TISZTELT TAGJAINK!

Sajnálatosan bekövetkezett, melytől tartottunk, bekövetkezett, melytől egyesületünk óvta tagjait és folyamatosan felhívta az érintettek figyelmét

Idézet a Strasbourgi Bíróság mai napon kiadott közleményéből:

"A benyújtott kérelmek számára tekintettel a bíróság nem tudja feldolgozni a beadványokat a szokásos ügymenetben - olvasható a közleményben. Ezért elengedhetetlen, hogy a kérelmeket nemzeti szinten összehangoltan, korlátozott számú képviselő által nyújtsák be. A bíróság ezért azt javasolja az érintett magyar szakszervezeteknek, hogy a kérelmeket csoportosan újra adják be, illetve mellékeljék az egyes kérelmezők nevét és adatait olyan formában, amely lehetővé teszi, hogy azokat a bíróság nyilvántartása hatékonyan feldolgozza." Mindez azt jelenti, hogy azok a híresztelések, amik arról szóltak, hogy a beadványokat egyénileg kell beadni, másképp nem lehet, azok nem voltak igazak. Az volt a jó irány, amit a KNOÉ kezdettől fogva hangoztatott, vagyis, hogy a tagságot egyben kell képviselni. Mi hangsúlyoztuk, hogy jogászaink jártasak az európa jogban, sőt tanulmányozták a strasbourgi és luxemburgi bírósági esetjogot. A leghatározottabban ellene voltunk, hogy egyénileg, minél több beadványt küldjenek! Sajnálatosan az egyéni kérelmek nagy részét visszautasítják és egységes benyújtást kérnek! Ráadásul ezek a kérelmek egyszerűsített kérelmek, amik nem alkalmasak arra, hogy azokat érdemben elbírálják, vagyis ez azt jelenti, ha elfogadták volna ezeket a kérelmeket, akkor mégegyszer ennyi munkát jelentett volna a részletes kérelmek befogadása. A cikkben az is szerepel, hogy csak az kaphat elégtételt, aki keresetet nyújt be! Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a Strasbourgi Bíróságnak arra nincs hatásköre, hogy felszólítsa a magyar kormányt, hogy állítsa vissza a jogszerű helyzetet. A KNOÉ Luxemburgba is küldött beadványt, hiszen az Európai Unió Elsőfokú Bíróságának ott a székhelye. Mi kértük keresetünkben, hogy állapítsák meg, hogy a hivatkozott jogszabály az uniós joggal ellentétes és kötelezze a magyar államot, hogy állítsa vissza a jogszerű állapotot.

KNOÉ vezetősége 2012. január 11.

TISZTELT TAGJAINK!

Örömmel jelentjük, hogy a KNOÉ jogászai elkészítették a kérelmet és a keresetlevelet, melyeket postáztunk is 2011. december 31-én, terveinknek és ígéretünknek megfelelően! A feladóvevények a tagi felületen láthatóak is! A visszaérkező tértivevényeket is felrakjuk, mely azt bizonyítja, hogy a beadványainkat átvették Strasbourgban.

Beadványunkat átvették Luxembourgban is! Január elején pár napot pihentünk, hiszen nagyon-nagyon sok volt az adminisztráció! Tudjuk, hogy még nem minden és nem pontosan jelenik meg a tagi felületen. Ezért elnézést kérünk és még egy kis türelmet kérünk! Folyamatosan töltjük fel az adatokat, hogy mindenki láthassa a vele kapcsolatos információkat! Január végére tervezzük, hogy új jelentkezőink nevével kiegészítjük korábbi beadványainkat, és azt is megküldjük a Bíróságoknak! Az már könnyebb lesz, hiszen a szöveg adott, csak a neveket és adatokat kell feldolgozni! Nagyon Boldog új évet Kívánunk ezúton is minden tagunknak! 2012-ben is haladunk előre a már megkezdett úton és a KNOÉ ez évben is tagjaiért van, és igyekszik tagsága céljait megvalósítani!

