TISZTELT TAGJAINK!
Tekintettel arra, hogy itt élünk, ez a hazánk, és nem utolsó sorban magyar állampolgárok vagyunk, figyelemmel kísérjük, hogy mi történik országunkban! A kormányzati kommunikáció vitathatatlanul és félreértelmezhetetlenül arról ad folyamatosan tájékoztatást, hogy Magyarországon "hál' istennek" végre helyre kerültek a dolgok, és mindenkit Európában lekörözve fejlődünk.
Amennyiben a kormányzat igazat mond, - és miért is hazudna - akkor egyesületünk által képviselt tagság vonatkozásában felmerülhet néhány kérdés. De előtte nézzük a kormányzati állításokat:
- "Magyarország jobban teljesít!"
- "A 2015. év költségvetése az adócsökkentés költségvetése!"
- "Az új családi adókedvezmény nagy segítség!"
- "Nálunk nagyobb a gazdasági növekedés, mint az EU-ban!"
- "A gyerekeimnek ingyenes lesz az óvodai étkezés!"
- "Újra nő a minimálbér!"
- "Akár 3 millió forint otthonteremtésre!"
- "Sokat spóroltam a rezsicsökkentéssel!"
- "2016. évben a 2/2016. (III. 5.) MK. rendelet előírja a hitelintézetek számára, hogy bizonyos reklámjaikban, a kormány saját politikai szlogenjét „A magyar reformok működnek” kötelezően alkalmazzák."
TEHÁT EZEN SZLOGENEK VONATKOZÁSÁBAN VETŐDIK FEL TÖBB KÉRDÉS:
Amennyiben a magyar gazdaság ilyen szintre fejlődött, indokolt-e olyan diszkriminatív szabályokat érvényben tartani, mint pl. a szolgálati járandóságban részesülő réteg vonatkozásában az alábbiak:
- azon szolgálati nyugdíjasok esetében, akik 1955. január elsejét követően születtek a korábbi öregségi nyugdíj helyett a mindenkori legmagasabb SZJA kulccsal csökkentett szolgálati járandóságot kapják. A törvény szerint a korhatár előtti ellátás megszűnik, amennyiben az érintett betölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. A nyugdíja megállapítására, azonban más szabályok vonatkoznak, melyek több szempontból diszkriminatívak.
- a korhatár előtti ellátásban részesülő volt öregségi szolgálati nyugdíjasok esetében csak a nyugdíjkorhatár betöltésekor kaphatnak teljes összegű ellátást és rájuk nem vonatkozik sem a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII törvény 17. § (1) b, pontjában megfogalmazott kedvezmény, sem a Hszt., Hjt. által megfogalmazott kedvezmény a nyugdíjkorhatár betöltése előtti 5-ik évtől kezdődően.
- sorolhatnánk még azon jogszabályban megfogalmazott tényeket, melyek diszkriminatívak és kizárólag minket, nyugdíjától megfosztott réteget érint
Visszatérve tehát a "minden rendben a magyar gazdasággal" vonatkozású kormányzati állításokra, úgy véltük, hogy nem indokolt semmilyen réteget diszkriminálni Magyarországon, így egyesületünk rendezvényein rendszeresen résztvevő, volt katona, szakszervezeti vezető Kónya Péter jelenleg független országgyűlési képviselőt felkértük arra, hogy, mint képviselő kérdezze meg erről a kormányzatot!
Felkértük írásban Kónya Pétert, aki a megalakulásunktól velünk van, hogy mint országgyűlési képviselő segítsen! Péter segített, a parlamentben képviselői kérdést intézett ügyünkben Lázár Jánoshoz, a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, dr. Pintér Sándor belügyminiszterhez, és dr. Simicskó István honvédelmi miniszterhez. Kónya Péter képviselői kérdése:
TISZTELT MINISZTER ÚR!
A minap levélben fordult hozzám, a mintegy 10 ezer taggal rendelkező Korkedvezményes nyugdíjak (járandóság), nemzetiségi-, személyiségi-, emberi jogok és más jogsérelmek Országos Érdekvédelmi Egyesülete (KNOE), mely levelet írásbeli kérdésemhez csatoltam.
2012-ben Önök megszüntették a szolgálati nyugdíjrendszert, elvették a katonák és rendvédelmi hivatásosok nyugdíjas státuszát, a nyugdíj helyett folyósított járandóságot pedig, a mindenkori legmagasabb adókulccsal csökkentett mértékben folyósítják azóta is. A kormányzati kommunikáció szerint: "Magyarország jobban teljesít!”, ,,A magyar reformok működnek!”. Ha hihetünk a kormányzati kommunikációnak, akkor jogosan teszem fel a kérdést:
1. Miért nem szüntetik meg végre a ,,büntető jellegű”, diszkriminatív járandóság csökkentést, amely kizárólag az egykori fegyveres és rendvédelmi dolgozókat sújtja a korkedvezményes, korengedményes nyugdíjasok közül?
Amennyiben a szolgálati járandóságosok munkát vállalnak és keresetük meghaladja a mindenkori minimálbér másfélszeresét, a járandóság folyósítását szüneteltetni kell. Más nyugdíjasokra, legyenek azok korkedvezményes, korengedményes, vagy éppen öregségi nyugdíjasok kizárólag az állami szférában vállalt munka esetében van korlátozás.
2. Miért nem törlik el a szolgálati járandóságosok esetében a munkavállalási korlátot, amennyiben nem az állami szektorban, hanem a versenyszférában vállalnak munkát, hiszen ilyen esetben nem áll fenn az állam által fizetett kettős juttatás?
Tisztelettel várom Miniszter Úr válaszát!
Budapest, 2016. április 21.
Kónya Péter
országgyűlési képviselő