Az Európai Központi Bank

Az Európai Központi Bank

Jogalap

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. és 13. cikke.

A főbb előírásokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja, 119. cikke, 123. cikke, 127–134. cikke, 138–144. cikke, 219. cikke és 282–284. cikke tartalmazza. Az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló 4. jegyzőkönyv; egyes Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára vonatkozó rendelkezésekről szóló 15. jegyzőkönyv; valamint egyes Dániára vonatkozó rendelkezésekről szóló 16. jegyzőkönyv. A Tanács 2013. október 15-i 1024/2013/EU rendelete az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról.

Szervezeti felépítés és működés

Az Európai Központi Bank (EKB) 1998. június 1-jén jött létre németországi, Frankfurt am Main-i székhellyel. A szerződések értelmében az EKB fő feladatai közé tartozik az euróövezeten belüli monetáris politika irányítása. Az egységes felügyeleti mechanizmusról szóló rendelet 2014 novemberétől kezdődően bizonyos felügyeleti funkciókat ruház az EKB-ra a hitelintézetek vonatkozásában az egységes felügyeleti mechanizmus keretén belül. A fő szervezeti elv a monetáris funkció és a felügyeleti funkció EKB-n belüli operatív különválasztása.

A Monetáris funkció

Az EKB és az összes tagállam nemzeti központi bankjai alkotják a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER). Az EKB és (kizárólag) azon tagállamok nemzeti központi bankjai, amelyek pénzneme az euró, együttesen alkotják az eurórendszert (az EUMSZ 282. cikkének (1) bekezdése). Azon tagállamok tekintetében, amelyek (eltérés vagy kívülmaradás miatt) még nem vezették be az eurót, a szerződés bizonyos KBER-re vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók, így a szerződésen belüli, KBER-re történő általános utalások a gyakorlatban elsősorban az eurórendszerre vonatkoznak. Az EKB függetlenségét az EUMSZ 130. cikke rögzíti: „A Szerződések és a KBER és az EKB alapokmánya által rájuk ruházott hatáskörök gyakorlása, valamint az ilyen feladatok és kötelezettségek végrehajtása során sem az Európai Központi Bank, sem a nemzeti központi bankok, sem döntéshozó szerveik valamely tagja nem kérhet vagy fogadhat el utasítást az uniós intézményektől, szervektől vagy hivataloktól, a tagállamok kormányaitól vagy bármely egyéb szervtől.”

Döntéshozó szervek

Az EKB döntéshozó szervei a Kormányzótanács, az Igazgatóság és az Általános Tanács. A KBER irányítását az EKB döntéshozó testületei végzik.

Kormányzótanács

Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa az EKB Igazgatóságának tagjaiból és azon tagállamok nemzeti központi bankjainak elnökeiből áll, amelyek pénzneme az euró (az EUMSZ 283. cikkének (1) bekezdése és az EKB alapokmánya 10. cikkének 10.1. bekezdése). Az EKB alapokmánya 12. cikkének 12.1. bekezdése értelmében a Kormányzótanács elfogadja a feladatok ellátásának biztosítása érdekében szükséges iránymutatásokat és határozatokat. Kialakítja a monetáris politikát, továbbá meghatározza a végrehajtásához szükséges iránymutatásokat. A Kormányzótanács elfogadja az EKB eljárási szabályzatát, tanácsadói feladatokat lát el, valamint határoz a KBER nemzetközi együttműködés területén belüli képviseletének formájáról (az EKB alapokmánya 12. cikkének 12.3–12.5. bekezdése). Ezen túlmenően a Kormányzótanács bizonyos hatásköröket ruházhat az Igazgatóságra (az EKB alapokmánya 12. cikkének 12.1. bekezdése).

Igazgatóság

Az Igazgatóság az elnökből, az alelnökből és négy további tagból áll. Őket az Európai Tanács nevezi ki minősített többséggel, a Tanácsnak az Európai Parlamenttel és a Kormányzótanáccsal folytatott konzultációt követő ajánlása alapján. Tagjait olyan személyek közül választják ki, akik monetáris vagy banki területen elismert szakmai tekintéllyel és tapasztalattal rendelkeznek. Megbízatásuk nyolc évre szól, és nem újítható meg (az EUMSZ 283. cikkének (2) bekezdése és az EKB alapokmánya 11. cikkének 11.1–11.2. bekezdése). Az Igazgatóság felel az EKB folyó ügyeinek intézéséért (az EKB alapokmánya 11. cikkének 11.6. bekezdése). Az Igazgatóság a monetáris politikát a Kormányzótanács által hozott iránymutatások és határozatok alapján hajtja végre. Ennek érdekében kiadja a szükséges utasításokat a nemzeti központi bankok számára. Az Igazgatóság készíti elő a Kormányzótanács üléseit.