KNOÉ vezetősége 2012. január 5.

TISZTELT TAGJAINK!

Ezúton tájékoztatunk minden Tagunkat, hogy a KNOÉ nem egyszerűsített kérelmet nyújt be Strasbourgba, mert ez az eljárás elhúzódásához vezet. Mi alaposan kidolgozott és indokolt, tényekkel alátámasztott kérelmet fogunk benyújtani! Egyebekben a KNOÉ az Emberi jogok és Alapvető szabadságjogok védelméről szóló Egyezmény 5 különböző cikkének megsértése miatt fogja a kérelmet beadni. Azért van szükség arra a nagy mértékű adminisztrációra, ami miatt sajnos az adatok feldolgozása hosszabb időt vesz igénybe, hogy a Bíróság miden adatot megkapjon, és az alapján tudja a jogi eljárást lefolytatni és ne kelljen hiánypótlás miatt az eljárásnak hónapokkal, vagy évekkel hosszabb ideig tartania! A KNOÉ egyebekben soron kívüli eljárást kér, melyhez szükséges a részletes kérelem beadása! Ezen felül, ahogy írtuk nemcsak Strasbourgba, hanem Luxemburgba is benyújtunk egy beadványt, melyben a közösségi jog alapelveinek sérelmére hivatkozunk! A KNOÉ-nál a tagok nem lesznek egyéni felperesek, hanem a felperes a KNOÉ lesz, aki képviseli tagjait, így senkinek nincs semmilyen plusz feladata, és nem lesz többlet kiadása sem! Ismételten felhívjuk mindenki figyelmét, hogy Magyarországon nincsen jogorvoslati lehetőség sem most, sem a jövő évben!

KNOÉ vezetősége

TISZTELT TAGJAINK!

A napokban nagyon sokan jeleztétek, hogy olyan hírek terjednek, mi szerint, ha valaki nem adja be Strasbourgba a keresetet az idén, akkor már csak úgy lehet beadni, ha előbb a hazai jogorvoslati lehetőségeket kimeríti. Nem értjük, illetve dehogy nem, hogy mi a célja ennek a rémhír terjesztésnek. Nyilván zavart akarnak kelteni, hogy minél kevesebben tudják érvényesíteni jogos követelésüket, hiszen ha nem megfelelő keresetet nyújtatnak be, akkor azt el fogják utasítani! Szeretnénk tisztázni, hogy nem csak 2012 január elseje után, hanem jelen pillanatban is csak akkor lehet nemzetközi bíróságra fordulni, ha az adott országban az összes jogorvoslati lehetőséget kihasználta az aki a nemzetközi bírósághoz fordul. Ez tehát azt jelenti, hogy nem igaz, hogy csak 2012 január elseje után lép ez a szabály életbe. Bár már többször leírtuk most megismételjük, hogy sem 2011-ben sem 2012-ben nincs Magyarországon jogorvoslati lehetőség a korkedvezményes nyugdíjak járndósággá alakítása vonatkozásában. A jelenleg hatályos Alkotmány 70/E szakasza alapján csak az jogosult ma Magyarországon nyugellátásra, aki betöltötte a reá vonatkozó nyugdíjkorhatárt, illetve az a nő, akinek meg van a 40 éves szolgálati viszonya, valamint azok az 57 év feletti "rendvédelmisek", akik pozitív diszkrimináció miatt, még is kaphatnak nyugdíjat. Más nyugdíjban nem részesülhet. Ugyancsak az időskori ellátás fedezeteként jelenik meg a nyugdíj fogalma az új Alaptörvényben. 2012. január elsejét követően csak nagyon szűk körben lehet az Alkotmánybírósághoz (AB) fordulni, azonban hangsúlyozzuk, hogy az AB eljárása nem része a mi jogorvoslati lehetőségeinknek.

