2019-es évi jövedelem korlát összege
2019. évben a minimálbér havi összege 149.000.- Ft. Ennek értelmében a 2019. évben a korhatár előtti ellátásban részesülők jövedelem korlátja 2.682.000.- Ft összegre módosul.
Külföldi munkavégzés
Külföldi munkavégzés során a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesülőknek a következő szabályokat kell figyelembe vennie:
– bármely EU/EGT-tagállam vagy Svájc területén, továbbá
– az Orosz Föderáció vagy Ukrajna területén
a Tbj. 5. §-ban meghatározott biztosítási jogviszonyok valamelyikének megfelelő jogviszonyban áll (azaz keresőtevékenységet folytat), akkor a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 5. cikkében foglaltakra tekintettel az e jogviszonyból származó keresetét, jövedelmét a Tny. 83/B. § rendelkezéseinek alkalmazása során figyelembe kell venni, vagyis ha a felsorolt országokban szerzett bruttó keresete meghaladja a tárgyév első napján Magyarországon érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (2018-ban a 138.000 Ft x 18 = 2.484.000 Ft-ot), akkor a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell a következő hónaptól az év végéig.
– Ha a fentieken kívül bármely más államban dolgozik, a külföldön szerzett keresetét nem kell figyelembe venni, bármennyit kereshet, az ellátása folyósítását ez nem érinti.
Bejelentési kötelezettség
A külföldi keresetek, jövedelmek tekintetében az ellátásban részesülő ügyfélnek bejelentési kötelezettsége van a Tny. 97. § (5) bekezdésének rendelkezése alapján, vagyis tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek (Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti, így a külföldi munkavállalását is
A külföldi pénznemben megszerzett keresetet, jövedelmet a Tny. 83/B. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatár elérésének vizsgálatához a megszerzés, kifizetés időpontjában az adott pénznemre érvényes MNB valutaárfolyamon kell forintra átszámítani.
Tájékoztató a T/3127-es számú törvény módosító javaslatáról
TISZTELT TAGJAINK!
Semjén Zsolt benyújtotta a T/3127-es számú törvény módosító javaslatát, mely a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt is módosítja
A benyújtott javaslatban az alábbiak szerepelnek.
(1) A Tny. 80. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (1a) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátást – kérelemre vagy hivatalból – a nyugellátás eredeti kezdő időpontjától kezdődően, a nyugellátás eredeti kezdő időpontjában alkalmazandó jogszabályok alapján, magasabb összegben, vagy az igénylő számára egyébként kedvezőbb módon újra megállapítja, ha
a) a nyugellátást jogszabálysértően állapították meg az igénylőnek járónál alacsonyabb összegben, vagy az igénylő számára egyébként kedvezőtlenebb módon, vagy
b) a nyugellátás összegét jogszerűen állapították meg, de a magasabb összegben, vagy az igénylő számára egyébként kedvezőbb módon történő újra megállapítás az azóta tudomására jutott tények, adatok vagy bizonyítékok alapján indokolt.”
(2) A Tny. 80. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (6) Ha a nyugellátást jogszabálysértően állapították meg az igénylőnek járónál magasabb összegben, vagy az igénylő számára egyébként kedvezőbb módon, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátást egy ízben, az azt megállapító döntés véglegessé válásától számított öt éven belül, a nyugellátás eredeti kezdő időpontjában alkalmazandó jogszabályok alapján, hivatalból alacsonyabb összegben, vagy az igénylő számára egyébként kedvezőtlenebb módon újra megállapítja.
A benyújtott módosító az Egyesület Jogászainak véleménye alapján a szolgálati járandóságosokra ez a módosítás nem vonatkozik, hiszen nekik a korkedvezményes nyugdíjukat több, mint 5 éve állapították meg. Ráadásul az akkor érvényben levő, hatályos jogszabályok alapján állapították meg a korkedvezményes nyugdíjukat. Vagyis két ok miatt sem vonatkozik rájuk a módosítás:
1. a megállapítás óta több, mint 5 év telt el
2. a korkedvezményes nyugdíjat az akkor hatályos jogszabályok alapján állapították meg.
