2011. november 18.-án egyesületünk levelet írt az összes magyarországi országgyűlési képviselőnek. Ebben kifejtettük, hogy a T/4663 számú törvényjavaslat elfogadása súlyosan sérti a jogállamiság értékeit és a közösségi jog előírásait! Nyomatékosan kértük, hogy ezt a „sarkalatos” törvényt az alábbi indokok alapján ne szavazzák meg! Leírtuk többek között, hogy e törvényjavaslat hivatkozik többek között a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényre, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásától szóló 1991. évi IV. törvényre. E törvények egyébként a 2011. évi CV. törvénnyel és a 2011. évi CVI. törvénnyel módosításra kerültek. E módosítások, illetve a jelenleg még hatályban lévő 1949. évi XX. törvény és a 2012. január 1.-én hatályba lépő Alaptörvény megteremtették az olyan jogszabályi lehetőséget a korkedvezményes nyugdíjak megszüntetéséhez, mely Magyarországon nem biztosít az érintettek számára jogorvoslati lehetőséget. E javaslat megfogalmazza, hogy az átalakítás célja, hogy a jövőben a nyugdíjkiadások ne haladják meg a nyugdíjjárulékból származó bevételeket, valamint, hogy minden olyan kifizetés, amely a központi költségvetésből történik, kiadásként is ott jelenjen meg. Ezzel az igénybevevőnek is egyértelművé válik, hogy milyen ellátást kap, és az miből kerül finanszírozásra. A javaslat megfogalmazta továbbá azt is, hogy biztosítja a korábban már megállapított ellátások további, más jogcímen történő folyósítását, a jogszerzések lezárását, és a szerzett jogok érvényesítésének lehetőségét is. A Törvényjavaslat szerint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak 2012. január 1- jétől a jövőre nézve alakulnak át, ezért visszamenőleges hatályú jogalkotásról nem beszélhetünk. A KNOÉ vezetősége ezzel a leghatározottabban nem értett egyet! Vitatja, hogy nem valósul meg, visszaható joghatás! A tervezett törvénynek visszaható hatálya lesz, ugyanis a kihirdetést megelőző időre tartalmazott rendelkezést!
A visszaható hatályon túl a javaslat, járulékos szerzett jogok megvonására is irányul, hiszen a „nyugdíjjal” összefüggő jogosultságokat szüntet meg! Ezek az érintett különféle szakirányokban változóak, de a legjellemzőbb, a rendfokozat, az egyenruha viselésének joga, utazási, üdülési és egészségügyi ellátáshoz kötődő kedvezmények, sportlétesítmények, szabadidőközpontok látogatási lehetősége stb. (A javaslat ezekre vonatkozóan nem tartalmazott semmilyen érdemi információt). Ezen jogosultságok némelyikének megvonása a büntetőjogban – nyílván nem véletlenül - szankcióként került megfogalmazásra. Érthetetlen, hogy büntetőjogi normasértés nélkül szankcionál bizonyos réteget a törvény. Amennyiben a törvény elfogadásra kerül, sérül „az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló „Egyezmény” első kiegészítő jegyzőkönyvének 1. cikke „Tulajdon védelme”, a 7. cikke „Törvényi Rendelkezés nélküli büntetés kiszabásának tilalma”, a 13. cikke „Hatékony jogorvoslathoz való jog” és a 14. cikke „Megkülönböztetés tilalma” A mindenkori öregségi nyugdíjkorhatár és 57 év közötti érintett rendvédelmi réteg, pozitív megkülönböztetésben részesül! A Korkedvezményes Nyugdíjasok Országos Érdekvédelmi Egyesülete arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvény által érintett réteg nagy része nem önként, hanem éppen kormányzati intézkedések miatt kényszerült korkedvezményes nyugdíjba! (Határőrség megszűnés, Vám- és Pénzügyőrség APEH egyesítése, rendőrségi átszervezések, létszámleépítések stb.) Arról is szót kell ejteni, hogy ez az érintett réteg megfogalmazhatatlan mennyiségű túlmunkát végzett aktív korában, térítés nélkül! A túlmunka kifizetése pontosan azért nem volt kérdés, mert a korkedvezményes nyugdíj lehetősége kvázi kompenzáció volt. Leírtuk azt is, hogy természetesen a KNOÉ vezetősége látja és megérti, hogy a jelen demográfiai és jelen gazdasági helyzetben a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer nem alkalmas arra, hogy az Állam kizárólag a nyugdíjalapból fizesse a nyugdíjakat. Értjük és látjuk azt is, hogy a Kormánynak intézkednie kell a vonatkozásban, hogy ez a probléma megoldódjon. A leghatározottabban vitatjuk azonban, hogy ezt a szerzett jogok csorbításával illetve visszaható hatályú jogalkotással lehet megtenni. E jogaink védelmében – a törvény megszavazása esetén - Európai Uniós állampolgárként, a közösségi tagállamok, így Magyarország részére is biztosított Európai jogi utat vesszük igénybe! Véleményünk egyértelműen az, hogy a Kormány tervezett intézkedései súlyosan sértik a „közösségi vívmányokat” az „aquis communautaire” előírásait! Ez a közösségi jog két alapelvének (visszaható hatályú jogalkotás, szerzett jogok védelme) közvetlen sérelmében, valamint alapjogok sérülésében nyilvánul meg.