Mindezekből az következik, hogy mivel nincs hazai jogorvoslati lehetőség ezért közvetlenül lehet a nemzetközi bíróságokhoz fordulni. A KNOÉ mint már ezt is jeleztük, nem csak Strasbourgba, hanem Luxemburgba is kezdeményez eljárást. Amikor elkészülnek a beadványok, akkor mindenki a saját magára vonatkozó részt látni fogja majd a saját oldalán, természetesen figyelembe véve az adminisztrációs tevékenységre szükséges időt! Tudjuk, hogy megjelentek olyan hírek, amik azt mondják, hogy mindenkinek saját magának kell egy úgynevezett joghatályos szándéknyilatkozatot benyújtania Strasbourgba, mert ez feltétele a jogi eljárásnak, de ez nem valós állítás! Ha valaki ennek ellenére benyújtja saját maga és a KNOÉ is képviseli, abból komoly probléma fog származni, mert kétszer vagy többször nem lehet ugyanabban az ügyben eljárást folytatni! Ez a "nebis in idem" elv, azaz a "kettős eljárás tilalma!" Ezért kérünk mindenkit, ha saját maga már kezdeményezte az eljárást, mert úgy döntött, hogy nem a KNOÉ által mondottakban hisz, az mindenképp jelezze, hogy nehogy a többi tagnak problémát jelentsen ez az önálló beadvány küldözgetés. Valószínűsítjük, hogy mindezek az információk, zavarkeltések a KNOÉ munkájának ellehetetlenítése miatt történnek, nem akarják, hogy ilyen szervezett módon jusson el sok-sok ember nemzetközi bíróságokra.

Más: A jelenlegi jogszabályok nem írják elő, hogy kérelmezni kellene a járadék folyósítást. úgy rendelkezik a törvény, hogy a korkedvezményes nyugdíj 2012 január elsejét követően szolgálati járandósággá alakul és adókötelessé válik. Ez persze nem zárja ki azt, hogy még is kérelmezni kellene, de jelenleg erre vonatkozó jogszabály nincs. Ha valaki ennek ellenére ezt biztosan tudja, akkor bennfentes információval rendelkezik és azzal visszaél.

KNOÉ vezetősége

TISZTELT TAGJAINK!

Folyamatosan kérdések merültek fel, a peres eljárással kapcsolatban, és néhányan felvetették, hogy más szervezetek olyan kijelentéseket tesznek, hogy minél több nyilatkozatot kell küldeni Stassburgba, vagy franciás írásmóddal Strasbourgba és a magyar Alkotmánybíróságnak. A közlemények szerint, ezt minden érintettnek meg kell tennie! Ezzel kapcsolatban tájékoztatjuk, sőt felszólítjuk tagjainkat, hogy ne tegyék! Semmilyen nyilatkozatot nem "kell" küldeni, az információ téves és félrevezető! Az Alkotmánybíróság pedig nem része semmilyen peres eljárásnak. Az Alkotmánybíróságnak speciális funkciója van, mely a korkedvezményes nyugdíjak vonatkozásában nem érvényesül! A módosított 1949. évi XX. tv. 70/E szakasz-a, mely 2012. január 1-ig hatályban van, nem teszi lehetővé a magyar jogorvoslati lehetőséget.

Magyarul, az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre, az Alkotmány alkotmányosságának a vizsgálatára! A KNOÉ olyan keresetlevelet készít tagjai nevében, mely két irányú:

