TISZTELT TAGJAINK!

2015. december 23.

A Változó Világ Mozgalom (VVM) vallja: a migráció alapvető emberi jog, a migráció szabályozása pedig az emberiség alapvető joga és kötelessége.

Európa nem eshet pánikba, bűn hiszterizálni a közéletet. Európa sokáig közömbös volt azokkal a milliós menekült hullámokkal kapcsolatban, amelyek egy-egy háború vagy természeti csapás körül csaptak fel – távol tőle. Most ezzel a jelenséggel becsületesen kell szembe nézni, és bölcsen megkeresni a megoldást. Ez a helyzet pedig nem világvégi válság, hanem szükséghelyzet, amelynek végső okozója éppen az a civilizációs "centrum", amelyhez mi is tartozunk. A gazdasági fosztogatás, az ideológiai és a katonai keresztes hadjáratok eredménye az, hogy most milliók rávehetők erre az életveszélyes kalandra.

Amerika és Nyugat-Európa az elmúlt évtizedekben milliószámra szívta el a világ agyait, a népek tehetséges krémjét. Minden vágya és törekvése változatlanul az, hogy akkor, annyit és azokat fogadja be, akiktől maximális hasznot remél, mit sem törődve holmi alapvető jogokkal.

Ezzel szemben a felelős emberiségnek azt kell követelnie, hogy 1. korrekt módon érvényesüljön a mindenki számára elérhető migrációs jog (igenis kellenek nemzeti kvóták, és zöldkártya-lottó típusú megoldások); 2. masszív kibuc-típusú programokkal szerte a világon kellene ösztönözni újabb és újabb édenkertek kialakítását; 3. békét kell teremteni, minél gyorsabban, minél teljesebben, méltányos újjáépítési programokat kellene indítani.

ZÁROLTÁK A KATONÁK ÉS A RENDVÉDELMI DOLGOZÓK PÉNZÉT!

Kónya Péter közleménye 2015.04.24

28.000 katona, rendőr, nemzetbiztonsági és katasztrófavédelmi dolgozó egészségpénztári megtakarítását zárolták a Buda Cash Brókerház bedőlése kapcsán. A Honvéd Egészségpénztár a tagok 1.8 milliárd forintnyi megtakarítását a Buda Cash gazdasági csoporthoz tartozó Buda Regionális Banknál (BRB) vezetett folyószámlán és lekötött betétben (nem fiktív kötvényekben!) tartotta. E hét szerdán a Képviselői Irodaházban találkoztam a Pénztár elnökével, ügyvezető igazgatójával és gazdasági igazgatójával. A Honvéd Egészségpénztár vezetői elmondták, hogy még a BRB bankká alakulását megelőzően, 2009-ben, az akkor még Takarékszövetkezetben nyitottak folyószámlát.

A Szövetkezet 2013-ban bankká alakult. A bankká alakulásnak rendkívül szigorú feltételei vannak és komoly átvilágításon kell keresztül mennie egy pénzintézetnek ilyen esetben. Ezt a vizsgálatot az MNB végezte el. Ezt követően a pénztár vezetői jogosan nyugodtak meg, hogy jó helyen tartják a tagság pénzét. Ráadásul a Magyar Nemzeti Bank 2013-ban átfogó vizsgálatot végzett a Honvéd Egészségpénztárnál és alacsony kockázatúnak, stabilnak értékelte a pénztár befektetéseit. A Buda Cash csődje bejelentésének napján, még a B.R.Bank vagyonának zárolását megelőzően, a Pénztár vezetése elutaltatta a Banknál tartott 1.8 milliárd Ft-ot. A bank részéről az elutalás megtörtént (ezt banki kivonattal igazolni tudják) azonban a pénz azóta sem érkezett meg a Honvéd Egészségpénztár másik számlájára.