Nyugdíjjárulék mértékének változása
TISZTELT TAGJAINK!
Mint ahogy azt a hírekből tudhatjátok a Parlament módosította a nyugdíjasokra vonatkozóan fizetendő járulékokat. 2019.01.01 után azok a nyugdíjasok, akik saját jogú nyugellátásban részesülnek, azoknak nem kell 10%-os nyugdíjjárulékot fizetniük, viszont az is igaz, hogy nem is jár nekik a 0,5%-os nyugdíjemelés.
Ugyan csak utánuk a foglalkoztatóknak nem kell SZOCHO-t fizetni. Felhívjuk mindenki figyelmét, hogy azokra akik a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték és nyugdíjba mentek eddig sem vonatkozott a keresetkorlát. Bármennyit kereshettek. Rájuk is vonatkozott azonban a kettős juttatás tilalma, vagyis nem dolgozhattak közalkalmazottként vagy köztisztviselőként.
A módosítás egyelőre nem vonatkozik a korhatár előtti ellátásban részesülőkre. Reméljük ez változni fog. Annyi biztos, hogy az MSZP és Demeter Márta is benyújtott módosító javaslatot arra vonatkozólag, hogy a járulék kedvezmény Rátok is vonatkozzon azonban ezt a kormánypárt egyenlőre leszavazta.
Szolgálati nyugdíj korrekció
TISZTELT TAGJAINK!
Többen jelezték, hogy kaptak átutalást a Nyugdíjbiztosítótól. Ezúton tájékoztatjuk Tagjaink, hogy ezt az utalást azok kapták, akik 2008-2011.12.31 között, mint szolgálati nyugdíjasok dolgoztak és a Nyugdíjfolyósító nem számolta el nekik a törvényben meghatározott 0,5%-os emelést.
Most mindenkinek kiszámolják és azt is mennyit a különbözet, amit nem kaptak meg és ennek az utalása történik.
Erről mindenki határozatot is fog kapni.
2012.01.01 után már nem jár az emelés, mert az csak az öregségi nyugdíjasoknak vagy az azzal egy tekintet alá eső nyugdíjasoknak jár. 2011.12.31-ig a szolgálati nyugdíj is egy tekintet alá esett az öregségi nyugdíjjal, a járandóság viszont már nem.
Vezetőségi levél – 2017. szeptember 4.
Tisztelt Tagtársunk!
Egyesületünk azokat az embereket igyekszik egységbe fogni, akik azonos jogsérelmet
mondjuk ki bátran, jogfosztottságot szenvedtek el, és valóban a végső célunk az, hogy ezt a jogsérelmet orvosoltatni tudjuk. És való igaz, hogy 2016-ban vártuk a döntést, ami meg is született, de sajnos nem kedvező tartalommal. Mint az internetes felületünkön közzétettük, az EJEB ún. pilot eljárásban bírálta el az összes kérelmet, egyetlen eljárásban. (A kiválasztott ügyek közül sajnos egy sem volt, amelyet a KNOÉ nyújtott be.) Igaz, a Magyar Kormány az EJEB megkeresésére nyilvánvalóan valótlanul azt a nyilatkozatot tette, hogy a döntése nem érinti a nyugdíjas jogállást, csupán adóemelést vezetett be, az államháztartási szükséghelyzet miatt. Az erre alapított elutasító végzés sajnos kihatott a KNOÉ tagságára is. És ezzel azt hiszem, a tisztességes eljáráshoz való jogunkat is bemutattuk.