Kérjük a nyugdíjas jogviszony helyreállítását, az ítéletig kiesett összegek megtérítését, és minden tagunknak bizonyos összegű kártérítést. Ezen eljárásokkal összefüggésben a tagoknak semmilyen feladata nincs! Egyesületünk a szükséges adatokat és a szükséges dokumentumokat kérte, illetve kéri tagjaitól. Aki a KNOÉ tagja, és kérte a jogi képviseletet a kérdőív kitöltésével, és megküldte a nyugdíjazási iratait, automatikusan szerepelni fog a keresetlevélben. A KNOÉ 37 jogásszal készíti el a keresetlevelet, az egyik tudományegyetem jogi kara Európajogi tanszékének segítségével. Ezzel párhuzamosan tárgyal a KNOÉ vezetése az Eu. Bizottságával, európai parlamenti képviselőkkel, így alternatív úton is képviseli tagjai érdekeit. A fentiek alapján a KNOÉ az egyik legszínvonalasabb képviseletet biztosítja tagjainak! Felmerül kérdésként, hogy a KNOÉ más szervezettel közösen lép-e fel a jogérvényesítése során. A KNOÉ jól végiggondoltan, egyetemi tanári segítséggel, professzionális ügyvédi képviselettel, Európai Uniós segítséggel képviseli tagjai érdekeit! Tagjait nem terheli sem ügyvédi, sem perköltséggel! Működési költségünket az évi 2.000 Ft-os tagdíjból és adományokból fedezzük. A fentiekben részletezett képviseletet és ezen kedvezményeket kizárólag a KNOÉ tagjai kapják! Sajnálatosan az együttes fellépésre tett kísérleteink sikertelenek maradtak! Sajnálatosan sok szervezet semmilyen együttműködésre nem volt hajlandó, így a KNOÉ csak tagsága érdekeit képviseli összegezve, tagjainknak nem kell küldeni senkinek semmilyen iratot! A nyugállományba helyezésről szóló határozatot nekünk kell megküldeni, hiszen azt csatoljuk a keresetlevélhez!

A KNOÉ vezetése

Levelünk ellenére, melyet – újra hangasúlyozom – minden országgyűlési képviselőnek megküldtünk, 2011. december 9.-én kihirdetésre került, az elfogadásra került a törvény. Ezt követően elkészítettük jogi segítőinkkel a beadványunkat és elküldtük Strasbourgba az Emberi Jogok Európai Bíróságára és az Európai Unió Bíróságára Luxembourgba!

A KNOÉ 2011. évtől kezdődően az ellen harcolt, és folyamatosan felszólította a tagságot, hogy ne küldjenek önállóan beadványokat és, ami nagyon fontos, ne küldjenek több beadványt! Több ezer beadvány, vonatkozásában az EJEB a honlapján még felszólítást is közzétett, hogy ne küldjenek ezrével beadványokat, de sajnos hiába! Egyesületünk egy együttműködési javaslattal igyekezett partner szervezeteket szerezni és együttműködésre törekedni. A KNOÉ-t a Fővárosi Bíróság ekkor már bejegyezte. Az egyesületünk tagonként évi 2.000 Ft tagdíjat állapított meg.

2011. november 18.-án egyesületünk levelet írt az összes magyarországi országgyűlési képviselőnek. Ebben kifejtettük, hogy a T/4663 számú törvényjavaslat elfogadása súlyosan sérti a jogállamiság értékeit és a közösségi jog előírásait! Nyomatékosan kértük, hogy ezt a „sarkalatos” törvényt az alábbi indokok alapján ne szavazzák meg! Leírtuk többek között, hogy e törvényjavaslat hivatkozik többek között a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényre, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásától szóló 1991. évi IV. törvényre. E törvények egyébként a 2011. évi CV. törvénnyel és a 2011. évi CVI. törvénnyel módosításra kerültek. E módosítások, illetve a jelenleg még hatályban lévő 1949. évi XX. törvény és a 2012. január 1.-én hatályba lépő Alaptörvény megteremtették az olyan jogszabályi lehetőséget a korkedvezményes nyugdíjak megszüntetéséhez, mely Magyarországon nem biztosít az érintettek számára jogorvoslati lehetőséget. E javaslat megfogalmazza, hogy az átalakítás célja, hogy a jövőben a nyugdíjkiadások ne haladják meg a nyugdíjjárulékból származó bevételeket, valamint, hogy minden olyan kifizetés, amely a központi költségvetésből történik, kiadásként is ott jelenjen meg. Ezzel az igénybevevőnek is egyértelművé válik, hogy milyen ellátást kap, és az miből kerül finanszírozásra. A javaslat megfogalmazta továbbá azt is, hogy biztosítja a korábban már megállapított ellátások további, más jogcímen történő folyósítását, a jogszerzések lezárását, és a szerzett jogok érvényesítésének lehetőségét is. A Törvényjavaslat szerint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak 2012. január 1- jétől a jövőre nézve alakulnak át, ezért visszamenőleges hatályú jogalkotásról nem beszélhetünk. A KNOÉ vezetősége ezzel a leghatározottabban nem értett egyet! Vitatja, hogy nem valósul meg, visszaható joghatás! A tervezett törvénynek visszaható hatálya lesz, ugyanis a kihirdetést megelőző időre tartalmazott rendelkezést!