Az MNB arra hivatkozik, hogy azért zárolták a Pénztár pénzét, mert amikor az átutalás megtörtént, akkor a BRB "anyabankjánál" a DRB-nél, már zárolták a számlákat. A Honvéd Egészségpénztár azonban semmilyen szerződéses kapcsolatban nem állt a DRB bankkal, csak a BRB-vel. Így meglehetősen kétséges, milyen alapon zárolták a pénztár "úton" lévő pénzét?! Bár a Pénztárnál a tagok kisbefektetők, mindenki a pénztáron belül egyéni számlával rendelkezik, senki megtakarítása nem éri el a 3 millió forintot, az OBA mégsem kártalanít senkit, mert a Pénztár pénzintézetekben elhelyezett vagyonát, a jelenleg hatályos jogszabályok alapján, már egy összegben kezelik. A Honvéd Egészségpénztár egyébként a folyamatban lévő kifizetéseket teljesíteni tudja a más pénzintézetnél lekötött 800 milliós vagyonából, illetve a tagok havi rendszeres tagdíjbefizetéseiből.

Vagyis a pénztárnak nincs napi likviditási problémája, ugyanakkor úgy néz ki, hogy a tagok akár évekig (a végrehajtási eljárás lezárultáig) nem juthatnak hozzá a megtakarításukhoz. De akár az is előfordulhat, hogy mindenki futhat a pénze után. Nonszensz egyébként, hogy a fideszes többségű Parlament képes volt olyan törvényt hozni, amely alapján a fiktív kötvényeket vásárlók, tőzsdézők elbukott pénzét a Quaestor ügyben, visszamenőleges hatállyal 30 millió forintig - gyakorlatilag az adófizetők pénzéből - visszatérítik, addig a Buda Cash ügyben károsult 28.000 fegyveres és rendvédelmi dolgozó pénzét - amely folyószámlán volt - hagyják elúszni. Nem megkérdőjelezve annak jogosságát, hogy a Quaestor ügy károsultjait kártalanítani kell, vajon mi az oka a hátrányos megkülönböztetésnek? Az ügyben jómagam is érintett vagyok, na nem több milliós Quaestor-kötvényem volt, hanem az 1996-os alapítás óta tagja vagyok a Honvéd Egészségpénztárnak.

Nekem is több, mint 260.000 Ft-os megtakarításom ragadt bent a zárolás következtében. A Pénztár vezetőivel megegyeztem abban, hogy független országgyűlési képviselőként minden segítséget megadok, hogy a 28.000 katona és rendvédelmi dolgozó mielőbb hozzájuthasson a pénzéhez. Ezért - a pénztár munkatársaival együttműködve - jövőhéten olyan - visszamenőleges hatályú -törvénymódosítást fogok benyújtani, amely lehetővé teszi, hogy a pénztár tagjainak vagyonát a jogszabály ne egy összegű vagyonként, hanem a tagok egyéni kis befektetéseként kezelje és így lehetőség nyíljon arra, hogy az OBA mindenkit egyénileg kártalanítson. Emellett személyes találkozót kezdeményeztem Hende Csaba honvédelmi miniszternél, Pintér Sándor belügyminiszternél és Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszternél, aki a nemzetbiztonsági szolgálatokat is irányítja. Miután az érintettek, az ő általuk vezetett tárcákhoz tartoznak, el akarom érni náluk, hogy támogassák a törvényjavaslatomat.

2015. február 20.

Kónya Péter független országgyűlési képviselő, a Magyar Szolidaritás Mozgalom társadalmi elnöke a rendvédelmi szakszervezetek vezetőivel, valamint a Korkedvezményes és Korengedményes Nyugdíjasok Országos Egyesületének (KNOE) elnökével egyeztetett a Képviselői Irodaházban a szolgálati törvények módosításáról, az új életpályamodellről, valamint a szolgálati járandóságosok helyzetéről.

