Felkészültek a magyar nyomozók?

Felkészültek a magyar nyomozók?

Főhősünk egy 50 és 60 év közötti nő, 2007-ben megismerkedett lánya barátnőjének az édesapjával T.-vel. T. tudomást szerzett arról, hogy főhősünk 6 éve kölcsönadott egy személynek 20.000 millió forintot, viszont még nem kapta vissza! T. felajánlotta segítségét. Azt állította, hogy van egy cége, mely pénzbehajtással foglalkozik, így segíteni tud. Kért és kapott 380.000 Ft-ot. Számlát erről az összegről nem adott, azonban azt ígérte, hogy amennyiben nem tudja rendezni az ügyet, akkor az átvett 380.000 Ft-ot visszafizeti.

Egy alkalommal, T. azzal állt elő, hogy cége háromlakásos sorházat fog építeni, és arra igyekezett rávenni főhösünket, hogy szálljon be az üzletbe! Főként azért, mert tudomást szerzett arról is, hogy főhősünk és édesanyja egy telket szerettek volna értékesíteni, melyet T. nagyon szorgalmazott, ugyanis állítása szerint, e telek vételárából, a háromlakásos sorház projektbe be tud szállni, azaz tud építési telket vásárolni.

T. a hitelesség kedvéért ki is vitette főhősünket, édesanyját és lányát a szóbanforgó telekhez és azt állította, hogy ide fognak építeni! Főhősünket és családját egy zöld terepjáró vitte a helyszínre, melyet egy L. nevű fiatalember vezetett. T. állítása szerint a megépült háromlakásos sorházból az egyik főhősünké a másik az övé, a harmadikat pedig el kívánta adni.

Főhősünknek szerencséje volt és sikerült a telkét értékesíteni 25.000.000 forintért. T. erősen szorgalmazta, hogy az építési telekre a befizetést még aznap meg kell tenni, mert ha ez nem történik meg, az egész adás-vétel meghiúsul. T. a 25 millió forintot rekord gyorsasággal átvette főhősünktől és azt ígérte, hogy az építési telek vásárlását azonnal intézi! Az átadásról, a T. által hangsúlyozott sürgősségre tekintettel elismervény nem készült. A pénz átadásánál jelen volt főhősünk édesanyja és lánya.

T. az építkezésre kért és kapott főhősünktől további 8 millió forintot, főhősünk édesanyjától pedig az 5 millió forintot. Azt állította, hogy ez jó befektetés, sőt nála még jobban is kamatozik a pénz. T. határozott fellépése, ígéretei bizalmat keltettek. Sem főhősünk, sem édesanyja nem kételkedett T. állításaiban. Elhitték azt az állítását is, hogy a beköltözés 2008 márciusában várható.

Főhősünk többször szorgalmazta, hogy a pénzátadásairól készüljön elismervény. Ehhez T. meg is adta saját és a lánya személyes adatait. Szeptember hónapban T. vitt is egy szerződést, amit aláíratott főhősünkkel és a lányával. Ez a szerződés a telekvásárlásról szólt. T. minden példányt magával vitt, hogy ellenjegyezteti ügyvéddel. Ezt a szerződést azonban soha nem adta főhősünknek.

Ugyancsak szeptember hónapban T. kért 1.000.000 forintot főhősünktől azzal az indokkal, hogy a Romániában balesetet szenvedett L. nevű kollégája, akit állítása szerint haza akart hozatni. Főhősünk így összesen 39 millió forintot adott át t.-nek.

Főhősünk ezt követően folyamatosan sürgette az építkezést, de T. mindig talált kifogást! Ilyen kifogás volt pl. az, hogy egy ismert kormánypárti politikus felesége a telket meg akarja szerezni és ezért bosszúból T. cégére ráküldte az APEH-ot és emiatt áll az építkezés. Ezt követően főhősünk gyanakodni kezdett, számonkérte T.-től, hogy igéreteiből semmi sem valósul meg! Főhősünk és T. kapcsolata megromlott, személyesen nem is találkoztak, csak telefonon beszéltek.

Utolsó csepp a pohárban az volt, hogy T. 2007. november végén, telefonon közölte főhősünkkel, hogy rákos lett és így nem fog építkezni, a cégét is eladja, mert csak hónapjai vannak hátra. Főhősünk ezt már nem hitte el és a Földhivatalban megnézte az építési telek tulajdoni lapját, ahol meglepődve látta, hogy T. minden építkezéssel összefüggő állítása hazugság volt. Főhősünk, megkereste a telek tulajdonosát, aki világosan közölte, hogy a telek soha sem volt eladó, és T.-ről sem hallott soha. Azt is sikerült kiderítenie, hogy T. a Btk. 318. §-ba ütköző csalás bűntett elkövetése miatt letöltendő szabadságvesztésre ítélte a bíróság, de büntetését nem töltötte le, mert orvosi igazolásokat mutatott be, mely alkalmatlanná teszi a szabadságvesztés letöltésére.

Főhősünk előtt világossá vált, hogy T. becsapta, ezért feljelentést tett a rendőrségen. A rendőrség megkezdte a nyomozást. Főhősünk minden iratot, dokumentumot és fényképet a rendőrségnek átadott. Ezek közül talán a legfontosabb volt, hogy a cselekmény idején egészségesen vett részt T. a lánya születésnapi rendezvényén. A fényképeken világosan látszott, hogy hányadik születésnapi buli volt, kik vettek rajta részt és, hogy hol rendezték. A nyomozást folytató rendőrkapitányság vizsgálója azonban a fényképeket nem vette át, készített egy feljegyzést, hogy ezen fényképeknek az üggyel összefüggésben nincs relevanciája.

Ezzel vélelmezhetően egyetértett az ügyészség is, mert ezzel egyetértve emelt vádat. A bírói szakban T. azzal védekezett, hogy a kérdéses időben ő nem is csinálhatott ilyet, mert súlyos műtétje volt, koponyaműtétje. Bemutatott erről orvosi papírokat is. Tekintettel arra, hogy az ezt cáfoló fényképek nem voltak az iratok között a Bíróság felmentette T.-t

És még egy apróság! T. a bíróságon azt állította, hogy soha semmilyen behajtó és építési céghez nem volt köze! Ezt a cégnyilvántartóban senki nem ellenőrizte le, pedig észlelhették volna, hogy T. újfent hazudott, mert mindkettőben volt érdekeltsége.

Se pénz, se büntetés!

Álláspontunk és ismereteink szerint egy nyomozásnak mindenre kiterjedőnek kell lennie, a tényállást teljes egészében fel kell deríteni és az összes bizonyítékot be kell gyűjteni!

Az olvasóra bizzuk, hogy a leírtak alapján megítélje! Ez a nyomozás ilyen volt?

2019-11-28T14:04:18+01:002013. október 29.|2013 Írások, KNOE magazin|