• 1. 2017. évre a tagdíj összege változatlan, maradt évi 2.000 Ft.
• 2. Igen, 2017. évben is biztosítjuk azokat a kedvezményeket, melyeket a korábbi években.
• 3. Ez a kedvezmény, természetesen a továbbiakban is vonatkozik a több évi tagdíjjal elmaradt tagjainkra is.
• 4. Erre a kérdésre azt kell válaszolnunk, hogy tévedésen alapszik, ugyanis az az állítás, hogy mindenkire vonatkozik a bírósági döntés nem igaz! Az EJEB döntése, kizárólag a beadványban szereplő személyekre vonatkozik, senki másra nem! A tagdíjat pedig pont azért kérjük, hogy működni tudjunk. Azokat a kötségeket, melyet havonta fizetnünk kell, melyeket jogszabályok határoznak meg, be kell fizetnünk, melynek eddig maradéktalanul eleget tettünk!

• 5. Erre a kérdésre három aspektusból is válaszolnunk kell:

  a) Egyesületünk 2011. évben úgy vélte, a megalakulásunkkor, hogy nem szed tagdíjat. Természetesen ez azt jelentette volna, hogy a megindított jogi eljárások költségét, az ezzel összefüggő posta és egyéb költséget mindenkinek egyénileg kellett volna befizetnie! Abban csak reménykedni tudunk, hogy az e kérdést felvetők egyike sem azt gondolta, hogy helyette ezen költségeket más vagy mások fogják kifizetni, vagy úgy pereskedhetnek, úgy részesülhetnek jogi szolgáltatásban, hogy egy fillért sem kell fizetniük!

  b) A jog azonban másképp rendelkezett. Az Egyesületekre vonatkozó jogszabály szerint kötelező a tagdíj! A KNOÉ alapítói úgy döntöttek, hogy a törvény által előírt 2.000 Ft minimum tagdíjat határozzák meg éves tagdíjként. Nem kértek ezen túl egy fillért sem senkitől, jogi postai, vagy egyéb költségekre sem! Újra csak azt tudjuk megfogalmazni, hogy reméljük senki nem vélte úgy, hogy ingyenes jogszolgáltatást kap.

  c) A KNOÉ egy bíróság által bejegyzett egyesület, melynek fizetési, könyvelési és beszámolási kötelezettsége van. A KNOÉ nem kap támogatást, a KNOÉ nem kap senkitől egy fillért sem, csak a tagjai által befizetett tagdíjból és esetleges adományokból működik!

• Sajnálatosan még mindíg van olyan tagunk aki keveri az egyesület fogalmát egy pertársaság fogalmával. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, 13. fejezete definiálja a pertársaság fogalmát, mely szerint

  36. § Ha jogszabályban meghatározott személyek perben állása kötelező, vagy a per tárgya olyan közös jog, illetve olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, az érintett személyeknek a perben félként részt kell venniük. Ha e részvételi kötelezettség több felperes, illetve több alperes perben állását eredményezi, kényszerű pertársaság keletkezik. (Ezt nevezik "kényszerű pertársaságnak")

  37. § Több felperes együtt indíthat pert, illetve több alperes együtt perelhető, ha
  a) a perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása a pertársakra a perben történő részvétel nélkül is kiterjedne,
  b) a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek, vagy
  c) a perbeli követelések hasonló ténybeli és jogi alapból erednek, és ugyanannak a bíróságnak az illetékessége a 29. § rendelkezéseinek alkalmazása nélkül is valamennyi alperessel szemben megállapítható. (Ezt nevezik "Célszerűségi pertársaságnak")

  38. §
  (1) A 36. § és a 37. § a) pontja szerinti pertársaság esetén bármelyik pertárs perbeli cselekményei - az egyezségkötést, az elismerést, és a jogról való lemondást kivéve - arra a pertársra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy perbeli cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását utóbb nem pótolta.
  (2) Ha a 36. § és a 37. § a) pontja szerinti pertársaság esetén a pertársak perbeli cselekményei vagy előadásai egymástól eltérnek, a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.
  (3) A 37. § b) és c) pontja szerinti pertársaság esetén azt a pertársat, aki a polgári jog szabályai szerint a pertársának a kifogásait maga is érvényesítheti, e kifogásokkal összefüggő perbeli cselekményei vonatkozásában az (1) és (2) bekezdés szerinti jogállás illeti meg. (Ez esetben beszélünk "A pertársak függőségéről")

  39. §
  (1) A 37. § b) és c) pontja szerinti pertársaság esetén egyik pertárs perbeli cselekménye vagy mulasztása nem hat ki a többi pertársra.
  (2) A 37. § b) és c) pontja szerinti pertársaság esetén a határnapra szóló idézést, valamint az érdemi határozatot az abban közvetlenül nem érdekelt pertárssal is közölni kell; a tárgyalás elkülönítése esetén azonban a közvetlenül nem érdekelt pertársak idézése mellőzhető. (Ez esetben beszélünk "A pertársak függetlenségéről")

  40. §
  (1) A 36. § szerinti alperesi pertársaság esetén a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig a keresethez bármelyik alperes csatlakozhat, aki a kereset teljesítését nem ellenzi. Ha a bíróság a keresethez csatlakozást engedélyezi, a keresethez csatlakozó nyilatkozat a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően nem vonható vissza. (2) A keresethez csatlakozó alperes - a költségekre és a bizonyításra vonatkozó rendelkezések alkalmazása során - a felperessel azonos érdekű félnek, a keresethez nem csatlakozó alperessel szemben ellenérdekű félnek minősül. (3) Ha a keresethez csatlakozó nyilatkozat megtétele a jóhiszemű joggyakorlás követelményével ellentétes, a bíróság a keresethez csatlakozás iránti kérelmet elutasítja. Ha az alperes a keresethez csatlakozás engedélyezését követően a keresethez csatlakozásra vonatkozó jogát rosszhiszeműen gyakorolja, a bíróság az alperes érintett perbeli cselekményeit mellőzi, illetve a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el. Az e bekezdésen alapuló döntéseit a bíróság legkésőbb az ítéletében köteles megindokolni. (4) A keresethez csatlakozó alperes perbeli cselekményei a határidőt, határnapot vagy perbeli cselekményt elmulasztó pertársra nem hatnak ki. (5) A keresethez csatlakozó alperes pervesztesség esetén a perköltségnek kizárólag azt a részét téríti meg, amely a saját perbeli cselekményei folytán merült fel. (Ez a "A keresethez csatlakozás" fogalma)

Az egyesületi tag nem ügyfele az egyesületnek! Az alapszabályban mnegfogalmazott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik!