyú kötelemként vagy alanyi keresethalmazatként lehetne definiálni. Pertársaság akkor jön létre, ha mondjuk több felperes van a perben. Ugyanakkor nem beszélhetünk pertársaságról, ha a felperesek egyesületi tagok és az egyesület jár el a perben.

2018-04-23T12:48:29+02:002018. április 23.|Egyesületi szabályok és jogok|
Tovább olvasok

Egyesületünk adata

Korkedvezményes nyugdíjak (járandóság), nemzetiségi-, személyiségi- emberi jogok és más jogsérelmek Országos Érdekvédelmi Egyesülete

Az egyesület célja:

Az egyesület célja, hogy ellássa tagjai képviseletét és érdekvédelmét, minden olyan harmadik személlyel szemben akik jóhiszeműen, törvényesen megszerzett jogaik megszüntetésére, megváltoztatására, valamint a magyar illetve a közösségi jog szabályaival ellentétes intézkedésekkel, bármilyen joguk sérelmére törekednek. Az egyesület feladata jogszabályban meghatározott jogaik védelme is.

Az egyesület feladata tehát tagja szerzett, és jogszabályban bármilyen formában meghatározott jogának védelme, ezzel összefüggő jogaiknak képviselete Magyarországi, illetve Nemzetközi Fórumokon.

Nyilvántartási szám: 14588
Bejegyzés: (2011. szeptember hó 29.) (Fővárosi Bíróság) végzés: 12.Pk.60433/2011/7.
Módosítás: (2015. június hó 12.) (Fővárosi Törvényszék) végzés: 12.Pk.60.433/2011/14.
Nyilvántarásba vételi szám: 01-02-0014588

 

Fax: (+36-1) 227-3216
e-mail: info@knoe.hu
Posta cím: 1704 Budapest, Pf.: 50/1
Adószám: 18272121-1-43
Közösségi adószám: HU18272121

Bankszámla szám: OTP BANK 11712059-20000514
Kedvezményezett neve: KORKEDVEZMÉNYES NYUGDÍJASOK ORSZ.ÉE

 

2018-04-23T12:46:41+02:002018. április 23.|Rólunk|
Tovább olvasok