EGYESÜLETÜNK TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE, AZ EJEB ELJÁRÁSSAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN

2014. évben az EJEB elutasította keresetünket. Elutasította, hiszen egy nem régen bevezetett furcsa jogértelmezés szerint, kiválasztottak három "pilot" ügyet! E három pilot ügy kapcsán hozták meg a döntést, mely a KNOÉ vezetőségének álláspontja szerint nem korrekt döntés volt! Hanem elfogult és részlehajló! Na de nézzük a részleteket:

Szóval az a helyzet, hogy több mint 2 és fél után elfogadhatatlannak nyilvánították a beadványunkat, melyet szerintünk kellő alapossággal el sem olvastak, egybemosták a többi üggyel és nem tájékozódtak megfelelő alapossággal! Meglehetősen furcsa és felveti az elfogultság gyanúját, illetve annak a gyanúját, hogy a részlehajló módon kiválasztott 3 "pilot" ügy elbírálásában részt vett egy nyilvánvalóan elfogult bíró, Sajó András is! Itt is felmerül a gyanú, hogy a magyar kormány Sajó Andráson keresztül igyekezett érvényesíteni európaiatlan és álláspontunk szerint a nemzetközi joggal ellentétes álláspontját!

Mi úgy ítéljük meg, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én elfogadott egyezmény (továbbiakban Egyezmény) 35. cikkének 3/b pontja alapján a beadványunk nem lett volna elfogadhatatlannak nyilvánítható!

Mi úgy véltük és véljük, hogy az EJEB sem áll a jogszabályok felett, azok betartása rájuk is kötelező érvényű, és nem dönthetnek elfogult bírók és nem léphetnek át nyílvánvaló tényeket, nyilvánvaló konkrétumokat!

  • A kiválasztott un. „pilot” ügyek olyan személyek beadványai voltak, kiknek a nyugdíja meglehetősen magas volt. Ráadásul nem tükrözték teljesen egyértelműen, Magyarországon e réteget ért joghátrányokat, és társadalmi következményeket. Jogos kérdésként merül fel, hogy ki és miért választotta ki pont ezeket az ügyeket, milyen indokok alapján és milyen megfontolásból? A pilot judgement eljárásnak nem az a lényege, hogy a kiválasztott ügyek tükrözzék az összes beadvány tartalmát, a sérelmezett intézkedés lényegét?
  • A pilot ügyek elbírálásában részt vett az a magyar bíró (Sajó András), aki korábban Magyarországon, egy olyan elfogult esszét írt, melyben markánsan foglalkozott a korhatár előtti és a rokkant nyugdíjakkal „Az állam működési zavarainak társadalmi újratermelése” címmel. Az esszé alapján vitathatatlan, hogy Sajó úr ismeretei a kérdést illetően hiányosak, helyenként tévesek, és meglehetősen elfogultak. Ez az esszéje, megjelent a Közgazdasági Szemle, LV. évf., 2008. július–augusztus (690–711. o.) Kérdés az, hogy ezek alapján elvárható volt az elfogulatlan bíráskodás Sajó Andrástól? Egyáltalán milyen mértékű volt a szerepe a döntésben? Sőt felvetjük, hogy nem kellett volna elfogultsági okokra hivatkozva kérnie, hogy a pártatlan döntés érdekében ne vegyen részt a döntésben?
  • Az EJEB úgy vélte a határozata szerint, hogy nem szenvedtünk jelentős hátrányt. Ez azért is meglepő és furcsa, mert a beadványunk világosan és érthetően megfogalmazta, hogy a szabályos jogszabályi környezetben, jogszerűen megszerzett végleges nyugdíjas státuszt a magyar állam visszaható hatállyal törölte el! Ettől a rétegtől elvette a nyugdíjas státuszát. Többen 10 éve vagy régebb óta nyugdíjasok voltak, nyugdíjasként éltek, és egyik napról a másikra már nem voltak nyugdíjasok! Ilyet döntés nem elfogadható! Ezek szerint bárkitől bármi elvehető?
  • Meglehetősen meglepő, hogy az EJEB nem foglalkozott az alábbi kérdésekkel:
  • Nyugdíjas státuszunk megszüntetése úgy történt, hogy semmilyen jogorvoslati lehetőséget nem biztosított a magyar állam!
  • Amikor Magyarországon a nyugdíj korhatár 65 év, miért csak az 57 év alattiakat érintette a nyugdíj elvétele? Az 57 és 65 év közöttiek miért részesültek pozitív diszkriminációban?
  • Miért nem vették figyelembe azt sem, hogy sokakat a magyar állam kényszerített nyugdíjba? A beadványban részleteztük is, hogy pl. átszervezések, a határőrség megszűnése, a Vám- és Pénzügyőrség megszűnése stb. okán a jelenlegi magyar kormány tömegével küldött nyugdíjba embereket. Azért tette, hogy azt el is vehesse?
  • Miért nem észlelték az Önök bírái azt, hogy a magyar állam egy biztos nyugdíjas státuszból egy bizonytalan, meghatározhatatlan bizonytalan státuszba taszított minket. Miért fűződik ehhez bárkinek érdeke? Hacsak nem politikai döntésről van szó!
  • Miért nem vették figyelembe azt sem, hogy aktív korában sok korkedvezményes nyugdíjas alacsony fizetésért számtalan túlmunkát végzett, térítés nélkül és egyfajta jogos kompenzáció volt a 25 éves szolgálati viszony utáni nyugdíj lehetősége? A rendvédelmi szervek munkatársai sorozatosan korlátozva voltak jogaikban.
  • Az EJEB azzal sem foglalkozott, hogy mi mindannyian jogszerűen szereztük meg a nyugdíjas státuszunkat, akkor miért nem érvényesül a szerzett jogok védelme?
  • A nyugdíj (szerzett jog) elvételével (visszaható hatály) megszűnt számtalan kedvezmény is.