Ennek ellenére nem adjuk fel, és nem adtuk fel a harcot. Igaza van abban, hogy jogfosztottnak és emberi méltóságunktól megfosztottnak érezzük magunkat mi is, éppúgy, mint valamennyi tagtársunk, de harcolni tovább csak akkor tudunk, ha az egyesület tagsága a továbbiakban is támogatja a harcot. Ez bizony nem csupán a tagdíj befizetéséből áll, hanem komoly adminisztratív tevékenységből is (melyet Kuti László Elnökünk eddigi vezetésével a vezetőség végzett), továbbá a töretlen kiállásból és valamennyi intézkedés támogatásából is. A kérdőív erre irányul, és ebből tudjuk, hogy valóban hányan kívánnak még harcolni az igazunkért, és hányan választják a könnyebb utat, lemondva ezzel az eredeti állapot helyreállításáról.
Szeretnénk mindenkit emlékeztetni arra, hogy az egyesület vezetése nem fizetett megbízottakból áll, hanem ugyanolyan jogfosztott tagokból, mint valamennyi tagtársunk, akik ha úgy tetszik, a közösség érdekében, társadalmi munkában tesznek meg mindent a közös cél eléréséhez. Természetesen eredményt még a fizetett megbízott sem tud garantálni, hiszen az eredmény nem azon múlik, hogy mit teszünk. Emlékezzünk vissza arra, hogy mi teljesítettük vállalt kötelezettségeinket, ezt a Magyar Állam elismerte és nyugdíjba helyezett minket. Majd megállapította a nyugdíjunkat, azaz kötelezettséget vállalt arra, hogy nyugdíjasként ezt az összeget, az éves emelésekkel együtt fogja folyósítani. Az eredmény rajtunk kívül álló okból mégis elmaradt, azaz hiába volt jogszerű és törvénybe foglalt, elismert jogosultságunk, rajtunk kívül álló okból megfosztottak tőle. Mindannyiunkat.
Az egyesület vezetése hiába dolgozik beadványokon (melyeket internetes felületünkön rendszeresen közzéteszünk), hiába keresgéli a különböző jogi lehetőségeket, keresi a potenciális támogató erőket és készít elő különböző programokat, ha pl. egy demonstráción, amelyen jelezni szeretnénk, hogy még élünk, és ragaszkodunk a jogainkhoz, az egyesület vezetésén kívül 10-20 tag vesz részt. 25 ember nem elég bemutatni a jogfosztott ezreket, mert az csak nevetség tárgyát képezi, és nem csupán a 25 ember terhére, hanem valamennyi jogfosztottéra. Másrészt 25 ember jelenléte csak arra elegendő, hogy a kormányzat igazolja, hogy valóban jól döntött: hiszen egy olyan törvény, amely ellen csak 25 ember lép fel, szinte tökéletes törvény.
Másrészt –törvényszerű pszichés reakcióként- sok tagtársunk fordul csalódottságában éppen azon vezetőség ellen, aki a tagdíj fizetésén túl, társadalmi munkában keresi és járja az utakat, és szervezi a demonstrációkat. Ez azáltal, hogy megosztja, és egymás ellen fordítja a tagságot, kifejezetten növeli a kormányzat sikerét, aki nevető harmadikként kivárja, míg a jogfosztottak egymást falják fel, maguk tüntetik el egy jogorvoslásra áhítozó embercsoport emlékét is.
Ezért változatlanul kérünk minden tagtársunkat arra, hogy a tagdíj fizetésén túl, néha tekintse át internetes felületünket, olvassa hírlevelünket és töltse ki a kérdőívet, melyből megtudhatjuk, hogy van-e értelme, és van-e igény arra, hogy együtt továbbmenjünk, vagy keresse mindenki saját jogai érvényesítésének útját egymaga (természetesen valószínűleg kevesebb siker ígéretével, mint tömegesen). Bízunk abban, hogy valamennyi jogfosztott a harc mellett dönt, és egyszer a mi igazságunk is győzni fog. Tartozunk ezzel mélyen tisztelt Tiszteletbeli Elnökünknek is, aki már nem élhette meg az általa felkarolt, közös ügyünk győzelmét !