Általános Tanács

Az Általános Tanács az EKB harmadik döntéshozó szerveként (az EUMSZ 141. cikke és az EKB alapokmányának 44. cikke) csak addig működik, amíg van olyan uniós tagállam, amelyre eltérés vonatkozik, tehát amely még nem vezette be az eurót. Az Általános Tanács tagjai az EKB elnöke és alelnöke, valamint az összes uniós tagállam nemzeti központi bankjainak elnökei. Az Igazgatóság többi tagja (szavazati jog nélkül) részt vehet az Általános Tanács ülésein (az EKB alapokmánya 44. cikkének 44.2. bekezdése). Az Általános Tanács kapcsolatot biztosít az eurórendszeren belüli és kívüli uniós tagállamok között.

Célkitűzések és feladatok

Az EUMSZ 127. cikke meghatározza a KBER céljait és feladatait, és rögzíti ezek megvalósításának alapelveit. Az EUMSZ 127. cikkének (1) bekezdése értelmében az elsődleges cél az árstabilitás fenntartása. Ennek sérelme nélkül a KBER támogatja az Unión belüli általános gazdaságpolitikát is azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az EUSZ 3. cikkében megállapított uniós célkitűzések megvalósításához. A KBER a szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaság elvével összhangban és az EUMSZ 119. cikkében foglalt elveknek megfelelően tevékenykedik. A KBER által végzett alapvető feladatok a következők (az EUMSZ 127. cikkének (2) bekezdése és az EKB alapokmányának 3. cikke): az Unió monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása; devizaműveletek végrehajtása az EUMSZ 219. cikkének rendelkezéseivel összhangban; a tagállamok hivatalos devizatartalékainak tartása és kezelése; valamint a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása.

Hatáskörök és eszközök

Az EKB kizárólagosan jogosult az euróbankjegyek kibocsátásának engedélyezésére. A tagállamok euróérméket bocsáthatnak ki az EKB által jóváhagyott mennyiségben (az EUMSZ 128. cikke). Az EKB rendeleteket alkot, és meghozza a szerződés és az EKB alapokmánya értelmében a KBER-re ruházott feladatok végrehajtásához szükséges határozatokat. Emellett ajánlásokat tesz és véleményeket ad (az EUMSZ 132. cikke). Az EKB-val konzultálni kell az EKB hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal, valamint a nemzeti hatóságok részéről az EKB hatáskörébe tartozó valamennyi jogszabálytervezettel kapcsolatban (az EUMSZ 127. cikkének (4) bekezdése). Az EKB véleményt terjeszthet elő a konzultáció tárgyát képező kérdéskörökben. Az EKB-val konzultációt kell folytatni a közös álláspontokról szóló határozatokról és az euróövezet nemzetközi pénzügyi intézményekben való egységes képviseletének biztosítására irányuló intézkedésekről is (az EUMSZ 138. cikke). Az EKB a nemzeti központi bankok közreműködésével összegyűjti a szükséges statisztikai adatokat a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoktól vagy közvetlenül a gazdasági szereplőktől (az EKB alapokmányának 5. cikke). Az EKB alapokmánya különféle eszközöket sorol fel, amelyeket az EKB felhasználhat monetáris feladatainak ellátása érdekében. Az EKB és a nemzeti központi bankok számlát nyithatnak hitelintézeteknek, közigazgatási intézeteknek és más piaci szereplőknek, valamint fedezetként elfogadhatnak eszközöket. Az EKB nyíltpiaci és hitelműveleteket végezhet (18. cikk), és kötelező tartalékot követelhet meg (19. cikk). A Kormányzótanács kétharmados többséggel határozhat a monetáris ellenőrzés egyéb módszereiről is. Ugyanakkor a monetáris finanszírozás tilalma (az EUMSZ 123. cikke) korlátokat szab a monetáris politikai eszközök alkalmazásának. Az elszámolási és fizetési rendszerek hatékony és megbízható működésének biztosítása érdekében az EKB eszközöket bocsáthat rendelkezésre és rendeleteket alkothat. Az EKB emellett kapcsolatot létesíthet más államok központi bankjaival és pénzügyi szervezeteivel, illetve nemzetközi szervezetekkel.

Eltéréssel rendelkező vagy kívül maradó tagállamok

Az EUMSZ 139–144. cikke külön rendelkezéseket ír elő azon tagállamok vonatkozásában, amelyek, bár a szerződés értelmében kötelességük bevezetni az eurót, még nem teljesítik a szükséges feltételeket („eltéréssel rendelkező tagállamok”). A szerződés bizonyos rendelkezései – például a KBER céljai és feladatai (az EUMSZ 127. cikkének (1)–(3) és (5) bekezdése) és az euró kibocsátása (az EUMSZ 128. cikke) – ezekre a tagállamokra nem alkalmazandók. Két tagállam számára engedélyezték a kívülmaradást, és így ezek nem kötelesek csatlakozni az euróövezethez; így külön rendelkezések alkalmazandók Dánia (16. jegyzőkönyv) és az Egyesült Királyság (15. jegyzőkönyv) esetében.

Felügyeleti funkció

Az EKB és az euróövezeti tagállamok illetékes nemzeti hatóságai együttesen alkotják az egységes felügyeleti mechanizmust (EFM). Az euróövezeten kívüli tagállamok illetékes hatóságai szoros együttműködésbe léphetnek az EKB-val, és részt vehetnek az egységes felügyeleti mechanizmusban. Az egységes felügyeleti mechanizmusról szóló rendelet rögzíti, hogy az EKB és az egységes felügyeleti mechanizmus keretében eljáró illetékes nemzeti hatóságok függetlenül járnak el.