A rendvédelmi szakszervezetek vezetői tájékoztatták a képviselőt arról, hogy az érintett tárcák vezetői, bár leültek a tervezett változtatásokról egyeztetni, az inkább tájékoztató és nem egyeztetés volt, mert a szakszervezetek javaslatait egy-két kivétellel nem vették figyelembe. Kiderült az is, hogy a Kormány által a közvélemény által hangoztatott 30%-os bérfejlesztés is csak szépen csengő ígéret. Idén a rendőrök, tűzoltók, börtönőrök bértömegben kapnak 30%-os emelést, de ez csak a végrehajtó állománynál jelent 30%-os bérfejlesztést, a parancsnoki állománynál ez már csak 15-20%-os emelést jelent majd, miközben 10 éve még csak az inflációval sem emelték a béreiket. A beígért további 5-5% bérfejlesztésre pedig a tervezet semmilyen garanciát nem ad. Ráadásul a pótlékok megszüntetése és egy új bértábla bevezetése azt jelenti, hogy mindenkinek személyi bért kell majd megállapítani, bérkiegészítéssel, hogy a jelenlegihez képest senkinek ne csökkenjen a bére. Ennek viszont az lesz a következménye, hogy akinek eltérítették a bérét, 5-10 évig hiába emelkedik majd a rendészeti alap, az ő bérük mindaddig nem emelkedik majd, amíg a bértáblában meghatározott bérek el nem érik az eltérített béreket.

A Kormány ugyanakkor a bérfejlesztés mézesmadzagába csomagolva tovább csorbítja a rendvédelmi dolgozók, illetve a katonák állampolgári jogait. Többek között tiltani kívánják a magán mobiltelefon használatát a szolgálati helyeken, tilos lesz az internetes közösségi portálokon akár fotót, akár olyan írást feltenni, amelyből kiderülhet, hogy valaki rendőr, vagy épp tűzoltó, de a tervezet tiltaná azt is, hogy szakszervezetet lehessen létrehozni a nemzetbiztonsági szolgálatoknál. A képviselő és az érdekképviselők egyetértettek abban, hogy a Fidesz-kormányzat a korábbi módosításokkal és a jelenlegi tervezett változtatásokkal a rendszerváltás előtti állapothoz tér vissza. A 70-es 80-as években volt a fegyvereseknek olyan jogi szabályozása, amikor az volt a törvény, amit a parancsnokok mondtak. A jog nem védte a rendőröket, katonákat, tűzoltókat, börtönőröket, hanem kiszolgáltatottá tette, feleslegesen túlkorlátozva állampolgári jogaikat.

A tervezett változtatások a rendvédelmi szerveknél megszüntetné a közalkalmazotti státuszt, a jelenlegi közalkalmazottak vagy kormánytisztviselők, vagy a munkatörvénykönyv alá tartozó munkavállalók lesznek. A mai napig nem tisztázott, hogy a fegyveres szervek specialitásából adódó különleges elvárásokat jogszabályilag hogyan fogják majd a munkatörvénykönyve alapján például kötelezővé tenni.

Miközben a kormányzat mindenhol azt hangoztatja, hogy Magyarország jobban teljesít, a tárcák vezetői mégis mereven elzárkóznak attól, hogy olyan előterjesztést tegyenek a kormány elé, amely eltörölné a szolgálati járandóságosok 16%-os ,,büntetőadóját”.

Az egyeztetés végén Kónya Péter képviselő vállalta, hogy kihasználva a 8 havonta rá jutó interpellációs lehetőséget, az új szolgálati életpályamodellről, illetve a szolgálati járandóságosok helyzetéről a napokban be fogja nyújtani interpellációját. Megegyeztek abban is, hogy amint a kormány a Parlament elé terjeszti a törvénymódosításokat, újabb egyeztetést fognak tartani, és Kónya Péter független képviselőként a szakszervezetekkel egyeztetett javaslatokat nyújt be törvénymódosításként.

Budapest, 2015. február 20.

Kónya Péter
független országgyűlési képviselő
a Magyar Szolidaritás Mozgalom társadalmi elnöke 2015. február 19.