Lassan, vagy gyorsan – ezt még nem tudom – száguldozom életem útján! Vannak benne kanyarok, kereszteződések, különféle útakadályok, és körforgalmak is! Azt, hogy jó irányba haladok, vagy nem, mindig ott fordultam be ahol kell, vagy betartottam-e a mindenható szabályait, nem tudom, de még csak nem is sejtem! Úgy vélem, ez a végső elszámoláskor derül csak ki! Ezen elmélkedem szombat délelőtt hátradőlve karosszékemben. És hirtelen az Úr előtt állok!

Jer közelébb fiam – szólít meg a mindenható – és őszintén adj számot arról, hogy mit tettél, vagy mit nem tettél jól életedben! Tudom, hogy hangoskodtál, tudom, hogy sok minden ellen szót emeltél! Szólj hát fiam! Add elő mentségeid!

Nem vagyok gonosz, én jó ember vagyok Uram! Mondom halkan, csak azért, mert nem akarom, hogy halálomban is olyan problémák miatt kelljen szenvednem, mint életemben!

Uram! Bocsáss meg, hogy mentegetőzöm, illetve bocsáss meg, hogy hitvány szavaimmal befolyásolni igyekszem ítéleted, de azt szeretném, hogy lásd mit miért tettem és mit miért gondoltam! Néhány dolgot feltétlenül meg kell említenem, mert nem akarok a tüzes pokolban, égő csipkebokrok tövében hamvadni, az örökkévalóság bamba végtelenjébe révedni, vagy egy kietlen üres és ostoba világban céltalanul bóklászni! Kérlek Istenem, oldozz fel, mert vétkeztem!

Vétkeztem, mert nem viseltem el, hogy országom vezetői egyfolytában hazudtak, és felemeltem ez ellen a hangom! Nem viseltem el, hogy nyilvánvalóan a népet hülyének néző nyilatkozatokat tettek, melyben szinte szugerálták az emberekbe, hogy jól élnek, minden rendben, sokat keresnek, fantasztikus a munkájuk – sőt, hogy egyáltalán van munkájuk – és hihetetlen lehetőségeket rejt a jövőjük! Ez ellen is szót emeltem, mert Uram én ezeket a hazug szavakat nem hittem el! Nem hittem el azt sem, hogy mi fújjuk az Európai passzátszelet, és azt sem, hogy mindenki csak minket irigyel, és féltékeny hihetetlen sikereinkre! Nem hittem el továbbá a nekem meglehetősen átlátszó „kettősmérce” szólamot, melyben azt akarták velem elhitetni, hogy mindenki hülye, csak Ők az okosak! Nem hittem el azt sem, hogy Magyarország a világ legtudományosabb országa, hiszen itt látják a legjobban a világban történteket, itt értelmezik leghelyesebben az eseményeket! Igaz lehet ez? Kérdeztem naivan magamtól és szűk környezetemtől! Tudom! Tudom Uram, hogy te mondod ki a végső szót, te mondod ki a végítéletet és azt is tudom, hogy súlyosan vétkeztem, amikor a minden jel szerint a te nevedben nyilatkozó Orbán Viktor nemzetmentő gondolataival, virtuális ellenséggel szemben folytatott szabadságharcával szembehelyezkedtem, és a saját ezzel gyökeresen ellenkező véleményemet meg mertem fogalmazni! Bocsáss meg Uram! Tudom, hogy e balgaságom miatt, helyem a pokolban lenne, de reménykedem, hogy megkegyelmezel és olyan döntést hozol, mely bölcs, és engem és sorstársaimat felmenti a vezeklés alól és van esélyünk, lehetőségünk tovább haladni az utunkon!

Csendesedj már el gyermekem, szakít félbe az Úr! Én látok és tudok mindent! Én igazságos vagyok, és titeket a Földön is erre tanítalak több mint kétezer éve! Nem neked kell a végítélettől félni, hanem azoknak, akik ott nálatok Európa közepén tehetségtelen és hazug módon vétkeztek és vétkeznek napjainkban is! Meg azoknak, akik bármilyen előnyért támogatták és segítették őket! A pokoltól pedig nem tudom megmenteni őket én sem!

Erre sajnos már nem tudtam semmit válaszolni, mert eltorzult az Úr hangja, olyan rikoltozó nőiessé vált, sőt egyre ismerősebbé! Jéé már fel is ismertem, hiszen ez a feleségem hangja, aki magából kikelve üvöltötte, hogy Lajos! Ébredj fel és pucold tovább a krumplit az ebédhez!