  • Szervezeti egység: a felügyeleti testület. A felügyeleti testület tagjai az elnök, az alelnök (az Igazgatóság egyik tagja), az EKB négy képviselője (feladatköreik nem kapcsolódhatnak közvetlenül az EKB monetáris funkciójához), valamint az egységes felügyeleti mechanizmusban részt vevő tagállamok illetékes nemzeti hatóságának egy-egy képviselője. Az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia az EKB által az elnök és az alelnök személyére vonatkozóan tett javaslatot. A felügyeleti testület határozatait egyszerű többséggel hozza. A felügyeleti testület belső szerv, amelynek feladata az EKB-ra ruházott felügyeleti feladatok megtervezése, előkészítése és végrehajtása. Előkészíti a Kormányzótanács felügyeleti határozatait, és teljes mértékben kidolgozott határozattervezeteket nyújt be. Ezeket elfogadottnak kell tekinteni, ha a Kormányzótanács meghatározott időn belül nem utasítja el őket. Amennyiben egy euróövezeten kívüli részt vevő tagállam nem ért egyet a felügyeleti testület határozattervezetével, külön eljárás alkalmazandó, és az érintett tagállam kérheti akár a szoros együttműködés megszüntetését is.
  • Célkitűzések és feladatok. 2014 novemberétől az EKB fog felelni az egységes felügyeleti mechanizmusban részt vevő tagállamokban működő összes hitelintézet felügyeletéért (a legnagyobb bankok esetében közvetlenül, a többi hitelintézet esetében pedig közvetve), és e funkciót tekintve szorosan együtt fog működni a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét (ESFS) alkotó többi szervvel. A feladatok közé tartozik többek között a hitelintézetek engedélyeinek kiadása és ezen engedélyek visszavonása; a prudenciális követelményeknek való megfelelés biztosítása; a felügyeleti felülvizsgálatok lefolytatása; valamint a pénzügyi konglomerátumok feletti kiegészítő felügyeletben való részvétel. Az EKB-nak emellett kezelnie kell a rendszerszintű és a makroprudenciális kockázatokat.
  • Hatáskörök és eszközök. Felügyeleti szerepének ellátása érdekében az EKB vizsgálati hatáskörökkel (információkérés, általános vizsgálatok, helyszíni ellenőrzések) és külön felügyeleti hatáskörökkel (pl. hitelintézetek engedélyezése) rendelkezik. Emellett az EKB hatásköre kiterjed közigazgatási szankciók kirovására is. Ezenkívül az EKB kötelezheti a hitelintézeteket nagyobb tőkepufferek képzésére.
  • Egyéb funkciók

Más jogalapok szintén ruháznak feladatokat az EKB-ra. Az európai s tabilitási m echanizmusról szóló (2012 szeptemberétől hatályos) megállapodás létrehozta az európai stabilitási mechanizmust mint nemzetközi pénzügyi intézményt, és – elsősorban értékelési és elemzési – feladatokat ruházott az EKB-ra pénzügyi támogatások nyújtásával kapcsolatban. A pénzügyi rendszer Európai Unión belüli makroprudenciális felügyeletéért felelős Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) alapító rendelete értelmében az EKB biztosítja az ERKT titkárságát, amely elemzési, statisztikai, logisztikai és adminisztratív támogatást nyújt. Az EKB elnöke egyúttal az ERKT elnöke is. Az egységes szanálási mechanizmus (SRM) keretében az EKB értékeli, hogy egy adott hitelintézet csődhelyzetben van-e vagy valószínűleg csődbe jut-e, és ennek megfelelően tájékoztatja az Európai Bizottságot és az Egységes Szanálási Testületet.

Az Európai Parlament szerepe

Az EKB a negyedévente sorra kerülő monetáris párbeszéd keretében jelentést tesz az Európai Parlamentnek monetáris kérdésekről. Emellett az EKB éves jelentést készít a monetáris politikáról, amelyet ismertet a Parlament előtt. Az EP erről az éves jelentésről (saját kezdeményezésű eljárás keretében) állásfoglalást fogad el. Az EKB új felügyeleti feladataihoz további elszámoltathatósági követelmények kapcsolódnak, melyeket az egységes felügyeleti mechanizmusról szóló rendelet rögzít. A gyakorlati szabályokra nézve a Parlament és az EKB közötti vonatkozó intézményközi megállapodás az irányadó. Az elszámoltathatósági szabályok közé tartozik, hogy a felügyeleti testület elnökének meg kell jelennie az illetékes bizottság előtt, és válaszolnia kell a Parlament által feltett kérdésekre; továbbá hogy kérésre bizalmas megbeszélésekre kerül sor az illetékes bizottság elnökével és alelnökével. Ezenkívül az EKB évente felügyeleti jelentést készít, amelyet a felügyeleti testület elnöke ismertet a Parlamenttel.

2019-12-04T14:28:53+01:002019. december 4.|Amit az Európai Unióról tudni kell, Segédanyagok|