2014. ÉVI TÁRSSZERVEK KÖZLEMÉNYEI

SZTRÁJKOT TERVEZNEK A SZAKSZERVEZETEK A KORKEDVEZMÉNYES NYUGDÍJÉRT

A rövidtávú cél, hogy rábírják a kormányt, halassza el a korkedvezményes nyugdíj felszámolását egy új, rugalmas modell kidolgozásáig.

Sztrájk, országos útlezárási vagy forgalomlassító akció megszervezésének előkészületeiről döntött csütörtökön a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége (KSZOSZ) és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) közlekedési tagozata a korkedvezményes nyugdíj megtartása érdekében – közölték a szervezetek az MTI-vel.

A közlemény szerint a közlekedésiek rövidtávú célja, hogy rábírják a kormányt, halassza el a korkedvezményes nyugdíj felszámolását legalább egy évvel, egy új rugalmas nyugdíjaztatási modell kidolgozásáig.

A mintegy 27 ezer tagot számláló KSZOSZ a mintegy 35 ezer munkavállalót tömörítő MaSZSZ közlekedési tagozatával egyetértésben úgy döntött, hogy elkezdik egy országos sztrájk, vagy egyéb figyelemfelkeltő akció előkészítését – olvasható a tájékoztatásban.

A KSZOSZ csütörtöki kongresszusán a közlemény szerint elhangzott: jó kezdés volt a Mozdonyvezetők Szakszervezete ötletére szerveződött szerdai akció a korkedvezményes nyugdíj megmentésére, de az mindenki előtt egyértelmű, hogy ennél sokkal több kell ahhoz, hogy a kormány meghallgassa a szakszervezeteket.

Ulrich Eckelmann, a mintegy 7,1 millió tagot tömörítő nemzetközi érdekvédelmi szövetség, az IndustriAll főtitkára Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett levélben felszólította a kormányt, álljon el a korkedvezmény megvonásának szándékától, mert az nem harmonizál az uniós normákkal, és szöges ellentétben áll a nemzetközi munkajogi gyakorlattal is – írják a szakszervezetek a közleményben.

Januárban meg kell kezdeni a tárgyalásokat a béremelés előkészítése érdekében

A versenyszféra szakszervezeti konföderációi és a közszolgáltatások területén működő reprezentatív ágazati szakszervezetek kezdeményezésére nemrég tartottak fórumot a közszolgáltatási szektorban dolgozók bérrendezéséről, amelyen a kormány és a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ) is képviseltette magát. Az egyeztetés aktualitását a 2017-re vonatkozó országos bérmegállapodás – többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő – közüzemeknél történő végrehajtása adta.

A konzultáción kiderült, hogy a kérdést a kormány is napirendre tűzte. A résztvevők egyetértettek abban, hogy több évre szóló megállapodásra van szükség, és konszenzus mutatkozott abban is, hogy az érintett munkáltatói körre vonatkozóan is célszerű lenne mielőbb elfogadni egy, az adott ágazat sajátos helyzetéhez igazodó bérmegállapodást.

A településüzemeltetési szektorban több ezer munkavállalót képviselő HVDSZ 2000 pozitívumnak tartja, hogy a kormányzati oldal felkarolta az érdekképviseletek kezdeményezését. A szakszervezet szerint mielőbb ki kell dolgozni a részleteket, amihez el kell kezdeni az egyeztetéseket. A hulladékgazdálkodás területén a HVDSZ tárgyalást kezdeményezett a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-vel, és mielőbb szeretné összehívni a Településüzemeltetési Tanács ülését, annak érdekében, hogy a szükséges döntéseket előkészítsék.

30 százalékos béremelést lát indokoltnak a településüzemeltetési ágazatban a HVDSZ 2000

A HVDSZ 2000 szerint a közszolgáltató cégeknél – legyen ez hőszolgáltató, kéményseprő, víziközmű, vagy éppen hulladékgazdálkodó társaság – mindenképpen szükség van egy jelentős mértékű béremelésre. A szakszervezet, látva a munkaerőpiaci folyamatokat – például a fokozódó munkaerőhiányt – többször is jelezte, hogy a változások ezeket a cégeket is elérik, ezért a munkaerő megtartása érdekében a versenyszférában tapasztalható bérdinamikához igazodva kell bért emelni.

A településüzemeltetési ágazatban a problémák orvoslására, és a közszolgáltatás minőségének fenntartása érdekében 2017-től 30 százalékos béremelésre van szükség a HVDSZ 2000 szerint. A fenti mértékű béremelés végrehajtása egy kétéves bérmegállapodás keretében is elképzelhető.

Bár az egyes közüzemi ágazatokban nem várható egységes bérmegállapodás, de a szakszervezet úgy véli, néhány közös alapelvet mégis érdemes lenne egyformán rögzíteni. A kalkulációk során érdemes lenne például figyelembe venni a versenyszférában 2013 óta felgyorsult reálbér-növekedési ütemet, amelytől a közüzemi bérek emelkedése jelentősen elmaradt, és amit a 2017. évi bérmegállapodásoknál visszamenőlegesen is figyelembe kellene venni. Fontos az is, hogy kompenzálják a korkedvezményes nyugdíj elvétele miatti életkereset-veszteségeket. A HVDSZ 2000 szerint ezenkívül, egyes kulcs munkaköröknél – például a járművezetők, gépkezelők esetében – középfokú szakképzettségként kellene elismerni a szervezett képzés során megszerzett, gyakran több rokon szakmát is átfogó szaktudást, illetve növelni kellene az alapbérek súlyát a keresetekben.

Király András elnök