2017. április 21. tájékoztatás
TISZTELT TAGJAINK!
Több tagunk kérdezte, hogy a kormányzat 7 éve tartó erősen vitatható tevékenysége következtében kialakult munkaerő hiány csökkenthető vagy megoldható-e a nyugdíjasok illetve a nyugdíjuktól visszaható hatállyal megfosztott járandóságban részesülők keresetkorlátjának eltörlésével.
Nézzük a tényeket:
- Az öregségi nyugdíjasoknak a munkavégzés mellett is megmarad a nyugdíja, abból nem vonnak egy fillért sem az un. versenyszférában.
- Amennyiben azonban az öregségi nyugdíjas a közszférában vállal munkát, a nyugdíj folyósítását felfüggesztik.
- A szolgálati járandóságban részesülőkre teljesen más szabályok vonatkoznak, ugyanis amennyiben a munkavégzésük során az évi keresetük eléri a bruttó minimálbér 18 szorosát, akkor megvonják a járandóságot. 2017. évben a bruttó minimálbér 127.500 Ft. Ugyanez a szabály vonatkozik a nők kedvezményes nyugdíjára is.
A KNOÉ Egyesület eddig is és ezt követően is harcol ez ellen. Mint ahogy már adtunk tájékoztatást arról, hogy az EJEB 78117/13 számon első fokon döntést hozott a nyugdíj melletti munkavégzésről, mely ellen a magyar kormány fellebbezéssel élt. Jelenleg az ügy a nagykamara előtt van és vélelmezhetően hararosan döntés születik! Pozitív döntés esetén kereset "cunami" indulhat a magyar kormány ellen, melyet nyílván nem fognak felvállalni. Remélhetőleg még a horribilis kártérítési kifizetések elől meg fog futamodni és eltörli ezt a diszkriminatív jogszabályt. Vélelmezhetően ez a járandóságra is kiterjed, hiszen a kormány bizonygatta, hogy a járandóság ugyanolyan mint a nyugdíj, csak át lett nevezve!
| A bruttó havi minimálbér: | 127.500 Ft |
| A bruttó éves minimálbér 18 szorosa: | 2.295.000 Ft |
| A minimálbér 18 szorosa havi bruttó: | 191.250 Ft |
| A minimálbér 18 szorosa havi nettó: | 127.181 Ft |
A fenti táblázatban található adatok alapján, aki havi 127.181 Ft-nál többet keres havonta, és járandóságban részesül, vagy kedvezményes nyugdíjban részesülő nő, akkor a járandóságát, illetve a nyugdíját megvonják.
Egyesületünk véleménye a külföldről támogatást kapó civil szervezetek kötelező regisztrációjáról
TISZTELT TAGJAINK!
Egyesületünk meglehetősen furcsának véli azokat az információkat, melyek az utóbbi időben egyes magyar médiumokban megjelentek, hogy a Fidesz által benyújtott törvényjavaslat, mely a külföldről támogatást kapó civil szervezetek kötelező regisztrációjáról szól, szó szerint megegyezik a hatályos oroszországi törvénnyel! Ezzel kapcsolatban észrevételt tett Szabó Szabolcs az Együtt képviselője is. A törvényjavaslat 2. § (5) bekezdésében megfogalmazott bejelentési kötelezettség, illetve annak a (6) bekezdésében megfogalmazott hatályossága is szó szerinti átvétel.
A KNOÉ sajnálatosan sem külföldről, sem Magyarországról semmilyen támogatást nem kap, kizárólag a tagdíjakból tartja fenn magát. Ennek ellenére úgy véljük, hogy egy demokratikus jogállamban nem bohóckodhat így egy kormány, aki az adófizetők pénzéből él. Vagy ez már nem demokratikus jogállam?