Én egy magyar állampolgár vagyok. Egy olyan magyar állampolgár, aki személyisége, egyénisége alapján a bűn ellen akart már gyerekkorától harcolni! Ez sikerült is, hisz nyomozó lehettem a hetvenes évek végétől. Tehát nyomozó lettem, mert a személyiségem, az intelligenciám erre predesztinált. Harcoltam a bűnőzök ellen és keményen dolgoztam a bűncselekmények felderítése érdekében.

A jelen kormány kommunikációja alapján én csak egy átlagos, senki vagy ha úgy jobban tetszik, egy jelentéktelen ember voltam, „egy ingyenélő lábát lóbáló kádárhuszár”. Tényleg ez volnék? Tényleg terhemre róható a korom? Általánosíthat bárki is politikai célból? Alkothat rólam bárki is véleményt anélkül, hogy ismerne? Persze ezt magamra sarkítottam, de nem csak rólam van szó, hanem a nagyjából velem egyidős kollégáimról, sorstársaimról. Természetesen ezen cikk keretében, kizárólag a saját véleményem fogalmazom meg.

Szóval egész életemben igyekeztem becsületesen dolgozni! Ja és mindig kínosan ügyeltem arra, hogy a munkámat a lehető legnagyobb szakmaisággal végezzem, és megőrizzem a becsületem, megőrizzem a hitelességem! Szerintem ez sikerült! Sikerült, hiszen meglehetősen komoly ügyekben tudtam eredményt felmutatni!

Persze felvetődhet a kérdés, hogy miért mondja a jelen kormányzat, hogy egy senki vagy jelentéktelen ember vagyok, vagyunk? Esetleg mert tudunk róluk ezt-azt? Vagy mert Ők nem becsületesen a legnagyobb szakmaisággal végezték a munkájukat? Inkább borzalmas primitív módon ránk sütötték ezt az ingyenélő lábátlóbáló kádárhuszár bélyeget? Mert ha mégis valaki, akár államtitok sértés árán is mond ezt-azt, ne tűnjék hitelesnek? Ezért kellett egy halom eljárást indítani az NBH volt főigazgatója ellen? Nem tudom, csak gondolom ez húzódik meg a háttérben!

Én magam úgy vélem, hogy ez a magatartás, ez a kommunikáció magát a jelen kormányzatot minősíti, de hangsúlyozom, hogy én nem szeretnék politizálni, nem szeretnék semmilyen politikai irányzat vonatkozásában állást foglalni! A jelen kormányzatról azonban határozott véleményem van, melyet röviden úgy tudnék jellemezni, hogy kormányzásuk gyenge, a kommunikációjuk hazug, a funkcióban lévőkön egyértelműen látszik, hogy hozzá nem értő dilettánsok, de lojálisak a kormányzathoz. Felteszem a kérdést! Mi különbözteti meg a jelen kormányzatot a kommunista rezsimtől?

De még egy pillanatra térjünk vissza hozzám, illetve sorstársaimhoz. Egy ilyen 60 körüli ember, mint én is vagyok, szakmaisága, hozzáértése már nem is fontos? Nem is számít ránk a jelenkori szakma? Ez tényleg így helyes? És újra hangsúlyozom, hogy most nem magamról, hanem a szakmailag képzett korosztályomtól beszélek! Nem kellene megtanítanunk az új generációt? Nem kellene átadnunk a tudásunkat? Vagy ezek csak költői kérdések?

Összességében én büszke vagyok arra, hogy becsületesen dolgoztam, nem adtam el magam, így szemrebbenés nélkül merek belenézni a tükörbe. Igaz nem gazdagodtam meg, nincs vagyonom, de van hitem és becsületem! Tehát nincs haciendám Mexikóban, hatalmas svájci bankszámlám, nincsenek offshore cégeim nincs az átlag magyar állampolgártól eltérő vagyonom. Újra hangsúlyozom, hogy van hitem, becsületem és szakmaiságom, ja és véleményem a „kádárhuszározó” becstelen politikusokról!

Kuti László