TISZTELT TAGJAINK!

A Strasbourgi Bíróság megkeresést intézett a magyar pártokhoz és 7 kérdést tett fel! Egy nagyon gyors fordítást készítettek a KNOÉ munkatársai, melyet az alábbiakban ismertetük!

Kihangsúlyozzuk a fordításnál az érthetőségre és nem a szószerintiségre törekedtünk!

Kérvényező XY, magyar állampolgár, aki egy magyar városban él! Ügyvédje Mr. Bárándy P. aki Budapesten végzi Ügyvédi tevékenységét!

Ügyben a kérvényező előadta, hogy 1974. november 20. és 2005 november 1. között Katonaként dolgozott. Később azért került sor a korkedvezményes nyugdíjazására mert az egészségi állapota megromlott. Jogosulttá vált a szolgálati nyugdíjra. A havi nyugdíja összege 219,500 magyar forint lett (2012-ben). 2011. november 28.-án az Országgyűlés elfogadta a 2011. évi. CLXVII. törvényt, mely 2012. január 1.-jén lépett hatályba. E törvény 5. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szolgálati nyugdíj megszűnik minden 1955. után született személy vonatkozásában. A korábban folyosított nyugdíj helyébe pedig a szolgálati járandóság lép! E szolgálati járandóságot 16%-kal csökkentették. A jogalkotói szándéknak megfelelően a törvény minden olyan szakmára vonatkozik, ahol a korkedvezményes nyugdíj létezett, így többek között a Rendvédelmi szervekre, a Fegyveres erőkre. Rendelkezik a törvény arról is, hogy a bűnügyi nyilvántartóban ellenőrzik az érintett réteget és, amennyiben valaki szerepel szándékos büncselekmény miatt, a szolgálati járandóságát nem folyosítják! Kérelmező kihangsúlyozta, hogy a törvény megszüntetett minden olyan kedvezményt is, melyet a nyugdíjas igénybe vehetett!

Kérelmező panaszában előadja, hogy álláspontja szerint milyen európai jogi normákkall ellentétes szabályokat tartalmaz a hivatkozott törvény.

KÉRDÉS A PÁRTOKNAK:

  • Az egyezmény 35. § (1) bekezdése alapján rendelkezése áll hazai jogorvoslati lehetőség?
  • Az egyezmény 1. kiegészítő mellékletének 1. cikkében megfogalmazottak vonatkozásában történt-e visszaható hatályú beavatkozás, és ez a beavatkozás álláspontjuk szerint sérti-e a szerzett tulajdont?
  • A beavatkozás nem rótt túlzott terhet a kérvényezőre (lsd. Ingatlanügy Saffi v. Italy*, [GC], no. 22774/93, § 59, ECHR 1999-V)?
  • A döntéshozó pártok meghívták az érintetteket és alaposan megvizsgálták a különbségeket, továbbá a szolgálati nyugdíj és más nyugdíj közötti eltéréseinek okait, a kedvezményeket, annak részleteit, és végiggondolták-e korlátozás, illetve megvonás következményeit?
  • Megmondható-e, hogy miért pont a kérelmezők vonatkozásában volt szükség az intézkedésre, és miért tartják a nyugdíjukat olyan nagy mértékűnek, ami vonatkozásában szükséges volt a beavatkozás?
  • A törvényhozás biztosította-e a kérvényezők számára, hogy felkészülhessenek a jogszabálymódosítás hatásaira? ("mutatis mutandis" elv sérülése, lsd. Lakićević és mások kontra Montenegró és Szerbia*, nos. 27458/06, 37205/06, 37207/06 és 33604/07, § 72, 13 December 2011)?
  • Végezetül a Kormány kért tájékoztatást, vagy folytatott-e egyeztetést pl. az Europa Tanáccsal, szerzett-e ismereteket arról, hogy más tagállamban ez hogy van, vagy mi minősül nagy mértékű nyugdíjnak?

A KNOÉ szeretné az értelmezést segíteni tagjainak! A "mutatis mutandis" egy régi római jogi fogalom a "megváltoztathatalan megváltoztatása" az egyik lehetséges fordítása

*Az Immobiliare Saffi-ügyben egy lakás bérbeadója, tulajdonosa (az ügy panaszosa) a lakásbérleti szerződés lejártát követően felszólította a bérlőt az ingatlan elhagyására. A bérbeadó felszólításának a bérlő nem tett eleget, következésképpen a panaszos eljárást kezdeményezett a nemzeti fórumok előtt a bérlő kilakoltatása céljából. Jóllehet az olasz bíróság megállapította, hogy a panaszos szerződésszerűen követelte a bérlőtől az ingatlan elhagyását, az ügyben eljáró bírósági végrehajtók az akkor hatályos olasz törvények szerint rendőri segítséget nem vehettek igénybe, így a panaszosnak az ingatlan birtokának visszaszerzésére irányuló kísérlete több mint tíz éven keresztül kudarcot vallott. Az Emberi Jogok Európai Bírósága az ügyben hozott ítéletében megállapította a Kj. 1-1 megsértését, s ezzel utalt arra is, hogy az olasz hatóságoknak kötelességük rendőri segítséget biztosítani a bérlő kilakoltatásához. A döntés fő része a tulajdon zavartalan élvezetéhez fűződő jog biztosítása és ennek nem tett eleget az olasz állam!

A kompromisszum végül az alapegyezmény elfogadását követően született meg, így a "tulajdonhoz való jog" garanciája az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez fűzött Első kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikkében (a továbbiakban: Kj. 1-1) kapott helyet.

Lakicevic és mások kontra Montenegró és Szerbia 2012. március

* Lakićević ügy: Ez a jogeset arról szól, hogy a kérelmezőnek megsértették azt a jogát, hogy békésen élvezze a nyugdíját, mint tulajdonát, mivel a Montenegrói Köztársaság a Nyugdíj-és Rokkantsági Biztosítási törvényének 112. § (1) bekezdésére hivatkozva felfüggesztette azt, mivel a kérelmező részmunkaidőben kezdett el dolgozni! Az EJEB (Emberi Jogok Európai Bírósága) kimondta, hogy a Kj. 1-1 sérült, mert a nyugdíj folyósítását nem lehet felfüggeszteni, mivel az tulajdonnak minősül!.

A KNOÉ vezetősége 2013. június 18.