A visszaható hatályon túl a javaslat, járulékos szerzett jogok megvonására is irányul, hiszen a „nyugdíjjal” összefüggő jogosultságokat szüntet meg! Ezek az érintett különféle szakirányokban változóak, de a legjellemzőbb, a rendfokozat, az egyenruha viselésének joga, utazási, üdülési és egészségügyi ellátáshoz kötődő kedvezmények, sportlétesítmények, szabadidőközpontok látogatási lehetősége stb. (A javaslat ezekre vonatkozóan nem tartalmazott semmilyen érdemi információt). Ezen jogosultságok némelyikének megvonása a büntetőjogban – nyílván nem véletlenül - szankcióként került megfogalmazásra. Érthetetlen, hogy büntetőjogi normasértés nélkül szankcionál bizonyos réteget a törvény. Amennyiben a törvény elfogadásra kerül, sérül „az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló „Egyezmény” első kiegészítő jegyzőkönyvének 1. cikke „Tulajdon védelme”, a 7. cikke „Törvényi Rendelkezés nélküli büntetés kiszabásának tilalma”, a 13. cikke „Hatékony jogorvoslathoz való jog” és a 14. cikke „Megkülönböztetés tilalma” A mindenkori öregségi nyugdíjkorhatár és 57 év közötti érintett rendvédelmi réteg, pozitív megkülönböztetésben részesül! A Korkedvezményes Nyugdíjasok Országos Érdekvédelmi Egyesülete arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvény által érintett réteg nagy része nem önként, hanem éppen kormányzati intézkedések miatt kényszerült korkedvezményes nyugdíjba! (Határőrség megszűnés, Vám- és Pénzügyőrség APEH egyesítése, rendőrségi átszervezések, létszámleépítések stb.) Arról is szót kell ejteni, hogy ez az érintett réteg megfogalmazhatatlan mennyiségű túlmunkát végzett aktív korában, térítés nélkül! A túlmunka kifizetése pontosan azért nem volt kérdés, mert a korkedvezményes nyugdíj lehetősége kvázi kompenzáció volt. Leírtuk azt is, hogy természetesen a KNOÉ vezetősége látja és megérti, hogy a jelen demográfiai és jelen gazdasági helyzetben a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer nem alkalmas arra, hogy az Állam kizárólag a nyugdíjalapból fizesse a nyugdíjakat. Értjük és látjuk azt is, hogy a Kormánynak intézkednie kell a vonatkozásban, hogy ez a probléma megoldódjon. A leghatározottabban vitatjuk azonban, hogy ezt a szerzett jogok csorbításával illetve visszaható hatályú jogalkotással lehet megtenni. E jogaink védelmében – a törvény megszavazása esetén - Európai Uniós állampolgárként, a közösségi tagállamok, így Magyarország részére is biztosított Európai jogi utat vesszük igénybe! Véleményünk egyértelműen az, hogy a Kormány tervezett intézkedései súlyosan sértik a „közösségi vívmányokat” az „aquis communautaire” előírásait! Ez a közösségi jog két alapelvének (visszaható hatályú jogalkotás, szerzett jogok védelme) közvetlen sérelmében, valamint alapjogok sérülésében nyilvánul meg.